"Ez a doménhatár a vasfémek esetében az atom határa. A domén mérete az atom mérete. Az intermetallikus mágneseknél, ill. a vegyület mágneseknél a domén az az egység amelyben a reteszelődésre képes pálya van. Ez általában egy-egy molekula., ill. kristály rács alkotó atom pár."
Ebben azt írják,hogy a Weiss-tartomány nagyon sok atomból áll,és a domének között folytonos a spinbeállás átmenete. Esetleg az oldalon lévő elmélet már elavult?
"A maradó hatás? Tekintsd az s héjat felfújható labdának, a d pályákat merev váz szerkezetnek. Felfújod az s nívót, a benne lévő váz szabadon elfordulhat a külső tér irányában, ekkor leengeded az s nívót, "rázsugorodik" az irányban álló vázra. Az s a kristályrácsban rögzül a szomszéd atomokhoz, ezzel a beszorított váz nem tud a külső kötő s héj miatt elfordulni, polarizált marad."
Ez nagyon logikus. Eszerint hőmozgás helyett az s nívó felgerjesztéséhez szükséges fotonokkal is le lehet mágnesezni egy mágnest? Csináltak már ilyet?
"A később a külső polarizáló tér nélkül "felemelsz-felfújsz" egy s nívót gerjesztő energia közléssel. Az általa addig beszorított d "váz" azonnal szembefordul az őt taszító szomszédos d "vázzal", hogy minimalizálja a taszítást. Ekkor megszünteted a felfújást, az s nívó visszaereszledik a vázra és reteszeli, de már az új helyzetében. Az ilyen felfújást okozhatja a rácson belüli energia eloszlás, külső foton energiája, stb."
Eszerint a Curie-pont alatt előbb utóbb minden egyes atom eredő spinje előbb utóbb teljesen rendezetlen lesz. De akkor a sok atomból álló domének mégsem léteznek,hanem a mágnesség egyetlen egysége a spinnel rendelkező atom vagy molekula?
"az, hogy így minimális a taszítás, maximális vonzás a spinpárok kialakulásával."
Különboző atomok elektronjai között is fellépő Hund-szabály miatt?
"s ezeknek az elfordulásoknak csak a doménfalak határán lehet maradandó hatása? Mert a pici mikroszkopikus doménok nem tudnak kisebb egységekre bomlani." Ez a doménhatár a vasfémek esetében az atom határa. A domén mérete az atom mérete. Az intermetallikus mágneseknél, ill. a vegyület mágneseknél a domén az az egység amelyben a reteszelődésre képes pálya van. Ez általában egy-egy molekula., ill. kristály rács alkotó atom pár. A maradó hatás? Tekintsd az s héjat felfújható labdának, a d pályákat merev váz szerkezetnek. Felfújod az s nívót, a benne lévő váz szabadon elfordulhat a külső tér irányában, ekkor leengeded az s nívót, "rázsugorodik" az irányban álló vázra. Az s a kristályrácsban rögzül a szomszéd atomokhoz, ezzel a beszorított váz nem tud a külső kötő s héj miatt elfordulni, polarizált marad. A később a külső polarizáló tér nélkül "felemelsz-felfújsz" egy s nívót gerjesztő energia közléssel. Az általa addig beszorított d "váz" azonnal szembefordul az őt taszító szomszédos d "vázzal", hogy minimalizálja a taszítást. Ekkor megszünteted a felfújást, az s nívó visszaereszledik a vázra és reteszeli, de már az új helyzetében. Az ilyen felfújást okozhatja a rácson belüli energia eloszlás, külső foton energiája, stb.
"Mi az alapvető oka annak,hogy a spinek ferromágnesekben egyirányba probálnak állni?" -- az, hogy így minimális a taszítás, maximális vonzás a spinpárok kialakulásával.
" mi okozhatja azt a jelenséget,hogy egyes mágneses anyagokban a mágnesezettség spirálisan tekeredi?" -- sajnos csak tippem van. A szerkezet adta távolságok és egymásrahatások alakíthatnak ki spirális pályát leíró energia csatolódási láncolatot.
