"Super": inhomogén kőzetgyapot. A külső oldalán sűrűbb/erősebb az anyag. Földszintre, focipálya mellé, parkoló mellé, kerékpártároló mellé, épületsaroknál ez a jobb, mert nagyobb a felületi pontszerű terhelhetősége. Részegen beletérdelsz: kevésbé sérül, mint az "S".
Tudtok Budapesten olyan céget, aki KIS méretű tetőfödémet is hajlandó PURhabos (zárt cellás) szigeteléssel ellátni?
Kb 35-40nm, de 50 alatt szóba sem álltak velem több helyen. Ahol meg igen, ott piszok drága lenne (nettó 20e/nm -12 centi)
Van egy kb 30nm-es betonfödém, és van egy 12-14nm fa födém. ( a betonfödémes részt használnánk tárolásra is, tehát lépésállónak kell lennie, a fafödémes részt pedig az alsó gipszkarton, és a gerendázat tetején lévő felső deszkázat közt teljes egészében ki szeretném fújatni)
A pincém északi oldalán a téli nagy szél eső megkezdte a negyvenegynéhályéves seprűvel felcskodott vakolatot .Fent az eresz bádog alatt látszanak a tetőlécek végei . A belső falakon felforog a tavalyi festés. Hogyan javítható?
Következő kérdésem lábazati vízszigeteléssel kapcsolatos, hogy mi a legjobb megoldás? A bitumenes vízszigetelés a szerelőbetonon túllóg kb 10 centivel. Ezt a lelógó részt felfelé vagy lefelé jobb hajtani? Milyen plusz vízszigetelésre van még szükség? Valamint a drénezésnek menniy jogosultsága van, megéri?
a segítségetekre és a tapasztalatokra lenne szükségem. Tavaly belekezdtem egy építkezésbe immáron tető alatt van belső munkálatok folynak (gépészet, villanyszerelés), és most kalkulálom kifelé, hogy mennyi és milyen szigetelést vegyek kívülre.
Az első kérdésem az lenne, hogy a lábazati szigetelést kell-e vékonyabbra hagyni mint a homlokzatit vízlecsepegés szempontjából? 15 cm homlokzati menne rá.
Saralt padlásomat akarom szigetelni és a véleményetekre vagyok kíváncsi. A házban álmennyezet van, így nem a szokásos rétegrend van. Szóval jelenlegi rétegrend alulról nézve gipszkarton, párazáró fólia, 5cm kőzetgyapot, saralt födém. Ennek a padlás oldalára szeretnék 2x15 cm kőzetgyapot szigetelést tenni átfedésben, a tetejére pedig páraáteresztő fóliát. Ez így működőképes?
Ha a téglaházat szeretném burkolni fával (faházburkoló anyaggal), akkor az működhetne-e, hogy a téglára párnafa, közé kőzetgyapot, arra páraáteresztő fólia és úgy rá a fa?
Tehát a rétegrend tégla, párnafa kőzetgyapottal, páraáteresztő fólia, fa bukolóanyag.
A ház egy nyaraló, a burkolás a lényeg, a szigetelés csak plusz lenne.
Én is szeretnék kérdezni egyet, ha szabad: tetőtér felújítás zajlik nálunk. Vakolt tégla falak, a padlás nincs szigetelve, a födém fagerenda, deszka, nád, vakolat. A falak kicsit kancsik voltak, meg a mennyezet kb. 2 cm-t lógott be a szoba közepén, így kap gipszkartont a plafon is, meg előtétet a falak. Az előtétfalba (illetve majd a padlásra is felülről) megy egy kis kőzetgyapot, amit védeni kellene a párától. A kérdésem erre vonatkozik. Konkrétan milyen párazáró fólia javasolt közvetlen a gipszkarton alá? Illetve ezt a fóliát vagy 200 helyen át fogja lyukasztani a gipszkarton csavar. Ezeket a lyukakat hogy illik tömíteni, hogy a pára se férjen át rajta? Előre is köszönöm a segítséget!
A megadott érték egy jó szigetelő anyagnak megfelelő. Gyakorlatban tényleg fontos ennek a rétegnek a vastagsága, mert nagyjából lineárisan egyenesen arányos a kettő. (dupla vastagság dupla szigetelést jelent.) Nagyjából a következőt jelenti gyakotlatban: ha ebből az anyagból van egy 1 méter széles darabunk, és az egyik oldalát egy Kelvinnel (vagy Celsius) melegebben tartunk, akkor a másik oldalon a számértéknek megfelelő ( 0,032 - 0,035 ) Joule energia fog távozni másodpercenként. A Joule/másodpercet egyszerűbben Watt-nak is hívhatjuk.
