Az egész nyári talajtakarásra szerintetek jó lehet a "hiper szuper gyönyörű" fű .Mert gondolom ezek a kertek ahol ilyen szép, gyommentes pázsit van azok kezelve vannak mindenfélével.
Add kölcön a szomszédasszonyt. Fizetek annak, aki ennyi csigát képes ilyen módszerrel eltirhítani a portáról. Már nem találom a tavalyi fotót, de horror. Nem a spanyolcsiga szaporodott el, hanem a házas, de tökmindeny, éppen annyi kárt csinál.
Marad a méreg. Most februárban, a barázdában, két réteg fólia közé. Így nem hordjuk szét sem mi, sem a szél, sem az állataim. Nem férnek hozzá a macskák sem, nem mossa szét az eső. Mire a vetemény kikel, felszedem, és jön a fokhagymalé.
A büdöske magok elvetve a palackházban, és idebent is. Csigamentesen kell őket keltetni. Majd kiültetem, ha kicsit megerősödnek.
Tarlórépa magokat vettem minap az OBIban. Ma elvetem. Előveteményként jónak látom, és tavasszal mindent felfalunk ami zöld. Jó kis gyenge zöldhagyma, tarlórépa, hónapos retek a sült szalcsihoz.....nyyyammmmm.....
Köszi a jó tanácsokat.Nálam inkább a meztelen csigák vannak ,azoknak a fahamu valahogy meg sem kottyan. Bátran lelegeltél közüle a kipalántázott tököt.
Van annál egyszerűbb és gyomorkímélőbb módja is a csigák elleni fellépésnek, mégpedig a fűtés szezonban gyűjtött fahamu, azzal a veszélyeztetett növények körbe szórása, természetesen száraz időben, száraz földre. Esetleg a veteményes szélére telepített csali saláta amiről leszedegetjük az éti csigákat(nálunk éti-csiga invázió volt két éve, mert akkor vettük meg a házat és a kertet). Azóta szinte a nullára csökkent a populációjuk, igaz begyűjtőm a szomszédból áttévedt egyedeket, a házatlanokat is a csalinövényekkel e lehet fogni, illetve a kert szélére "búvóhely gyanánt" érdemes lefektetni néhány lécet amit nedvesen tartunk, nappalra idehúzódott meztelen csigákat összeszedjük.
A baromfik közül a pézsmarécék(néma kacsák) imádják a csigahusit.
Nos ezt a salit már nem is kell akkor ízesíteni:D De viccet félretéve. Az én szomszédasszonyom esküszik a csigák metszőollóval való kettévágására.Állítólag nála szinte nincs is mióta így jár el velük.CSak drótháló van köztünk,de nálam akadnak szép számmal. Nekem nem megy ez a szétvágósdi..brrr. Viszont nem is tudok így pl krumplit,batátát vetni,mert eddig állandóan megfurkálták a meztelen csigák. Sokáig nem is tudtam mitől,míg meg nem láttam a kis mocskokat,mikor jöttek kifelé a lyukakból. Érdekes viszont a csicsóka.Igaz csak leginkább én szeretem a családban,így csak pár szemet szoktam vetni. Azt nem mindig bántják így hogy váltogatom a helyét évente. Tavaly szedegettem vödörbe őket,és forrásban lévő vízzel leöntöttem őket. Nagyon gyorsan nem odanézve,gyorsan vödörtetőt rátéve. Mikor kihűlt ment a komposztra. Azzal nyugtatom magam,hogy ez azért humánusabb megoldás,gyors halál a méreggel ,metszőollóval szemben.
A saláta-fokhagyma párost is jó pár éve alkalmazzuk, mivel őszi fokhagymát és őszi salátát szoktunk egymás melletti sorba tenni, már ősszel kikerülnek egymás mellé.
Tavasszal a saláta mellé közvetlen retek magot szórunk, amikorra elfogy a saláta, úgy április-május tájékára, a saláta és a retek helyére jön a cékla, paradicsom, paprika, stb.
Már néhány napja elkezdtem visszaolvasni ezt a topikot az elejétől, nagyon jó a téma!
