Rokonok és barátok eltérő tanácsokat adtak nekem a névtelen levelek érkezése után. Egyesek szerint hagyjam a fenébe, próbáljam meg elengedni. Mások szerint tegyek feljelentést zaklatás, becsületsértés és/vagy rágalmazás miatt. Hozzáteszem, hogy a tanácsadók legtöbbje nemigen tudta pontosan körvonalazni a fenti fogalmakat. Én csak annyiban vagyok előnyben, hogy az internetet bújva szert tettem némi ismeretre de hát ez édeskevés.
Ez a legutolsó levél azért rázott meg, mert a levél végén beígért látogatást fenyegetésnek éreztem. Azóta nyugtalanul alszom, egész nap erre gondolok, és rendetlenül, hézagosan végzem a napi teendőimet:-(((
Lehet-e ebben a helyzetben értelmesen és célravezetően reagálni?
Nincs meghatározva a haszonszerző személye, csak a jogtalan haszonszerzés és a károkozás kötelező elem. Még a tévedésbe ejtett személye és a kárt elszenvedő sem feltétlenül ugyanaz. Tehát a megvalósulásnak nem feltétele hogy az elkövetőnél jelentkezzen a haszon (ami viszont nem feltétlenül az okozott kár mértékének megfelelő, sőt).
A BTK vonatkozó jogszabályhelye alapján a csalás akkor tényállásszerű, ha anyagi haszonszerzés céljából tévesztenek meg valakit, vagy tartanak tévedésben. Idézek:
"Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Btk. 373. § (1) bek)
A csalás olyan vagyon elleni bűncselekmény, amelynek célja a jogtalan haszonszerzés, míg eredménye a sértettnek okozott kár."
A kérdésem a következő lenne:
Ha az "elkövető" a csalás tényálási elemei közül mindet megvalósította, de a haszon - ami lényegében a sértett vagyonában keletkezett kár - nem nála, hanem másnál (pl. az elkövető barátjánál, szüleinél, stb.) jelentkezik, akkor az a cselekmény vajon micsoda?
Tanácsot szeretnék kérni építési szerződés felmondásával kapcsolatosan. Adott egy építési vállalkozó akivel szerződést kötöttünk családi ház építésére. A vállalkozó a munkálatokat megkezdte, ám teljesítés közben (illetve mint később kiderült, már tervezés közben is) több műszaki tartalmi hibát vétett. Miután erről megbizonyosodtunk, műszaki ellenőrt kértünk fel, hogy ellenőrizze a kérdéses műszaki tartalmakat. Őt az E-naplóba hivatalosan nem vettük fel, egyelőre csupán tanácsot kértünk, sőt a mai napig megbízási szerződést sem kötöttünk vele. Az ellenőr a hibákat helyszíni bejárás során megállapította és a kivitelezőnek megküldte a szakvéleményt és kérte, hogy végezzék el a szükséges javításokat. A hibák egyébként többé-kevésbé könnyen/olcsón javíthatók lennének. Azonban a vállalkozó megmakacsolta magát és konkrétan sarokba szorított minket, ha ezt a műszaki ellenőrt nem rúgjuk ki akkor felmondják velünk a szerződést. Mi nem rúgtuk ki (bár ugye hivatalosan az ellenőr az építésben nincs benne, sőt vele még szerződést sem kötöttünk tehát ki sem rúghattuk), a vállalkozó pedig szerződést bontott. Erre egyébként minket nem figyelmezetett előre, konkrétan elmentünk velük tárgyalni az építkezés folytatásáról és elénk tolták a felmondást, hogy írjuk alá (nem írtuk, de mire hazaértünk megküldték emailben). Itt igazából a háttérben arról van szó - mint az számunkra utólag kiderült - hogy egy korábbi építkezésen ez az ellenőr már megszorongatta a kivitelezőt, és ők inkább kidobnak minket és felmondják a szerződést, csakhogy ennek az ellenőrnek a tanácsait meg kellene fogadniuk. Nem mellékesen annyi eszük azért volt, hogy az építési szerződésbe belefoglalták, hogy kivitelezési tevékenységgel foglalkozó műszaki ellenőrt nem bízhatunk meg - és most erre a jogalapra hivatkoznak, hogy szerződést szegtünk. A szóban forgó ellenőr 5+ évvel ezelőttig kivitelezett de ezzel ma már nem foglalkozik. