Szerintem ez függ attól is, hogy mikor olvastad. Én mondjuk a filmet láttam elöbb, és már nagyon rég volt. :) Nekem iszonyt tetszett, de akkoriban azért nem nagyon volt tele a mozi (vagy inkább a tv) hasonló filmekkel. Szóval nagyon megfogott. A könyvet sokkal késöbb, véletlenül fedeztem fel, hogy megjelent. Az előzmények miatt természetesen tetszett. :)
Építő jellegű kritika helyett csak annyit mondanék el, hogy annak idején, amikor (elvileg) először kiadták magyarul, a könyvet ahogy végigolvastam, azonnal neki álltam mégegyszer elolvasni... :)
No jó, nem nyafogok tovább. Az se valószínű, h. elolvasom. Nem biztos, h. arra van szükségem, h. ilyen irányba tágítsam a világképem:)
(hm.. szűk képzelet?! pláne szűk belső világ?!? ne essünk túlzásokba:) nem tetszene, ha ilyenek járnának a fejemben)
De nektek további jó szórakozást!
a kiado nem ertette felre, egyszeruen az volt a szokasuk, hogy mindent ket kotetben adnak ki.
szerencsere ujabban ez nem jellemzo rajuk, illetve mostanaban mindent nagyalaku kemenyfedelu kiadasban hoznak ki, amivel csak az a baj, hogy rohadt dragak.
hú, hát elolvastam az egész topic-ot és elég sok dologra szeretnék reagálni, de mire ezt megírom, nyilván a felét elfelejtem. :)
először is a Great and Secret Show körüli félreértésekről. a könyv magyarul (számomra érthetetlen okból) két különálló kötetben jelent meg, Hírvivő: A Tudás Első Könyve és Végső Felvonás: A Tudás Második Könyve címen. Ezt valószínűleg a kiadó félreértette, hiszen a két könyv valójában egy. A Tudás Második Könyve ugyanis az Everville, ami 5 évvel a Great and Secret Show után jelent meg és tudomásom szerint a mai napig nem jött ki magyarul. a Tudás Harmadik Könyvét Barker állítólag az Abarat Quartet befejezése után fogja megírni, úgyhogy ezt a következő tíz évre el lehet felejteni.
azután olvastam ezeket a rendesen eltérő véleményeket a Korbácsról. fontos, hogy a Korbács mint cím tökéletesen félrevezető és ha a regényt a magyar címével együtt próbálod értelmezni, könnyen eltévedhetsz. az eredeti cím nem véletlenül Weaveworld, a Korbács mint olyan csupán katalizátor; nem központi alakja a történetnek.
az alpári megfogalmazást kifogásolóknak felhívnám a figyelmét, hogy a könyv fordítása igénytelen, pontatlan és sokszor magyartalan. Clive Barker egyébként drámaíróként kezdte a pályafutását, később novellákat kezdett publikálni (The Books of Blood 1-6, persze ez sincs magyarul, eltekintve a "Confessions of a (Pornographer's) Shroud" című novellától - Éjszakai sikolyok 1., Szukits, 1999.), majd regényeket és forgatókönyveket írt (meg hát azóta is).
ha valaki olvasta a Galilee-t (szintén csak eredetiben), az pontosan tudja, hogy milyen szinten bír a pasas irodalmat írni.
(azt csak a gonosz és soha meg nem született ikertestvérem mondatja velem, hogy ha valaki utálja a szar ponyvát, akkor talán forduljon a szépirodalom feliratú polc felé; nagyon sok remek és színvonalas művet fog találni. ha meg mégse utálja annyira, mert olvassa, akkor ne köpködjön, hanem mondja el, hogy miért nem tetszett. sorry.)
az undorító leírásokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy a gore velejárója a horrornak, másrészt a kilógó beleknek nem csak az lehet a funkciója, hogy ijesztőek legyenek, hanem az is, hogy undorral töltsenek el. ezt kifogásolni egy horrorregényben szerintem tévedés.
