tampere:
Amennyiben egy a másfélezerből ismerettségnek számít, úgy igen. A valóságban még munkakapcsolatunk nem volt, viszont a büfében illik köszönni a másiknak. :-)
dzsekknick...:
Nem tudom mennyit foglalkoztál beszédtechnikával és mennyi közöd van a médiákhoz. Nekem volt szerencsém és néhány órám, amit Montágh prof-fal közösen tölthettem. szvsz a srác technikailag oké, viszont érzi, hogy a képernyőn nemteljesen oké, így megpróbálkozik valami egyénivel. Ha negatívan állsz hozzá, akkor b...hatja, ha megpróbálod kritikusan pozitívan fogadni, akkor lehet, hogy pár év múlva a legjobb közvetítő lesz, akinek nem kell az arcát adni a történéshez.
Jenő bát, asszem hagyjuk ki. Borzasztó látni, amikor egy ember saját magát élve temeti és még rosszabb, amikor a publikus biztatások ellenére mindenki a nekrológot fogalmazza. :-(
Nagyon rossz a srác. Nevetséges, aki azt írta korábban, hogy jól hangsúlyoz. Aki minden szótagot egyformán megnyom és mindent ennyire erőltetten "szépen artikulálva" mond, az mesterkélt és modoros. Attól, hogy valaki tisztán ejti a hangokat (esetében ez igaz, kétségtelen), még beszélhet teljesen természetellenes módon. Kérdezz meg egy beszédtanárt! Ez az állandó, kényszeredett vigyorgás pedig kifejezetten zavaró - nem a jókedv miatt, hanem azért, mert egyértelműen csak arra törekszik ezzel, hogy "megcsinálja" magát; ugyanezért búcsúzik mindig a "legyen egy mosolygós napjuk" hülye fordulattal is. Összetéveszti a sorrendet a srác. Előbb kellene valakinek lennie, és aztán kellene az egyéb külsőségekkel foglalkoznia. Lásd Knézy: előbb lett elismert riporter, évtizedek munkájával, majd csak ezután foglalkozott olyasmivel, hogy levédette a "jó estét, jó szurkolást" beköszönést. Adná az isten, hogy még soká hallhassuk!
Nekem nem (elsősorban) a kinézetével van bajom. Azt szeretném tudni, hogy mi a frászkunyhóért kell állandóan vigyorogva sporthíreket mondania - főleg mostanában, amikor szomorúbbnál szomorúbb híreket kénytelenek közölni?