Én ennyit találtam, mint forrást aminek valamennyire hitelt tudok adni. Ahhoz képest, hogy ez kb minden kétséget kizáró tényként lett itt tálalva, édeskevés. Amikor az ember meg forrást kér, akkor jön a szokásos sablon szöveg, hogy el akarják lehetetleníteni, tudatosan gátolják a terjedését stb. Az persze sosem derül ki, hogy kik és miért.
„Ebbe ne menjünk bele, mert tudtommal szó szerint minden ezt támasztja alá.”
Úgy érzem, hogy nem megfelelően támasztod alá az elképzelésed. Először is Platón szinte semmit nem tudhatott az 1200 éve elpusztult Théráról. Amint írtad a katasztrófában mindenki meghalt. Nem maradt fenn írásos emlék, amit el tudott volna olvasni. A korabeli túlélők elbeszélései nem nagyon lehettek megbízhatók a hosszú idő távlatában. Talán tudhatott az eseményről, de nem valószínű, hogy az általa leírt Atlantisz városának sok köze lehetett az elpusztult városhoz. Az egész kapcsolat felvetése csak figyelemfelkeltő trükk.
Említed a kereskedelmi kapcsolat fontosságát. A kereskedelemnek általában két szereplője van, aki elad, és aki vásárol. A minósziak ezer éve kereskedtek a Földközi tenger térségében. Nem termeltek, csak beszerezték az eladható árukat, és elvitték oda ahol fizetőképes keresletet találtak. Ezek a helyszínek többnyire termeléssel foglalkoztak, mint Egyiptom. Az egyiptomiak nem igazán látogathatták Théra szigetét, azaz nem foglalkoztak avval, hogy mi van ott.
Amerikában nem ismerek ősi egyiptomi városokat, szent helyeket. Az amerikai kő, és fémmegmunkálási technikák nem hasonlóak, csak annyiban, amit az anyagok tulajdonsága indokol. Lehet, hogy valamiről lemaradtam? Te is felveted a piramisszerű építmények létezését. A két helyszínen nem azonos módon, és céllal készültek. Míg Egyiptomban elfogadottan sírhelyekként, addig Amerikában templomokként épültek.
A DNS-ről csak annyit, hogy a ma élő elefántok DNS-e sokban hasonlít a kihalt gyapjas mamutéhoz, és még sem leszármazottai.
Abban igazad lehet, hogy valamikor az ókor idején már átkeltek az Atlanti-óceánon, de azok nem az egyiptomiak lehettek.
A legfőbb érved a kokainos történet, ami véleményem szerint hoax.
Kicsit kutakodtam még és rájöttem hogy tévedtem, már Tutenhamon sírjában és II. Ramszesz múmiájában is találtak dohányleveleket, dohánybogarakat. Tehát már i. e. 1350 körül, vagy még korábban, eljutottak Amerikába, Platón előtt 1000 évvel.
Ennyi idő alatt még könnyebben összekeveredhetett Minósz és Amerika emléke, főleg Egyiptom harmadik átmeneti időszaka alatt (kb. i.e. 1050-650).
Nah ennyi, csak bedobtam ezt az ötletet, nem mondom hogy stimmel de szerintem több alapja van, mint a többi Atlantisz-értelmezésnek.
Szerintem a két legérdekesebb dolog: egyik, hogy hogyan kerülhetett több ezer éve Egyiptomba kokain, ami ugye csak Amerikában elérhető. Másik, hogy néhány ősi amerikai építmény miért ugyanazokat a hatalmas kőtömböket, pontos illesztéseket, fémkapcsokat használja, mint anno Egyiptom. Pláne, hogy akkoriban valószínűleg még nem is ismerték Amerikában a fémhasználatot.
Ezekről találsz bőven linket, főleg az elsőről, persze hevesen próbálják hitelteleníteni, csakhogy azokat a múmiákat teljesen szabályosan analizálták.
Mint írtam, persze hogy nem sikerült eltünteni a nyomokat, hogyan is lehetne? Szét tudnak valamennyire verni ősi amerikai városokat és építményeket, és ezek a pusztítások dokumentálva is vannak, de ez hosszú távon az nem elég. Pl. hogyan vonod ki az egyiptomi múmiákból a kokaint.
Hol van itt lyuk? Olvasd el a listát, amit írtam. Inkább az a probléma ha valakinek mindenről egyből az ufók jutnak eszébe, lehet sok tapasztalata van velük. :)
Biztos az ufóktól tanulták. Ők voltak ilyen mániákus nyomeltüntetők. Vagy lehet, hogy ez a tökéletes magyarázat egy-egy teóriában tátongó óriási lyukak betömésére?
„Minósz hosszú tündöklése, majd hirtelen pusztulása… Mára már javarészt feledésbe merültek.”
Ezer évig Egyiptom kereskedelmi partnerei és legerősebb szomszédai voltak, a minósziak lényegében a Földközi tenger urai voltak, az egyiptomiak azért nem felejtették el őket olyan könnyen. Az egyiptomiak még az i.e. 1200 körüli nagy civilizációs összeomlást is valamennyire átvészelték, amikor az összes többi nagy hatalom egyszerre esett szét.
