Az eszem megáll! Kaizer Ede személyiségi jogai nerm sérültek, ezért nem jár neki kártérítés...
Azon az ujságolvasók között nem lehet vita, hogy K. Ede egy országos nagy gengszter. De könyörgöm, olyan cselekményért itélték el életfogytiglanra, amit nem ő követett el. Pusztán... csak 7 évnyi fegyházbüntetést töltött le, amikor kkiderüólt, hogy nem ő volt a móri bankrabló.
Tényleg nem sérültek a jogai? Ha még ül tizet, akkor már esetleg?
Arról nem szól a fáma, hogy a téves itéletért felelős Varga Zoltán bírót, nem sokkal az itélethirdetést követően "felfelé buktatták" a Legfelsőbb Bíróság bírája lett...
"Sajnos arról sem szól a fáma, hogy nemcsak Kaisert, Hajdút, Kaiser barátnőjét és annak családját vádolták alaptalanul, hanem gyakorlatilag a teljes ismeretségi kört. Kaiser egyik barátjával hónapokig "próbálkoztak", hogy "ráhúzzák" a postásgyilkosságot és -támadásokat, csak azért, mert 190 centi körüli magas volt... Ettől eltekintve még a legjobb indulattal sem hasonlított a fantombábura, és alibije is volt... Szerencsétlen mesélte, hányszor rángatták be, vallatták, és minden régi ügyét kibányászták, a legkisebbeket is."
Szia Alfa !
nem volt az hamis vád, hanem a család részéről hamis tanúzás...az más kérdés, hogy miért és mit hittek akkor ők, no meg az is, hogy a végén a bűncselekmény három kritériuma közül egy hiányzott és meg kellett volna szüntetni velük szemben az eljárást...ügyészi szakban.
Kaiser egyik barátja akire állítólag ráakarták húzni a postásgyilkosságot, ez kicsit sántít....2006 nyarán készült el, a "torzó" akkora kristályosodott ki a 190 cm feletti magasság (megj...kicsit helytelenül és a sok tanú elmondásának értékelése kicsit félrecsúszott) dorgáld meg ezt a barátot mert erősen sántít amit mond....illetve jól mondta, vagyik inkább "mesélte"
de ez már a múlt....viszont abban igazad van, mégha nem is mondtad ki...hogy bármikor megismétlődhet...
Hatan meghaltak, ketten életveszélyesen megsérültek, egy ember pedig súlyos sérülést szenvedett, amikor a fejér megyei Móron, az Erste Bank helyi fiókjában két fegyveres rabló ismeretlen körülmények között tüzet nyitott. A támadók az MTI hírei szerint 2,2 millió forintot zsákmányoltak, majd elmenekültek, az utakat lezárták. Tízmillió forint jár a nyomravezetőnek. Tovább »
Sajnos arról sem szól a fáma, hogy nemcsak Kaisert, Hajdút, Kaiser barátnőjét és annak családját vádolták alaptalanul, hanem gyakorlatilag a teljes ismeretségi kört. Kaiser egyik barátjával hónapokig "próbálkoztak", hogy "ráhúzzák" a postásgyilkosságot és -támadásokat, csak azért, mert 190 centi körüli magas volt... Ettől eltekintve még a legjobb indulattal sem hasonlított a fantombábura, és alibije is volt... Szerencsétlen mesélte, hányszor rángatták be, vallatták, és minden régi ügyét kibányászták, a legkisebbeket is.
Nemcsak szégyenfolt, hanem bun, hiszen az igazi bunos még embert olt. Ez az ártatlan emberélet az igazságszolgáltatás lelkén is szárad, hiszen az igazi tetteseket már nem keresték, így az igazi tettes nyugodtan gyilkolhatott. Ezt azért sokan elfelejtik.
...Lichy József ügyvéd úgy látja, hogy a magyar bűnügyi eljárás során "két súlyos eljárási probléma is történt", ezért a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul.
"szerdán a PKKB kimondta, hogy Szebenyi, illetve az általa beszolgáltatott fegyverek nélkül nem derülhetett volna fény a veszprémi postásgyilkosságra, így részben neki is jár a kitűzött díj."
Forrás: MTI 2011. november 10., csütörtök 15:00 A Legfelsőbb Bíróság (LB) csütörtökön elutasította a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében Weiszdorn Róbert felülvizsgálati kérelmét, és hatályában fenntartotta a korábban jogerősen kiszabott életfogytiglani szabadságvesztést.
Azt a védő sem vitatja, hogy mindenképpen társtettes fegyveres rablásban. A gyilkosságokban való társtettességet már vitatja, meg azt, hogy az őrre leadott lövés emberölés, vagy emberölési kísérlet, mert a lövés nem volt halálos (vagy legalábbis ez nem bizonyítható), azt meg nem tudta, hogy Nagy L. mit csinál a bankban.