a szexuális részekről annyit, hogy amíg nem olvastad a Coldheart Canyon-t, amiben kb. 200 oldalon nem csinálnak mást, mint kefélnek (vagyis nem. basznak. :), addig ne gondold, hogy ismered barker sötét oldalát. barker egyébként lázadó ebben a tekintetben - a szexualitással kapcsolatos részek minden esetben alátámasztottak dramaturgiailag.
egyébként ha lautréamont: maldoror énekei című könyve lehet szépirodalom, akkor nem értem, ki miről beszél itt a lógó belek meg az obszcenitás kapcsán. :)
na mostanra felejtettem el az összes többi mondanivalómat. :) remélem, senkit nem bántottam meg, nem állt szándékomban.
Bezony, a Covenant krónikák nagyon is jó! Kár, h nem adták ki magyarul :[ [csak az első kötetet]
Aki bírja az angolt, és egy LotR-hez hasonló volumenű fantasy-re vágyik, az ugorjon neki, én eddig nem bántam meg! [első trilógiát olvastam]
Nézd, a Korbács ízig-vérig igazi, korlátok nélküli fantasy mű. Az, hogy te fennakadsz dolgokon benne, nem a könyvet minősíti, hanem a te szűk képzeletedet/belső világodat.
Vedd fel azt a könyvet és olvasd el. Sosem árt, ha az ember képes tágítani a világképét. Ha a végén is azt mondod, szar könyv, többet ne olvass Barker-t.
Hagyd meg nekünk, elveszett lelkeknek... ;)
No, én konkrétan azt az egy gusztustalan részt olvastam, mikor az elején Calt kiviszik a szeméttelepre és ki akarják szedni belőle, h. hol van a szőnyeg. Itt aztán Barker elkezdte részletezni, h. kinek mi hol lóg. Nekem ez nem félelmetes. Csak gusztustalan, de már olyan szinten, hogy majdnem nevetséges. Nekem ez a fajta "horror" nem jön be. Konkrét példát most nem tudok mondani, de nekem a horror az nyomasztó és nem undorító. (Hm... mint mondjuk filmben a Kör. Nekem az volt a horrorok csúcsa, de hallottam már olyat, aki szerint semmi félelmetes nem volt benne.)
Pl. Immacolata összemarcangolt arca: Annyira tiszta és szűzi, hogy elveti a szépséget/hiúságot. Szerintem ez jó jellemzési eszköz.
Vagy hogy amikor amikor a csaj és a felügyeli belekerülnek a mesekönyvbe, és átalakulnak/helyet cserélnek. Egyfajta jin-jang motívum: mindkét karakter tartalmazza az ellenkezőjét is.
Cal "megerőszakolása": az élet misztériuma, aemlyből a férfiak ki vannak zárva + később saját fia támad Calre: valójában a belső árnyék-lélek (sötét oldal) kivetülése, amellyel szembe kell néznie.
A Korbács tisztasága és örülete: a legvégső tiszta szépség és a legvégső tiszta rútság egyformán nem emberi kategóriák; mint ahgoy a Látólények elleni gyűlölete is kívül esik az emberi logikán. A végén az, hgoy önmagát kéri a zakóból is azt mutatja, hogy unikális entitás.
---
Bevallom, nem emlékszem minden "szex és horror" elemre - elég régen olvastam, de ha van konkrét felvetésed, beszélhetünk róla. Lehet, hogy mások meg másként látnák.
"Ő ezt eszközként alkalmazza, jellemez vele, valamint a történet elágazási pontjai is lehetnek, nem látom öncélúnak. "
Pont arra lennék kíváncsi, h. mi a funkciója, mitől nem öncélú. Mondom, nem olvastam sokat a könyvből, ezért kérdezek olyanokat, akik olvasták.
(Attól, h. a szex az élet része, nem biztos, h. ilyen formában szükséges, h. egy könyv része is legyen.)
