Nem gondoltam volna, hogy Koszeg ilyen gyonyoru.Elhataroztam, hogy meg ebben a honapban elmegyek oda.De asszem lesz meg par var, amit emiatt az oldal miatt okvetlenul felkeresek.
"Amugy azert nem hiszem, hogy a viztornyoknal fontosabb muemleket hanyagolnunk kellene"
Igen, de én azért nem nagyon szeretek különbséget tenni műemlék és műemlék között!
"nem gondoltam. hogy ennyire sok van-pedig a torokok e sa habsburgok mindent megtettek, hogy eltuntessek a magyar kulturat."
Tényleg nagyon jó az oldal, a hangulatos várromokat én is szeretem, az odavezető úttal együtt. Szvsz a kis erdei ösvény ami odavezet, az is hozzátartozik az egész feeling-hez!
Meglepő, hogy Csongrád megyében ennyi földvár van!
Mellesleg a képgalériánál csodálatos felvételek vannak útszéli keresztekről és szentekről! :-)
Ez márcsak azért is nagyon jó hír, mert ez a kedvenc szegedi víztornyom! Minden évben felmászok a tetéjére a Víz Napján, hiszen olyankor egy hétvégére megnyitják. Az érdeklődés mindig óriási szokott lenni!!!
Engem az újabb korok épületei közül elsősorban az ipari épületek érdekelnének. Talán nem ártana, ha az illetékesek erre is fordítanának egy kicsit nagyobb hangsúlyt...
pl. nagyon szépek az Istvántelek állomásnál található ikervíztornyok! Ezekről tudtok valamit?
aha-meg szerencse is, hogy csak azert erdekel:))
durva lenne, ha nem:)
Azrét valljuk be, vannak viszonylag elfogadható épületek a szocializmus korából, különöse, ami a sztálini korszak alatt épült, azok emelkednek ki a szürkeségből, és egyhangúságbó. (Sztálin halála után ez is változott)
Talán Ti tudnátok nekem segíteni: kéne találnom néhány védett, vagy elővédelmi listán lévő budapesti épületet, ami viszonylag nem régen épült. (kb XX. sz. második fele)
Vagy pl. a Móricz Zsigmond téri Gomba műemlék?
Azt is olvastam, hogy esetleg tervezik kortárs épületek elővédelmi listára vételét. Ez igaz? Esetleg tudtok rá konkrét példát?
Világörökség erős kontrasztokkal
Az Andrássy úti paloták egy része újra pompázik, másik része csendben pusztul
NSZ • 2003. május 3. • Szerző: Bárkay Tamás
Andrássy út 91-93. (kép: Népszabadság – Teknős Miklós)
Idestova egy éve, hogy világörökség lett az Andrássy út, állapota azonban egyre erősebb kontrasztokat mutat. Némi reményt csak az ad, hogy hamarosan elkészül az útvonal rehabilitációs terve.
Terézváros volt polgármestere, Farkas György 2000 októberében jelentette be egy, a Postamúzeumban megtartott konferencián, hogy jelölnék az utat az UNESCO listájára. Az Andrássy út városépítészeti megoldása mintaszerű és kivételes. Széltének-hosszának aránya, terekkel való tagolása, a szervizút külön fasorral beültetése és beépítésének fokozatos lazítása az átgondolt téralkotás mintapéldája. Egyes épületei önmagukban is mesterművek: Ybl Operaháza, a Lechner tervezte Drechsler-palota, a régi Zeneakadémia, a Schickedanz által jegyzett Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok, Alpár Ignác Vajdahunyad vára. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága – rekordidő alatt – ugyanazon év novemberben felvette az Andrássy utat a hazai várományosok közé, nagyjából tucatnyi jelölttel együtt (ezek között volt a tokaji borvidék, az ipolytarnóci ősmaradvány-együttes, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, a rózsadombi termálkarszt területe, a VII. kerületi régi zsidónegyed, az esztergomi vár és a komáromi monostori erőd). December végén elküldték az út angol nyelvű fejlesztési dokumentációját az UNESCO párizsi központjába, a kulturális világszervezet 2001 februárjában jelezte, hogy a kandidálást elfogadta. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) egy évre rá tudatta az UNESCO-val, hogy munkatársai személyesen is meggyőződtek róla: az út érdemes a megtisztelő címre, amelyet tavaly június 27-én meg is kapott.
A világörökség értékkörébe tartozni több szempontból is előnyös. Pénzt ugyan nem ad e különleges területek, városrészek, épületek gazdáinak az UNESCO, de védjegye garancia arra, hogy fokozott védelmet élvezhessenek: bármilyen beavatkozást tervezzenek is rajtuk, arról külön grémium dönt. Gyorsabbá válik a zavaró részletek (reklámhordozók, utcabútorok) eltávolítása is. A legfontosabb azonban, hogy a listára került értékek presztízse megnő, és ezzel idegenforgalmi vonzerejük is nagyobb lesz, ami végül a helyi bevételek növekedését eredményezheti.
Az Andrássy úton ma még mindenesetre meglehetősen nagyok a kontrasztok. És éppenséggel az imént bemutatott előnyök elérésében is van némi késedelem és bizonytalanság (lásd például az elhíresült pengefal esetét). De a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon közti szakasz palotáinak jó részét megvették – több bank is berendezkedett itt – számos épület tehát tehetős gazdára talált, amely/aki méltó módon (és a szigorú építészeti elvárásoknak megfelelően) rendbe tetette portáját. Láthatóak a megújulás jelei a Körönd és a Hősök tere közti villás-előkertes szakaszon is. Az Oktogon és a Körönd között viszont már lehangoló a kép, ezt a fertályt még mindig a bér- és társasházak uralják, szegény tulajdonosokkal, és ennek megfelelő állapotokkal. Ha minden jól megy, május végére készülhet el az újonnan felvett pesti világörökségi helyszínek városrehabilitációs kezelési terve, amelyet Terézváros az V. és a VII. kerülettel közösen jegyez. Ennek alapján majd (sok egyéb mellett) rendezni lehet a tulajdonviszonyokból adódó problémákat, és ki lehet jelölni az arra szoruló házak felújításának pénzügyi forrásait – tudtuk meg a VI. kerület főépítészétől, étényi Évától.
Akárhogy is, az Andrássy úton az elmúlt években több tucat, elsősorban a felújítást, épületrehabilitációt célzó építkezés kezdődött, jobbára magántőkéből. Az érdeklődésnek már a világörökségi jelölés híre is erős lökést adott, a cím elnyerése tehát hatott a befektetőkre. Egyes vélemények szerint itt lesz a város új üzleti negyede; a VI. kerületi önkormányzatnál nem nagyon örülnének, ha a „bezárkózó” vállalkozások túlságosan eluralnák az utat, hiszen ezen a területen alakul-formálódik a pesti Broadway kulturális negyed. Az viszont máris tény, hogy a budapesti ingatlanpiacon komolyan felértékelődött a terület, a lakásárak a fővárosi átlagot duplán meghaladó ütemben növekedtek.