"Hasonlítsd össze a s p és d pályák energia nívóit! "
Az spin-pálya kölcsönhatás okozta felhasadás miatt az elektronhéj eltérő mellékkvantumszámú pályái eltérő energiájúak lesznek. A rendszám növekedésével a spin-pálya kölcsönhatás miatti felhasadás egyre nagyobb lesz.
"A külső mező által átbújtatott pályák a külső mező megszűnése után nem rendelkeznek a visszaforgáshoz szükséges energiával. Nem a hőmozgás okozza a Curie pont létét, hanem a kintről kapott hőenergia a külső s pályákon lévő elektronokat magasabb energia nívóra emeli. Így mintegy felemeli a reteszt a d pályák visszafordulásának útjából. A visszahűléssel "leereszkedő" s nívó elektronjai pedig a reteszeletlen állapotban spinpárokat alkotó helyzetet reteszeli."
Ez nagyon érdekes,köszönöm! Ezek szerint megfelelő energiájú elektromágneses hullámok segítségével is meg lehet szüntetni az állandómágnességet(olyan frekvenciájúval,ami a reteszeléshez szükséges energiát fedezi).
Ilyesmiről a szénatommal kapcsolatban hallottam,energiabefektetéssel kell ahoz,hogy a szén elektronszerkezete úgy átrendeződjön,hogy négy vegyértéke lehessen(azt hiszem a 2s pályán levő elektronok az energia hatására p alhélyra kerülnek,így már négy elektron lehet a p alhéjon).
"Ezzel mindig akad néhány olyan atom, amelyiknek az s héján olyan magas nívóra kerülnek az elektronok, hogy megszűnik a retesz hatás és a d pályák elfordulásával csökken a mágneses rendezettség. Egyben az elektronszerkezetre gyakorolt feszítő erő is csökken."
És ezeknek az elfordulásoknak csak a doménfalak határán lehet maradandó hatása? Mert a pici mikroszkopikus doménok nem tudnak kisebb egységekre bomlani.
"A kristály szerkezetének torzításában tárolt energiát felszabadítjuk. Ez pedig munkavégzéssel és felmelegedéssel jár. "
Hanghullámok keletkezésről is hallottam,amik nemlineáris szolitonokként terjednek a mágnes belsejében. A felmelegedést pedig az erős térerősség változására keletkező örvényáramok hozzák létre.
"A másik ok a spinpárok képződésével járó energia leadás. "
Mi az alapvető oka annak,hogy a spinek ferromágnesekben egyirányba probálnak állni?
Azt szeretném megkérdezni,hogy mi okozhatja azt a jelenséget,hogy egyes mágneses anyagokban a mágnesezettség spirálisan tekeredi?
Az előző hozzászólásohoz fogok majd írni,csak még gondolkozok.
"A vascsoport atommagjainak a polarizálásánál néhány kHz-s frekvenciát, illetve ehhez tartozó mező erősség változási sebességet alkalmazva, szétzilálódnak az irányultságok. Ezt alkalmazzuk az előmágnesezés, törlés 30-40 kHz-es frekvenciájú fluxusváltozásával. Ilyen "nagy" frekvenciát ugyanis már a tehetetlenségük miatt nem tudnak forgással követni az atommagok. "
Így törlik le a magnószalagról a jeleket. Ehez az általad említett frekvenciával rezgő kvarcoszlicátort használnak. Gondolom a régi acélszalagos magnószalagoknál még lehetett törlés céljára a Curie pont felé hevítést alkalmazni,de a mostani műanyagalapú magnószalagoknál ez a megoldás már nem alkalmazható,mert elégne a szalag.
Egyetértek ezzel is Még az előzőhöz annyit teszek hozzá, hogy a felmágnesezéskor a mező erősségének változási sebessége nagyon lényeges. A vascsoport atommagjainak a polarizálásánál néhány kHz-s frekvenciát, illetve ehhez tartozó mező erősség változási sebességet alkalmazva, szétzilálódnak az irányultságok. Ezt alkalmazzuk az előmágnesezés, törlés 30-40 kHz-es frekvenciájú fluxusváltozásával. Ilyen "nagy" frekvenciát ugyanis már a tehetetlenségük miatt nem tudnak forgással követni az atommagok.
