Ha tudsz még szerezni Újzélandi vöröset próbáld ki. Betegségekkel szemben ellenállóbb, mint az agyontenyésztett mai fajták, és termelésbe sem marad el tőlük. Én is kacérkodtam a gondolattal, hogy újra belevágok, de rájöttem, hogy nekem ez már nem menne. Elég a 12 ha gyümölcs és a tervbe vett 3 ha. telepítés, igaz ezt már az unokámnak csinálom.
Most már értem a 3 kg abrakot, mert én a másik térfélen játszottam több tízezer termelővel együtt, vagy lehet, hogy inkább a százezres szám a valós. Nem most, hanem a kilencvenes évek elején. Akkor ugye voltak a felvásárlók a pálya egyik felén, a másikon pedig a termelők.
Már akkor is kiszolgáltatott volt a termelő a felvásárló kénye-kedvére. Először „csak” késtek az átvételek, majd bejött a háromhetes egyhónapos fizetés és a végén a nem fizetés. A termelők csődbe mentek jöttek a végrehajtók, vitték az élet munkáját, kocsit, házat és az ingóságokat. Sokan nem bírták ezt a terhet elviselni és öngyilkosok lettek, érdekes módon olyanról nem lehetett hallani, hogy a felvásárlók közül bárki is öngyilkos lett volna, sőt megtollasodtak.
Ezek a „szövetkezetek” vagy tészeket mindig a felvásárló szervezte meg és nem a termelők érdeke volt szem előtt, hanem az Uniós pénzek lenyúlása, mert jelentős pénzeket kaptak a működésre. Nekem szerencsém volt, mert a kocákat akkor selejteztem és az újjak nem érték el a kort, hogy bebúgassam őket, így csak tíz nagysúlyú sertéstől kellet megszabadulnom.
Ennyit a nagyképűségről. Egyébként szívesen segítek, még neked is, ha tudok.
Volt nekünk nyulunk is, amikor kiszabaultunk ide. Egy időben volt a tenyészállatok mellett vagy száz növendék, napi 1-2 órát elvitt, pedig akkor még dolgoztunk, 3 gyereket neveltünk. Sok lett. Abaromfi kicsit kevésbé munkaigényes, csak sajnos ahhoz is itthon kell lenni.
Köszönöm Neked is és Csarli1-nek is a javaslatokat. Teljesen jogos, feljegyeztem: kecske-ötlet elvetve, gyümölcsfák száma bővítve. .........................azonban most még bejárás mellett permetezni kisállatokat gondozni nincs időm, ezért nincsenek. Elég azt életben tartani ami megvan és fejlesztgetni a tervek szerint. A feleségem szerint úgy épül a tanyám (hagy hívjam így), mint a bolondvár Sopronban :-). Most gyümölcsfa helyett van viszont még jópár akácfám, amik közül minden évben egyet-kettőt kivágok még télire.
Ha nyugdíjas vagy, szerintem is jó elfoglaltság, kis jövedelemkiegészítés. El lehet vele bíbelődni egész évben. Keveslem a 10-15 gyümölcsfát, a mi telkünkön most 26 van, és nem mondhatnám, hogy mindig bőséggel van gyümölcs (főleg, hogy idén a 3 sárgabarackfán együtt nem volt 1 szem termés). A 80 méter borszőlő valószinűleg elég, nálunk kevesebb van, az magas lugason többnyire, bőven sok az a 150-300 liter bor, lassan cserélgetjük csemegeszőlőre.
A nagy spájz fontos, én nem vagyok meggyőződve, hogy a konyha alatti pince alkalmas befőtt tárolásra. Legalábbis nálunk a garázs alatti nem jó. Én kénytelen voltam a gyerekek egyik felszabadult szobáját tárolásra eltulajdonítani.
Ja, és ez nem tanya, csak városszéli ház. És én szeretm a minél nagyobb önellátást, sajnos az állattartást lassan teljesen fel kell adjuk, nem fér össze az életmódunkkal.
Nem hencegek. Kettőnk közül messze te vagy a nagyképű, de hát kit érdekel. Mióta az eszemet tudom, felvásárlással foglalkozó cégnél dolgoztam, tizenéve olyan beszerző szövetkezetnél, amely milliárdos forgalmat bonyolított sertésből, a tagjaink között az éves szinten több tízezret előállítótól a kistermelőkig elég sok mindenki megtalálható.
Úgyhogy köszönöm a felvilágosítást, ha valamivel esetleg nem leszek tisztában, csak hozzád fogok fordulni.
