Keresés

Részletes keresés

Gandolfi Kajetán Creative Commons License 2008.05.21 0 0 583
Livet megúszta a fizetést a polgárőröknek.
Örülhet is neki, úgyis nagy fogtechnikus.
Előzmény: szódásalovát (580)
szódásalovát Creative Commons License 2008.05.21 0 0 582

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9121967&la=79254781

 

Kérések és kérdések a polmodiknak

Előzmény: szódásalovát (580)
szódásalovát Creative Commons License 2008.05.21 0 0 581
nittyfor válasz | megnéz | könyvjelző 2008.05.21 17:08:26 © (65434)

A "Tárnok" topikot bizonytalan időre (a T. résztvevők jogi útra terelt ámokolásainak tisztázásáig) jegeltem.

Előzmény: szódásalovát (580)
szódásalovát Creative Commons License 2008.05.21 0 0 580

Nittyfor moderátor átmenetileg zárolta a Tárnok topikot.

:o)))

Törölt nick Creative Commons License 2008.04.24 0 0 579
pistabátyám hát nefárasszonmán
eccerűt kérdeztem amit az én elmém felfogni nemtud
hát maga közölt számokat hát csak azé kérdezem de ismétlem mer nem válaszolt
hát csak tuggya mán milyen számokat közöl?

NA FUSSUNK MÁN NEKI UJJBÓL
pistabátyám hát avasson mán be egy nagy varrázslatba de télleg
Matekbó gyenge vagyok na csak azé kérdezem

Hát szongya:
1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük.

na jó ez szép

utána aszongya:
A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett.

Najó hát ez is szép, szóval akkor összegezzem
végeredményben

2002-től 2006 vagyonnövekmény 2, 6 milliárd ja az 2600 millió forint
na jó elhiszem mer maga mongya

csak valami furcsa mer összezavar. mer összevisszasorol mindenfélét devégül
aszongya
Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
blablabla
Összesen
összesen
összesen 433 millió Ft

hát telefonos segíccséget kérek mer valami hát összezavar a két számban demán pistabácsi jobban tájékozott hát szongyameg mán nekem ez hogyan lehet?
mibővarázsoltak 400 bó 2600at
hátha beavatna mekköszönném mer így mostan nemértem ha aszongya hogy nem vót miből akkor miből lett

demán csak azé ha a tények télleg makacsdolgok
akkó makacskoggyunk egy kissé

Livet
Előzmény: dgerg (577)
dgerg Creative Commons License 2008.04.24 0 0 578
 

 

AZ IFJÚSÁGI HÁZ

 

 

Minden korosztály több évtizedes álma vált valóra, amikor 2006. szeptember 29-én ünnepélyesen felavatták az Ifjúsági Házat. Végre Tárnokligeten is megszületett egy igazi közösségi ház, ahova be lehet térni egy beszélgetésre, egy asztalitenisz vagy sakkpartira.

(Az avatásról képes beszámoló olvasható a www.tarnok.hu honlapon az események menüpontban, továbbá a http://picasaweb.google.com/ig41179 képtárban.)

 

A napokban Szolnoki Gábor polgármester közölte a nyugdíjasklub vezetőjével, hogy nem használhatják tovább az épületet, tartsák meg rendezvényeiket a faluban, mivel úgy határoztak, más célra kívánják hasznosítani. E hír hallatán úgy döntöttem, egy korábbi írásom alapján felelevenítem a Ház történetét, és az azt követő kálváriát.

 

Az épület felavatása során öröm töltötte el a jelenlévőket. Tervezgették, hogyan fogják tartalommal megtölteni a szépen kialakított épületet. Az öröm nem tartott sokáig. Szolnoki Gábor egyik első utasítása volt, hogy feltörette az épület zárait, kicseréltette, majd eltávolította az „IFJÚSÁGI HÁZ” feliratot. Azóta is az ablakon belül, a „GYÓGYSZERTÁR KLUB” elnevezés szerepel.

 

Néhány gondolat az átalakításról.

Dr. Bánovics István, a képviselő-testület településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága elnökének javaslatára 2000. év végén áttelepítették a Rákóczi úti gyógyszertárat az Egészségház épületébe. Hamarosan kiderült, jó döntés volt. Jól járt az egészségügyi szolgálat, de főleg a lakosság. Nemcsak kényelmesebbé vált a gyógyszerek kiváltása, de egy jó állapotban lévő épület felszabadulásával többféle lehetőség kínálkozott az itt lakókat kiszolgáló feladatok ellátására is.

Első gondolatként szociális vagy oktatási gyermekintézményt szerettek volna a régi gyógyszertár falai között létesíteni, de elképzelésük csak akkor válhatott volna valóra, ha a szemben lévő vendéglőt – a tulajdonos, Pécsvári József – melegkonyhás étteremmé alakítja át. Sajnos ehhez pénze nem volt, anyagi támogatást pedig nem adhatott hozzá az önkormányzat.

Felvetődött az épület eladása vagy bérbeadása is, de az alacsony ajánlati árakat a képviselő-testület nem fogadta el. (Közben, 2003-ban és 2004-ben – a Templom utcai óvoda teljes felújításának idején – mintegy 6 hónapon át óvodaként is működött az ÁNTSZ egyetértésével, valamint egy ideig karácsonyfadísz-gyártó kft. is bérbe vette.) 

A képviselő-testület a 8/2003. (II. 11.) határozatával végül úgy döntött, hogy az épületet többfunkciós ifjúsági házzá alakítja át. Az engedélyes terv megszületett, amely szerint a kivitelezés költsége közel 30 millió Ft-ba került volna. Az ÁNTSZ akkori vezetője, dr. Korompai Mária a környezetet alkalmasnak tartotta ifjúsági ház kialakítására, és egyetértett annak tervezett funkcióival is.

Az engedélyes terv birtokában többször nyújtottak be pályázatot. Először 2004-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal SAPPARD programjára, amikor sajnos nem nyertek. Következő alkalommal a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatot célozták meg. Ekkor sem volt szerencséjük. A bíráló testületek mindkét pályázatukat indokoltnak tartották, de azok nem realizálódhattak, mivel elsősorban az elmaradott térségek részesültek előnyben.

Ezután önálló lépésre szánták magukat. A sportbizottság tagjai elhatározták, hogy önkormányzati segítséggel, önkéntes munkával megvalósítják a tervet, amelyhez nagy lökést adott 2006 tavaszán a Pest megyei Fejlesztési Tanácstól pályázat útján nyert 1,5 millió Ft támogatás. Felsorakozott melléjük egy lelkes csapat, akik ellenszolgáltatás nélkül, rendbe tették és átalakították a használaton kívüli régi gyógyszertár épületét. Név szerint is megemlítem őket:

 

Belényesi Ferenc, Bréda Attila, Csató Ferencné, id. Csató Ferencné, Csató Ferenc, id. Csősz János, Fodor Istvánné, Fodor István, Fülep Géza, id. Horváth József, Halmos Róbert, Ivanics Imre, Kerékgyártó Gyula, Kocsis György, Kocsis Györgyné, Kolter György, Képes Géza, Kiss Józsefné, Magyar Pál, Molnár János, Papp Lajos, Pécsvári József, Pécsvári Józsefné, Sárosi Tamás, Scheiner Annamária, Szepesi Attila, Szlovicsák Józsefné, Szlovicsák József és még sokan mások. A lakosok kétkezi munkáján túl vállalkozók tucatja járult hozzá önzetlenül az átalakításhoz fuvarral, anyaggal, kőműves és szerelési munkával.

 

Pécsvári László, a sportbizottság vezetője, nemcsak szervezte és irányította a munkálatokat, de részt is vett bennük. Csapata – önzetlenül, több mint egy éven át, hétvégeken – több száz munkaórát dolgozott az épületen, amelyért megbecsülést és köszönetet érdemelnek. Elvégezték a belső átalakítást, kitakarították, parkosították az elvadult kertet, olyan mértékig, hogy az épület és környezete alkalmassá vált az ifjúsági ház funkcióinak betöltésére.  A munka során csak az anyagköltség megtérítését kérték.  Természetesen a csatornázást, a vízvezetékrendszer átépítését, valamint a fűtés beszerelését és a külső térburkolat kialakítását már fizetett vállalkozók végezték. (Ők voltak azok, akik korábban egy felelőtlen beruházásban, a Berki-út melletti „sportcentrum” építésében nagyon sokat dolgoztak, de a csapat idősebb generációja részt vett a Dózsa Gy. úti ifjúsági ház felépítésében  is, amit elvettek a fiataloktól, és később a polgármesteri hivatal B épülete lett.)