Hasonlítsd össze a s p és d pályák energia nívóit! Azt fogod látni, hogy ha nem túl sok d pálya "nyúlik át" a külső s héjon, akkor erős külső mezővel átkényszeríthetők a külső s energia nívó alatt közös irányultságúvá. Ha pedig, mint például a réznél ez már nem lehetséges, akkor diamágneses lesz. A külső mező által átbújtatott pályák a külső mező megszűnése után nem rendelkeznek a visszaforgáshoz szükséges energiával. Nem a hőmozgás okozza a Curie pont létét, hanem a kintről kapott hőenergia a külső s pályákon lévő elektronokat magasabb energia nívóra emeli. Így mintegy felemeli a reteszt a d pályák visszafordulásának útjából. A visszahűléssel "leereszkedő" s nívó elektronjai pedig a reteszeletlen állapotban spinpárokat alkotó helyzetet reteszeli. A mágnesek elgyengülésének oka kettős. Az egyik ok, hogy az egyes atomok elektron nívóinak energia eloszlása a Gauss görbét követi. Ezzel mindig akad néhány olyan atom, amelyiknek az s héján olyan magas nívóra kerülnek az elektronok, hogy megszűnik a retesz hatás és a d pályák elfordulásával csökken a mágneses rendezettség. Egyben az elektronszerkezetre gyakorolt feszítő erő is csökken. Pontosan úgy, mint amikor leengedünk egy terhelt rugót, megpendíti a hozzá kötött tömeget. A kristály szerkezetének torzításában tárolt energiát felszabadítjuk. Ez pedig munkavégzéssel és felmelegedéssel jár. Ha a mágnest feloldanánk savban, akkor a szerkezet feszültségében tárolt energia az atomok hőmozgásában megjelenve felmelegedést okozna. Azaz a mágnes erősségének gyengülése mellett újabb helyi energia megjelenésével, újabb nívó megemelkedését és d pályák átfordulását okozza. A másik ok a spinpárok képződésével járó energia leadás. Mágneses tér hűtő hatása más módon jelentkezik (Lásd például: http://prola.aps.org/abstract/PRB/v66/i17/e174428 ).
A mágnes által megosztott test(ami az árnyékolást okozza) saját mágneses tere visszahat a mágnesre. De a mágnesben lehűtést csak olyan alacsony hőrmérsékleten tud létrehozni,ahol kT átlagos termikus energia és az energianívók mágneses tér okozta energiafelhasadása azonossá válik. Ilyenkor a mágnes atomjai mozgási energiájából egy rész lesugárzódik.Amikor a hőmozgás átfordít egy spint a mágneses térrel ellentétes irányba,akkor nagyobb energiaszintre jut az atom,amit a spin visszafordulásával lesugároz. Ez a lesugárzott energia az atom mozgási energiáját csökkenti. De ha kT sokkal nagyobb a mágneses tér okozta felhasadásnál,akkor gyakorlatilag nincs lehűlés.
"Ha exponensciális a csökkenés, akkor csak jól írta a Gézoo, ha felemeli az árnyékolást, akkor minden alkalommal újra energiát kell fogyasztania a szétterülő mágneses mező felépülésének és lehűlne a mágnes. Hameg a mágnes folyamatosan sugároz, akkor meg az emelgetéstől független a mágnes energia vesztesége és lassan elgyengül."
Gézooval sokat beszélgettünk és arra gondolok,hogy Ő úgy képzeli el,hogy a sztatikus teret is fotonok áramlása alkotja.
A mágnesből időegység alatt átlagosan ugyanannyi áramlik ki,mint ami beáramlik,és ezt úgy lehet érzékelni,hogy a sztatikus tér is egy picit fluktuál,mert csak átlagosan oltják ki egymást. A klasszikus elméletben ezt a pici fluktuációt el lehet hanyagolni. Mikroszkopikus méretekben azonban az energia áramlása jelen van,amik csak makroszkopikus méretekben tud kiátlagolódni. Ha az elektromágneses mező időben változik,akkor jelenik meg csak eredő fotonáram,és ez makroszkópikus mennyiségű energia szállítását jelenti.