Ha veszünk alapul 100 nm falfelületet, meg ezt az anyagot, illetve azt, hogy bent 20 fok van, kint pedig éppen fagypont, akkor:
Ezt szorozzuk 20-szal, mert 20 fok a különbség bent illetve kint:
0,036 W/m2K*20K= 0,72W/m2
majd megszorozzuk 100-zal, mert akkora a fal:
0,72W/m2*100=72W
Szóval (ha nem vagyunk mérnökök, és 100 dolgot figyelmen kívül hagyunk) 72W ennek a 100 négyzetméternyi felületű egy méter vastag anyagnak a hővesztesége. Ha csak 10 cm vastag, akkor 720W, ha 20 cm vastag, akkor 360W. Mindez akkor, ha 20 fok a különbség "bent és kint" között.
Viszont sokkal célszerűbb a teljes rétegrendet vizsgálni, négyezetméterenként, ami pedig az "U"-val jelzett érték. Minél kisebb, annál jobb. A konkrét kérdésre, hogy "mennyire szigetel", nem tudok számszerű adatot mondani, mert soktényezős.
A kérdére a Wiki szerinti, szebben fogalmazott válasz:
A hővezetési tényező számszerű értéke azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-gradiens hatására időegység alatt áthalad. Ez az adat a hővezető képességet – vagy annak a reciprokát, a hőszigetelő képességet – jellemzi.
Bocsánat, látom már, hogy csak nem figyeltem és jöttek válaszok a kérdésedre. Most olvasom őket de azért a tapasztalatokra, ha voltak, továbbra is kíváncsi lennék.
Hasonló feladatra vállalkoznék mostanában én is, ilyen egyenetlen lábazatot szeretnék szigetelni.
Látom, annak idején sajnos egyetlen választ sem kaptál, de talán mégis megcsináltad már a lábazat szigetelését és lennének tapasztalataid, amiket megoszthatnál velem.
Nemrég ment itt a diskurzus, hogy felrakott eps tábla szigetelés beágyazás hálózás nélkül szabadon idővel besárgul, mit lehet tenni vagy nem.
Mint írtam, mi is elb---tuk, mert van egy kb 50m2-es felület ami így maradt sokáig (éves távlat) és ráadásul pont déli oldal, szóval kapta rendesen (az okokba nem mennék bele, ez most lényegtelen).
Azt is írtam, csináltam próbaragasztást mert ennyit nem szednék le. Mit lehet tenni, ami segít.
Alapvetően csináltam három módszerrel próbaragasztást kb fél-1m2 helyen egy hete, és tegnap megtépkedtem.
A felső sárga réteget ledörzsöltem vizes ronggyal, aminek hatására levált a réteg. Elég hepehupás így a felület, leporoltam, mindenféle kencefice nélkül felraktam azaz ágyazás, hálózás. Ez sajnos nem lett túl jó, de valamennyire persze, de nagyon gyengén. Hosszútávon szerintem idő kérdése és elválik, gyenge minőség.
A fenti művelettel indítva kézzel megcsiszoltam végigszaladva 80-as papírral és kapott mélyalapozót is. A felület maga nem túl szép, de kb letéphetetlen, azaz komolyan megfogja, ez már valószínűleg tartós eredményt ad. A baja, hogy ilyen módszerrel sokat kell glettelni, mert nem sima a felszín, de fogni fog.
Vettem kifejezetten polisztirol szigetelés csiszolót. Kb ilyet:
https://szerszamtaxi.hu/products/keziszerszamok/348752/polisztirol-csiszolo-270mm-tytan-awtools/ Ezzel átcsiszoltam. Ez nagyon komolyan harapja az anyagot, a reszelőfogak kb 1-1.5mm magasak, szóval durván leszedi a felszínt. Nagy előnye, hogy ezzel viszont teljesen síkba csiszolható a felület. Erre ráraktam a rendszert portalanítás után, és érzetre azonos lett a végeredmény a másodikhoz képest, de mélyalapozó nélkül. Masszívan fogja, nem válik el.
A próba után úgy döntöttem, a harmadik verzió marad. További előnye az ezzel való csiszolásnak, hogy jelentősen érdesíti a felületet, így jobban meg tud tapadni a ragasztó.
Érzésre kb ugyanúgy fogja az egészet, mint frissen felrakva egy új rendszernél. Én teljesen jónak minősítettem, de persze nem tudhatom hosszútávon ez milyen lesz. Pár tél után max anyázok majd, remélem nem, én most úgy gondolom jó lesz.