És kifogja kiválasztani azt a 300-400 millió embert, aki megmaradhat, mert ez annyit tud eltartani a földön. Ettől már a nagyapáink is többet termeltek, pedig nem volt traktoruk és az olajból csak a petróleumot használták heti 1-2 litert Én inkább az 1600-as évek farmja címet adnám az ismeretterjesztő filmnek
Ha nyugdíjas vagy akkor ez nagyon jó, mert van egy biztos jövedelmed és megtermeled a saját szükségletedre valót. A kecskével én kicsit csínján bánnék, mert számára nincs akadály, és mindent megeszik, amit talál, de viszont lehet fejni és a teje megvéd a parlagfű allergiától is
Kevés a megélhetéshez! Ez nem jó hír, ezért pontosítom: Én amit tervezek (vagy már megvan) az 10-15db gyümölcsfa (sárgabarack, meggy, cseresznye, szilva, dió), ólak nyulaknak, szárnyasoknak és esetleg két-három bárány vagy kecske, de ez még nincs), kb, 400m2 kert zöldségeknek, kb. 80 méter szőlőlugas borszőlőnek és néhány tő csemegeszőlőnek, fóliázható 5x1m-es palántanevelő, kb, 30m2-es vasvázas fűthető üvegház, fatároló ahová uszadékfa gyűjthető, külön málna-egres-ribizli kis ültetvény és egy szerszámtároló. A lakóépületen kívül egy műhely (amiben kishajót is építgethetek télen), egy borospince és egy központi (nyári)konyha alatta befőtteket-lekvárokat tároló kis pincével. A fűtés (ahol kell) fával, a víz kutakból szivattyúval van megoldva. Vélemény, ötlet, javaslat?
Nekem nem a kollégáim „köpik-vágják a témát” hanem a tapasztalat, a hathónapos korral nem kell annyira hencegni a „jobb helyeken” 2013-ban. Nálunk a 80-as években kétszer ellettünk és a hízókat is leadtunk két turnust évente. Ezt még a 70 éves Józsi bácsi is megcsinálta a négy elemivel.
Én jómagam nem tartom magam felkészültnek a tanyán való életvitelhez és nem is akarok beleugrani. A furcsa az egyébként, hogy tanyán születtem de szüleim városra költöztek mikor 3 éves voltam, onnantól csak nyaranta a rokonoknál töltöttem egy-két hetet, ennyi az emlék.
Azt is tudom, hogy nem adhatom fel a munkahelyemet (5 éves kisfiamat neveljük, ház hitel, stb) Jelenleg a párom is és én is viszonylag jól keresünk (nem milliókat csak kicsit az átlag felett), tehát nem is menekülési útvonalnak akarok tanyát. Viszont mint írtam elsődleges célom az volt, hogy saját részre neveljek sertést, ebből adódott az összes többi ötlet is. ...ha már nevelek sertést és értek a feldolgozásához akkor neveljek többet, ha már nevelek többet akkor termeljek gabonát is, stb... Én úgy gondoltam, hogy elkezdem lépésenként felépíteni, időm türelmem van hozzá, viszont 0 tapasztalat. Jelenleg sokat olvasok, és gyakorlott emberektől érdeklődök, hogy kb mekkora az a háztáji amit megam erejéből is el tudok látni...
Értem egyébként a tanyán élő emberek problémáját, tudom azt is, hogy ma már annyi rezsi van amit kp ki kell fizetni (orvosi ellátás, internet, víz, villany, energia ktg, stb...) ma már sokkal több dologra kell cash. Szóval ahhoz sok tőke kell, hogy önálló gazdaságot teremtsen meg valaki, nem is ebben gondolkodtam, csak szeretnék egy másik lábon is állni, és valami olyannal foglalkozni ami érdekel is...
Alapvetően más szemléletnek kellene lennie a "tanyasi és a "városi" szemléletnek. Ha valaki úgy gondolja, nem keres eleget a városban, és a tanyán majd jobban él, az tényleg egy álomvilág szerintem. Ebből a szempontból neked van igazad, hogy lassan építgeted a lehetséges jövőd. Viszont az is lehet igaz, amit az ismrősöd csinált, csak nem a városi -majd jól eladom a húst meg a zöldséget és meggazdagszom- felfogással. Manapság a városban is egyre lejjebb kell adni, lassan az átlagember a rezsiért jár be dolgozni. Ha ezt a minimál felfogást továbbviszi az ember tanyára, hiszem hogy meg tud élni.