Az állandó mágnesekben olyan atomok vannak,amikben a belső elektronhéjon párosítatlan spinű elektronok vannak. Vegyük például a vasat. A párosítatlan elektronok hullámfüggvényei kölcsönhatnak a fém külső elektronhéjának
(elektronfelhő)egy elektronjával,és a belső héjon levő elektronjának spinjéval ellentétes irányba állítja. Ez ugyanolyan kicserélődési kölcsönhatás miatt alakul ki,mint a kovalens kötés,vagyis hogy az elektronfelhők átfedik egymást. És a külső héjon levő elektronok spinje mind ellentétesen állnak be a legközelebbi vasatom elektronjának spinjéhez képest,és egymást úgy befolyásolják,hogy szinkronban álljanak be,és ennek eredménye az lesz,hogy az összes vasatom spinje azonos irányú lesz egy doméntartományon belül. És a vasatom kis mikrokristályai külső mágneses tér nélkül több doménre oszlik fel. A domén az a tartomány,ahol az összes spin azonos irányba áll. Ha külső teret kapcsolunk be,akkor az összes domén egy irányba probál állni. Van amelyiknek ez könnyen sikerül,van amelyiknek nehezen. A lágymágneses anyagokban a domének már gyenge külső tér hatására is egy irányba tudnak beállni. Ilyenkor saját belső mágneses tere is lesz ,ez jelenti a mágneses megosztottságot. Ha kikapcsoljuk a külső mágneses teret,akkor a megnőtt domén újra szétesik eltérő irányba orientálódott ki doménekre,amiknek átlagos tere nulla lesz, a lágyvas szinte teljesen lemágneseződik.
Viszont,ha van a lágyvasban egy pici gyenge belső feszültség,akkor bizonyos domének megszorulnak,és a tér kikapcsolására sem képesek teljesen visszarendeződni rendezőtlen állapotukba,így megmarad egy pici remanens mágnesség.
Kemény mágneses anyagokban nagyon nagy belső feszültségek vannak,amik akadályozzák a domének forgását,haladását,így egy doménbe rendeződését(tér irányába állását). Gyenge külső mágneses tér nem is tudja mágnesezni. Viszont nagyon erős mágneses tér le tudja küzdeni a belső feszültséget,és a domének egy irányba állnak,de az erős mágneses tér megszünésével a domének nem térnek vissza eredeti rendezetlen állapotukba,mert az a belső feszültség ilyenkor is fellép. Így az erős mágneses térben fellépő mágneses megosztottság a mágnesség megszünte után is fennmaradhat. Ez okozza a permanens mágnesek állandósult mágneses mezejét. Ha viszont elég magas hőmérsékletre hevítjük a mágnest akkor a belső feszültségek okozta potenciálhegyeken a hőmozgás át tudja a doméneket segíteni,így a mágnes elveszti a mágnesességét.(vagyis a domének ismét rendezetlenül helyezkedhetnek el) De az állandómágnesség állapota éppolyan nemegyensúlyi állapot,mint például a túlhűtött folyadék,amire példa az üvegek(akár a spinüveg).Vagy a túlhevített folyadék,ami a kazánban van,és ami kazánrobbanást okoz,ha belekerül egy porszem,ami megszünteti a túlhevített folyadék állapotot. Minden nemegyensúlyi állapot előbb-utóbb egyensúlyi állapotba fog jutni. Így az állandómágnesség is előbb-utóbb meg fog szünni. Ha a mágnest felhevítjük a Curie-pontja felé akkor elveszíti az állandó mágnesességét. De szobahőmérsékleten is előbb-utóbb gyengül a mágnessége,mert mindig van olyan erős hőmozgás,ami átsegíti a doméneket a belső feszültség miatti potenciálhegyen. Ez nagyon lassú folyamat,de ha lassan is megy,akkor is előbb-utóbb sikerül. Nagyon lassan,sok idő múlva az egész mágnes lemágneseződik. Ha mondjuk mechanikai ütések érik,akkor ez egy picit meggyorsítja. Aki lassan jár,tovább ér!:)
Igen,az a pici távolság amíg még be tud hatolni a mágneses tér az a szalagnak a hasznos része,azon belül,már nincsen mágneses tér. A szalagban ferrimágneses por van,amik doméneket létre tudnak hozni,de mivel elektromos szigetelők,nem keletkeznek örvényáramok,amik amúgy hő veszteséget,és lassító erőt jelentenek.
