Ne vigyorogj, épp rád (is) céloztam a (198) elején:Đ <annó én is felszólaltam a tudol/fogol/vagyol ellen, ha jól emlékszem (most is utálom, ha valaki a jelenlétemben használja, de legalább már nem jelentem a legközelebbi nyelvművelőnél)>
Nem egészen értem, hol a határ tudatlanságból történő és normális jelentésfejlődés között. A 'bolgár' jelentésű szót 'eretnek' jelentésben használni nem tudatlanság?
A kiló a TeSz. szerint 100 pengőt, forintot jelent (első írásos adat: 1934), az ÉKsz. szerint viszont 1000 forintot...
Engem sajnos már teljesen elrontottak a liberálisok;) Egyébként meg az a mindennapi tapasztalat, hogy a deka fontosabb súlymérték, mint a gramm: nem kétszáz gramm parizert veszünk, hanem húsz dekát.
1. A feltételes mód jele a magyarban: -na/-ne/-ná/-né. 2. A ható igék többféle modalitást kifejezhetnek, úgynevezett episztemikusat és deontikusat is. A nyelvi jelek tipikusan poliszémek, nem kell ettől ódzkodni. 3. A cím végi kérdőjel az alapvetően etikátlan manipuláció eszköze: azt jelenti általában, hogy nem igaz az előtte álló állítás, az olvasók túlnyomó többségében mégis igaz állításként képeződik le. Magyarán a segítségével büntetlenül lehet hazudni.
Ez pontosan az az eset, amire az előbb is, mint "utolsó 3 sorom" hivatkoztam.
Itt sehol nincs tudatlanság, a cikkel kapcsolatban.
Azt hiszem, nem értettél pontosan:
Adott egy közösség, aki kitalálja, hogy az 'anno' szó számukra egy évszám megjelölését (előtagként) fogja jelenteni - és használják is. Ezen belül a közösségen belül van pár tudatlanabb, nemtörődöm ember, aki hallja, hogy használják ezt a szót a többiek, kb. sejti is, hogy milyen esetekben, de már nem fordít figyelmet rá / nem is érzi, hogy a közösség mire használja pontosan. Így elkezdi valami hasonlóra, de csak nagyon ösztönszerűen használni. Mivel hiányzik mögüle az értelem, a szó átváltozik egy másik szellemi szint kifejezőeszközévé.
Nem tudom, másnak feltűnt-e, de engem pl. zavar a hírekben egyre gyakrabban hallható feltételes mód.
"Holnap megtárgyalhatják a ..."
"Holnap aláírhatják ..."
Ez pusztán és egyszerűen csak azt jelenti, hogy "Holnap esetleg, alighanem, valószínű ..."
Én értem, hogy a jövőre vonatkozóan egy hírmondó nem mondhatja biztosan, mert lehet, hogy mégse történik meg, amit mond, és akkor majd szépen előveszik, hogy miket beszél.
De ez a feltételes mód nekem azt jelenti, hogy eddig pl. nem volt szabad, de majd holnap..., vagy hasonlót.
Hasonlóan zavar, bár talán nem egészen ide tartozik, az újságcímek végén a kérdőjel.
Nem azért olvasok újságot, hogy az újságíró tőlem kérdezgessen.
Persze nem kérdez, csak nem vállal felelősséget a leírtakért.
Ha megnézed a TeSz. szócikkeit, azt fogod találni, hogy szavak nagy százaléka (tippre: több, mint a fele) nem pontosan azzal a jelentéssel bír a mai magyarban, mint az átadó vagy a rokon nyelvben. Ebből vajon az következik-e, hogy a szavakat tudatlanságból rosszul használjuk, vagy hogy valamikor tudatlanságból őseink rosszul kezdték őket használni?
A nyelvészet természetesen nem ezt mondja, hanem azt, hogy a nyelvek így működnek. A szavak jelentése megváltozhat (szűkülhet, bővülhet, eltolódhat, teljesen megújulhat...).
Nem. A kiló = ezer. Ez a definíciója, mert az '1000' számnév fogalmának, képzetének kifejezésére jött létre a szó.
Ha te látnád, hogy az életben a szög beverésére szolgáló kalapácsot valaki evőeszköznek kezdené használni, gondolom ott is ez a gondolatmeneted lenne érvényes és helyesnek, szerves alakulásnak tartanád. :) Én nem.
Más dolog, hogy "nyelvélettanilag" képes tovább élni, lehet, hogy egyszer már elfelejtjük eredeti jelentését és százat fog jelenteni mindenki számára. Attól ez még tévedésen alapszik.
"a magyar 'annó' pedig (...) nem azonos a latin 'anno'-val"
Persze, mert nem pongyolán, tudatlanul kezdtük használni. Szerintem arra gondolsz, ahogy pl. a passanger-eredeti alakjából pasas lett, majd pasi.
Ez más, itt nem tudatlanság a kialakulás oka, hanem mindig kicsit az előzővel rokon értelmet megtartva változott fokozatosan a jelentés.
A "tévesen" itt azt jelenti, hogy a nyelvben egy szó, rag szervesen kialakult használatát, annak szerves kialakulását nem megértve, új értelemben használva.
Ez nem azt jelenti, hogy nincs létjogosultsága, hanem bizony tévesen jött létre. Egy szónak volt egy eredeti jelentése, valami fogalom létrehozta. ha már nem azt jelenti, mert félreértették, az téves.
Nem tudom, hogy mi bajod van ezekkel. A kilo=száz teljesen kézenfekvő, ha súlyokra gondolsz: 1kg=100dkg; a magyar 'annó' pedig annyit jelent, hogy 'hajdanában' vagy 'akkoriban', nem azonos a latin 'anno'-val (gyakori, hogy a jövevényszavak jelentése is megváltozik, nemcsak a hangalakja/írása).
Ennek tükrében hogyan ítéled meg a kiló (jelentése:ezer) szó "száz" értelemben való használatát, hogy az anno helytelen használatáról már ne is beszéljek,stb...?
Én értem, hogy bármi megengedett, mert a nyelv egy élő szövet. Elsősorban úgy értettem, létezik-e szerves módon ez a szó, vagy csak "félreértés"-ből alakult , mint ahogyan tévesen, rosszízű ragozás kialakult sok esetben és el is terjedt nyelvünkben.
Véleményem szerint éppen úgy, ahogy végtelen tiszteletben kell tartanunk a nyelv élő mivoltát, mert nagyobb nálunk és ítéletünket túlnövi -éppen úgy tőlünk is függ és ítéletünkkel befolyásulhatjuk is további életét.
Van egy érzetem, mely szerint -mivel a lélekről beszélünk végső soron- bizonyos szavak úgy öregszenek, mint a bor, mások meg úgy, ahogy a tej... Hogy melyik hogy, az a mögötte lévő mindenkori "lelkiség" döntheti el....