Az épület belső átalakításához külön engedélyes tervet nem kellett készíteniük. A munkálatokat és azok költségeit a hivatal műszaki irodája irányította és ellenőrizte, az átalakítást dr. Katona Ildikó, az ÁNTSZ vezetője is figyelemmel kísérte.

Az épület az avatás idején műszakilag kész állapotban volt, csupán a tűzjelző berendezés hiányzott. Igaz még nem történt meg az átminősítése és hiányzott a bútorozat is, amelyekre csak funkciójának pontos meghatározása után kerülhetett sor.

Az avatásig összesen 5, 1 millió Ft ráfordítást igényelt az épület és környezetének átalakítása. A Ház elsősorban a fiataloknak készült, de gondoltak az idősebb generációra és a mozgássérültekre is, amikor megépítették az akadálymentesített lejárót.

A Ház létrejötte az összefogás és a közösségért végzett önzetlen munka szép példája.

 

* * *

Az új vezetés színrelépése óta számos valótlanság és rosszindulatú megjegyzés látott napvilágot, valamint nehezen megmagyarázható intézkedések történtek.

 

A Otthon Tárnokon 2006. novemberi számában dr. Zsigmond Réka írta:

„A belső munkálatok félig-meddig vannak csak kész, berendezés egyáltalán nincs benne. Az épület működtetéséhez nincs ember, és nincs keret.”

„Ráadásul az épület belső elrendezése is eléggé célszerűtlen. Egy nagy helység van, a többi kis luk, amelyeket nem igazán lehet használni.

Szóval valódi Ifjúsági Ház helyett örököltünk egy félkész épületet, üresen, pénz és tartalom, személyzet nélkül. Jelenleg keressük az értelmes, lehetőleg ifjúsági célokra történő hasznosítási lehetőséget. Addig sajnos üresen és árván fog állni.”

Az Otthon Tárnokon Fórumában Dreka írta:  „…sajnos, csak egy táblát örököltünk egy ifjúsági ház felirattal.” (Ezt a valótlanságot többen meg is ismételték.)

Izébizé írta: „Te kuki!…eddig csak a nagy pénzt, meg a választási reklámot ölte bele az épületbe Pistabátyám és csapata, fújtak egy hatmillió forintos nagy nullát...”

 

A község lakói meglepetten tapasztalták, hogy Szolnoki Gábor polgármester úr egyik első utasítása volt a szeptember 29-én az ünnepélyesen felavatott Ifjúsági Házon lévő „Ifjúsági Ház” tábla eltávolítása.  Feltörette az épületet és kicseréltette a zárakat.

November 10-én lakossági fórumot tartottak az Ifjúsági Házban, amelyen megjelentek a Ház építői is. Rosszul érintették őket Szolnoki Gábor polgármester úr intézkedései, hiszen joggal érezték magukénak is a szépen kialakított épületet. Ennek ott a fórumon hangot is adtak. 

2007. április 19-én újabb megnyitónak lehetett tanúja a község, amelyen Szolnoki Gábor polgármester úr elismerte az építők áldozatos munkáját, és felajánlotta az épület széleskörű használatát a község lakosságának. Erről a megnyitóról így tudósított M. I. az Otthon Tárnokon című lap 2007. májusi számában: 

„Évtizedes hiányt pótoltak végre, amikor megnyitották az Ifjúsági Házat! A Fideszes többségű önkormányzat jó lépése volt ez, tartják ígéretüket és folytatják a megkezdett munkát.”

„Nem voltak most sipítozó vagy okoskodó levitézlett képviselők, odaszervezett undorító részeg bekiabálók, számon kérő támadó agitátorok a jó baloldali bagázs!”

 

2008. április 24.

 

Dr. Gergely István

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

  

 

                                                     

 

 

 

  

 

 

 

 

  

    

dgerg Creative Commons License 2008.04.24 0 0 577

Livetádel

 

Menjen be a pénzügyi vezetőhöz, vegyék elő a kérdéses évek vagyonleltárát és számolják ki a vagyongyarapodás mértékét. Utána azt nézzék meg, hogy mennyit gyarapodott a község vagyona az önök gazdálkodása során.

 

Megtisztelne, ha közölné a végeredményt.

 

Gergely István

Törölt nick Creative Commons License 2008.04.23 0 0 576
pistabátyám hát avasson mán be egy nagy varrázslatba de télleg
Matekbó gyenge vagyok na csak azé kérdezem

Hát szongya:
1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük.

na jó ez szép

utána aszongya:
A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett.

Najó hát ez is szép, szóval akkor összegezzem
végeredményben

2002-től 2006 vagyonnövekmény 2, 6 milliárd ja az 2600 millió forint
na jó elhiszem mer maga mongya

csak valami furcsa mer összezavar. mer összevisszasorol mindenfélét devégül
aszongya
Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
blablabla
Összesen
összesen
összesen 433 millió Ft

hát telefonos segíccséget kérek mer valami hát összezavar a két számban demán pistabácsi jobban tájékozott hát szongyameg mán nekem ez hogyan lehet?
mibővarázsoltak 400 bó 2600at
hátha beavatna mekköszönném mer így mostan nemértem ha aszongya hogy nem vót miből akkor miből lett

demán csak azé ha a tények télleg makacsdolgok
akkó makacskoggyunk egy kissé

Livet
Előzmény: dgerg (575)
dgerg Creative Commons License 2008.04.17 0 0 575
A tények makacs dolgok

(Fejlesztések és beruházások 2002 és 2006 között)

 

Az új képviselő-testület kommunikációiban számtalan esetben érte vád a régi vezetést, amely szerint megállították a község fejlődését és folyamatosan felélték a vagyonát. Szolnoki Gábor polgármester szerint pedig „százmilliók folytak el az elmúlt nyolc évben”.

Nézzük a tényeket!

1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük. A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett. (A vagyonnövekmény, a befektetések, felújítások, eszközbeszerzések minden tétele a tényleges költségen lett aktiválva, de a fenti összeg a 2006. 09. 30-i valós értéket képviselte.) A vagyonnövekmény egyes tételei megtalálhatók a község vagyonleltárában.

A 2007. 09. 30-iki képviselő-testületi előterjesztés szerint a 3. negyedév végén a vagyon értéke 4,280025 milliárd Ft-ra nőtt.  Tehát az elmúlt 1 év alatt az új önkormányzat mindössze 4212 Ft-tal növelte a község vagyonát. Nem a vagyonvesztést állították meg, hanem a gyarapodását! Gratulálunk!

 

 

            Tekintsük át együtt az elmúlt négy év legfontosabb állomásait!

 

Iskoláink és óvodáink bővítése és felújítása  

Rákóczi úti alsó tagozatos iskola Az iskolát 2002-ben kibővítettük és felújítottuk. Egy évvel korábban már tanteremmé alakítottuk a régi tanári szobát, mivel az induló egyik első osztálynak nem jutott hely. Közben megtörtént az épület statikai állapotának felmérése, majd a tervezés. A tervezést késleltette, hogy a felszabaduló szolgálati lakást fel kellett szabadítani. Számítottunk pénzbeli támogatásra is, hiszen a tervezett bővítést önerőből nem tudtuk volna megvalósítani. A 20 millió Ft állami támogatást csak a második pályázati körben, augusztusban kaptuk meg, így a beruházás megvalósulása, birtokbavétele, a támogatás lehívása, valamint a vállalkozók kifizetése a következő évre húzódott át.

Az emelet ráépítése határidőre elkészült ugyan, de az épület átadása késett. Amikor ugyanis a vállalkozó megbontotta a régi épületszárnyat, kiderült, hogy teljes tetőcserére és a födém átépítésére van szükség. Erre nem számítottunk.

Az iskola négy új tanteremmel, igazgatói és tanári szobával bővült, és helyet kapott benne az iskola könyvtára is. Az épület bővítése és felújításának teljes költsége meghaladta a 70 millió Ft-ot, melyhez hozzájött az iskolaudvar, a melléképületek rendbetétele (kis tornaterem, raktárak), a konyha felújítása, továbbá egy szülői segítséggel megvalósult játszótér is, melyek együttes összege mintegy 5 millió Ft-ot tett ki.

Az iskola környékének parkosítását a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai vállalták magukra.

 

Marton utcai (falusi) iskola 1998 őszén, az iskolaév megkezdése előtt ez volt az első felújítási munkánk. Több helyen beázott a tető, következésképpen a bejáratnál és a tantermekben leszakadt a mennyezet vakolata, a vizesblokkok pedig csaknem használhatatlanok voltak. Akkor az iskolát működőképes állapotba hoztuk, de 2005 tavaszán úgy döntöttünk, befejezzük a felújítását.

