Az R290 rendes neve propán... Ami a PB gázpalacakból is jön részben.
Ami miatt kültéri körül védőzóna igény merül fel. pl. www.panasonicproclub.com/uploads/HU/catalogues/EU%20A4%20R290%20INSTALLER%2023_HUN.pdf
-------------------------------------
A védőzóna követelményei
1. Gyújtóforrás lehetőségének kizárása Gyújtóforrás: nyílt láng, elektromos (kapcsoló) berendezések, konnektor, lámpa és magas felületi hőmérsékletű felületek (>360°C)
2. Épület- és szellőzőnyílások kizárása Például ajtók, ablakok, villanyaknák, pincebejáratok, szellőzőrendszer nyílásai.
3. Vízelvezetők és szennyvízaknák kizárása
Hűtőközeg szivárgás esetén fontos, hogy hűtőközeg nem juthat az épületek belső területére !!!
A védőzónában nem szabad olyan későbbi változtatásokat eszközölni (pl. szerkezeti átalakítások). Amelyek sértik/megváltoztatják az előre megállapított védőzónára vonatkozó szabályokat. ------------------------------------
Az R290 rendes neve propán... Ami a PB gázpalacakból is jön részben.
Kiváló hűtőközeg, de nem jó, ha >> zárt térbe kerül !!! Hát ezért nem megy be a beltéribe gondolom, ha nagyobb töltet kell bele.
****************************************
------------------------
Az R290 jelű, hűtőközeg alkalmazásával.
A kompakt léghűtéses (vagy akár vízhűtéses) berendezések szabad térben, a minimális védőtávolságok betartásával elhelyezhetők.
Akár a töltetmennyiségre vonatkozó korlátozás nélkül. Erre egyértelmű útbaigazítást nyújt a hatályos MSZ EN 378 szabvány 2. fejezete.
Európában is megkezdődött az ázsiai és óceániániai országokban már eladott több millió berendezés után. Az R290-es hűtőközeggel működő splitklímák forgalmazása.
Az új beltérben használható töltetmennyiségekre vonatkozó szabványokat az IEC megszavazta. Mind a plug-in (350 500 g), mind pedig az osztott splitklímák esetében (330 990 g). ---------------------
Az R290 jelű propán hűtőközeg használatának előnyei.
Ultra alacsony az üvegházhatás-tényezője >> zöld, kicsi Global Warming Potential >> GWP
Nem tartozik az F-gáz rendelet (Magyarországon a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet) hatálya alá, mivel nem fluorozott szénhidrogénről van szó, tehát nem kell regisztrálni a hűtőkört, és nem kell kötelező szivárgásvizsgálatokat sem végezni rajta !!!!
Kiváló hűtéstechnikai tulajdonságokkal rendelkezik, az úgynevezett fajlagos hűtési teljesítménye 2-3 szorosa az F-gázokénak, ez kisebb kompresszor- és csőméreteket igényel.
Nagyon kedvező, hogy a legtöbb F-gázhoz (pl. R410A, R32, R454b) viszonyítva lényegesen alacsonyabb nyomásértékeken megy végbe a kondenzáció (pl. 50 °C kondenzációs hőmérsékletnél csupán 17 bar nyomáson), ezért alacsonyabb a szivárgás veszélye is.
Előny a magas kritikus hőmérséklet. (pl. kisebb teljesítményvesztés magas hőmérsékleteken)
Előnyösek a kompresszorból kilépő gázhőmérsékletek értékei is (ami pl. jelentősen növeli a kompresszorok és a hűtőkör élettartamát)
Tekintettel arra, hogy egy komponensű hűtőközeg, mechanikus tisztítás után újra felhasználható, nincs szükség bonyolult előállításra és regenerálásra sem, mint az F-gáz keverékek esetében. (további jelentős CO2-kibocsátást okozva ezzel)
Hűtőközeg-szökés esetén a pótlás egyszerűen és kedvező áron végrehajtható.
És ami megfizethetetlen... A tudat, hogy nem csak beszélünk a környezet védelem fontosságáról, hanem teszünk is érte.