"Ez az információ honnan származik?"
Ebbe ne menjünk bele, mert tudtommal szó szerint minden ezt támasztja alá. Kokain múmiák Egyiptomban, ősi amerikai egyiptomi városok, ősi amerikai egyiptomi stílusú szent helyek, egyértelműen egyiptomi kő- és fémmegmunkálási technikákkal, piramisok, csillagászati tudás, az érkezésük szerepel minden amerikai őslakos mitológiában. Jóval Kolumbusz előtti Amerika-térképek, egyes amerikai őslakos indián csoportok DNS-e igen nagy egyezést mutat az egyiptomival, a nyelvük nagyban hasonlít stb., nagy óceánjáró hajókra vagy tutajokra utaló jelek az egyiptomi leletekben stb.
Természetesen sokan mindig is tudták, vagy újra és újra rájöttek, hogy az egyiptomiak már 3000 éve átjártak, de igyekeztek megsemmisíteni a nyomokat.
Itt egy szerintem igen egyszerű Atlantisz-értelmezés: két emlék keveredik benne, melyek Plato idejére már összemosódtak, de kettéválasztva már könnyen megoldható a rejtély.
Az egyik: Minósz hosszú tündöklése, majd hirtelen pusztulása. Gondolom ismeritek, mennyire fejlett, erős, sebezhetetlen kultúra volt, Egyiptom mellett talán a második legerősebb birodalom egy évezreden keresztül. Mára már javarészt feledésbe merültek.
A főváros valószínűleg Szantorini szigetén volt, Atlantisz legendája ezt a várost mutatja be. I. e. 1600 körül robbant fel, mindenki azonnal meghalt, majd a sziget nagy része a tengerbe süllyedt, illetve Kréta északi parti városai és vélhetően a flotta is megsemmisültek a szökőárban.
A krétai túlélők a jelek szerint azt hitték, hogy az istenek büntették őket.
A másik: nagyon úgy néz ki, hogy I. e. 1000 körül az egyiptomiak eljutottak Amerikába, egy ideig rendszeresen átjártak (hogy keleti vagy nyugati irányban, vagy mindkettő, az kérdéses). Atlantisz, a nagy szigetkontinens az Atlanti-óceánban, egyszerűen Amerikát jelenti.
Mint építésben némileg jártas ember, kijelentem, hogy nincs az a mérnök aki ilyenre vágja a követ pusztán mert miért ne. (a prekolumbián civilizációk hatvanhat sarkú kövei most irrelevánsak). Minimális statikai ismeretek mellett látható, hogy ha boltozat volna, már nem volna az. /ilyen mértékű deformáció rég az összeomlását okozná/ Ez bizony természetes.
Az utak eleve púposra lettek építve. Persze nem ennyire. Viszont minimális alapmozgás is okozhat ilyen deformációt. A legerősebb érv a kiterjedése lenne. Egy út ritkán szélesebb 3-6 méternél, ellenben hosszabb.
Mindjárt az első nagyon is mesterségesnek tűnik. A másodikban sok szabálytalan darab is van, de a kőrakás módja nem szabálytalanabb a római utakénál, azok meg ellenőrizhetően mesterségesek.
Viszont rettentően púpos az egész, út ilyet nem csinál.
"A Split előtt felfedezett, rejtélyes víz alatti képződmény természetes eredetű, érdekes felszínforma lehet.
Rejtélyes víz alatti utat találtak horvát búvárok az Adriai-tengerben Split közelében, amelyről képeket is közöltek. A húszméteres mélységben, egy kilométeren át húzódó, hét méter széles alakzat annyira szabályosan van „kikövezve”, hogy a búvárok szerint emberkéz alkotta.
Telbisz Tamás, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének geográfusa szerint ezt a lehetőséget sem lehet kizárni az alaposabb vizsgálatokig (a terv szerint pár nap múlva újra lemerülnek a búvárok). Az adriai partok ugyanis igen gazdagok régészeti emlékekben.
Természetes magyarázatok
Komoly esély van azonban arra is, hogy természetes eredetű formákat látunk. A szakértő szerint előfordulhat például, hogy úgynevezett rétegfejekről van szó. Amikor ugyanis az üledékes kőzetek egymáson fekvő rétegei eredetileg vízszintes pozíciójukhoz képest tektonikus okokból (a belső erők miatt) kibillennek, akkor a felszín felől az oldalaik, vagyis a rétegfejek látszódnak. Ez párhuzamos sávokat kirajzoló, kis résekkel tagolt felszínt eredményez, amit esetleg a rétegeket harántoló repedések kisebb darabokra tagolnak.
Egy másik lehetséges magyarázat szerint a horvát képződmény egy úgynevezett karrmező lehet. A karrmező olyan kisebb-nagyobb barázdák hálózata egyes mészkőfelszíneken, amelyeket a lefolyó víz old ki. Ha a kőzet eleve repedezett-töredezett volt, akkor a víz ezeket tágítja tovább. Ahol talaj is jelen van, ott még fokozottabb az oldódás a talajban lévő szerves savak miatt.