Sehol sem nézelődtem, kollegáim kapásból köpik-vágják a témát. Manapság nem 240 napra adják le a sertéseket, születéstől számítva 6 hónapos korukra el tudják érni a 120 kg-mot. Jobb helyeken.
3-3,5 kg abrak az telepi átlagnak elmegy (kollegámat idézve), de abban benne vannak a kocák is.
Az 1500 négyszögöl kevés a megélhetéshez. Ez még egy hold sincs, ha négyzetméterbe számolunk, akkor csak 5700 m2. Valamikor egy tanyához 18-20 hold föld tartozott, ezen már lehetett gabonát, kukoricát, herét, termelni. A rosszabb minőségű területen volt a szőlő gyümölccsel, valamint a tanya körül az erdő. Amit megtermeltek gabonát és kukoricát, abból volt a liszt, valamint tudtak álatokat tartani. A legjobb minőségű területen konyhakerti növények voltak termelve. Boltba gyerekkoromba csak petróleumért és sóért jártam cukrot nem igazán vettünk, mert édesítésre volt méz.
Tudom, hogy ez a megoldás már nem működik, de ha van más bevételed akkor elég az 1500 négyszögöl a család ellátásához ha csak konyhakerti növényeket termelsz és a konyhai hulladékon 1-2 hízót is fel tudsz nevelni. Nekem most 12 ha gyümölcsösöm van, igaz most van fajtaváltás és nem mindegyik terem, de azért meg lehet élni belőle, ha termő lesz mind akkor már könnyebb lesz.
„városiként feladott és eladott mindent maga körül, és vett egy "igazi" tanyát” Ott kezdődik a probléma mikor a városi ember, csak azt látja, hogy a parasztnak milyen jó, mert nem kell neki megvenni a sok tuscós szemetet, mert megtermeli. A hátteret viszont nem látja és ilyenkor jön menetrendszerinti csőd.
Nem jó helyen nézelődtél, mert, ha 60napos korban 20 kg és 90 kg gyarapodást számolva napi fél kilóval az ugye 180 nap. Ehhez add hozzá a 60 napot, akkor 240 nap, hogy a bánatos pic..ba jön ki a 200 nap. Ezt a táblázatott nem én írtam, valami Dr. aki állítólag ért hozzá.
Hízósertés: beállítási kor: 60-90 nap beállítási tömeg: 20-30 kg/db napi tömeggyarapodás: 0,5-0,55 kg értékesítési tömeg: 90-115 kg/db értékesítési kor: 200-210 nap elhullási % : 2-3 % kényszervágási % : 3-5 %
Mivel nem tudod, hogy pl. 30-40 kg. közt mennyi idő telik el, ezért vegyünk egy átlagot ami 2,1 kg/nap, ha megszorzod 180 nappal akkor ugye ez 3,78 kg. Na megint sántít a 3-3,5 kg.
Akkor megint egy „mezei” parasztember többet tud mint egy Dr. Ezt nem rád értettem.
Volt egy távoli ismerősöm, aki városiként feladott és eladott mindent maga körül, és vett egy "igazi" tanyát. Felszerszámozta, állatokat vett, fürdőmedencét is épített, kocsija is megmaradt. Kezdetben szép és romantikus volt minden. A gazdálkodás azonban sehogy sem akart beindulni, bevételek nem jöttek, a tartalék elfogyott, munkahely nem volt a környéken, vegetál. Visszatérni a régi életéhez nem tud, mert nemm lehet a tanyát annyiért eladni amiből ezt megtehetné.
Én szerencsésebb voltam mert nem ugrottam bele így. Egy faluközponthoz nem távol, a Dunához közel vettem egy kisebb területet, amit fokozatosan bővítek és építek be. Figyeltem arra, hogy munkahelyemet ne kelljen feladnom idő előtt. Itt próbálok kialakítani első lépésben a családomat és a velem kertészkedőket zöldséggel-gyümölccsel-hússal ellátó 1000-1500négyszögöles kisgazdaságot. Később talán a feleslegnek a környező piacon történő eladásából fedezhető lesz a rezsi és ekkor elmondhatom, hogy önellátó lett a terület. A fejlesztésről és a gazdagodásról nem álmodozom. Lassan megy.....................egyedül csinálom.....remélem lesz időm és lehetőségem az önellátásig eljutni.
