Nos tisztázzunk valamit: nagyon is kedvelem a molekuláris genetikát és követem az eredményeit, viszont pont ezért ismerem a korlátait is! Paleontológusként pedig tudom, hogy csak olyan két dolgot lehet öszehasonlitani amiböl mindkettő létezik!
Nos, a csirke genomja létezik, a dinóké (pl. a T rex-é) csak puzzle-töredék formában. Mivel a két állatcsoport azonos tőről fakad, külalakban, mozgásban is részben hasonlitanak, nyilvánvaló, hogy a genomjuk is sokban hasonló. Másrészt, azt is tudja mindenki aki valamennyire is ismei a genetikát, hogy a genetikai kód univerzális és az azonos jellegek is hasonlóan kell legyenek kódolva. Mivel fenotipikusan is sok a hasonlóság a T.rex és a csirke közt, ergo a DNS -ben ezek a jellegek is hasonlóan kell megnyilvánuljanak. Mivel csak töredékek vannak a T. rex DNS-ből így a hasonlitgatás semmi újat nem mondhat. A részleteket lehet hasonlitgatni, de nem szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni!
Sziasztok! A lányom tablót készít a dínókról. Tudnátok érdekességeket írni röviden?Olyasmire van szükségünk, ami nem általános, közismert információ. Előre is köszönöm a segítséget!
marhaság! Összehasonlitani csak teljes genomot lehet, azt meg nem tudtak kivonni a dinóból! Nyilvánvaló, hogy mivel a legközelebbi rokonok a madarak és némileg távoliabbak a krokodilok, akkor azokhoz mérten a legnagyobb a hasonlóság! Ezt vizsgálatok nélkül is tudja mindneki! Csakhát a cél, hogy a madarakat a theropodák leszármazottjaiként igazolják!
Genetikai hasonlóság a T.Rex és a csirke között. Az első molekuláris bizonyíték.
CHICAGO, Illinois (Reuters) -- Tiny bits of protein extracted from a 68-million-year-old dinosaur bone have given scientists the first genetic proof that the mighty Tyrannosaurus rex is a distant cousin to the modern chicken.
"It's the first molecular evidence of this link between birds and dinosaurs," said John Asara, a Harvard Medical School researcher, whose results were published in Friday's edition of the journal Science.
Scientists have long suspected that birds evolved from dinosaurs based on a study of dinosaur bones, but until recently, no soft tissue had survived to confirm the link.
That all changed in 2005 when Mary Higby Schweitzer of North Carolina State University reported finding soft tissue, including blood vessels and cells, in a T. rex bone dug out of sandstone from the fossil-rich Hell Creek Formation in Montana.
Schweitzer, in another study appearing in this week's issue of Science, found that extracts of T. rex bone reacted with antibodies to chicken collagen, further suggesting the presence of birdlike protein in dinosaur bones.
For his study, Asara used a highly sensitive technology called mass spectrometry to determine the chemical makeup of bone fragments provided by Schweitzer and her team.
He first had to purify the bone extract, which came in the form of a gritty brown powder that remained after minerals were extracted. Asara then broke it down into peptide fragments, little bits of proteins, isolated into the amino acid sequences that make them up.
"It was very tough to get anything," he said in a telephone interview. He wound up with seven separate strands of amino acid, five of which were a particular class of collagen, a fibrous protein found in bone.
Next, Asara had to interpret the sequences. He compared his results to collagen data from living animals. Most matched collagen from chickens, while others matched a newt and frog.
"Based on all of the genomic information we have available today, it appears these sequences are closer to birds or chickens than anything else," Asara said.
Ultimately, scientists had hoped to find genetic material that was unique to the T. rex. That was not possible with the tiny T. rex sample.
"We never found unique T. rex tags," he said.
In a similar study of mastodon bones supplied by Schweitzer, Asara had more luck.
He compared the samples to a database of existing amino acid sequences and against a theoretical set of mastodon sequences and found a total of 78 peptides, including four unique sequences.
Still, Asara said the T. rex protein sequence was useful in providing clues about the evolution of the species.
The researchers said the results may change the way that people think about fossil preservation.
"The fact that we are getting proteins is very exciting," said paleontologist Jack Horner, who dug up the T. rex in 2003 and is co-author of the paper with Schweitzer.
