Nagyon szép a vetítőd belülről. És ez amúgy milyen állat?
Közvetlenül a "hőszűrő" üveget követően (balra) az ott egy harmadik kondenzorlencse? (már úgy értem, sorrendben persze a második, de hogy összesen 3 van?)
(Az axiális ventillátort nem látom, az a nyíl hova mutat?)
Jó, hát lehet, hogy hőszűrő üveg nélkül a filmnek való helyen is fel tudod gyújtani a papírt, de ott több nagyságrenddel kisebb a megvilágítás (a fény teljesítménysűrűsége), mint pár centivel utána a vetítőobjektív helyén. A kondenzorok nagyjából egy az egyben leképezik az izzót az objektív síkjában, azért, hogy minden fény (ami átmegy a dián) belejusson a vetítőlencsébe. A javaslatot - nagyon szépen - köszönöm, de inkább nem próbálok diát betenni hőszűrő nélkül :-) Akkor inkább mindent elhiszek 8-)))
>gondold at meg1xer
Hát én örömest átgondolom a gömbtükör-parabolatükör problémát még egyszer, de miben fog ez nekünk segíteni? Nem értem (nem derül ki), mi a kifogásod az elmondottakkal... ?
Itt a vetitom belese, rairkaltam mit lehet latni rajta. Leirasa szerint meg a lampahazban levo optikai elemek is femretegezettek. Ahogy bronstejn is irja a hátso tükör átngedi a hõt ezért a mögött szintén egy nagy hûtési terület van. Természetesen az összes veztékelés igen combos keresztmetszetû és teflonszigetelésu.
Ha a papír meggyulladt, akkor nem a film helyére raktad, hanem a vetítőlencse helyére.
Amiről te írsz, az a gömbtükör. A középpontban van az izzószál, ezért tükrözi vissza ugyanoda. A parabolatükör párhuzamosítja a sugarakat (ha a fényforrás a fókuszában van). Ilyent is használnak, ha jól tudom a Kodak Ektalite vagy Ektapro vetítőkben ilyen van (eleve tükrös izzó). Ekkor a tükör helyettesíti az első kondenzorlencsét is. Előnye, hogy elvben nagyobb hányadát lehet az izzó fényének párhuzamosítani, viszont definíció szerint egyenetlen lesz a fényáramsűrűség - kifelé, a dia széle felé gyengül. A tükör anyaga akkor jó, ha az infrasugárzást átengedi, csak a látható fényt veri vissza.
Ívlámpánál nem kell azzal bajlódni, hogy az izzó spirálja és a tükörképe felcserélt/váltott fázisban legyen, mivel az ív átlátszó, így ugyanott keresztüljön a visszatükrözött fény is. Egyszerűen fedésbe kell hozni a kettőt.
Milyen vetítő bír gyárilag 16000 lm-t produkálni?
A fényáram azért csökken, mert alacsonyabb hőmérsékletű lesz az izzószál. Vagyis a színhőmérséklet is alacsonyabb lesz. Továbbá romlik a látható/IR arány és még egy tényező: a hatásfok.
Sajnos nálunk a hálózati fesz csak 210V körül van, ezért a 400W-os izó meghajtásához beszerzett trafó szekunder feszültsége is (terhelten) csak 32V körül van.
Valahol szakirodalomban olvastam, hogy a névleges 36V-os izzót optimálisan 36-37V-tal kell megtáplálni. Szerinted a névleges feszültségtől (lényegesen) alacsonyabb feszültség mennyire befolyásolja a fényerősséget? Egyébként még így is világosabb képet ad mint a (régi) 250W-os izzó. A hőtermelés jelentősebb, de nem veszélyezteti sem a diát, sem a dia és a fényforrás közé helyezett polárfóliát. A fémház kezd melegedni erősebben.