Az elsőfajú szupravezető mágnesekben is a mágneses tér csak ilyen pici távolságon jelenik meg a felület közelében.
"A szalag rétegei ápolnak és eltakarnak?"
Amúgy is csak a ferrimágneses por csak a műanyagszalag felületén van eloszlatva.
Láttál már mágnes szalagot? Tartottad már mágneshez? Biztosan nem, mert akkor nem értettél volna félre. A mondanivalóm lényege sem az volt amire válaszoltál.
Lehet, hogy ezért működtek a szalagos magnók? A szalag rétegei ápolnak és eltakarnak? Ha exponensciális a csökkenés, akkor csak jól írta a Gézoo, ha felemeli az árnyékolást, akkor minden alkalommal újra energiát kell fogyasztania a szétterülő mágneses mező felépülésének és lehűlne a mágnes. Hameg a mágnes folyamatosan sugároz, akkor meg az emelgetéstől független a mágnes energia vesztesége és lassan elgyengül. Ilyen elgyengülést én már tapasztaltam. A régi mágnes elvesztette a mágnesességét.
Van egy csomó neo mágnesem, hosszan tűnődtem, hová tegyem a lakásban. Nehogy véletlenül mellé tegyünk bankkártyát, karórát, ilyesmit... Végül a könyvespolc legtetejére kerültek... :-)
Én annak idején magnószalagokal körbetekert konzervdoboz helyett úgy őriztem a mágneselemezeket, hogy nem tároltam őket neodímium-mágnesekkel egy szekrényben...
"Ez viszont azt mutatja, hogy már a magnószalagok 2-5 rétegén nem jut át a mágnesek mezeje.. "
Nagyon meglepne, ha az a vékony vasoxid réteg ennyire jól árnyékolna. Inkább a vaslemezek. Könnyen ki tudod próbálni: konzervdoboz helyett papírdobozokat tekersz be a szalaggal.
Ugyanilyen exponenciális módon cseng le a mágneses tér a szupravezető belsejében. Gyakorlatilag a szupravezető belsejében nincs mágneses tér,de a szupravezető felületéről egy picit bejút a mágneses tér,de a fényhullámhosszával összemérhető távolságon gyakorlatilag el is hal. Múszáj a behatoló mágneses térnek megjelennie,mert különben nem teljesülnének a differenciálegyenlet határfeltételei.
Az energiamegmaradással kapcsolatban megértem a gondolatodat. Az energia megmaradásából nem az következik,hogy egy rendszerben az energia nagysága állandó,mert attól még változhat. Csak,ha változik akkor a rendszer határolófalán pont annyi energiaáramnak kell átfolynia,mint amekkora mértékben az energia változik. Amit meg kell követelni az az,hogy az energiának és az energiaáram kapcsolatát kifejező kontinuitási törvénynek teljesülnie kell.(Ha vannak források akkor azokat is be kell írni az egyenletbe,amit ekkor már mérlegegyenletnek hívnak.) Ha az energiára vontakozó kontinuitási egyenlet a rendszer belsejében minden helyen,és minden időben teljesül akkor azt mondjuk,hogy az energia lokálisan megmarad. Ez az energiamegmaradás igazi értelme. De,ha az energia nagysága is megmarad egy rendszerben,akkor az energia globálisan is megmarad,de ez nem olyan szigorú törvény.(Zárt rendszer határoló falán az energiaáram értéke szigorúan nulla,így a rendszerbeli energia nagysága nem változhat meg. Ez a zárt rendszer definiciója,itt az energia globálisan megmarad. Nyílt rendszer esetén már folyhatnak a határolófalon át áramok,itt az energia globálisan nem marad meg,de lokálisan továbbra is megmarad.)
A Te példáidban nyílt rendszerek voltak,ahol az energia globálisan nem marad meg,mert a rendszer határfalán át energiaáramok folynak. De ettől még lokálisan megmarad,mert a kontinuitási egyenletet kielégíti. A lokális energiamegmaradás azt fejezi ki,hogy energia nem keletkezhet a semmiből,illetve nem tünhet el a semmibe. De ettől még rendszerben változhat az energia nagysága,és a kontinuitási egyenletből tudjuk,hogy ilyenkor energia jön be,vagy szökik el a rendszerből. Ez a példa igaz a gázbolygókra,ahol szupravezető áramkörök müködhetnek. De ez nyílt rendszer,mert erősen kölcsönhat a Nap sugárzásával,a világűrrel stb. A Világűr fele folyamatosan energia távozik a bolygóról,a Naptól meg nagyon kevés energia beáramlik a bolygó légkörébe.