Horner said paleontologists will need to dig deeper for specimens that have not been corrupted by ground water and bacteria.
"I think we are going to find that many specimens are like it. It will be a matter of paleontologists getting into sites that are not necessarily easy," he told reporters in a telephone briefing.
Persze az ilyen Blikkhez hasonló lapoknak meg engednek fényképezni, akik ráadásul ilyen baromságokat írnak a képek mellé, hogy "15 méter magas Giganotosaurus", meg hogy "70 millió évvel ezelőtt a jura korszak volt"... Végre egyszer nem kéne az embernek átutazni az óceánt, hogy ilyen klassz dinókat kapjon lencsevégre, erre itt meg kitalálják, hogy nem lehet fotózni... Mit hisznek? Hogy a neten fogom árulni a képeket, vagy mi?
Találtam egy szép, erőteljes 3-4cm-es pikkelyt egy homokbányában nógrádban. A felszín alatt 4-5 méterre végighúzódott egy 1 méter vastagságú rendkívül mállékony fésűskagyló-réteg. Ezek a kagylók kb. 15-20 cm átmérőjűek is lehettek. Az egyik kagylóba bemosódva? találtam ezt a kemény csontlemezt/pikkelyt. Mikroszkóp alatt a szerkezete ugyanolyan volt, mint az emberi köröm, a növekedés irányával stimmelt, tehát nem kőzetről van szó, ezért sejtem, hogy valami szarusodott cucc. Szerintetek érdemes ezzel foglalkozni? Halpikkleynek talán túl erőteljes, bár nem ismerem a repertoárt. Va a neten valamilyen magyar őslényleletek-es weboldal? Kihez érdemes fordulni? Választ, kösz.
Gondolom hallottátok már, hogy március 10-től nyílik meg egy kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol több patagóniai dinoszauruszfaj csontváza is megtekinthető lesz. Igazi csemegének ígérkezik a dolog, hiszen egzotikus dél-amerikai fajokról van szó, nem olyan uncsi fajokról, mint a Tyrannosaurus, meg a Stegosaurus, vagy a Triceratops (na jó, ez csak vicc volt :-DDD), így pl. testméreteivel a rexet is kenterbe verő Giganotosaurus, vagy az egyik legősibb dinoszauruszfaj, a Herrerasaurus bizonyosan impozáns látványt fognak nyújtani.
(Már elég régen jártam a múzeumban, hogy szokás mostanság, lehet fényképezni? Mert mérges lennék, ha nem kaphatnám le a dinókat...)
Ez sokmindentől függ, melegvérű állatoknál többek között a testmérettől és az anyagcsere típusától. Pl. egy elefánt elél akár 40 évig is, egy cickány viszont max. másfél évig. Ha dinók melegvérűek voltak, valószínűleg gyorsabban nőttek, mint más hüllők, így néhány év alatt elérhették a teljes méretüket. A fenti analógia alapján a sauropodák akár 60-70 évig is elélhettek, míg mondjuk egy macska méretű húsevő dinoszaurusz csak kb. 10-20 évig. Ezek persze csak durva becslések.
Jártam Svájcban egy Dinoszaurusz múzeumban Aathal-ban, gondoltam megosztok veletek pár fotót Sauriermuseum Aathal
nagy élmény volt! egy három szintes épület, múzeum és tudományos műhely egyben volt egy rész ahol üvegen keresztül lehetett nézni a preparátorok munkáját, a csaj éppen faragta le a meddő kőzetet, mellette gipszel bevont fosszíliák, amiket tengeren túlról küldtek
amúgy a dínótojástól a "hogyan maradtak ránk a leletek"-ig, a lábnyomoktól a kihalásig, az akkori növényektől a vizi élőlényekig minden megtalálható volt
Meg különben is, miért kell minden nagyobb horderejű tömeges kihalást extraterresztriális okokra visszavezetni? Ez sztem pont olyan kibúvó a jelenség megmagyarázása alól, mint a pánspermia-elmélettel magyarázni az élet korai megjelenését a Földön...