Tetszik ami le van írva, de én azért nem mennék ilyen "igazi" tanyára (a mai napi egész napos paradicsom és paprika befőzés alatt összeszedem a gondolataimat :-) a témáról)
Hogy így konkrétabban vázoltad az elképzeléseidet, nem olyan egyszerű ez! Hivatalosan értékesíteni csak úgy tudod a termékeidet, ha igazolod a hús származását (mivel ez saját, akkor is kell állatorvosi pecsét meg miegymás), a feldolgozás körülményei sem lehetnek teljesen háztájiak, ott is vannak előírások, amik nem kevésbe kerülnek (plafonig csempézett feldolgozóhely, rozsdamentes eszközök stb.). Évi 20 sertésből nem jön vissza egyhamar a befektetés, arról nem beszélve, ha rendszeresen minden hétvégén árulsz, (vélhetőleg) nagyon hamar elfogy ez a mennyiség. Márpedig vevőkört kialakítani csak rendszerességgel lehet.
Az megint más téma, hogy ha nem vagy ott állandóan a tanyán, kilopják a szemedet is (Gyöngyös környéke????!!!!!)
Korábban már írtam, hogy városon élek (Gyöngyös), bár családi házban de itthon nem tudok tartani állatot. Egyébként eredeti szakmám hentes, bár aktívan soha nem dolgoztam a szakmámban ettől függetlenül imádom csinálni. Már nyár végén várom, hogy kezdődjőn szezon... :) Ilyenkor vállalok disznóvágást hétvégenként, nagyon szeretem csinálni. Innen jőtt az indíttatás is, igazából van pár olyan készítmény elsősorban füstölt és szárazáru amivel akár őstermeleői piacon meg mernék jelenni. A munkám miatt ez nem elsődleges bevételi forrás lenne, de idővel el tudnám képzelni... Szóval célom az, hogy alapanyag előállítástól a végtermékig mindent én állítsak elő, nyilván nem ipari mértekben, amolyan manufaktúrális keretek között. Számításaim szerint kb évi 20 sertést kellene felnevelnem és feldolgoznom. Ebben az irányban tájékozódok, hogy mik az arányok méretek, stb... Tudom még nagyon az elején vagyok és vannak is bizonytalansági pontok, pl ha abszolut külterület akkor mennyire jellemző a lopás? A munkám úgy épül fel, hogy minden du. Háromtól szabad vagyok, mindíg csináltam másodállást de ez most magamnak csinálnám, viszont nem tudok ott lenni egész nap... Tehát ilyen feltételek mellett elképzelhető e a tartás?
„messze az iskola, bolt, emberek, orvos, stb, stb, stb” Valamikor lovas kocsival és kerékpárral jártak az emberek most meg autóval, akkor mikor volt messze. Az a baj, hogy elkényelmesedtek és nem akarják „kényelmet” feladni az egészséges életmódért. Sajnos nekem sincs tanyám, mert a birtokon lévőnek úgy 98 körül apósom leszedte a tetejét, mondván kell neki a cserép, de azóta is az udvarába van összerakva, a faanyagot pedig eltüzelte. Nejemnek és nekem jutott az a feladat, hogy a ledőlt tanyát eltúrassuk, viszont azóta is a „tanyára „ járunk. Én még a mai napig nem mondtam le egy új tanya építésén, mivel még a földhivatali térképen szerepel a tanya és a valamikori tanyaszámot is megtartottam.
Az apai nagyapám tanyája, ahol 7 évig éltem áldozatul esett Nagyapám „kulák” múltjának a téeszesítéskor, még a tanyabejárót is elvették tőle. Azért szép lassan szerzem vissza a földet, a tanyának viszont csak a helye van meg, úgy mint soknak a volt tanya soron.
Ezt a zónába sorolást nálunk is megcsinálták, mikor városi rangot kaptunk. Ez csak a belterületre vonatkozott táblától tábláig. Igaz addigra a sertéstartás már abba meredt és keresni kellett a hízókat, hogy melyik portán talál az ember.
Nálam is 90 előtt 11 koca egy kan és 100 hízó volt a portán. 90-es nagy áresést követően /amiből én szerencsére kimaradtam/ nálam sem volt hízó többé, mert teljesen kiszámíthatatlanná vált az értékesítés.
Az elmúlt években nálunk az önkormányzat övezeti besorolást is készített, amelyben megrajzolta azokat a határokat, amelyek mentén felosztották a lakó (belső-külső) illetve üdülő övezetet (pontosan nem tudom a megnevezéseket) és meghatározta, pontosította az övezetenként érvényes állattartási szabályokat.
