Egyébként az is egy érdekes dolog, hogy el lehet-e tüntetni ezt a gondolatfolyamot avagy nem. Sok mester szerint ez a kiút...
Az biztos, hogy a filozófia - mint megismerési módszer - nem vezetett túl messzire. Csak lett egy csomó ideológiánk, meg jónéhány vendége a zártosztálynak.
Azt gondolom, a gondolat akkor is az enyém. Tudatom terméke, jolehet, erösen hat rá( a tudatomra) a környezet. De nem is hiszem, hogy létezhetnénk, gondolkozhatnánk ezen környezet nélkül. És itt igazat adok nektek...
Tehát nem a gondolataim, hanem a tudatom a környezet fogja..
Tisztelet a kivételnek, akiknek igen nehéz sosrs jutott..
Nem tudom honnan jönnek a gondolatok..
A kérdés az, hogy mennyire azonosulunk velük.
Ahogy egy ruhát felveszel... lehet hogy a tiéd, de te nem a ruha vagy...
De az is lehet, hogy Wasmacska arra gondolt, hogy mivel gondolkodni egy bizonyos kultúrában tanulunk meg, ezért előfordulhat, hogy saját gondolatodnak hiszed azt, ami valójában csak egyfajta közösségi alkalmazkodási reflex. Utánzás.
Jelenleg az a legnagyobb kihivás, hogy ne züllesszék le a valfilit a 0-ba..
Voltaképpen a legnagyobb kihivás, hogy saját gondolatainkat megértsük... Miért, honnan, miért pont azt, és igy tovább.. Belenéztetek már saját gondolataitok közé? El tudtátok egy kis idöre tüntetni a gondolatfolyamot?
Csak semmi sértödés, aki vitatkozik ezerrel, néha találatokat kap, nem??
Hidd el, különbséget tudok tenni parodizálás, és komoly gondolatok között.. legfeljebb szétszort az agyam, nyilvánvaloan azért, mert buddhizmus nevü lelki betegségben szenvedek...
Ja, mert hogy te 'rinpoce' a távolkeleti szellemiségekhez kötődsz... Értem. Mindazonáltal tőlem sem áll távol ez a lelkület, magamat is parodizálom ebben. De nem tudom, hogyan értsem azt, hogy két topikban is... Csak arra tudok gondolni, hogy paródiának titulálod a meggyőződésem kinyilvánítását.
Rosszul állsz hozzá a dologhoz. Ha kipeckeled, az nem segít. Az egyetlen módja az, hogy ne akard nyitva tartani. Mindenkiben ott bújkál a vágy, hogy nyitva tartsa a szemét tüsszentés közben, és ez nem más, mint a mennyei titkok kifürkészésének ősi bűne. Csak akkor tudod nyitva tartani a szemedet, ha megszűnik ez a vágy, és a lelked legmélyéig megvalósítod azt, hogy egyáltalán nem akarod nyitva tartani.
Ugye? Mondom, hogy kihívás :-)
Basszus, megpróbálom kipeckelni a szemem, hátha meglátom Azt. Viszont mi lesz, ha meglátom? Lehet, hogy eggyé válok az forum.index.hu-val, azaz a Mindenséggel? Hűha, csak félve merem leírni, de lehet, hogy valami kisebbfajta isten leszek? Vagy megértem a PDOX lényegét? Jujj, de izgi.
Ha sikerül, egy pillanatra megláthatod azt, amit emberi szem nem lát: az elsőt és az utolsót, a végsőt, és az egyetlent. Nem véletlen, hogy az emberek becsukják a szemüket, amikor tüsszentenek. Ez nem más, mint az ősi vakság, amiben szégyenünkben elszakadunk az egyetlen és leghatalmasabb titok forrásától.
VAn még egy problémám! Azt gondolom, a legnagyobb kihivás eljutni addig a határig, ahol felismerhetjük, mi életünk legnagyobb kihivása! Mert koránsem biztos, hogy eljutunk eddig a pontig! Félálomban is le lehet élni az életetelkerülve minden kihivást, nem fejestugrani az ismeretlenbe. Láttam ilyen embert, de mennyit!
Már az az ember is messze ment az uton, aki felismeri élete kihivásait, pedig még semmit sem tett, hogy megoldja. HA már az ember tudatában helyet kér a dolog, elindul az ösvényen...