Abban igazad van,hogy az energia nagyságának egy rendszeren belül állandónak lennie,de ekkor valamilyen energiaáramnak kell megjelennie.(ez az igazi szép definíciója a lokális energiamegmaradásnak). De általában az energia globálisan nem marad meg,csak hőszigetelt zárt rendszerben.
A mágneses szalagok polarizáltsága exponenciálisan lecsökken,ami már a fényhullámhosszal összemérhető távolságon az exponenciális részére csökken. Gondolom ez kimutathatatlanul pici mágnesesség.
Nos, igen.. Hihetnénk így is.. Én amíg még mágneslemezeket tároltam egy szekrényben a neodym mágneseimmel, úgy árnyékoltam le a mágneseket, hogy teljesen zárt konzervdobozba tettem, majd az indukált mágneses tér lezárására régi magnó szalaggal tekertem be a konzervdobozt, majd egy nagyobb, szintén teljesen zárható ónozott lágyvaslemez dobozba tettem. A külső doboz falánál nem volt mérhető mágneses térerősség. Sem Hall elemmel, sem más módon.
Ebből én arra következtetek, hogy ha csakugyan a külső palást indukciós tere kompenzálná a mágnes terét.. -- ami egyébként a Lenz elvet követve nagyon jó gondolat -- akkor a palástnak is polarizáltnak kellene lennie. A magnó szalagok megtették a hatásukat a teljes zárással.
(A külső doboz anyagát csak biztonságból választottam mágnesesen szigetelőre. )
Ez viszont azt mutatja, hogy már a magnószalagok 2-5 rétegén nem jut át a mágnesek mezeje.. Így nem folytatódhat a végtelen felé sem.
Szerintem nagyon érdekes,hogy a szupravezetés a Cooper-elektronpárok szuperfolyékonyságával kapcsolatos. A szuperfolyékony hélium viszont nagyon jó hővezető,annak ellenére,hogy a hélium nagyon erősen hőszigetelő. A hővezetésnek a szuperfolyékonyság az oka,mert kiszökik az edényből a hélium,és ezzel a mechanikai mozgással viszi magával a hőmennyiségét.
A Cooper-elektronok bozonok,amiknek a hullámfüggvénye összeadódik,és makroszkópikusan kimérhető mezőt eredményez. Mivel a Cooper-elektronpár nulla spinű,ezért ez skalármező,de komplex,mert egy elektronpárnak kétszeres elemi töltése van(ez négydimenziós valós vektormezővé alakítható,amilyen a fotonnak a mezeje is). A fotonok egyes spinűek,ezért ez vektormező,ami a szupravezetőn kívűl is kimutatható. Érdekes kérdés,hogy miben nyilvánul meg az elektronpárok skalár mezeje,milyen mérőeszközzel lehetne kimérni?
Ez a kifejezés Elitzur és Vaidman nevezetes munkája óta a következő szituációt jelenti. Építsünk interferométert,amelyben két részhullám találkozása egy detektornál kioltó interferenciát okoz. Ha ezt meggátolom az egyik részhullám útjába helyezett tárggyal,akkor a detektor megszólal.
A dologban az a furcsa,hogy ha az elnyelő elnyelné a részecskét,akkor nem maradna,amitől megszólaljon,tehát a detektor megszólalása az elnyelőt elnyelés nélkül,más szóval:kölcsönhatás nélkül jelzi.
Hogy még furcsább legyen,Elitzur és Vaidman azt ajánlja,képzeljünk az elnyelő helyébe egy bombát,amely az elnyelt részecskétől felrobban. A kölcsönhatásmentes mérés-az interferencia törvényei által megszabott eséllyel-arra ad esélyt,hogy a bomba jelenlétét felrobbanás nélkül jelezhessük.