A munkát a hibás palatető javításával kezdtük. Meg kellett erősíteni a tető gerendáinak egy részét, melyek már hosszú idő óta áztak, korhadásnak indultak. Tejesen felújítottuk a vizesblokkokat, a melegítő konyhát és a mosogatót, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően. Ki kellett cserélni villanyvezeték-hálózatot, a tantermekbe pedig új energiatakarékos armatúrákat helyeztünk el. Megtörtént a nyílászárók javítása és mázolása, az épület külső és belső festése, valamint felújítottuk a hozzá tartozó kis tornatermet is.

A karbantartás-felújítás mindösszesen 11 millió Ft-ba került.

 

Templom utcai Mesevár Óvoda  Az épület korábban – 1950-ig – gyermekmegőrzőként működött, majd óvoda lett belőle. Az évek során teljesen tönkrement. Az épület funkcionális elrendezése sem volt már kielégítő, amelyre az ÁNTSZ többször fel is hívta a figyelmünket, ezért képviselő-testületünk az épület teljes felújítása mellett döntött. 2003-ban lebontottuk, a régi falakra új tetőt építettünk, a nyílászárókat kicseréltük. 

Az átépítési koncepciót a következőkben foglalhatjuk össze. A meglévő épületszerkezet lehetséges megtartása mellett a leggazdaságosabb megoldással alakuljanak ki az óvoda eddig hiányzó, nélkülözhetetlen funkciói. Mosó-, szárító-, vasaló-, öltöző-, mosdóhelyiségek, elkülönítő (orvosi) szoba, nevelőtestületi szoba, egy melegítő konyha a hozzátartozó fehér mosogatóval. Kialakítottunk egy széles közlekedési folyosót is, a tetőszerkezet megemelésével pedig lehetővé vált egy újabb foglalkoztató szoba kialakítása.

Az előírásoknak megfelelően szelektív hulladéktárolásra is alkalmas hulladéktároló, valamint akadálymentes bejáratot biztosító rámpa épült.

A kivitelezés teljes költsége 51 millió Ft lett, melyből a Pest Megyei Területfejlesztési Kht.-tól 10 millió Ft-ot támogatásként nyertünk el.

 

Önkormányzati épületeink építése, felújítása

 

Polgármesteri  hivatal   A  épülete

A 2003. és 2004. években felújítottuk a polgármesteri hivatal B épületét, a mögötte álló raktárt, műhelyt és garázst. A főépület tetőszerkezetét megerősítettük, megjavítottuk, valamint új cserepekkel fedtük be, a melléképületekre pedig új tetőszerkezetet helyeztünk. Minden épületben teljesen ki kellett építeni a villanyvezetéket. A felújításhoz hozzátartozott a padlók csiszolása, a nyílászárók mázolása, a szobák festése, az épületek újra vakolása és színezése. Az A épület és a melléképületek felújításának összege 11,1 millió Ft volt.

 

Polgármesteri hivatal B épülete

Már 1998 előtt szerepelt az önkormányzat tervében egy új polgármesteri hivatal felépítése. Mi is gondoltunk erre, hiszen négy üres telkünk állt a jelenlegi önkormányzati épülettel szemben, de amikor előzetes ajánlatokat kértünk egy zöldmezős hivatal építésére, a teljes költségkalkuláció mindegyik esetben 200 millió Ft feletti volt. Ezt saját erőből felvállalni nem mertük, és támogatást sem remélhettünk, mivel új polgármesteri hivatal építésére, felújítására évek óta pályázati kiírás nem volt.  A településközpontok rehabilitációjára kiírt pályázatokat pedig elvitték a nagyvárosok.

Ezek után logikusnak látszott a volt ifjúsági ház tetőterének beépítése. A tervezési koncepció alapja az volt, hogy a meglévő épület megtartása mellett minél kisebb ráfordítással, a lehető legjobb és leggazdaságosabb belső elrendezés kialakításával történjen meg a tetőtér ráépítése. A felújított épület pedig arányrendszerével, külső homlokzati anyagfelhasználásával, színeivel a Tárnokon már kialakulóban lévő középület jelleget próbálja szerény anyagi lehetőségeivel visszatükrözni.

A munka 2005. április 4-én elkezdődött. Mint a legtöbb beruházásnál, itt is voltak gondok. Most csak kettőt említenénk. Április 10-11-én az épület beázott, és 3,2 millió Ft kár keletkezett, melyet a kivitelező később elismert. Az is igaz, hogy olyan többletmunkákat kértünk, melyek a kialkudott kiviteli tervben nem szerepeltek.

A legkorszerűbb kommunikációs eszközökkel felszerelt épületet szeptember folyamán vettük használatba. A telefonközpont révén a hivatal dolgozói és külső partnereik automatikus kapcsolás után kommunikálhatnak egymással. Minden ügyintéző rendelkezik kedvezményes internet- és e-mail kapcsolattal. A FiberNet hálózatán keresztül pedig lehetővé vált az ingyenes, illetve az olcsóbb telefonbeszélgetés (ethernet kapcsolat) is, de ezzel a lehetőséggel akkor még nem élünk. Számítógépeinket központi szerver kapcsolja össze.

Beépítettük a tűzjelző berendezést, valamint a riasztó- és beléptető rendszert, épületünket pedig térfigyelő kamera őrzi. 2006 nyarától pedig az épületben klímaberendezés működik.

A tetőtér megépítése után a közműveket és a kommunikációs eszközöket összekapcsoltuk az alsó szinttel, melyet szintén felújítottunk. Az új épületrészt, de részben az A épületet is új bútorokkal rendeztük be. Végezetül teljesen megújult a rendőrség épülete is.

Mennyibe került a hivatal korszerűsítése? A fent felsorolt tételek összege mintegy 71 millió Ft volt.

 

Művelődési ház 2003 őszén megszépült a művelődési ház udvara, színes térburkolata vidámságot sugároz.   Igényesen kialakítottuk a külső konyhát, a külső illemhelyet, bevezettük a gázt, a vizet, bekötöttük a szennyvízcsatorna hálózatba, továbbá elvégeztük a tetőjavításokat. A következő két évben átépítettük a főépület fűtését, külső falát szigeteltük, új lábazattal láttuk el, a belső kiszolgáló termeket átalakítottuk, felújítottuk, a teljes villamos vezetéket kicseréltük, az épület belső részeit kifestettük és mázoltuk.

A művelődési ház épületeinek felújítására a nyolcéves választási ciklusban 16,6 milliót fordítottunk, melyből az elmúlt 4 év során 9,1 millió Ft-ot költöttünk.

Az épületben kialakított 5 állásos internet-hozzáférést, a hangtechnikai felszerelést, a számítógépes ellátást, a vetítő berendezést a művelődési ház pályázat útján nyerte el.

 

Ifjúsági ház

2000. év végén áttelepítettük a Rákóczi úti gyógyszertárat az Egészségház épületébe, amely több szempontból is előnyös. Kényelmes a lakosságnak, hiszen az orvosi rendelés után helyben kiválthatja a gyógyszereit, lényegesen olcsóbb a működtetése, továbbá a folyamatos gyógyszerellátás eredményeként sokkal kisebb raktárra van szükség. Az áttelepítés 12,2 millió Ft-ba került, és kaptunk helyette egy dupla telken álló jó épületet. Már az első gondolatunk az volt, hogy közösségi házzá alakítjuk át. A tervek elkészültek, többször pályáztunk velük, de nem nyertünk. Elhatároztuk, hogy önállóan lépünk. A sportbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy önkormányzati segítséggel, önkéntes munkával megvalósítjuk tervünket, melyhez 2006-ban CÉDE megyei pályázatból 1,5 millió Ft-ot is nyertünk. A közösségi ház kialakítása mindösszesen 5,1 millióba került.

Átalakítottuk az épület belső tereit, kiépítettük a kiszolgáló vizes blokkokat, és rácsatlakoztattuk a szennyvízcsatorna-hálózatra. Csaknem minden burkolatot kicseréltünk. Elkészült az akadálymentesített bejáró, végül pedig külsőleg is új „ruhába” öltözött a régi gyógyszertár.

Azt terveztük, hogy az új intézmény a művelődési ház keretében működik majd, Lepsényi Katalin igazgatónő felügyeletével. Erre jogszabály is kötelezett bennünket, amely szerint a vezető csak megfelelő végzettségű személy lehet, és előzetes egyeztetés után vehetik igénybe fiatalok és idősebbek, sportolók és kulturális szervezetek.