Valószínűleg úgy oldható meg a legjobban, hogy az első kondenzorlencsét is el kéne fordítani 90 fokkal. Az első lencse után ugyanis majdnem párhuzamos a sugármenet, így könnyű bánni vele, az sem baj, ha a fényút hossza egy kissé megváltozik, ha az elhelyezés miatt máshogy nem oldható meg.
Tehát a 45 fokos tükröt az első és a második kondenzorlencse közé kellene tenni. A hővédő üveget pedig valószínűleg közvetlenül az első kondenzorlencse után, ugyanis a tükör nem biztos, hogy kibírja a meleget 5-6 cm-re egy többszáz wattos ívlámpától. Persze lehet a tükröt krómból vagy alumíniumból is csinálni.
Ami most a fejemben van, az a fémházas Kodak Carousell elrendezése (az európai változat), bár valószínűleg más gépen is hasonló elven lehetne megcsinálni.
Lattatok ti mar vetitot belulrol? Jo ez az otletborze csak kicsit olyab tunik hogy a gyakorlat meg hianyzik...
A hot nem lehet elfujni. A vetitoben van egy ugynevezett hoszuro uveg ami csak a lathato spektrumu fenyt engedi at a tobbit felfogja es elvezeti. Ezt az uveget egy fem keretbe fogjak ami soxor a vetito haza es az igy kivezetett hot hutik ventillatorokkal. Az sem veltelen, hogy specialis izzot hasznalnak, amit cserenel be is kell kalibralni (jobb vetitoknel ennek modjat leirjak). A vetito izzo spiralja egy elegge elnyujtott teglalap alapu spiral. E mogott van egy szinten specko parabolatukor (ennek a femgozolese es anyaga szinten kepes a hot elvezetni), ez a tukor az izzoszal kepet visszatukrozi pontosan az izzoszalra, megpedig ugy hogy azt egy fel spiralmenetnyivel eltolja. Igy az izzoszal kepe szepen egyenletes teglalappa valik. Ez kell is mert nagyban befolyasolja a vetitett feny egyenletesseget. Egyenletes megvilagitast egyebkent a latszat ellenere nagyon nehez letrehozni. Gellert mester is leirta tobbszor, hogy mennyit kuzdott/kuzdik az nagyformatumu nagyitogepeben a filmkapu egyenletes megvilagitasaval. Egyebkent ezt en sem gondoltam elsore nagy problemanak, de mikor kicsereltem a specko nagyitogep izzot egy mezei opalizzora egybol tok foltos lett a papir (pedig felirat nelkuli volt az is).
Diavetitos topicban leirtam mar probalkozasaimat. Eccer akartam diavetitot epiteni...
Vettem egy zsigareflektort, leutottem az elejerol a burat. A fokuszaba egy 250w-os halogenizzot tettem. Kondenzornak egy 6x9-es nagyitogep kondenzorat raktam be. Mikor proakepp a film helyere raktam a kezem baromira megegette, aztan eleraktam egy sima feher irolapot, szinte azonnal meggyulladt (eccerre egy jokora foltban). A film azonnal kiolvadna ettol a hotol, ez hoszuro uveg nelkul elveztni nem lehet (hoszuro uveget szerezni meg eleg eselytelen feladatnak laccott igy felbemaradt a projekt, belattam, hogy ez nem egy otthoni projekt vegul vettem egy vetitot, ez most 16Klumen alapban...).
én is gondolkoztam a témán, és egy egészen más megközelítés jutott eszembe.
nemrég láttam, hogy lehet kapni olyan fényképészeti célú "energiatakarékos" izzót - azaz lámpát :), ami egy hagyományos 250-450W-os lámpa fényet adja (kb. 30W fogyasztás mellett) 4500-6500K színnel.
namost ez nem olyan jó, mint az izzó, mert nem koncentrált a fény forrása, viszont ebből elvileg szinte akármekkora fényerőt össze lehetne hozni, mert nem süti meg a diát. (az is előny lehet, hogy nem zúg a htőventilátor sem.)