Való igaz, a Korbácson nincs rajta a 18-as karika. Barker sokkal inkább horror-író volt, mint fantasy - legalábbis ahogy a fantasyt Mo-n értelmezik. Nálunk sajnos csak a kardos-varázslós vonal megy, ami gyakorlatilag mese.
A szexnek minden felnőtt ember életében része van, tehát mondjuk ezen fennakadni tizennégy éves kor felett álszentség. A horrorisztikus elemek pedig a könyvben meglehetősen kis részt képviselnek Barker más műveihez képest. Ő ezt eszközként alkalmazza, jellemez vele, valamint a történet elágazási pontjai is lehetnek, nem látom öncélúnak.
Vannak lájtosabb, meseszerű fantasyk is, nem mindenki bírja a klasszikusokat. (Az utánérzésről: vess pár pillantást Barker munkásságára ill. a Korbács megjelenésének időpontjára.)
Néha tényleg átmegy undorítóba a könyv, de szerintem érdemes lenyelni, és ezzel együtt is elolvasni - maga a történet zseniális. (Vampire könyvekhez hasonlítani éppezért kicsit durva...)
Egyébként nagyon jó, vér- és egyéb testnedv-mentes fantasy pl. A kárhozat urának átka, vagy a Látnok-ciklus (most hirtelen egyik szerző neve sem ugrik be, majd pótlom).
Kedves topiclakók!
én dührohamot kaptam a könyvtől. Azt hallottam/olvastam róla valahol, valamikor, hogy klasszikus fantasy mű, meg ilyenek. Megláttam a könyvtárban, mondom magamnak: rég olvastam jó fantasyt, meg az újabbak olyan gagyik, olvassunk hát valami izgit, ez még a horrorhoz is közel van, stb. Na, én derekasan eljutottam kb. az 50. oldalig és a falhoz vágtam és elment a kedvem a mai fantasytól. Kit érdekelnek a kívül hordott szervek, meg hogy egy szellem hogy mászik rá egy fickóra?! Mi a funkciója ennek a regényben? Mert olvastam itt érdekeseket, a sztori lehet, hogy nagyon jó, de miért kell ilyenekkel megspékelni? Őszintén szólva ott tettem le, mikor azt írta: "inkább kiszaratott, mint megszületett". Ilyenek miért kellenek? Ráadásul nagyon is dejavu-m volt. A nyáron került a kezembe a Vampires sorozat pár része. Na az pont erről szólt. Elveszik a sztori a sok testnedv meg undormány között. Lehet, hogy csak túl nagy volt a kontraszt. Fantasyt Tolkientől és LeGuintől olvastam eddig. Egyszerűen nem találtam olyan mai szerzőt, aki ne a harcra/vérre/szexre menne rá. Tudtok ilyet??? Légyszilégyszi. Én nagyon szeretnék jó fantasyt olvasni:( Teljes apátia és elkeseredés lett úrrá rajtam.
Senkinek sem akartam az érzéseit megbántani, inkább az ajánljon, akinek nem tetszett a Korbács.
Csók mindenkinek és bocs a kifakadásért, gondoltam itt lesz helye.
m.
meg a legendak antologiat, es meg jonehany egyebet. es ami meg rosszabb, tobb olyan angologiat kiadott, melyek csak egy reszet tartalmaztak az eredeti tartalomnak, es azota sem jott ki a maradek. szomoru... bar a dragonlance legendakat kiadtak kesobb ujra, 3 kotetben.
csak az elso konyv jott ki magyarul, amit a szukits szokas szerint 2 kotetben hozott ki. igy majd a masodik konyv, ha egyszer megjelenik, a tudas harmadik es negyedik konyve lesz gondolom...
Két könyv jött ki, de szorosan egymáshoz tartoznak (A Tudás első könyve, A Tudás második könyve ÷ folytatás). Az első volt a Hírvivő, a második a Végső felvonás - ha jól emlékszem.
Magyarul nem tudok többről.