 

Sportöltöző

Az utóbbi években az Egészségház környékén egyre több kulturális és sportesemény zajlott, ahol a résztvevők száma több száz, de esetenként talán még az ezret is megközelítette. Minden alkalommal gondot jelentett az öltöző és a mosdó hiánya. Szükségessé vált tehát egy kiszolgáló épület megépítése. E célra alkalmasnak találtuk az Egészségház raktára előtti zárt teret, mivel a közművek rákötése, az épület kiszolgálása, őrzése viszonylag egyszerű volt.

Az épületben két nagyobb és egy kisebb öltöző, mosdóhelyiségek és zuhanyozók létesültek.

Az épület felépítéséhez az Ifjúsági és Sport Minisztérium „Mobilitás” támogatását nyertük el, azaz 7,1 millió Ft-ot, melyhez 13 millió Ft önrésszel járultunk hozzá.

 

Sportpálya és sportöltöző felújítása

Községünkben mintegy 230 fiatal futballozik rendszeresen. Sok településen zárják be a focipályákat, mi pedig újakat építettünk, és jó karban tartottuk őket.

2003-ban megépült az Egészségház mögött az Oázis SE nagypályája, majd mögötte a Bolha Foci Tanoda SE kispályája. 2005-ben elkészült a Honfoglalás utcában egy nagy edzőpálya, 2006-ban pedig felújítottuk a Sport utcában lévő nagypályát.

A Bolha Foci Tanoda SE és az Oázis SE pályája, valamint az edzőpálya önkormányzati költségen, valamint a szülők, edzők és a sportolók munkájával és támogatásával született meg. A pályák önálló fúrt kutat és öntözőberendezést kaptak. 2005-ben a Sport utcai pályát világítással láttuk el.

2006-ban Budaörs Kistérség Többcélú Társulása pályázati kiírását elnyerve felújítottuk a Sport utcai pálya gyepszőnyegét, megépítettük a kerítését, elhelyeztünk továbbá két pihenőpadot. Sor került az öltözők és a vizesblokkok teljes felújítására is, amelyeket a szennyvízelvezető-hálózatba is bekötöttünk. Nagyon szép lett. Meg kell nézni!

A Sport utcai pálya felújítására közel 7,3 millió Ft-ot költöttünk, melyből 3,6 millió Ft volt az elnyert támogatás.

Bár nem az önkormányzat építette, de mégis községünket gazdagította Szabó Tamás és társai beruházása, a műfüves kispályás labdarúgópálya az Egészségház mellett, amely 2006 októberében készült el. A könnyűszerkezetes fűtött csarnokban helyet kapott a 20X40 méteres pályán kívül négy játékos és egy bírói öltöző, vendégmosdók, bowling pálya 2 gurítótérrel, valamint büfé. A terület rendezése és a parkoló építése után a beruházók tervei között szerepel két teniszpálya (esetleg fedhető kivitelű) kialakítása is.

 

Egyebek

2003. év

Felújítottuk, illetve restauráltattuk a Szent György-emlékművet, valamint a Nepomuki Szent János-szobrot.

Bankjegykiadó automatát szereltünk fel az Egészségház mellett, amit az OTP Bank Rt. üzemeltet.

EU szabványnak megfelelő játszóteret adtunk át a vasútállomás melletti „gödör”-ben.  Megépítése 2 757 625 Ft-ba került, amelyből 1 700 ezer Ft-ot pályázat útján nyertünk.

 

2004. év

Felújítottuk Ábri György, az 1944-ben hősi halált halt tárnoki pilóta sírját a régi temetőben.

 

2005. év

Teljesen lebontottuk és újjáépítettük a Szőlőhegy felé vezető Benta-hidat, valamint megerősítettük a Benta utca végén található ún. Nyáricska hidat.

Parkolókat építettünk a községi temető elé, valamint a Rákóczi úti iskolával szemben lévő telkekre.

Szennyvízelvezető csatornát építettünk a Munkácsy utcában a Testvériség utcától a Benta-patakig. A csatorna építésének költsége 13,5 millió Ft volt, melyet az ÉTV-nél keletkezett fejlesztési forrásból fedeztünk, de a beruházás az önkormányzatunk vagyonát gyarapította. Az aszfaltút építésének költségét a lakosok fedezték úgy, hogy az önkormányzat kifizette a vállalkozónak, a lakosok pedig vállalták a teljes összeg havi 10 ezer Ft-os részletekben történő törlesztését. 

 

Utak, járdák, parkolók építése és felújítása  

2003. év

Járdát létesítettünk a polgármesteri hivataltól a temetőig a Halász utcában, valamint a Rákóczi úton. Építettünk 11 új buszvárót, valamint színpadot az Egészségház előtt. Murvával borítottuk be az Egri, a Győri, a Szegedi, a Szigetvári, a Hatvani, a Debreceni utcát, valamint az István közt. Megjavítottuk a Halász, a Kossuth, a Hazatérők, a Benta és a Tabán utcát. Később aszfalttal burkoltuk a Benta utcát és a Fő utcai üzletházak parkolóját. Útalapot kapott murvaborítással a Honfoglalás, az Álmos és a Tas utca. Mart aszfaltburkolat készült a Szőlőhegy számos utcájában, valamint a Margit ligeten, hengerelt aszfaltút pedig a régi temetőben.

A felsorolt munkák mindösszesen 40, 6 millió Ft-ba kerültek.

 

2004. év

Aszfaltoztuk a Szőlőhegyi, a Tabán, az Öreghegyi utat, valamint a polgármesteri hivatal parkolóját. Murvával fedtük le a Margit ligeti utcákat. Játszótéri elemeket vásároltunk az óvodákba.

A fenti tételek mindösszesen 36,4 millió Ft-ba kerültek.

 

2005. év

Aszfaltburkolatot kapott a Kölcsey, a Jókai, a Petőfi, az Arany, a Tompa, a Deák, a Zrínyi, a Munkácsy, a Vasút utca a Dózsa György úttól az Egyenlőség utcáig, továbbá a Határ út és a Csillag utca. Megjavítottuk az autópálya lehajtó egy szakaszát a Halász utcában. Aszfaltszőnyegezést végeztünk még a Hazatérők útján, a Mária utcától a Berki útig, melyhez a PRORÉGIÓ ügynökség 50%-os, azaz 13 millió vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Aszfaltozott parkolót és játszótéri játékokat kapott a Dózsa György úti Hétszínvirág Óvoda, valamint a Rákóczi úti általános iskola. Járda készült a Szabadság utcában a vasúttól a Dózsa György útig. Térburkolatot építettünk a polgármesteri hivatal új épületének parkolójába.

A munkák összértéke 87,5 millió Ft volt.

 

2006. év

Aszfaltszőnyeg került a Fűzfa, a Kopolya utcába, valamint a Rákóczi útra, a Dózsa György úttól az Iskola utcáig. Ez utóbbi megépítéséhez 50%-os, azaz 11 millió Ft támogatást nyertünk a PRORÉGIÓ ügynökségtől.

Ez évben a fenti útépítésekre összesen 30 millió Ft-ot költöttünk.

Az új temetőben 6 db vízcsapot helyeztünk el.

Állami beruházásban épült meg az M7-es autópálya pusztazámori lehajtója és a 8104. számú út (a Sóskúti út) közötti összeköttetés, valamint a hozzátartozó két körforgalmi csomópont.  Számunkra ez az összekötő út különös jelentőséggel bír, hiszen tehermentesíti a Halász utcára és a Dózsa György útra nehezedő gépjárműforgalmat.

                                                                                                               

Ár- és belvíz elleni védekezés  

Ma már kevesen vitatják, hogy Földünkön klímaváltozás megy végbe. Növekszik az átlaghőmérséklet, egyre gyakoribbak a heves zivatarok, amelyeknek következményeivel nálunk is számolni kell. Évtizedek óta legnagyobb gondunk az ár- és belvízveszély. A Benta-patak árhulláma egyre nagyobb gyakorisággal veszélyezteti településünket.

Az elmúlt években, lehetőségeinkhez képest, sokat tettünk az ár- és belvíz elkerülése érdekében. Közel 30 millió Ft-os költséggel kikotortattuk a Zámori- és a Berki-patak medrének Tárnokon futó szakaszát, 2006-ban pedig a Benta-patak medrét, a 7-es főúttól Százhalombatta irányába.

Felújítottuk a településünket védő zsilipeket, kijelöltünk három átmeneti záportározót, védőtöltéseket alakítottunk ki középületeink és alacsony fekvésű lakóépületeink védelmében.