A butább gépe is elég jópofa (Deher), Panasonic kompresszoros R32 monoblokk, három fűtéskört tud meghajtani (keverő szelepekkel es vezérléssel). Sok gép használja az EVI-s Panasonic kompresszort (Sunrain, Outes ), van valakinek ilyen gépe esetleg?
Én is a Nagy Választás (HSZ) előtt állok, kinéztem hétvégén a Construmara tájékozódni és jól néztek ki az SPRSUN és az AUX gépei is, meggyőző adatokkal, szimpatikus forgalmazoval. 15 évig használtam egy premium Stiebel Eltron hoszivattyút sok problémával és kiábrándító szerviz háttérrel. Most valahogy nem akarom megfizetni emiatt a premium felárat.
Ti tudtátok,hogy az R290-es gázos SPLIT Panasonic Hőszivattyú az nem viszi be a gázt a beltérihez? CSak a viz megy be,ezáltal olyan mint egy monoblokkos.
De ezek nyáron és szakaszosan mennek. Azért ha búg-zúg a gép és ez az épület falából kihallatszik egész télen azért az egy más kaliber...
Természetesen van a családban falon 3,5kW split kültéri, azzal nagy baj nem volt, a beltéri zaja a domináns így elsőre.
Na de egy padlófűtésnél nulla hang kéne, hogy legyen. Ha egy olyan helyzetben elkezd idegesítő hangon zizegni a kültéri vagy leginkább a fal, amit berezget, az elég bukó...
Az épületszerkezetnek átadódó rezgésektől ódzkodom picit leginkább.
Én is erre gondoltam, az elegancia ezután jöhet:)) Mondjuk azt nem tudom hogy mennyire nyugodtabb járású egy ekkora kültéri a kicsikhez viszonyítva, de jobb a békesség. Az enyém még nem akart odébb menni, el van a betontuskókon-hőszipkatalpakon:))
Itt, ahol most ücsörgök, egy 14kw-os levegő-víz gépezet kültérije dekkol, szépen becsomagolva. Térkövezett udvarrész, faltól úgy 1 méterre lemezbódé a kültéri körül, alatta az anyaföld, körülötte térkő.
Kinek mi tetszik és milyenek a lehetőségek ( fal anyaga ) .
Nálam az egyik kültéri menetesszárakon van felfüggesztve a padlásban , a másik meg az oldalfalon , bent abszolutt csend van . Kint sincs nagy robaj . :-)
Hmm, mondjuk szép ez sehogy sem lenne... esztétikailag ótvar ez így is úgy is. Oldalkertbe menne (ott az esztétika kevéssé számít)szomszéd ablakától 6m minimum volna, egyelőre azon az oldalon nincs szomszéd mondjuk... de építésjogilag nem lehet ablaka közelebb. Onnan meg már nem tudna olyat mérni ami jogilag necces.
Az épületszerkezetnek átadódó rezgésektől ódzkodom picit leginkább...
Én 10kw körüli klíma-kültériket láttam már falon, a magas, duplaventis verziókat. Én nem akarnék ilyesmit a házam falára, meg hát elegánsabb is a ház mellett letéve.
Alapvetően ilyen 9kW levegő-víz hőszivattyúknál már abszlút ellenjavalt a fali konzolos szerelés nem? Tehát mindenképpen egy a háztől szerkezetileg független betonblokkra tennétek egy ilyen gépet? Pl sosem láttatok még mondjuk egy 9kW T-Capet a falon?
Eddig eléggé ellenjavaltnak látom sok vélemény alapján...
"Az persze más helyzet HA jelentős támogatást sikerül kapni a kiváltásra. Azaz a költség 50-100%-át az "állam/EU" fizeti ki :-)"
Ebből indult meg bennem a gondolkodás, mert tudom, hogy gazdaságilag nem éri meg. Egyébként kb. 30 éves FÉG C24 kazán.