és ha valami diffúzoros vetítéssel helyettesítenénk a kondenzorost.... talán még az árnyalatokban is számítana (FF-negáknál van valami ilyen okosság).
A megoldást én abban látom, hogy olyan vetítőt célszerű keresni, amibe vagy amihez könnyen bele/hozzáépíthető egy kb. 20 cm hosszú, 2 cm vastag cső, merthogy ekkora egy fémhalogénlámpa. Ezek a nagyméretű változatok rendes világítási célra készülnek, és nagyon hosszú az élettartamuk (kb. 8000 h). Lehet belőlük olyant kapni, ami reflektorba való, ezért direkt rövid az ívhossza (néhány mm, vagyis nem nagyobb, mint a halogén vetítőizzó spirálja). A "daylight" változatoknak többnyire nagyon jó a színvisszaadásuk.
Van olyan vetítő, aminek az oldalát a lámpa mellett ki lehet nyitni. Ha ide teszed a fényforrást, és egy 45 fokos tükörrel betükrözöd az eredeti fényútba, akkor csak egy fémdobozt kell a vetítő oldalára csavarozni. A lényeg, hogy a lámpában az ív tükörképe pont ugyanoda kerüljön, ahol az eredeti izzó volt.
Kell a lámpának egy erős hűtés, hogy a meleg levegő ne a dia irányába távozzon. Ez különösen akkor fontos, ha az eredeti teljesítmény fölé akarsz menni. Vagyis kell egy-egy ventillátort is beépíteni a lámpához, pl. a gömbtükör mögé.
Ígértem fémhalogénlámpákról néhány dolgot írni:
előnyök:
- gazdaságosabb; ugyanakkora teljesítménnyel kb. 3× akkora fénye van, így kevesebb hőt termel
- teljesen fehér a fénye, vagyis rendes 5000-6000 K színhőmérsékletű. Egy 5500 K-essel vetítve elvben minden ugyanolyan tónusban jelenik meg, mint ahogy a valóságban láttad. Ez sztereonál különösen fontos, ahol az elsődleges szempont az élmény minél hűbb visszaadása
- hosszabb az élettartama
hátrányok:
- kicsit macerásabb a bekötése és a használata, mint az izzónak
- kell hozzá egy előtét, amit külön dobozba kell építened, esetleg valahogy kívülre (kb. olyan, mint a fénycsőnél)
- nagyobb méretű, mint a vetítőbe való halogénizzó, így a legtöbb készülékbe nem tudod simán betenni
- a helytakarékos változatok, amik kifejezetten vetítőbe készülnek, q drágák, és csak néhány 100 óra szokott lenni az élettartamuk
- többnyire kell 1-2 perc, mire elérik teljes fényüket, és a standard verziók kikapcsolás után csak akkor gyújtanak újra, ha már kihűltek, ez újabb néhány perc várakozást jelent (ha ez valakinek nem jön be, léteznek 'hot restrike' változatok).
Megpróbálok "felturbózni" egy 250W-os vetítőt 400W-ra. Ez azt jelenti, hogy 9-10000 lument 16000 lumenra növelem. Igazán arra vagyok kiváncsi, hogy a hűtést meg tudom-e oldani.
A hordozóanyag valamiféle üvegszálerősítésű ponyvaanyag. Ilyen ponyvára fel lehet ragasztani a fóliát is, de csak elég nagy átmérőre szabad összetekerni. Egyébként akárhogy súlyozod le nem lesz sík. Ponyvát tökéletes síkba csak egy merev keret segítségével lehet kifeszíteni. Ez egy általános "reklámos" eljárás, vannak hozzá szerelvények stb. A keretet általánosan hegesztik, de elképzelhető szerelhető eljárás is. Ekkor talán a profilokat egyszerűbb szállítani.