Működésünk idején az árkok kitakarítására koncentráltunk, továbbá a település mély pontjain, a Benta-patak felé tartó utcák végein elkezdtük az állandó szivattyúállások kiépítését.

Felújítottuk az árkokat az Arany J., a Petőfi S., a Jókai M., a Madách I., a Vörösmarty M., a Kölcsey F., valamint a Munkácsy M. utcában, a vasúton túl pedig a Köztársaság utcában. Az árkok kiépítésére 2003–2006 között 18,6 millió Ft-ot költöttünk.

Érd önkormányzatával közösen készíttettük el településeink ár- és belvízvédelmi tervét, hiszen az Érdre zúduló csapadékvíz közel 50%-a Tárnok belterületén folyik a Benta-patakba.

A tervezés költsége mintegy 20 millió Ft volt, amit egyezségünk alapján Érd Város Önkormányzata fedezett.

 

 

Elővárosi vasút  

Tekintettel arra, hogy Budapest közúti megközelítése egyre nagyobb gondot jelentett, nem volt más megoldás, el kellett indítani az elővárosi vasúti közlekedést. 2004 nyarán Martonvásárral és a környező településekkel összefogva, megkerestük Mándoki László urat, a MÁV Zrt. vezérigazgatóját. Meggyőztük arról, hogy településeinken reális igény van az elővárosi vasúti közlekedés bevezetésére.

Az elővárosi vasúti közlekedés 2005 év őszén megkezdődött. Azóta új kocsik közlekednek. Ígéretet kaptunk az állomás átépítésére is, amelynek kiviteli tervei 2006 nyarára el is készültek.

 

Kábeltévé  

2004. és 2005. évek folyamán településünk lakóterületén kiépült a FiberNet Rt. kábeltelevízió hálózata, amely nagyszámú tévécsatorna műsorai mellett szélessávú internet-hozzáférést és e-mail használatot is biztosít. A hálózat lehetővé teszi az ingyenes, személyes telefonkapcsolatot is.

A társaság ígéretet tett a szolgáltatás folyamatos bővítésére, amely lehetővé teszi hálózaton belül a közvetlen telefonálás továbbfejlesztésére. 

 

Természetvédelem

 

A SASAD Rt.-vel kötött egyezség szerint önkormányzati tulajdonba kerültek az alábbi természetvédelmi területek. A tópart és környéke a tóval együtt (21,8 ha), az Öreg-hegy tetején található Nagy-legelő (12,1 ha). Átadta továbbá a rekultiválás alatt álló szemétbánya helyét (10,1 ha), valamint kapunk 0,8 ha összközműves területet önkormányzati intézmények számára. A SASAD Rt. elismeri továbbá, hogy a 085 hrsz.-ú gyep és rét művelési ágú terület megmarad természetes árvízi tározónak, tehát nem építhető be (11 ha).

A fentiek ellenében az önkormányzat támogatja a Sasad Rt. azon elképzelését, hogy a Sóskúti út–Berki út–Malom-árok által bezárt területen kertvárosi jellegű lakótelep, másrészt pedig kereskedelmi és szolgáltató telepek létesüljenek.     

 

Hulladékgazdálkodás  

Zöldhulladék összegyűjtése és feldolgozása

A kertészkedés talán a legszebb időtöltés, de gondot jelent a zöldhulladék eltüntetése. Az égetést ma már nem csak törvény, illetve önkormányzati rendelet korlátozza, hanem a szomszédok sem viselik el. Sokan komposztálják a zöldhulladékot és visszaadják a természetnek, sokan viszont azonnal meg szeretnének szabadulni tőle.

2005 tavaszától megkezdte működését a Compostal Kft., amely díj nélkül fogad be Tárnok lakott területeiről minden összegyűjtött zöldhulladékot. Már az első évben több mint 600 tonna zöldhulladékot szállítottunk szervezetten a telepükre, amit komposzttá dolgoztak fel. Információnk szerint a beszállított zöldhulladék mennyisége az utóbbi évek során több mint duplájára nőtt.  A gyűjtése és odaszállítás a mi feladatunk volt, az önkormányzat anyagi ráfordítása évi mintegy 2 millió Ft-ra rúgott. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársai is példaértékűnek tekintették a környezetkímélő szemléletmódot tükröző gyűjtés és feldolgozás összehangoltságát. 

 

Az építési törmelék összegyűjtése és feldolgozása

Az építési törmelék elhelyezése minden településen probléma. Nálunk sikerült jó megoldást találni. A megfelelő engedélyek beszerzése után Román Mihály vállalkozó kőtörő üzemet létesített, és 2005. évben megkezdte működtetését. A vállalkozó a beszállított építési törmeléket feldolgozza (összetöri, osztályozza), majd útépítési alapként adja el. Egyezségünk értelmében a zúzott törmelékből évente 200 köbmétert juttatott díjmentesen önkormányzatunknak alapozásra és földútjaink javítására. Ily módon készült el több vasúton túli mellékutca javítása, valamint 2006 szeptemberében a Szőlőhegyi út Újhegyi úttól Érd határáig eső szakasza.

 

Lomtalanítás, konténeres szemétgyűjtés

Községünk belterületein évente egy alkalommal lomtalanítást végeztünk. A külterületeken 6 konténert helyeztünk el a háztartási hulladék összegyűjtésére. Sajnos más településekről is  rengeteg szemét vándorolt ide, amelynek elszállítása az  önkormányzat pénztárcáját terhelte. Ennek ellenére ezt tartottuk a legjobb megoldásnak az illegális szemétlerakás megakadályozására.

 

Fejlesztési célú bevételeink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején  

Államkötvények értéke                                                275 millió Ft Pályázatokon elnyert összeg                                                       66 millió Ft Ingatlanértékesítés bevétele                                                     280 millió Ft ÉTV üzletrész értékesítés bevétele                                            95 millió Ft Összesen                                                        716 millió Ft

 

 

Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején  

Immateriális javak, szellemi termékek vásárlása               20 millió Ft Épületek beruházása, felújítása                                     133 millió Ft Építmények (utak, járdák, árkok) építése, felújítása                    189 millió Ft Járművek, gépek, berendezések vásárlása, felújítása        39 millió Ft Ügyviteli gépek vásárlása, felújítása                                              9 millió Ft Szennyvízcsatorna építés                                                           18  millió Ft Ingatlanvásárlás                                                                        25 millió Ft Összesen                                                        433 millió Ft

 

 

Fejlesztési célú bevételeink közül a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején fel nem használt források:

Államkötvény (1 csomag)                                                          55 millió Ft ÉTV üzletrész értékesítés (lekötött betétben)                   95 millió Ft Összesen                                                        150 millió Ft

 

*Valamennyi adat az önkormányzat pénzforgalmában megjelent.

   

***

Tisztelt Tárnokiak! Beszámolómban csak a fejlesztésekről, felújításokról számoltam be, de nemcsak erről szólt az életünk. A közösségi színterek (kultúra, sport, oktatási intézményeink, civil szervezeteink, egyesületeink tevékenysége, ünnepeink stb.) számtalan eseménye hozzájárult az itt élők jó közérzetéhez, erősítette bennük a lakóhely, a szülőfalu szeretetét. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy szeretnek itt élni, igazi otthonuknak tekintik e helyet.

 

Tárnok, 2007. november 26.  

Dr. Gergely István  

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

attis480 Creative Commons License 2008.04.14 0 0 574
Köszi Ice..csak kár h annyit kell fizetni,mintha Balatonra mennék..
Előzmény: Törölt nick (571)
Törölt nick Creative Commons License 2008.04.14 0 0 573

Gergely Úr nem az apukád.

Valószínűleg több betűt ismer, mind amit te életedben láttál.

A hitel pedig hitel, bárhogy nevezitek is.

 

Előzmény: Törölt nick (570)
gabóca4 Creative Commons License 2008.04.14 0 0 572
Tisztelt ice.bird!

 

Részlet a „Wikipédiából”:

 

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelent pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget, a kötvény mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon visszafizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan körülmények, nevezett szerződések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen  pl. a biztosítási kötvény.

 

Üdv. Gergely István

Törölt nick Creative Commons License 2008.04.13 0 0 571

attis

 

sajnos érd után fizetős a pálya

sokszor járnak is ellenőrök, úgyhogy légy résen

 

jó utat és balesetmentes autózást

 

ice

Törölt nick Creative Commons License 2008.04.13 0 0 570

gergely papa

 

az nem hitel, hanem kötvény

még olvasni sem tudsz?