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mi megbízhatjuk-e a műszaki ellenőrt úgy, hogy jelenleg, sőt évek óta nem végez kivitelezői tevékenységet, de ez a tevékenységi TEÁOR szerepel az ő cégében? Valamint, a 191/2009. (IX.15) Korm.rendelet mint kógens jogszabály felülírja-e a vállalkozói szerződés kérdéses pontját? A rendelet többek között leírja, hogy ki lehet műszaki ellenőr és hogy milyen esetben kötelező azt megfogadni. A mi esetünkre a kötelezőség nem vonatkozik (mert generál kivitelező épít), de jól értem azt, hogy jogszabály szerint mi bármikor fogadhatunk ellenőrt (akkor is ha ezt nem írja le konkrétan a jogszabályt, csak azt hogy mikor kötelező)? Bár a vállalkozó a szerződésünkben még ezt is megtiltja, a vontkozó pont szerint 15 nappal a kivitelezés megkezdése előtt kellett volna jeleznünk ha szeretnénk műszaki ellenőrt fogadni. Az sincs természetesen a jogszabályban meghatározva, hogy egyéb tevékenységet nem végezhet az ellenőr, a feltételek csak a törvényes működését írják le. Tehát ebben az esetben, szerintetek egy vállalkozói szerződés kiköthet-e olyat, hogy az építkezésen nem lehet ott ez a műszaki ellenőr mert nem időben szóltunk és legfőképpen mert kivitelezői tevékenységet végezhet TEÁOR alapján, amit a vállalkozói szerződés kizárt? Jogos-e az, hogy erre hivatkozva felmondja az építési szerződést a vállalkozó, ezzel nekünk komoly anyagi károkat okozva?
Nos a másik történethez annyit, hogy egy volt iskolatárs az érintett, így minden szereplőt ismerek. Illetve most bő 1/2 órát beszéltem vele telefonon és ügyvédi iratot ismét átolvasta.
Szóval rendszerváltás környéke. Ahol az apa állami építőiparban dolgozott, majd ahol változott az idő saját céget alapított - nem a lehúzóst, ha kellett maga keverte a betont, rakta az anyagot, stb. - és így saját házat ami több generációs épített. Tervek szerint a két gyereknek, a szüleinek, ha jönnek rokonok, vendégek. A nagyobb gyerek akkoriban végzett általánosba és ment tovább ahol technikus lett de az iskola végére lezülött. Egy időben még az elején a vállalkozásnak dolgozott, de erről jobb nem beszélni. Majd maga útját járta de más területen. Másik gyerek pedig még alsót épp elvégezte. Mire elkészült a hatalmas ház a vállalkozó szülei meghaltak, oda nem jöttek lakni. A kisebbik gyerek aki általánosban iskola társam volt számvitelt végzett, ő így járult hozzá a vállalkozás sikeréhez. De ha kellett a két kezével apjával hasonlóan aktív volt. A családban a feleségről nem esett szó aki a helyi önkormányzat pénzügyi osztályán dolgozott nyugdíjazásig.
Aztán ahogy telt az idő és az építőiparban voltak változások, főleg a konkurencia, sok stressz, stb. a cégtulaj egészsége ráment. A halálát is szívbetegség okozta. Ez után megvolt a hagyatéki tárgyalás ahol a feleség megkapta a megfelelő részét és a haszonélvezetről nem mondott le. A lezülött nagyobb fiú az SOS többszöri addig megkapott pénzügyi támasz mellett egy autót örökölt, egy kisebb mezőgazdasági területet gyümölcsöst és egy erdőt (tipikus mert ezeket ahogy tudta el is adta) és a rá eső apai részt. A kisebb fiú meg a nagy ház után a rá eső részt.
A nagyobb fiú anyuka és testvér tudta nélkül elkezdte árulni a házat - ami törvénytelen szerintem - és jöttek a vevők. Ekkor az anya azt határozta, hogy a részét ráíratja a kisebbik fiára, a haszonélvezet marad nála a haláláig. Meg is történt az ajándékozási szerződés. Amiben 2/4 rész van bent. Na most gondolom akkor 1/4 az apai a hagyatékikor a nagyobb gyereké lett. 1/4-a kisebbé. A maradék 2/4 a feleségé. Most ezzel az ajándékozással a kisebbnek 3/4 lett. Az ügyvéd akkor azt mondta 5 éve van, hogy kifizesse a testvérét. Átolvasta megint, de ez nincs leírva a dokumentumba. Kérdés az, hogy ha nincs akkor ez egy általános szabály vagy csak egy javaslat?