Itthon mi is úgymond biokertészkedünk, már évek óta vegyes-kultúrás ágyásokkal dolgozunk, gyári kemikáliákat nem használunk. Tavaly például volt egy fekete tetű invázió leginkább egy őszibarackfát érintett, érdekes módon 4-5 méterre lévő őszibarack tetű nélkül vígan élt, kerestem mindenféle leírást a tetűtlenítésre, természetesen bio módszerrel. végül is a káliszappanos permetezést választottuk, a tetűk szó szerint rászáradtak a levélre, ezt a kezelést néhányszor meg kellett ismételni.
Az hogy egyik (gyengébb) fán invázió szerűen jelentkeztek, míg a másik közeli fán egy sem volt, az tényleg bebizonyosodott, hogy a "betegségek vagy a kártevők" általában a legyengült egyedeken jelennek meg tömegesen.
Jobb a fokhagymás sali, mint a semmilyen. :))) Komolyan, tavaly esélye nem volt a salátának kikelni. Gombostűfejnyi korában letarolták. Inkább lemosom slaggal fogyasztás előtt, de ezt meg kell próbálnom.
A büdöskéimet úgy tudtam megmenteni, hogy leborítottam őket PET palackkal. Később amikor kinőtték, nem volt mese, jött a kék granulátum a virágok tövére. Na, ez használt!
Ez a fokhagymás műsor már nekem is eszembe jutott időközben, egyetlen hátulütője, hogy a konyhakerti növényeknek elég egyeníze-szaga lesz tőle. Történetesen fokhagymaszaga. Dísznövényeknél nem érdekes, na de egy salátánál? :)))
Aztaaaa!!! Na végre! Úgy felpörgött a topik, hogy most nincs is már időm visszaolvasni, mennem kell dolgozni, de amíg eszemben van, ezt most itt közzéteszem. Előbb néztem a Spektrum Homot. Kertész kertjeként fordított műsor. (Jó xar fordatás, de a műsor tetszik).
Ősellenségem, a csiga ellen fokhagymaszósz! Egy fej fokhagyma összezúzva, egy liter vízben 5 percig főzve. Lehűl, leszűr, hűtőben tárol. Egy liter vízhez egy evőkanálnyi belőle, és szét kell permetezni. Állítólag a petéket elpusztítja, a kifejlett csigákat pedig irritálja. Jól hangzik, le lesz tesztelve. Nagyon szimpi megoldás, egy hostabolond házaspár találmánya. Ők azzal kezdik, hogy februárban még szórnak ki csigaport, megelőzvén az inváziót, később viszont a fokhagymalé tartja karban a csószóstalpúakat.
Nálam létkérdés kiirtani őket, be fogok számolni az eredményről. Ártani tuti nem fog semminek. :)
Ezt a hagymakrémes dolgot kihagynám. El sem tudom képzelni, hogyan lehet így egyenletesen vetni. (Amúgy meg forgácsot használ nem fűrészport, amit még kevésbé értek. A forgács a fűrészporhoz képest alig szív vizet.)
Annak idején, amikor biokertészetet tanultam, társításon általában az egy soron, vagy (szórt vetés esetén) egy csoporton belüli kevert vetést-ültetést értettük. Így érvényesült leginkább az egyes fajok riasztó hatása, és így lehetett a legjobban elválasztani egymástól az azonos növényfajokat.
Bár tény, hogy a sorba vetés rendezettebb látványt nyújt, és a művelése is sokkal könnyebb.
Később irják, hogy a retek-saláta vegyes sor közte dughagyma sorral is bevált. A retek-saláta vegyes sort a biokertész tanfolyamon is ajánlották. Soroksáron a tangazdaságban is igy termesztik. Ott is homok van, de csepegtető öntözéssel tudják biztositani a viz igényüket.
úgy értettem én is, de a levelek gusztustalanok voltak, ragadtak, aztán elsárgultak, elfeketedtek , felhőkben szálltak ezek a vackok és a termés is gyengére sikeredett
Valahol olvastam, hogy fűrészpor kell köré. Az tartja a nedvességet és a bolhák nem tudnak elugrani róla ezért kissebb a kártételük. Azt hiszem, hogy neked bőven van fűrészporod. Egy próbát megér!