A védőnek az ítélet ezen részét kell cáfolnia, hogy esélye legyen az enyhítésre:
Alapvetően téves az a védői hivatkozás, hogy az egyik elkövető vádlott magatartását elkülönülten kell vizsgálni, s így nem élet elleni, hanem minősített rablási és testi épség elleni bűncselekmény halmazatáért tartozik büntetőjogi felelősséggel. sértett1-re leadott irányított lövés esetében az eredménytől függetlenül nem testi épség, hanem élet elleni bűncselekmény valósult meg.
....
Alaptalan az a védői hivatkozás is, amely a másik elkövető szándékváltását elemzi. A másik elkövető szándékváltásáról azért sem lehet szó, mert az egyik elkövető vádlott indította az élet elleni támadást, ő lőtt először és nem a másik elkövető. Az egyik elkövető vádlott ugyan a biztonsági őrre célzottan leadott lövéseket követően letette a saját fegyverét, de látta és hallotta a másik elkövető részéről leadott további lövéseket.
...
A tanácstalanság, az érzelmi felindultság legkisebb jelét sem mutatva festékkel leszórta a banki kamerát, elővette az előre elkészített tájékoztató lapot és a legnagyobb lelki nyugalommal kiállt az ajtóba a külső biztosítás érdekében. Nyugodt lelkiállapotát teljes mértékben igazolják azok a belépni szándékozó ügyfelek, akiket feltűnő udvariassággal küldött el.
...
Az élet elleni cselekmény további minősítő körülményeként az előre kitervelten elkövetés megállapítását célzó ügyészi indítvánnyal az ítélőtábla egyetértett.
November 3-ára tűzte ki a tárgyalást a móri rablógyilkosság ügyében a Legfelsőbb Bíróság (LB). Az ítélkező fórumot az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt Weiszdorn Róbert védője kereste meg felülvizsgálati kérelmével. Lichy József ügyvéd azt indítványozza, változtassák meg a Fővárosi Ítélőtábla tavaly decemberi jogerős döntését, mert szerinte a most 38 éves férfi hajdani cselekménye nyolcrendbeli rablógyilkosság helyett legrosszabb esetben egyrendbeli emberölési kísérletnek minősíthető. Büntetése pedig legfeljebb 15 év lehet.
Elkezdődőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a kártérítési eljárás, amelyben a 2002 májusi, nyolc áldozatot követelő móri bankrabláskor használt fegyverek, illetve lőszerek egy részét megtaláló Szebenyi István nyújtott be keresetet az ügyben korábban nyomravezetői díjat kitűző Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a Magyar Posta ellen. A per tétje ötmillió forint, annak az összegnek a fele, amelyet korábban egy védett tanúnak fizettek ki. Szebenyi István számos társával együtt világháborús relikviákat gyűjt a Vértes környékén, a társaság gyakran járja az erdőket fémkeresőkkel, ezenkívül hadisírokat azonosítanak és gondoznak. Szebenyiék 2006 végén kutattak azon a területen, ahol több helyen elásott fegyveralkatrészeket, lőszereket, különféle, gondosan becsomagolt ruhákat találtak. Az egyik maroklőfegyverről a szakértő megállapította, hogy azzal lőttek le 2003-ban egy postást Veszprémben, illetve azzal tüzeltek Móron a bank biztonsági őrére is. A móri ügyet és a kézbesítőket ért támadásokat vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hamarosan bejelentette, hogy a bűncselekmények között összefüggés van. A hírek hallatán jelentkezett a hatóságnál a védett tanú, aki autójával a Móron történtek után kivitte Nagy Lászlót, a vérengzés egyik elkövetőjét a Tatabánya melletti erdőbe, ahol Nagy a Szebenyiék által később megtalált csomagokat kereste. A tanú személyleírást adott Nagyról, és telefonja híváslistájában szerepelt annak száma is, a nyomozók így jutottak el hozzá és társához, Weiszdorn Róberthez. Nagy hamarosan öngyilkos lett a zárkájában. A vérengzés miatt indított első bűnperben Kaiser Edét jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték. Nagy és Weiszdorn elfogása után Kaiser szerepe is tisztázódott, s felmentették a móri vádak alól. A móri ügyben indított újabb büntetőeljárás jogerősen is megállapította, hogy a bankban legalább hét emberrel Nagy László végzett, és ő támadta meg a postásokat is. Egyikük a Veszprémhez közeli Herenden lakott, az ügyben az ottani önkormányzat 200 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek, amelyet ki is fizettek az említett védett tanúnak. A veszprémi bíróság tavalyi jogerős határozata kimondta, hogy Szebenyi a postásgyilkosságok nyomravezetője volt, és kötelezte Herend várost, hogy százezer forintot fizessen ki a felperesnek.
Csak azért jelentkezett a hatóságnál a móri ügy védett tanúja, mert a hírekből értesült, hogy csaknem öt éve előkerült a nyolc áldozatot követelő vérengzéskor használt fegyverek egy része – állítja azok felfedezője, az amatőr hadtörténész, Szebenyi István. A férfit tavaly jogerősen nyomravezetőnek mondta ki a bíróság a bankrablással összefüggő veszprémi postásgyilkosság ügyében, holnap pedig megkezdődik a rendőrség és a posta ellen indított polgári pere a Móron történtek miatt kitűzött összegért.