 

ice

attis480 Creative Commons License 2008.04.13 0 0 569
Üdv Nektek!Hogy tudjátok?még mindíg nem lehet megúszni matrica nélkül a tárnoki lehajtóig az M7- en?
gabóca4 Creative Commons License 2008.04.13 0 0 568
 

A 2007. év pénzügyi gazdálkodásáról

 

A törvény értelmében községünk hivatala elkészítette, képviselő-testülete pedig elfogadta a 2007. év költségvetésének módosítását, amely a 2007. év végi pénzügyi helyzetet tükrözi. (Ez a község honlapján is látható.) A módosítás a bevételi főösszeget 1 milliárd 132 millió 609  ezer Ft-ban, a kiadási főösszeget 1 milliárd  171 millió 679 ezer Ft-ban, hiányát pedig 39 millió 70  ezer Ft-ban állapítja meg.

A kiadások és a bevételek részletezését megtalálhatjuk községünk honlapján, Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2008. (III. 10.) számú rendeletében,  az 1-4. sz. mellékletekben. A fenti számok önmagukban is beszédesek. Sajnálatos, hogy a beszámoló nem közöl szöveges értékelést, amelynek hiányában, különösen a kívülállóknak, nehéz a részleteket értelmezni.

 

Tekintsük át most röviden a 2007. év történéseit!

 

A képviselő-testület – választási ígéretének megfelelően – 2007. évre valóban takarékos költségvetést tervezett, amelynek kiadási és bevételi főösszegét az előző évihez hasonló, de kissé megnövelt összegben, 854 millió 214 ezer Ft-ban határozta meg. A képviselő-testület korrekt szándékát bizonyítja, hogy a leköszönő testület által félretett, és a 2007. évre áthozott 139 millió 284 ezer Ft-ot el is különítették fejlesztésekre, pályázati önrészek biztosítására.

Az induló pénzeszközöket növelte továbbá a Magyar Államkincstártól a 2007. év elején lehívható 18,1 millió Ft pályázaton elnyert támogatás, amelyet még a Rákóczi út aszfaltozásáért és az Egészségház mellett megépült sportöltöző felépítéséért kapott az előző önkormányzat.

 

Végeredményben Szolnoki Gábor polgármester vezetésével felálló képviselő-testület, a kasszában 157 millió 384 ezer Ft-tal kezdhette meg a 2007. évet.

 

Hamarosan kiderült, hogy az álmok és a szigorú költségvetési tervezet nincs összhangban, és az OTP-nél lekötött 55 millió 555 ezer Ft-ot már az első negyedévben felbontották.

 

Az önkormányzat költségvetésének novemberben közzétett I-III. negyedévi módosításában –  az október 31-i pénzügyi állapotoknak megfelelően – már az áll, hogy a tervezett 854 millió 214 ezer Ft kiadási főösszeget 1 milliárd 91 millió 210 ezer Ft-ra emelték! A bevételi oldalon pedig két forrást jelöltek meg. A 2007-ről áthozott 139 millió 284 ezer Ft-ból megmaradt 119 millió 159 ezer Ft-ot, valamint 39 millió 70 ezer Ft hitel felvételét. Igaz, ez utóbbit nem vették igénybe.

 

A bevételi oldalt növelték továbbá a telekeladások, valamint a befektetők és vállalkozók befizetései, amelyek mintegy 60 millió Ft bevételt jelentettek. Ezekből a bevételekből már lehetett volna okosan gazdálkodni!

 

Hogyan is summázhatnánk a 2007. év pénzügyi gazdálkodását, amely 157 millió 384 ezer Ft tartalékkal indult, és 39 millió 70 ezer Ft hiánnyal zárt?  …az olvasóra bízom.

 

Hogyan tovább?

 

A 2008. évi költségvetés tervezésénél a kiadási főösszeget keményen lefaragták, 974 millió 235 ezer Ft-ra, amelyen belül a dologi kiadások szinten tartását, a személyi kiadások jelentős csökkentését (pl. létszámleépítést) irányoztak elő. A beruházások sorában mindössze 86 millió 422 ezer Ft szerepel, amelyből 80 millió Ft lesz a bérlakások megépítésének költsége. Ebből pályázaton elnyert támogatás 30 millió Ft, az önkormányzati önrésze 50 millió Ft, amelyet a képviselő testület banki hitelből kíván fedezni! Az önkormányzat továbbá mintegy 30 millió Ft értékű építési telket biztosít a beruházáshoz.

 

Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete miatt a képviselő-testület 1, 5 milliárdos hitelfelvételt tervez, amelynek kötetlen felhasználású hányadából tovább lehet támogatni a 2007. évben elkezdett felelőtlen gazdálkodást. A hitel törzstőkéjének és kamatainak törlesztése legalább 20 éven át súlyos anyagi terhet jelent majd településünknek, amit minden lakos a saját bőrén fog megérezni. Sajnos a hitel felvételének egyre nagyobb a valószínűsége, hiszen keményen dolgozik és lobbizik érte a polgármester és az általa vezetett képviselő-testület.

 

Nem tudom említés nélkül hagyni Korossy-K. Gábor ígéretét, amely szerint: „Szakértelmemmel, tudásommal, józan ítélőképességemmel úgy érzem lendíteni tudnék a tárnoki önkormányzat kátyúba rekedt  szekerén.”  (Jobbítani Tárnoki Tükör 2006. március.)

Hol volt Szolnoki Gábor polgármester és a pénzügyi bizottság vezetője Korossy-K. Gábor, valamint tagjai: dr. Zsigmond Réka, Vilhelm Kinga, Őr András, Muskovics András, akik a község gazdálkodásáért felelősek?

 

Az adatok hiteles forrásból, a polgármesteri hivatal közleményeiből származnak. Amennyiben, a közlésük, vagy értelmezésük során tévedtem, természetesen korrigálni fogom. 

 

Tárnok, 2008. április 5.

 

Gergely István  

 

 

 

 

 

    

 

 

dgerg Creative Commons License 2008.02.16 0 0 567
Új rendelet született

 

A képviselő-testület 2008. február 14-i ülésén új rendelet született a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek juttatásairól, támogatásairól az alábbiak szerint:

 

A köztisztviselő illetménykiegészítésre jogosult, amelynek mértéke középiskolai végzettség esetén alapilletményének 5%-a, egyetemi végzettség esetén pedig ennek 10%-a. A vezetői illetménypótlék mértéke az osztályvezetői szintnek megfelelő vezetőnél az alapilletmény 10%-a. A köztisztviselő részére az önkormányzat a következő szociális juttatásokat biztosítja, amelyeket a polgármester esetében is alkalmazni kell:
    -         helyi közlekedés igénybevételéhez szükséges havi bérlet,

    -         lakásbérleti díjhoz történő pénzbeli hozzájárulás,

    -         lakásépítési, lakásvásárlási támogatás,

    -         fiatal házasok támogatása,

    -         gyermekszülés esetén természetbeni támogatás,

    -         üdülési hozzájárulás – naptári évenként az illetményalap 100%-a, 

    -         rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély,

    -         beiskolázási támogatás,

    -         illetményelőleg,

    -         sport és szabadidős tevékenységek támogatása,

    -         önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás,

    -         egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,

    -         szemüveg (kontaktlencse) készítésének díjához történő hozzájárulás,

    -         tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

    -         a vele közös háztartásban élt közeli hozzátartozójának halála esetén, kérelmére temetési segély.

     

    Záró rendelkezés:

    A rendeletben foglalt juttatások és támogatások pénzügyi fedezetét a képviselő-testület az éves költségvetésében biztosítja.

     

    Úgy tudom a köztisztviselők alapilletménye központi forrásból már mintegy 5%-al emelkedett. Akkor most erre jönnek rá az illetménykiegészítések az 5%, 10% és a 10+10%?

     

    Akkor végeredményben a polgármesteri hivatal dolgozói 10%, 15% illetve 25% fizetésemelést kapnak?

     

    Vajon mennyi fizetésemelést kapnak az önkormányzat többi dolgozói, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, stb.?

     

    Lehetséges, hogy bennem van a hiba, de nem látom a 2008-as tervezett költségvetésben a fenti juttatások, és a jelentős béremelések pénzügyi fedezetét, de sok mást sem, amit kerestem.

     

    Lehet, hogy mégsem vagyunk szegény önkormányzat?