Az állandó nedvesen tartás sajna nekem sem megy. A retkeket naponta kétszer locsoltam, (bár nem a bolhák miatt, mert erről a módszerről nem tudtam), de a homokos talajon ez nem sokat jelent...
Egyelőre (jobb ötlet híján) marad a több helyre palántálás. (Érdekes: a céklát tavaly nem találták meg, pedig közelebb volt a retkekhez, mint a kínai kelhez. Az utóbbira persze átmentek.
Én is így vagyok vele, a liszteskék max. esztétikai problémát okoznak, de engem nem zavarnak. A bolhák viszont tudnak kárt okozni, de én nem tudom nedvesen tartani a földet, mert csak hetente 2x vagyok kint.
Bolhák ellen nekem bevált Il módszere, a talaj nedvesen tartása. Megjelentek, lyuggatták a leveleket, de a növények túlélték, és kinőttek a bolhák foga alól. Ehhez viszont jobb, ha egy helyen vannak, könnyebb gyakran locsolni. A megjelenésük kivédhetetlen, olyan még nálunk sem volt, hogy a retket ne találták volna meg a bolhák. Ha átvészelik a kb. két lombleveles kort, utána már megmaradnak. Állandóan nedves talajjal nekünk ez eddig sikerült.
Liszteske is van mindig. Sok a kertben a vérehulló fecskefű, azon mindig hemzsegnek. A káposztaféléket gyakran ellepik, én se tudok mit tenni ellenük. Eddig nem látszott, hogy nagyon ártott volna a növényeknek, időnként el is fogynak, úgyhogy nem izgatom magam rajta.
Ja, azért lovagolok ezen a két kártevőn, mert igazándiból csak velük vannak megoldhatatlannak tűnő gondjaim.
A bolhák miatt tavaly pl. kénytelen voltam vegyszerezni, mert az őszi vetésű retek- és káposztafélékből semmi sem maradt volna. Ellenük semmit sem ért, hogy sokat és különböző helyekre vetettem. Előbb-utóbb mindent megtaláltak mindenhol, és amire ráleltek, azt pár nap alatt levélnyélig lerágták. Olvasgattam mindenféle tuti tippet, ragacsos papírtól a "kerítés"-ig. Csakhogy ezek lazán ugranak 20-30 centit is, így ezek az egyszerűnek tűnő dolgok a gyakorlatban nem sokat érnek.
A liszteskékkel szemben a "jut is, marad is" elv általában bejön. Tavaly extrém tömegben támadtak, de általában elviselhető mennyiségben vannak jelen a kertben.
Ezt már elég sok behurcolt/betelepített fajról írták... Reménykedjünk, hogy most valóban így lesz.
Csaba fiam tavaly ősszel pár hónapig Bakon (Zalaegerszeg környéke) lakott, égy régi présházban. A tél közeledtével nap mint nap százával húzódtak be a harlekinek a házba.
Ez logikusan hangzik. Az az egy gondom, hogy nem tűnt fel, hogy bármi is gyérítené a liszteskéket, meg a bolhákat.
(Tegnap elírtam, nem tripszek voltak a karalábén, hanem liszteskék.)
A liszteskék ellen ráadásul nem is találtam (még ötlet szinten sem) vegyszermentes védekezési lehetőséget. (Szabadföldön a sárgalap, pontosabban a sárga vödör nálam sem jöhet szóba.) Így marad az, hogy a kertben szétszórva ültetem a káposztaféléket, valamelyik hátha megússza...
Az enyhe tél után nem biztos, hogy több lesz a kártevő. Igaz, hogy több áttelel, de jobban áttelelnek a ragadozók is.
Az elképzelhető, hogy a melegebb vidékről bevándoroltakból több lesz, a tavalyi enyhe tél után nálunk is tömegesen megjelentek a spanyolcsigál. Korábban csak egy-egy példány volt mutatóba, tavaly már sokat láttam. Más kártevő esetében nem vettem észre, hogy számított volna az enyhe tél.