Abban reménykedem, hogy sikerül kimutatni a kért 30%-ot a fűtéskorszerűsítéssel és a hiányzó szigeteléssel, így a hőszivattyú ingyen lenne, mert a szigetelést mindenképpen megcsináltatjuk idén. A kazánt kondenzációsra nem hiszem, hogy megérni lecserélni, mert ellátásbiztonságot nem növelne, de hőszivattyúval kiegészítve a gáz megmaradna tartalék rendszernek.
De lesz a háztartási részre is nyilván ... ha napeleme lesz, sőt akár még a villanyautóra is. Tehát a fűtés miatt csak ezzel növeli a napelemes beruházási alap összeget valójában.
A fölgázos meleg ára jelenleg. hagyományos kazán vagy konvektor, gázbojler esetén ~115/~7,5=~16 Ft/kWh kondenzációs kazán esetén ~115/~10=~12 Ft/kWh
***
Az 1100 m3 földgáz (1100x~115=120-130 eFt/év) kiváltása hőszipkával. Megj: hőszipka SCOP>=3,5 alapon ------------ hagyományos kazán esetén 1100x~7,5=8250 kWh/év meleg >> 8250/3,5=~2400 kWh meleg gyártási célú áram kondenzációs kazán esetén 1100x~10=11000 kWh/év meleg >>11000/3,5=~3200 kWh meleg gyártási célú áram ------------
1. Ennyi napáramot 2,5-3,0 kWp napelem termel meg évente. Ami napelem(30-35)+tartóváz(5-15)+munkadíj(20-25)>> 55...75 eFt x 6-7 darab napelem.
Úgy 350-550 eFt beruházás a hőszipka miatt szükséges többlet napelem, tipikusan 440-480 eFt. Plusz a 2-3 kW-al nagyobb inverter felára 50-120 eFt márkától-típustól függően. Szumma: 400-670 eFt... kb. 500-550 eFt tipikusan a szükséges napelemes cucc.
----- Mivel már csak a bruttó Ft elszámolás lehetséges egy ezután épülő HMKE-esetén. Azzal lehet számolni, hogy egy akkupakk nélküli HMKE ~40%-al csökkenti az éves Ft/kWh áramköltséget. -----
A rezsicsöki (2520 kWh/év) fölötti fogyasztás áram ára ~70Ft/Wh most éppen. Vagyis 70x0,60=42 Ft/kWh körüli napelemes áramár adódik a napelemmel segítve.
Akár kicsit több is.... Mivel télen fűtesz, de főleg nyáron termelődik a napáramod !!! és Jelenleg nem barátságos az árazás a bruttó Ft rendszerben :-(
*********** Eredőben a csak saját pénzes napelemes+hőszipkás meleg energia ára: ~ 42/3,5=~12 Ft/kWh lesz. Vagyis azonos a kondenzációs kazánéval. Illetve kicsit kevesebb a többi esetben, ami >> 8250x4~ 33 eFt/év előny. Kb. sosem térül meg a napelem és hőszipka telepítés milliós/többmilliós költsége... ***********
2. A "H" tarifa kíépítése úgy 400-600 eFt is lehet mire minden kész. (hálózat fejlesztés, mérőhely, mért főelosztó, vezetékezés)
Cserébe ~23 Ft/kWh lesz az áram ára a fűtési idényben.
**********
Eredőben a "H" tarifás+hőszipkás meleg energia ára: 23/3,5=~7 Ft/kWh lesz. Vagyis ~5 Ft/kWh-val >> évi 11000x5=~55 eFt-al kevesebb a kondenzációs kazánnál. illetve ~9 Ft/kWh-val >> évi 8250x9=~74 eFt-al kevesebb az egyéb esetekben. Kb. 7-11 év illetve 5-8 év alatt térül meg a "H" tarifa telepítés költsége... és Kb. sosem térül meg a hőszipka telepítés milliós/többmilliós költsége... **********
3.
A nappli "A" tarifáról használod és kész. Ekkor hálózat fejlesztés (Amper növelés) kellhet, ha kevés az Amper >> ~5 eFt/Amper és Jobb esetben nem kell mellé szabványosítás/mérőátépítés/áthelyezés is.