     

      

     Gergely István

     

               

    Jegkoko Creative Commons License 2008.02.13 0 0 566
    Hát igen elég vicces ahogy beállítják ezt a bérlakásos témát is, azért 100 ezret csak egy albérletre egy átlagos fizetésű ember nem fog tudni kiadni, amikor tegnap a battai tv be volt erről szó, akkor nekem is ez volt az első gondolatom. A másik meg az okmány iroda, én azt a tákolt épületet nem nevezném olyan hű de nagy számnak, mivel az egész bűn rondán van megcsinálva, nem hiszem, hogy erre nem lett volna egy külön telek valahol.
    P.R.Sandman Creative Commons License 2008.02.12 0 0 565

    Sziasztok! Én arról szeretnék kérdezni, hoyg igaz- e, hogy az Öreghegyen vmiféle változtatási tilalom van, és hogy ez pontosan mit jelent. Ha valaki tudja, léágyszi írjon, mert mi most szerettünk volna egy kis illegális építkezést... (egy szobát a kisbabánk miatt a komoly 30 nm- es házikóhoz... ami amúgy szintén nem léátezik papíron, vagyis megépítettük volna a szobát és utólag kérünk fennmaradásit...) Viszont newm tudom, mi a bűntetés, menniyre nézik műholdon... légyszi segítsetek!!!

    Köszi:)

    dgerg Creative Commons License 2008.02.12 0 0 564
     

    Bérlakások épülnek Tárnokon  

    A Tárnokhírben olvastam először, hogy 10 bérlakás épül a Hazatérők útja és az Ilona utca kereszteződésében, az önkormányzat tulajdonában lévő három telken, 80 millió Ft-ból. A beruházás valójában ennél jóval többe kerül, hiszen elfelejtették közölni, hogy ehhez még hozzájárul a község vagyona, a kb. 30 millió Ft-ot érő három telek ára is.  A 80 millió Ft-ból 30 millió Ft lesz a pályázat útján elnyert támogatás, a maradék 50 millió Ft-ot pedig az önkormányzat banki hitelből kívánja fedezni. A lakások mérete 38 és 67 m2 között lesz.

     A Tárnokhír 2007. októberi számának 24. oldalán olvasható: „A hitelhez kapcsolódó pénzügyi tervezésnél arra törekedtek, hogy a lakások bérleti díja fedezze a felmerülő törlesztő részleteket és bankköltségeket.”

    Úgy hallottam, 50-60 ezer Ft lesz a havi bérleti díj. Nem tudom, ebben benne van-e az áfa, továbbá a közös költségek és szolgáltatások. Amennyiben nincs, a költségek elérhetik, vagy megközelíthetik a havi 100 ezer Ft-ot is. Ez az összeg nem a szociálisan rászorult emberek pénztárcájához van/lesz igazítva, de mint olvasom, a településünkön munkára talált lakókra is számítanak, mint bérlőkre. 

    Mivel az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokról van szó, a karbantartást és az állagmegóvást is az önkormányzatnak kell majd fedeznie.

    Az önkormányzat úgy tervezi, hogy ebből a beruházásból évi 600 ezer Ft jövedelemhez fog jutni. A költségek és a bevételek kalkulációjához nem tudok hozzászólni, mert nem ismerem a kiinduló számokat, de én az ebből származó jövedelemben nem hiszek.

     

    Olvasom az Érdi Plusz Újságban (2008. február 7, 5. oldal):

    „..a bérlakásépítés az önkormányzat költségvetését egyetlen forinttal sem terheli, ám a későbbiekben növeli a rendszeres bevételeit…”

     

    Elnézést kérek, már a kiindulásnál terheli, hiszen az önkormányzat térítésmentesen adja át a telkeket, amelyek piaci összértéke legalább 30 millió Ft körül van. Ezen az áron bármikor eladhatók, hiszen kitűnő helyen vannak!

    Rendszeres bevételről pedig hamis illúzió beszélni, hiszen a bérleti díjak a törlesztést és a banköltségeket hivatottak fedezni, nem beszélve az állagmegóvásra fordítandó költségekről.

     

    Kérdéseim azért még vannak:

     

    Mi lesz akkor, ha a szociálisan rászorult lakók, nem tudnak, vagy nem akarnak fizetni? Mi lesz, ha valaki(k) nem fizetik a közös költségeket vagy közüzemi díjakat? Úgy tudom, ha teher lesz az önkormányzatnak a lakások fenntartása, és meg szeretne szabadulni tőlük, öt év múlva piaci áron értékesítheti őket, úgy, hogy a bérlők elővásárlási joggal rendelkeznek. Talán majd ki fogják fizetni az ingyen kapott telkek árát is? Így lenne korrekt! Ne beszéljünk mellé, mindenért az önkormányzatnak kell majd tartani a hátát!

    (Tudomásom szerint az önkormányzat éppen most adta el talán utolsó bérlakását a Templom utcában. Bizonyára örült, hogy megszabadult tőle.)

    Nem találom azt a képviselő-testületi határozatot, amelyben erről a beruházásról döntöttek, pedig érdekelnének a tervek (nemcsak a látványtervek) a használattal kapcsolatos önkormányzati vállalások, a gazdaságossági számítások, stb.

     

    Tudom, sok olyan ember van, aki rászorul bérlakásra, de szerintem nálunk, Tárnokon most nem ez az elsődleges! Gondoljanak a képviselők arra, hogy mintegy 30-40 picinek nem lesz ősszel óvodai férőhelye! Csupán a három telek eladásából származó jövedelem fedezné  3 vagy 4 óvodai foglalkoztató terem kialakítását, amelyre a létszám várható emelkedésére tekintettel  a lehetőséget már megteremtettük a ligeti két óvoda felújítása során.  

     

    Gergely István   

     

    szódásalovát Creative Commons License 2008.01.26 0 0 563
    Kedves Rózsi! Azt írod gabóca4-nek, hogy vezetget, de te nem vagy világtalan, hát szerintem inkább te vezetgetsz, illetve próbálkozol. Aki regisztrál az indexre és rögtön a bemutatkozásban egy országos fórumon azt írja magáról, hogy a Rózsi munkanélküli, arról néhány dolog azonnal tudható: nem Rózsi, semmi köze 56-hoz, és nem munkanélküli. Voltunk már tanúi ilyen vezetgetésnek a dicstelenül kimúlt Jobbítani fórumán, de nem volt igazán „hiteleske”.
    Radics Ernővel kapcsolatban annyit: volt ő már egyszer alpolgármester, de nem emlékszem, hogy olvastam volna – mondjuk az akkori Tárnokhír hasábjain – a SASAD elleni kifakadásait. Sokkal inkább lefoglalta az a tevékenység, hogy magának és néhány (független kisgazda, miépes, fideszes) elvbarátjának a kárpótlás során kihasítson egy-két jó helyen levő, jól eladható területet. Ennek a folyamatnak vagyunk tanúi most, a Halász utcával szembeni és a lehajtó melletti területek értékesítésekor; s számomra kicsit furcsa, hogy az alpolgármester úr eddig két alkalommal ambicionálta igazán ezeknek a területeknek az értékesítését: R.A. második ciklusának idején és most. Mindkét esetben alpolgármester volt.
    Ha átnézel a nem túl pörgős másik tárnoki fórumba (http://tarnok.forumotion.com), ott az állattartásról szóló topikban az egyik állattartó (Zoé) írja is, hogy az igazi baj az, hogy nem jelöltek ki a községtől megfelelő távolságban olyan helyet, ahol az állattartók nyugodtan tarthatják nagyszámú állataikat. Jó kisgazdaként ugyanis ezzel kellett volna törődni, az a párt ugyanis „Isten, haza, család” mellett a mezőgazdaság soha nem látott felvirágzását, kelet Svájcát igérte sokszor átvert választóinak.
    Azt írod, Radics előre megmondta, hogy hátrányt fog szenvedni a település. Bizonyos értelemben igaza van, de véleményem szerint ezt a hátrányos helyzetet az okozza elsősorban, hogy a kárpótlási-földrendezési folyamat során az önkormányzat tulajdonába nem került komoly pénzért értékesíthető terület, a közvetítői szerep pedig nem igazán jövedelmező. A községben eddig 90 óta kétszer fordult elő komoly földfelvásárlás, egyszer 95-ben a lehajtó építésekor, egyszer pedig most, az „ipari park”-nak szánt területek kapcsán. Nézem-nézem az akkori és a mai értékesítők névsorát, hát mit ad Isten, nem ugyanazokat a neveket olvasom! Még emlékszem, mikor ezek az emberek 96-ban együtt üvöltötték Torgyánnal a féregirtós nagygyűlésen, hogy a magyar föld nem eladó (külföldieknek meg aztán pláne nem).
    Kivéve, ha jól megfizetik az árát. De csak akkor…
    :o)))
    Előzmény: Rózsi56 (555)
    gabóca4 Creative Commons License 2008.01.26 0 0 562

    Rózsi56!