Pontositásként: 105 millió éve az Albián-ban Ausztrália és Antarktisz még közös szárazföldet alkotott, de már levált a többi kontonensről! Ergo, a katasztrófa az ezt a közös kontinenst választhatta volna le a Gondwanaról 250 millió éve. Csakhogy, ennek ellentmondanak a rajta utána kifejlődő fauna és flóra! Tehát, nem válhatott le ilyen korán, hiszen a dinoszauruszok, emlősök ősei még nem voltak kialakulva a P/T haráron, ahogy a zárvatermők sem ! Ez is jó példa rá, ha nem veszik figyelembe az inderdiszciplináritás elvét!
Tekintve, hogy az Antarktisz is a Gondwana területét képezte, hogy jön a képbe Ausztrália? Leszakadni, leszakadt, de miért pont ekkor? Nem inkább Antarktiszról van szó? Szerintem a forditás rossz: ekkor szakadt le az Antarktisz Ausztráliáról s igy a Gondwanáról is!
Óriáskráter az örök jég alatt
[ Külföld hírek | 2006.06.02 - 18:04:00 ]
Közzétéve 1 nap, 16 óra, 47 perce
A Föld legnagyobb meteorkráterét fedezték fel az Antarktisz jégpáncélja alatt. Valószínűleg ez a becsapódás hozta létre Ausztráliát.
Geológusok az Antarktisz jege alatt felfedezték a legnagyobb ismert meteor-becsapódási krátert a Földön. A 250 millió évvel ezelőtt történt kataklizma egyrészt az egyik legnagyobb kihalási hullámot okozta bolygónk élővilágában másrészt hozzájárult ahhoz, hogy Ausztrália leszakadt a Gondwána nevű őskontinensről. A 480 kilométer átmérőjű krátert a Grace műhold adatai alapján azonosította Raph von Frese az Ohio Állami Egyetem geológusa.
A Grace a Föld déli pólusának gravitációs anomáliáit vizsgálta, mikor a kutratók rábukkantak a kráterre a kapott adatok alapján. A kráter korát ugyan csak megbecsülni tudták, de különböző geológiai formációk alapján 250 millió évesre becsülik. Pontosan ekkor, a Perm és a Triász időszak határán történt Földünk történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája is, mikor az élővilág nagy része kipusztult. A geológusok korábban is gyanították, hogy a kipusztulást meteorbecsapódás okozta, de a becsapódás helyét mindeddig nem sikerült felfedezni.
Forrás: Reggel.hu
Óriáskráter az örök jég alatt
[ Külföld hírek | 2006.06.02 - 18:04:00 ]
Közzétéve 1 nap, 16 óra, 47 perce
A Föld legnagyobb meteorkráterét fedezték fel az Antarktisz jégpáncélja alatt. Valószínűleg ez a becsapódás hozta létre Ausztráliát.
Geológusok az Antarktisz jege alatt felfedezték a legnagyobb ismert meteor-becsapódási krátert a Földön. A 250 millió évvel ezelőtt történt kataklizma egyrészt az egyik legnagyobb kihalási hullámot okozta bolygónk élővilágában másrészt hozzájárult ahhoz, hogy Ausztrália leszakadt a Gondwána nevű őskontinensről. A 480 kilométer átmérőjű krátert a Grace műhold adatai alapján azonosította Raph von Frese az Ohio Állami Egyetem geológusa.
A Grace a Föld déli pólusának gravitációs anomáliáit vizsgálta, mikor a kutratók rábukkantak a kráterre a kapott adatok alapján. A kráter korát ugyan csak megbecsülni tudták, de különböző geológiai formációk alapján 250 millió évesre becsülik. Pontosan ekkor, a Perm és a Triász időszak határán történt Földünk történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája is, mikor az élővilág nagy része kipusztult. A geológusok korábban is gyanították, hogy a kipusztulást meteorbecsapódás okozta, de a becsapódás helyét mindeddig nem sikerült felfedezni.
Forrás: Reggel.hu
Óriáskráter az örök jég alatt
[ Külföld hírek | 2006.06.02 - 18:04:00 ]
Közzétéve 1 nap, 16 óra, 47 perce
A Föld legnagyobb meteorkráterét fedezték fel az Antarktisz jégpáncélja alatt. Valószínűleg ez a becsapódás hozta létre Ausztráliát.