Probléma volt számomra, hogy a vászon méret növelésével az egységnyi felületre eső fény (lm/m2) csökken, és a vetített kép sötét lesz. 1,5m2 fölött valószínüleg szükséges a 2x400 watt, 2,8 fényerejű objektív mellett.
Ami a vásznat illeti, arra talán valami nehéz rudat kéne alulra végig rögzíteni, hogy ne hullámozzon. A közönséges vetítővásznak hordozója milyen anyag, ezt nem tudjátok? Abból is ki lehetne indulni. Viszonylag merev, mégis feltekerhető anyagból kell lenniük...
Nagyobb méretben érdemesebb volna valami feltekerhető megoldásban gondolkodni a helyfoglalás és szállíthatóság miatt. Nem tudom, ez kombinálható-e pl. az ezüstös fóliával.
NB! Ilyen szisztémával mozgóképet is lehetne házilag vetíteni. Mert ugye a 35 mm-es film eléggé drága...
A monitoron (mármint 2-n) viszont HDTV felbontással, 100 Hz képfrissítéssel lehetne megjeleníteni; ami mozgóképben azért még síkképnél is élmény a TV-hez képest. Sőt, elvben akár 100 fps is lehet, ami gyors mozgásoknál is szakadásmentes képet eredményez. Hogy a felvételt hogyan készítenéd, azt nem tudom. (nagyfelbontású digitális videokamera??)
1 monitoron viszont még kisebb lesz a felbontás. Valami periszkópos konstrukcióval lehetne csinálni.
Egymás fölött gondolod a két képet? Mert ha egymás mellett, akkor vagy álló formátumú, vagy negyede a felbontása a monitornak. Gondolkodjunk mondjuk 1600×1200-as felbontásban, akkor egymás fölé ill. egymás mellé rakható két
600×1600-as panorámakép v.
800×1200-as álló kép.
Viszont a két lehetőséghez eltérő nézőke kell. Ha egymás mellé teszed, akkor nyilván egyszerűbb elképzelni a tükrök helyzetét. Valahogy megoldható egymás fölé téve is. Nem is biztos, hogy lencsékre szükség van, lehet, hogy csak néhány tükör.
Egyébként az ár-problémán kívül én nem látok egyéb problémát a 2 monitoros megoldással. Egymással szembefordítva pl. mindössze 2 db 45 fokos tükör kell közéjük, és kész a nézőke. És két olcsó monitoron is szerintem lehetne:
1280×960-as képet
100 Hz-es frissítéssel vetíteni. (Ma egyébként már a jó CRT-k, amiket 5-10 éve félmilláért árultak, sem kerülnek többe egy százasnál - amennyi mellesleg egy gyatrább LCD ára.)
Az ezüst öntapadós fólia visszaveri a poláros fényt, ezért lehet vetítésre használni.
A Nyomdakernél megveheted méterre (Illatos út). 100cm és 123cm szélességben kapható. A Da-Lite-t a Vizuál forgalmazza konfekcionálva ill. méretre is. Baromi drága. A "vásznam" tképpen egy tábla, ami a következőképpen néz ki. Alapja, ami a merevséget adja 3cm vastag XPS lemez. erre van ragasztva 1mm vastag SIKO müa. lemez, a lemzre pedig az öntapadós fólia. Körben léc merevítés. Ragasztóanyagok: 3M spray, Bostik. A méretet az obi fókusztávolsága és a vetítő-vászon távolság határozza meg. Az enyém 160x100cm fekvő. Súlya max 2kg. és tökéletesen sík és merev. A vásznat azért nem szerettem mert sosem lesz sík, ráadásul "lebeg" is.
Na azt már olvastam, de abból nem kapok választ a kérdéseimre. Ott kezdődik a dolog, hogy ötletem sincs, mire szolgál az öntapadós ezüst színű fólia (úgy értem gyárilag...). Hol lehet ilyet beszerezni, én is kipróbálnám! És hol lehet DA-LITE-ot venni?