    Úgy tűnik, a "...." írásmóddal már találkoztam valahol.

    Mindíg is megértő voltam a munkanélküliekkel szemben, most is az vagyok.

     

    Két dolgot viselek el nehezen: a hazugságot, meg ha hülyének néznek.

     

    Nem is tudom egyes események melyik kategóriába tartoznak. Talán mindkettőbe. Például:

     

    Fórumok sorozatát szervezi az önkormányzat-milliókért- a település jövőjéről, közben pedig 20 évre eladósítja a költségvetését. Aki nem vak, annak ezt is látni kell! Vagy csak néz és nem lát?

    sz.i.

    Rózsi56 Creative Commons License 2008.01.26 0 0 561

    gabóca4

     

    Többre tartottalak.

    Vezetgetsz nem vagyok világtalan!

    gabóca4 Creative Commons License 2008.01.26 0 0 560

    Rózsi56!

    Furcsa dolgokat írsz. Azt írod, jelenleg munkanélküli vagy, de azért valamiből el is tartod el a családod! Csak nem feketén dolgoztat valaki? Vagy miből élsz, ha nincs főnököd, aki rendszeresen a zsebedbe teszi a "zsozsót"? Tudom, sokféle adó és járulékmentes tevékenység van, de akkor mit csinálsz, ha családod tagjai orvoshoz kell, hogy menjenek. Biztosan tiltakozni fogsz az egészségügy rendbetétele ellen ( például, ellenőrízni kell, hogy ki fizet és ki nem...)

    sz.i.

    Törölt nick Creative Commons License 2008.01.25 0 0 559
    Kedves Rózsi56!

    Érdeklődéssel fogom olvasni tényfeltáró írásodat a Sasad múltjáról. Remélem nem egy újabb csontváz bújik majd elő a szekrényből.

    Felhívnám a figyelmedet egy „apróságra”: a jelenlegi önkormányzat is néhány nagybirtokos képviselő területeinek értékesítésével próbálja az általuk ipari parknak kinevezett beruházást megvalósítani. Itt sem volt szempont, hogy külföldi a befektető.

    Szerinted ők is ártanak a falunak?

    Persze jól megkérik az árát, ahogy olvastam 30 millió körül hektáronként. Így az ipari park léte az ő eladási szándékuktól függ, településünk ezirányú fejlődését az ő döntésük határozza meg. Persze 80 hektár x 30 millió = kétmilliárd négyszázmillió, ezért már megéri.

     

    Egy Halász utcai lakos mondta, hogy nem szeretné, ha a hátsó szomszédja egy 80 hektáros ipari park lenne. Ö nem ezért költözött Tárnokra, hanem ez elől.

     

    Te, mint munkanélküli talán örülni fogsz egy takarítói vagy raktárosi állásnak, de az igazgatót nem Tárnokon fogják megtalálni. Te mit gondolsz erről?

    Szemet hunysz-e majd a megnövekvő átmenő és kamionforgalomra?

    Nem fogod bánni az ezzel járó egyéb problémákat (zaj, kamionparkoló, prostitúció, stb.)?

     

    Várhatóan a Sasad általad ötszázra becsült megszűnt munkahelyét ez sem fogja pótolni, de érdemes figyelembe venni a gazdaságosságot, és az ok-okozati összefüggéseket is. Ha jól ment volna az üzlet, a Sasad nem adja el! Ha ezt a termelést egy megfelelően gépesített amerikai farmon 20 ember tudja produkálni, ugyanez 500 dolgozóval nem kifizetődő.

    Ha nem ment jól, nincs, aki megtilthatná az értékesítést.

     

    Hogy az általad és Gabóca 4 által említett „fehérgalléros bűnözés”-nek településünkön napjainkban is tanúi lehetünk-e? Jó kérdés! Utána kéne talán nézni, hogy a jelenlegi fejlesztési tervekben szereplő területek kinek a tulajdonában vannak, és az illetőknek van-e beleszólása az ezzel kapcsolatos elképzelésekbe.

    gabóca4 Creative Commons License 2008.01.25 0 0 558

    Rózsi56!

    Alig egy nap alatt rengeteget fejlődtél, azért ne bízd el magad, mert tucatnyi helyesírási hibád most is benne maradt a szövegben. Látom, jól kezeled az internetet. Azt ajánlom, használj szövegszerkesztőt és utánna illeszd fel a szöveged a fórumra. Ha majd munkát találsz, javadra válik, ha most megtanulsz helyesen írni. Nagyon kapkodva írsz. Mintha üldözési mániád lenne (elnézést kérek, ha nem így van). El kellene menned pszichológushoz.

    Látom, figyeled a mezőgazdaságot. Talán a végzettséged is kötődik az agráriumhoz. Amennyiben van ambíciód a tanuláshoz, azt ajánlom, válts szakmát.

    A Sasadra visszatérve, Tárnokon 100 alatt volt a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak száma. Ma cca. 30 dolgozót foglalkoztatnak, lényegesen jobb körülmények között. A dolgozók szeretik is a munkahelyüket.

    Visszatérve a "Nagy privatizációra" az Élet és Irodalomban részletesen megtalálod a Sasad privatizációjának oknyomozó riportsorozatát, de az Tokjhegyaljai eseményekét is. Ez utóbbi talán érdekesebb, hiszen a közelmúltban történt "simlisségek" szereplői itt élnek közöttünk. Úgy néz ki, ők is megússzák.

    sz.i.

    Rózsi56 Creative Commons License 2008.01.25 0 0 557

    Gabóca4!

     

    Köszönöm,hogy hozzászóltál igazán tájékozott vagy ,mindenféle tekintetben ,elnézést az előző beírás minőségéért  jogos.

    Munkanélküléségem rövid ideig átmeneti ,addig sem töltöm haszontalanul a napokat van azért munkám.

    Családban élek igy számithatok rájuk ,ha szükséges.

    Csak még annyit,hogy rendszerváltás után a Sasad megszünését követően ,mintegy tárnoki viszonylatban ötszáz munkahely szünhetett meg és ez azóta sem lett pótolva nyilván ehez is hozzátudod tenni a véleményedet,amire őszintén kiváncsi lennék.

    gabóca4 Creative Commons License 2008.01.25 0 0 556

    Kedves Rózsi56!

    Igazad van, ami a Sasad vagyonának a széthordásával történt, az hasonlítható a Princ G., Slecht Cs., Kaya Ibrahim, stb... vagy az olajügyek jelentős szereplőihez. Egy közös bennük, akkor mindannyian közel voltak a "tűzhöz" és mind megúszták a jogos büntetést. Ők az u.n. "fehérgalléros bűnözők"

    Abban is igazad van, hogy azok a kisemberek, akiknek az MDF-es kormány a kárpótlást szánta, illetve azok, akik kétkezi vagy szellemi munkájukkal megteremtették Sasad mintagazdaságát, a kárpótlásból alig profitáltak.

    Beírásodban két személyt említettél, Bogárdi zoltánt, az MDF Elnökségének tagját, és Radics Ernő, akkori alpolgármestert. Tudomásom szerint mindkettőnek, de még az unokáiknak is "lesz mit a tejbe aprítani".

    Kedeves Rózsi56 az előző beírásodhoz képest nagyon elromlott a helyesírásod, de a szövegszerkesztésed is tragikus lett. Bizonyára ideges vagy. Sokat nem dolgozhatsz, mert azt írod, munkanélküli vagy. No és akkor miből élsz?

    sz.i. 

     

    Rózsi56 Creative Commons License 2008.01.25 0 0 555
    Tisztelt gaboca4.Azér az is megérne egy misét a hogy a tárnoki SASAD FÖLDEKET ÁTJÁTSZOTÁK A KÜLFÖLDIEKNEK kIFOSZVA EVVEL A TAGSÁGOT ÉS A TELEPÜLÉST.Bogárdi Zoltán MDF-kéviselő figyelmeztetett a nagy lopatyura nem hitneki senki.Tárnokon Radics Ernő Kisgazda látta előre és hivta fel a figyelmet hogy hátrányt fog szemvedni a település ,és az itélö emberek, jeleleg a település alpolgárM Válalkozok P  Pesmegyei elnöke.Többet volt egyszer egy SASAD majdan megjelenö irásból rövidessen  tárnoki vonakozásu tényeket a földekkel kapcsolatba reméljük megtud hatnak a település lakoi
    Rózsi56 Creative Commons License 2008.01.25 0 0 554
    b

    Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!