A látszólagos ellentmondást többféleképpen is ki lehet bogozni. Kedvenc magyarázatom szerint előreszórás müködik: a kvantummechanika unitaritása nem engedi,hogy a tárgy egyetlen hatása az elnyelés legyen; a bejövő hullámot az árnyéktérben ki is kell oltani egy előreszórt hullám kibocsátásával. Ez az előreszórt hullám,az árnyékot vető tárgy sziluettje az,amely eljut a detektorba és lehetővé teszi a kölcsönhatás mentes mérést."
Geszti:Kvantummechanika
A sztatikus mezők efajta szuperpozicíója is pont ugyanezen effektus,csak nem a valós,hanem a sztatikus tér virtuális fotonjaira. Ez a probléma fellép a szupraveztők terén,amikor a szupraveztő kiszorítja magából a mágneses teret.
"Körbejárjuk a műszerrel, iránytűvel és a terének semmi nyoma.. A harangon belül maradt..
Levesszük a harangot, a mágnes mozdulatlan, energiája változatlan, de most a tere nagyooon "messzi-messzi távoli galaxis" felé is kezd kiépülni fénysebességgel..
Pedig a tér felépítéséhez senki sem ad neki energiát.
Sőt! A mágnes a harang alatt is ontotta magából azt a valamit amit mágneses térként érzékelünk.. Így a harang elvétele után sem tett többet, sem kevesebbet, mégis felépíti az új teret.
Ezekből a tapasztalatokból én arra gyanakszom, hogy a mágneses tér felépítéséhez nem kell energia.."
Nagyon tetszik a példa!
Én arra gondolok,hogy amikor a haranggal leárnyékoljuk a mágneses teret,az a mágneses tér akkor is a harangon kívűl létezni fog,csak a fémharangban a mágneses megosztás miatt a megosztott mágneses dipólusok miatt keletkező mágneses tér is keletkezik. A mágnes eredeti tere és a dipólok terének összege nulla,de ettől még a mágnes eredeti tere létezni fog a harangon kívűl is,csak a dipól tere hozzáadodott és a kettő együtt alkot nulla térerősséget.
Amikor elhúzzuk a harangot,akkor ezt a dipólteret szüntettük meg,és csak a mágnesünk eredeti tere marad meg. De a mágnes terével nem történik semmi,csak a dipólus tere csökken le. A dipólus tere azért csökkent le,mert a harangot elvittük,ami mechanikai munkavégzést jelent.
De nagyon szép és érdekes probléma ez. Ez előfordult a kvantummechanikában is,ezt a paradoxont kölcsönhatás mentes mérésnek hívják.
"Azaz ha gyorsan mozgatjuk, akkor egyre több helyről kiinduló terek kellene felépítenie.. Mibűl? mert energiát senki sem közölt vele.."
Dehogynem. A mozgatásával, amihez erő kell... :-) Nagyon kicsi erő, de nagyon kicsi az így szétsugárzott energia is. Kölcsönhat a mágnes a saját terével.
Azt állítod, hogy a mágneses tér felépítéséhez energia kell.. Én azt állítom, hogy csak a térrel végeztetett munkának van energia igénye.
Fogunk egy mágnest. Letesszük az asztalra. Körbejárjuk Hall elemes műszerrel, vagy iránytűvel és azt látjuk, hogy felépítette a végtelen felé terjedő mágneses terét.
Most átrakjuk az asztal másik végére, most is körbemérjük, és azt tapasztaljuk, hogy az új helyéről kiindítva, szintén elkezdte felépíteni a végtelen felé szétterjedő mágneses terét!
Igen ám!
De az a tér amit elsőnek kezdett felépíteni, még a Mars-Vénusz pályák távolságáig sem épülhetett fel 4 másodperc alatt.. Azaz az első épülés, még rendületlenül halad a végtelen felé.. Amikor már az új helyről építkezik az új tér..
Azaz ha gyorsan mozgatjuk, akkor egyre több helyről kiinduló terek kellene felépítenie.. Mibűl? mert energiát senki sem közölt vele..
Na jó, nézzük azt az esetet amikor egy többrétegű ferromágneses szigetelő harangot eresztünk rá. (Természetesen alatta is záruk egy lappal..)
Körbejárjuk a műszerrel, iránytűvel és a terének semmi nyoma.. A harangon belül maradt..