Egy nagy hátránya van , ez pedig az, hogy kb mintha porhó hullna az égből...... Nagyon sok anyag válik le a felületről ami 1000 év alatt bomlik le. Ezzel nehéz mit kezdeni. Én tegnap este végigcsiszoltam a falat, hétvégén szeretném beágyazni. A „szerencsém” az volt, hogy eszméletlen szél(vihar) volt felénk, így elvitte az egészet, nem anyáznak hetekig a szomszédaim, hogy mindent beterít, stb. Persze ettől a szennyezés megmarad, csak eloszlik máshol másfelé sajnos, de erre nem találtam jó megoldást, mert azért ez belül zavar rendesen :-(
Szóval a lényeg, igenis meg lehet menteni a falat kis szívás és meló árán. Az más kérdés, ha egy egy tábláról van-e szó, lehet érdemes lehet leszedni, de egy kb 40-50 m2-es felület azért már más kategória, ott megéri ezt a plusz egy két du-os elfoglaltságot a dolog – szerintem – mint újra felhúzni az egész rendszert.
Ablakot fogunk cserélni. Az alábbi képen a bal oldali kis ablak mérete módosítva lesz: a szélessége marad a magassága viszont jobb oldali nagyobb ablakéval fog megegyezni, azaz az alja a nagyobb ablakéval lesz egy síkban.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lenne célszerű kívül a nemes vakolatot vágni (illetve mivel vágni), majd az ablakcsere után a kávát visszajavítani?
Milyen vastagságú homlokzati szigetelés rakható, ha jelenlegi csatorna belső része a faltól kb. 25, a külső része pedig kb 44cm-re van? A külső fal legnagyobb magassága 3,6m.
A lehető legnagyobb vastagságú szigetelést tenném, aminek jó a hővezetési tényezője (grafitos EPS?), de bizonytalan vagyok abban, hogy milyen vastagságút tehetek biztonságosan, ami nem ázik el. Sajnos a tető most lett felújítva, azon már nem tudunk variálni. Esztétikailag sem egy szép látvány ha túl közel esik a fal a csatornához és gondolom ehhez van egy ajánlott minimális érték ami alá nem lehet menni, mivel ázhat a fal. Természetesen a lábazat nál XPS van tervezvetalajtól számítva 80-85cm-re.
Ezen a képen bejelöltem pirossal ahol bent a házban járunk azaz ahol van a padlónk. Feketével ahol lesz a járda. Az lenne a kérdésem, hogy ahogyan most látszik az XPS így megfelelő lesz ha így ragasztják fel? És lehet ezt dübelezni? Ha igen akkor kb. milyen magasan? Ez az XPS 60 cm magas.
Ahol vannak a téglák oda lesz rakva az XPS és a téglák alatti rész ilyen sima vakolat vagy beton abba lehet dübelezni a téglák alatt? vagy inkább ahol a téglák látszanak a téglák fölött lenne jó a dübelezés? Viszont a téglák fölé nem megy az XPS oda már az EPS fog jönni.
Még azt kérdezném, hogyha betonozva lesz az XPS mellett egyből. Akkor kell hagyni mellette helyet és kitölteni valamivel? Vagy mehet egyből a betonozás az XPS mellé?
Szeretnék egy kérdést intézni a tisztelt szakikhoz.
A képen látható nyílászáró alatt a szerelőbetontól számítva kb 5 cm rés található.
Hamarosan megérkeznek a betonosok, akik aljzatbetonozni fogják a házat és a teraszt. Ők kérték, hogy mire megérkeznek, ezt a rést (a küszöb aljáig) töltsem fel és lássam el xps szigetelőlemezzel.
Hogy álljak neki, mire figyeljek?
Az volt az ötletem, hogy eleve XPS lapot szabnék be ide, vagy Ytong téglából falaznék alá, ami a rést is kitölti, és ennek futtatnák neki a betont a srácok.
Egy 30-as téglából és vályogtéglából vegyesen épített régi présházat és egy új, 44 mm vastag falazatú, boronafalas, szigeteletlen faházat újítok fel, illetve szigetelek párhuzamosan.
Mindkettőnél fontos szempont, hogy minél lélegzőbb legyen a falszerkezet, illetve, hogy megvédjem a rágcsálóktól, amiből elég sok van arrafelé. Egyik sem állandó lakhatásra lesz használva, ezért a hőszigetelő képesség fontos, de talán nem a legfontosabb szempont.
Kérdéseim a következők lennének:
- mivel lenne érdemes szigetelni a présház falát, illetve a födémet (jelenleg szimpla padlásdeszka) és milyen rétegrendben,
- a faház esetén ugyanolyan jó-e a belső szigetelés, amivel „megmenthetném” a jelenlegi, tájba illő faház jellegét, vagy mindenképp gondolkodjak külső szigetelésben,
- mi lenne az a technológia, illetve rétegrend, amivel megmaradna lélegzőnek a faház, de kizárnánk a rágcsálók, és egyéb betolakodók megtelepedésének lehetőségét a szigetelésben.