Karrjárdák és karrkövezetek
A legszebb, legszabályosabb formákat karrjárdának vagy karrkövezetnek is nevezik, mert tényleg olyanok, mintha emberkéz rakta volna őket. Szép példákat lehet látni Angliában és Írországban.
Lehetséges, hogy eredetileg a horvát „út” is szárazföldön fekvő karrmező volt. A szinte tiszta mészkőből álló Dinári-hegységnek az Adriai-tenger felé eső vonulatai ugyanis víz alá kerültek a földtörténeti múltban. Egyes területek megsüllyedtek, de a fő ok a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedés volt. A hegyvonulatok legmagasabb részeit látjuk ma szigetekként, szigetláncokként.
A hosszan futó, párhuzamos karrokat egyébként régen kocsiútnak is használták, ha éppen megfelelő szélességűek voltak. Nálunk az „ördög szántóföldjének” is nevezik a karrmezőt, legszebb példája itthon például az Aggteleki-tó feletti hegyoldalban látható."
Nem vagyok híve annak, hogy túl hamar emberkezet kiáltsunk, de ezen a képen a búvártól jobbra ("alatta") elég szabályosan kötésben állni látszanak a kövek, így töredezni nehéz. A bizonyítottan mesterséges római utak kövezete nem szabályosabb ennél.
Szóval ez szerintem egyelőre kétesélyes, különösen, hogy tudunk a süllyedésről, ami egy-egy földrengésnél ugrásszerű is lehet, tehát nem szükséges, hogy bármikor megmérve évi 2 cm (vagy több) mutatkozzon
Split (Spalato) volt Diocletianus császár egyik központja. A palotája a délszláv háborúig állt az Adria partján. Nem lennék meglepve, ha kisebb települések, település részletek a mai partvonalon túl volnának. A partvonal arrafelé kis mértékben elég könnyen változott.
"Az északi rész erősen feltöltődött medenceterület, amelyben a Pó folyó évente több millió tonna szárazföldi eredetű, úgynevezett terrigén üledéket rak le. A feltöltődés intenzitására szemléletes példát nyújt a tenger névadójának, az egykori itáliai kikötő-falucskának, Adriának a helyzete. A római időkben még a tengerparton fekvő település korabeli maradványai ma már 36 kilométer távolságra fekszenek a parttól. A feltöltődés mellett az Adria nyugati és keleti partvonalán tapasztalható vízszintváltozásra az is hat, hogy a horvát partszakasz lassan süllyed, az olaszországi partvonal pedig emelkedik." - http://www.divecenter.hu/Hirek/2318/az-adriai-tenger (kiemelés tőlem)
A húsz méteres mélységben, egy kilométeren át húzódó hét méter széles útszerűség annyira szabályosan van kikövezve, hogy a búvárok szerint emberi kéz alkotta. A közelmúlt egy másik környékbeli tengeralatti felfedezésére, a spliti partoktól északra talált szabályos körökre mindmáig nincs tudományos magyarázat.
Rejtélyes víz alatti utat találtak horvát búvárok az Adriai-tengerben Split közelében - írta vasárnap a Jutarnji List című horvát napilap.
A beszámoló szerint a 20 méter mélységben található, mintegy egy kilométeren át húzódó, hét méter széles „út” annyira szabályosan van kikövezve, hogy a búvárok szerint emberi kéz alkotta. A helyiek már el is nevezték a „spliti Atlantisznak”.
A jövő héten régészek vizsgálják meg a leletet, akkor derülhet ki, hogy valóban egy elsüllyedt város utcájáról van-e szó, vagy csupán a természet alkotott ilyen szabályos alakzatot.
"Ami nem fér bele a képbe, azt viszont átértelmezhetjük az adott cél érdekében, vagy egyszerűen kihagyhatjuk."
Ez így se nem pesszimista, se nem realista megfogalmazás, hanem rossz kutatási módszer. Az egyik hozzászólásodban Te is említed a módszer fontosságát. Ha Santorini szigetén találtak volna egy „ATLANTISZ FELTÉTELES MEGÁLLÓHELY” feliratú táblát, vagy valami hasonlót, akkor joggal adaptálhatták volna az Atlantiszra vonatkozó ismereteket, még akkor is, ha át kellett volna értelmezni néhányat. Így viszont szerintem tudománytalan a kapcsolat. Talán egymás közt megbeszélhették volna a lehetséges kapcsolatot, de nyilvánosan nem, mert hiteltelenné teszi a nyilatkozót.
Szerintem, ha a legenda kutatása közben találunk valamit, ami alátámaszthatja az eredetet, (főleg, ha több tényező is arra utal), akkor van módunk a történet elemeinek az átértelmezésére, egyes részleteinek elvetésére.
"Ami nem fér bele a képbe, azt viszont átértelmezhetjük az adott cél érdekében, vagy egyszerűen kihagyhatjuk."
Ez így elég pesszimistán hangzik, pedig csak realista: Ha valamit nem tudunk, akkor élhetünk feltételezésekkel, csak sose keverjük össze a feltételezéseket a tényekkel. Lényegében mindig így működik a világ, hiszen semmiről sincs teljes információnk.