Levesszük a harangot, a mágnes mozdulatlan, energiája változatlan, de most a tere nagyooon "messzi-messzi távoli galaxis" felé is kezd kiépülni fénysebességgel..
Pedig a tér felépítéséhez senki sem ad neki energiát.
Sőt! A mágnes a harang alatt is ontotta magából azt a valamit amit mágneses térként érzékelünk.. Így a harang elvétele után sem tett többet, sem kevesebbet, mégis felépíti az új teret.
Ezekből a tapasztalatokból én arra gyanakszom, hogy a mágneses tér felépítéséhez nem kell energia..
Te jössz! Indokold meg, hogy ezen tapasztalatok mellett szerinted miért kellene energia a mágneses tér felépítéséhez?
Az energiamegmaradás sérülésével nem értek egyett. Az igaz,hogy a szupravezetés az edényen belül látszólag sérti az energiamegmaradást,de ez nem zárt rendszer. Ha figyelembe vesszük,hogy a hűtéshez energiát kell befektetni akkor minden stimmel. De csomó más dologgal egyetértek. Sokat segített Nekem Gézoo,és szerintem nagyon tájékozott.
Nem ismerem az eredeti témát. Arról írtam,hogy a sztatikus mágneses teret is kiszorítja a szupravezető a belsejéből,vagyis szupravezetőben az örvényáramok képződéséhez nem kell a mágneses térnek klasszikusan változnia. Mivel a Lenz-trövénye mindig igaz,ezért feltehetően az örvényáram indukcióját a sztatikus tér kvantumfluktuációi fedezhetik,amit normál hőmérsékleten kiöl az ellenállás miatti disszipáció.
"Aurora11, személyedben Gézoo megfelelő eszközre (balekre) talált. Bambán hozzásegítetted, hogy közismert áltudományterjesztői mivolta homályba merüljön."
Nem ismerem az eredeti témát,ami a vita tárgya volt. Nem hiszem,hogy az energiamegmaradás törvényének megmaradásáról érdemes lenne vitatkozni.:) Ez már a XIX. század óta egy lezárt dolog,nem tudom,hogy ezzel kapcsolatban miért kell vitázni.
"Lebuktatását célzó kérdéseket miért nem tettél fel neki?"
Kedves Privatti! Ha megfigyelted volna, akkor tudnád, hogy Auróra, - nagyon tisztességesen - minden hibámat, vagy csak pongyolaságomból adódó hibás hozzászólásomat rendre kijavította. Kérlek ne vádold az elvtelen támogatásommal! A szupravezető felett lebegtetett tömeg nélkülem is megsérti az energia megmaradás tételét. Nézd meg a National Geographic arhívumából azt a részt amikor nagy tömegeket emelnek fel a mágnesek, mert az alattuk lévő anyga szupravezetővé válik. Szenzációs felvételek! Ajánlom mindenkinek a megtekintését!
Na jó, persze mondhatod azt, hogy a folyékony nitrogén előállítása sokkal több energiába kerül, mint amit az emelgetéssel nyerünk.
Csakhogy ez csak félrevezetés lenne, mert pl. az Uránusz felszínén ugyanezen anyagok külön hűtés nélkül állandóan szupravezetők.
És akkor ott mivel magyarázod, hogy munkavégzés van befektetett energia nélkül? Ó, meg van: Vákum energiával?
off Ami pedig a blogomat ( gezoo-vilaga.blog.hu ) illeti. naponta sok-sok látogatója van. Az indulása óta több ezren olvasták, és sok száz anyagban hivatkoztak rá, világszerte. Egyetlen egy feed érkezett, az is a napokban Ivántól. Nem töröltem ki, pedig hót ellentét írta annak amit itt a cáfoljukban két nappal később írt .. Elolvashatod most is ott van benne.
Még olyan tesztet is csináltam, hogy Csicsolinát (Stajer Ilonát) emlegettem egy bekezdésben, kiváncsiságból, hogy a szexet keresők valóban emelik-e a látogatottságot. A Yahoo-n a Google-n az első lapon adta a találatot ..ennek ellenére a teszt eredménye negatív volt. Azokon a napokon volt a legalacsonyabb a látogatottság. Ezért lezártam és töröltem. on
Inkább törődj bele. Ez van. Az energia nem megmaradó jelenség.