A nappali "A" tarifás áram ~70 Ft/kWh mivel a nem rezsicsökis sávba is esik. Nagyjából 54 Ft/kWh éves átlag áron lesz (5300 kWh/év alapon) (2520x37+2780x70)/5300=~54 Ft/kWh
********* Eredőben 54/3,5=~15 Ft/kWh lesz a meleg energia ára. Vagyis ~3 Ft/kWh-val >> évi 11000x3=33 eFt-al több a kondenzációs kazánnál. illetve ~1 Ft/kWh-val >> évi 8250x1=8 eFt-al kevesebb az egyéb esetekben. Kb. sosem térül meg a hőszipka telepítés milliós/többmilliós költsége...
*********
Avagy, Meglévő és jól üzemelő kazánt a CSAK 1100 m3/év földgáz fogyás esetén. Hőszivattyúval kiváltani a jelenleg gazdaságilag nem ésszerú. Más kérdés, ha egyébként is kellene költeni a fűtésrendszerre 1-2 milliót...
------------------------------- Az persze más helyzet HA jelentős támogatást sikerül kapni a kiváltásra. Azaz a költség 50-100%-át az "állam/EU" fizeti ki :-)
1100m3-rel bőven a limit alatt van, a limit vmi 1700m3 fölött van meghúzva.
Nekem durván 1000m3 az éves fogyasztásom, így kb 10-11e a havi gázszámlám. Akkor ott lehet kb 12e. Amíg így van, sose térül meg sztem egyik verzió sem, ha semmi sincs még meg belőle.
Amúgy az éves gázfogyasztásból számolható a szükséges hőenergia mennyisége, abból becsülhető az áramszükséglet és mindkét verzió esetén a fenntartási költségek.
Kérj ajánlatot a H tarifa kiépítésére, ha normális a mérőszekrény nem nagy összeg. Onnantól egyértelműen jó, szerintem nem nagyon mernek abba durván belenyúlni majd, én nem tartok a jelentős drágulástól.
A napelemes rendszer, ha bruttó elszámolású akkor nem nagy buli mivel amikor fűteni kell nem sokat süt a nap. Azaz 70Ft-ért veszed az áramot bele, és 5Ft-ot adnak a betáplálásért...
A gáz a limit alatt olcsó, ha alatta maradsz akkor nem lesz olcsóbb hőszivattyúval sem fűteni. Felette viszont már durván megéri.
Nekem 12 évig volt napelem/hőszivattyú fűtésem,a szaldó eltörlése miatt el lehet felejteni.Februárban álltam vissza a gázfűtésre,a hőszivattyúval csak napos időben rásegítek.A H tarifát a gázfogyasztásodból könnyű eldönteni.A H tarifa kiépítés is pénzbe kerül,bármikor eszükbe juthat,miért kellene ezt olcsóbban adni.
Melyik az olcsóbb fenntartásilag? Napelemes rendszerre vagy H tarifára tenni a csak fűtésre használt hőszivattyút? A három közül még egyik sincs, éves 1100m3 gázfogyasztás (2023.04-2024.04) kiváltására tervezzük a hőszivattyút.
Nekem padló és radiátor is van, a hőszipka max. 45 fokos vizet csinál időjárás függvényében, komp. görbe alapján. Két külön termosztát van, külön a padlónak és külön a radiátoroknak. A termosztátok (relés vezérlésen keresztül) kapcsolják a saját - puffer utáni - keringtetőjüket, ill. indítják a hőszivattyút. A hőszivattyú a pufferbe dolgozik az aktuális vízhőmérséklettel, (delta T 5 fok). A radiátor kör direktben kapja az aktuális vizet, a padlónál be van téve egy 3járatú keverőszelep fix beállítással,
így a padlóba a kevert víz megy, ezzel a megoldással szintén időjárás vezérelve. Amikor bármelyik kör hőt kér, akkor indul a rendszer, ha egyik sem, akkor fölöslegesen nem dolgozik a hőszipka sem csak azért, hogy a tartály vizét
Az a puffer valójában egy hidrováltó nálad ? Magyarán tud a padlófűtéskör is a pufferon át forgatni vizet és a hőszivattyú is tud külön forgatni vizet a pufferon saját körén keresztül .
