Szerintetek mi a legjobb megoldás, ha egy olyan tetőt szeretnék beépíteni, amit eredetileg beépítetlennek terveztek tetőfóliázás szempontjából? Egy 45°-os nyeregtetőről van szó,15cm-es szarufák,rajta ellenlécnek bramac léc, ez fogatja le a sárga tetőfóliát, amit pár helyen már levágtam bizonyos okok miatt, tehát vehetjük, úgy hogy nincs semmilyen fólia. Tisztában vagyok a rétegrendekkel, ahol a sárga volt oda páraáteresztő kéne, a majdani szigetelés felé, és itt kezdődik ugye a probléma, van-e valami működő megoldás azon kívül, hogy visszabontatom az egész tetőt felülről az újrafóliázáshoz?
Mondjuk különbejáratúra vonatkozik ahol konyha is van. De teszel a sarokba egy vízforralót és csinálsz macskaajtót valahova, a magyar közigazgatáson tuti átmegy :D
Talán annyit hogy nálunk az egy az egyben kiadni egy cirka 100 nm -es tetőbeépítési munkát nagyon kockázatos projekt.
Szét kell választani a munka folyamatokat.
Pl. így :
1. terveztetés,
2.a meglévő tető alkalmassá tételére a tető beépítésre ez nagyjából az alátét fóliát jelentheti a másodlagos csapadék vízvédelemre.
De lehet komolyabb munka is.
3. belül az ácsszerkezetek kiigazítása ha kell... valószínűleg,
4. a belső válaszfalak építése pl. gipszkartonból.
5. szakipari munkák, villany víz gáz és fűtés szerelés,
6. burkolási munkák úgy mint oldalfalak és mint a padozat.
Ez csak 6 főtétel, ami rengeteg altételből állhat.
Aztán kell készíteni egy költségvetés kiírást, majd azt beárazni. Ezek lesznek az un. költség becslések. A legjobb ha ezeket a tervező készíti a terveken felül.
A kivitelezők persze fognak egy másikat csinálni, de az első az összehasonlításra azért jó.
És ezután lehet kivitelezőt keresni akár fővállalkozói konstrukcióban akár az alvállalkozókat egyedileg megkeresni.
Egy ilyen dokumentáció lehet akár 30 oldal is, ha jól és feleség teljesen van kidolgozva.
A lényeg , hogy ne a fővállalkozó dolgozza ki, mert akkor a saját izlése szerinti buktatókat beépíti.
Egy sajátos trükk . a technológiailag előbb lévő dogokat jelentősen túl árazza a későbbieket pedig alul. Aztán ha vita adódik legfeljebb lelép.
Külterületen lakom, zártkert az ingatlan megnevezése.
Itt nem lehet beépíteni csak a telek 3%át, ez már maximumon van,emiatt a tetőteret szeretném beépíteni.
Viszont a házat 1,5 méterrel feljebb kell falazni és arra kerülne az új tető.
Nincs szükségem hitelre, nem emiatt kérdezem.
Igazából az érdekelne, hogy erre kell e engedély? Illetve ha nekiállok engedély illetve bejelentés nélkül, mi történhet? Érdekli egyáltalán ez a hatóságokat vagy valaki feljelent? Mitől kell tartanom?
Köszi szépen! Ez nekem elég, mert tapasztalom milyen árak meg leterheltség van az építőiparban, plusz-mínusz kétszázezerért nem kutatnék amúgy se tovább, örülök, hogy van rá ember. Köszi.
Viszont egy komolyabb költségbecsléshez kell rajz kell anyag kiírás minőségileg és mennyiségileg is. Ez elsősorban a készíttetőnek hasznos.Tehát el kell kezdeni. Majd a mesterek folytatják !
Sejtem, hogy leírva nem sok minden derül ki, mégis érdekelne, nagyságrendileg reális-e az alábbi
Bruttó 50m2-es régi, fafödémes, sátortetős padlás régi deszkáinak felszedése, gerendák között és felett szigetelés, OSB lerakása. Zavaró (hasznos teret foglaló) 2-3 db székállás kiváltása körben 1m magasságban (acéllal??) plusz jelenleg nem található fogópárok behelyezése végig. Mindez 1millió ft anyaggal, munkadíjjal
A szarúfákat összekötő fogópárokra alul vagy felül deszkát , OSB -t stb. szerelnék. Ha magasan van, akkor alulra, ha nem túl magasan akkor a fogópárokra felül. Az ideális belmagasság 2,6 - 2,8 tetőtérnél. Nos az a deszka felület lesz a födém. Jobb azért alulra rakni mert akkor a csúnya fogópárok eltűnnek - elnyeli a később említendő szigetelés.