Geológusok az Antarktisz jege alatt felfedezték a legnagyobb ismert meteor-becsapódási krátert a Földön. A 250 millió évvel ezelőtt történt kataklizma egyrészt az egyik legnagyobb kihalási hullámot okozta bolygónk élővilágában másrészt hozzájárult ahhoz, hogy Ausztrália leszakadt a Gondwána nevű őskontinensről. A 480 kilométer átmérőjű krátert a Grace műhold adatai alapján azonosította Raph von Frese az Ohio Állami Egyetem geológusa.
A Grace a Föld déli pólusának gravitációs anomáliáit vizsgálta, mikor a kutratók rábukkantak a kráterre a kapott adatok alapján. A kráter korát ugyan csak megbecsülni tudták, de különböző geológiai formációk alapján 250 millió évesre becsülik. Pontosan ekkor, a Perm és a Triász időszak határán történt Földünk történetének legnagyobb ökológiai katasztrófája is, mikor az élővilág nagy része kipusztult. A geológusok korábban is gyanították, hogy a kipusztulást meteorbecsapódás okozta, de a becsapódás helyét mindeddig nem sikerült felfedezni.
Az előbbi lehetetlen, mivel az is elszenesedett már, de az utóbbi még előfordulhat az Antarktiszon, bár nem valószinű, hiszen a lehülés sokkal hosszabb időt vesz igénybe mint egy test lágy szöveteinek a lebomlása. Talán egy megaszalódott s utána jégbekerült döggel lehetne mit kezdeni!-:)))
Na ez az! mert a fossziliából már bajosdabban! Pláne, ha min. 70 millió éves! Kiváncsi vagyok mire mennek azokkal a bizonyos csontvelő sejtekkel (illetve a maradványukkal, amit egy T.rex combcsontjában találtak.
Én magam mondjuk csak a T. rex, raptor, madár (:P), stb. típusú Theropodákat tartom (legalább is nagyrészt) tollasnak, de pl. az Allosaurust és többieket (azaz a Megalosaurus, Spinosaurus, Ceratosaurus, stb.) jobban szeretem pikkelyes kivitelben. Azaz véleményem szerint sem kellene minden húsevőt tollasnak mondani.
Viszont egészen biztos vagyok benne, hogy rex bőrlenyomatot találtak már, és akkor ott nyoma kellett volna hogy legyen tollaknak...
Amúgy továbbra sem cáfolni akarom a tollatlanságot, csak azért elég merész kijelentés sztem tizen- vagy huszonakárhány tollas theropoda faj felfedezése után kijelenteni, hogy mindegyik theropoda tollas volt.
A csont sokkal könyebben fosszilizálódik mint a bőrlenyomat. Ezért ritka a szarupikkely, vagy a szőr maradvány is. Ahol a feltételek adottak, ott sorozatban kerülnek elő (ld. ÉK Kina lelőhelyeit, vagy a bajorországiakat). Ahol lemezszerü palajellegű kőzetek zárják be a fossziliát, ott lehet ilyesmire számitani, máshol nem.
Hát, én is eddig csak jóval kisebb dinoszauruszok maradványain láttam toll-lenyomatokat, és ott is egyben volt a csontváz, legalább is, nem annyira szétszórva, mint a nagyobb állatok (pl. T. rex) esetében, hogy egyik csont itt, másik meg 10 méterrel arrébb. Tehát, talán lehet, hogy ők (a kisebbek) gyorsabban be lettek temetve valamivel, és így nem mentek széjjel, és a tollak is láthatóak maradtak, a nagyobbakat meg nem volt mi betakarja... bár, ebben nincs sok logika, mivel a kövült sártemetőkben is pl. össze vissza vannak a csontok, de most hirtelen ez jutott eszembe. *vállat von*
Ez a tollas rex ügy talán összezúzza a zsarnokgyík félelmetes hírét, és legendáját, ami 100 év alatt jött létre, és sztem sokaknak nem is tetszik majd. A filmekben meg könyvekben is toll-nélkülinek van ábrázolva, persze, már egy-két éve nem láttam az országban új, minőségi 'dínós' könyvet, ami esetleg mást ír az állatok kinézetéről.