Alul kell a mennyezetet kialakítani, pl gipszkartonnal szép sima esztétikus felület lesz.
aztán a gipszkarton felett, de a deszkafödém alatt beteszünk valami pára zárót, ami a valóságban csak pára fékező, valami fóliát.
A deszka v. OSB födém felett mivel az nagyon vékony 2 - 3cm hőszigetelést kell tenni. Jó vastagon legalább 25, de inkább 30 cm vastagságban.
azt a felületet viszont nem árt lefedni, de csak pára áteresztő valamivel. Pára záróval semmi képen nem szabad.
A fenyő meg általában a fürész árúk megnevezése a következő szokott lenni.
gerenda - szelvény és hossztól függően nevezzük így 10 x 10 -től és mondjuk 2 m -től felfelé. Ebből készülhet oszlop ha függőleges, szelemen ha vizszintes és szarúfa amennyiben ferde. A gerendából lehet gyártani zárlécet /stafni/, lécet néha deszkát meg tüzelőt.
A rönkökből azért direktbe is gyártanak deszkát. A mennyezet a födém alsó része , annak szépnek kell lenni.
Úgy általában a többség nem érti a légrés lényegét. Nem jó helyre teszi és lezárja.
Általában külső falak hőszigetelésénél fontos.
A rossz megoldás :
belsőtér- fal - légrés - szigetelő anyag -burkolás - külvilág.
Nos ilyenkor kiszállítják a meleget még a szigetelés előtt.
A jó megoldás :
belsőtér- fal - szigetelő anyag - légrés -burkolás - külvilág.
Hasonló a ferdefalaknál is a kiakítás.
Vízszintes födémeknél nehezem kiakítható, ezért inkább ehagyják. Egy tetőtér felső vízszintes födémjénél lehet ugy álmennyezet, de minek ? Bonyolult, elvesz az amúg is szűkös belmagasságból
Az álmennyezet a régi hatalmas belméretű építményeknél bír jelentőséggel. pl. a 4 m feletti belmagasságnál.... vagy ha ronda a plafon.
Szigetelés a ferde részen összesen 20 cm(10 cm gerenda közt 5 cm legressel kifelé) bőven a fogópárok fölé felhozva. Még egy 10 cm réteg merőlegesen a fogópárokig beékelve.
Kérdésem a felső szigeteléssel kapcsolatban lenne.
Elképzelésem szerint 2 réteg lenne itt is. Első a gerenda fogópárok közt, második merőlegesen az első fölé pallók közé (15-15 cm)
Így megfelelő, légrés nem probléma az álmennyezet és a szigeteles közt?
Szigetelő anyag knauf tekercses kozetgyapot ami régen a födémen volt, leteritve.
Dróttal vagy lécekkel oldanatok meg a gerendák alján a szigetelés rögzítését?
Mi itt most a padlás beépítéséről beszélünk, nem pedig új lakás létrehozásáról. Általában az az életszerűbb, hogy nő a család, terjeszkedni próbálnak az emberek felfele.
Én írtam a helyi (vagyis amelyik városhoz tartozunk) és a megyei építési osztálynak is. A helyi visszaírta, hogy egyszerű bejelentés, hiába érveltem, hogy nem nő a térfogata. A megyei írt egy telefonszámot, hogy azon hívjam fel. Ő is ugyanazt mondta mint a helyi. Ha nő alapterület kell a bejelentés. Még próbálok egy kört futni, hátha felsőbb állásfoglalást elfogadnák, ha az nem bejelentéshez kötné. Mert ugye az sincs kizárva, hogy ugyanazt mondják mint itt.
Én a helyi építési irodától kértem írásos tájékoztatást a konkrét szituációt leírva.
Megkaptam, a Csok-ot intéző OTP is elfogadta.
A befoglaló méretek nem változnak, ezt kellett a kérdésbe belefoglalni.
Elmondásuk alapján ott van a kavar hogy a bővítést a törvény szövege, az építési szabályzatok és a bankok, csok másra használja.
Ha jól emlékszem a csok szerinti tetőtér beépítéses bővítés az építési szabályok szerint nem tartozik abba, mert nem vízszintes alapterület bővülés. Itt van valami kavar.