Ahogy elmesélte a volt iskolatárs az ingatlanra sokat kellett költeni pl. a fűtési rendszer. Amíg volt erdő addig nem volt gond így tüzelni. A kerítést, kaput újra kellett építeni. Az udvart mert mindig beáztak, ezzel együtt az udvar alatti vas csöveket műanyagra, ereszcsatornákat, nyílászárókat fáról műanyagra. Itt a lényeg az, hogy az idősebb egy fillért nem áldozott az ingatlan állag megóvására. A többiek meg hatalmas összegeket. A kisebb gyerek emiatt nem tudná hamarosan kifizetni ha ez a 5 év igaz. Illetve ha egyszer el kell adni az ingatlant akkor szerintem az idősebbnél lejön az addigi rááldozott beruházások X százaléka vagy nem?
Két érdekes jogi helyzetben kérem a fórumozók véleményét. Egyik esetben sem vagyok érintett de mindenből tanulhat az ember valamit. Utóbbi hetekben az országot és temetőket járva sok régi ismerőssel volt utcabelivel, iskola társsal vagy akár tanárokkal futottam össze. Két érdekes történet ragadott meg:
Az elsőt ide írom a másodikat külön. Az első esetben egy fiatalabb pár régóta tervezett saját ingatlant és kertes házat részesítették előnyben. Több éve kerestek és a korona időszak alatt hallottak egy ingatlant ahol a család pénzügyi nehézségre hivatkozva először maga, majd ingatlanos bevonva árulta vidéki családi házát. Év vége közeledett. A fiatal párnak albérletet el kellett hagyni az eladónak pedig a határidő. Ha más nem jön az árverezés.
Az ingatlanossal megegyeztek egy időpontban, megtekintették az ingatlant ami a leírtak alapján - mikor épült, milyen állapotban van, energia tanúsítvány, stb. - egy átlag ember számára rendben voltak. Illetve a hirdetés/exposé szerint egyeztek. Megtörtént az eladás, fiatalok boldogok voltak. Első körben a köv év nyarán kiderült több beázás után, hogy a tető totál szakszerűtlen módon lett építve, szigetelve, stb. Egy jelentős beruházással lehet rendbe hozni + beázás miatti belső munkák.
Majd a köv. télen a kazán leállt. Hívtak szerelőt, de mivel a típus ismeretlen volt nem tudtak mit tenni. Ugyan ezt mondta másik három. A család férfi tagja nem talál egy youtube videot akkor vagy megfagynak, illetve később kényszer kazán cserére szorulnak. De azt tudni kell a rossz beállítás és karbantartás elmaradása (mindkettő előző tulajtól) ered sok tüzelő anyag elégetését jelentette. Mikor tudtak véletlen egy olyan szakembert szerezni akkor az megmondta ez egy buherált nem eredeti kazán. Ezen felül a cső rendszer, beleértve a földelés hiánya egy teljesen szakszerűtlen megoldás.
Akkor 2 évre rá a fiatalok a teraszt téli kertté alakították át. Meglett de ahol össze lett építve az eredeti fal az alu és üveg szerkezettel beázott. Kiderült az, hogy az eredeti terasz nem szakszerűen lett megépítve. Szigetelés 0, szivacsként vette fel a külső vizet majd vezette be.
Amikor rovar hálókat szereltettek akkor meg mondták sajnos a falak görbék mindenhol és nem tudnak rendesen bezáródni és kisebb rovarok bejönnek.
Sok egyéb dolgot hallottam csak ráztam a fejem. A fiatalok számára kiderült - saját szemükkel látták -, hogy aki eladta házat és kisebbet épült nem messze a másik telkén, hogy más országból származó anyagokkal (keletről) és rokonság által "kalákába" épített dolog lehet amit megvettek. Kérdés az, hogy itt az 5 év szavatosság nem érvényes? Illetve az ingatlanos nem felel azért, hogy amit elad nem felel meg a valóságnak? Pl. energia tanúsítvány egy kamu. Vagy ha veszünk egy házat ami 10 éve épült annak van egy normális amortizációja és ehhez kapcsolt reális értéke. De itt az amortizáció szerintem már lineárisan 20-25%-al több és a reális ára pedig kevesebb lenne. Én biztosan valami kártérítést követelnék min. az eladótól de akár az ingatlanostól is.
Kérted már tőlük törvényi hivatkozás nélkül és elhajtottak? Ha még nem kérted meg kellene próbálnod egy ilyesmi szívhez szóló, az igazgatónak írt levéllel:
"Álláspontom nem egyezik a gimnázium számos fórumon történő megnyilvánulásaival, és ezek miatt magamra vonatkozóan negatívnak érzem, sőt kifejezetten káros, ha személyemet összekapcsolják ezzel az oktatási intézménnyel. Kérem nevem és fényképem eltávolítását a tablóról."
Ha ismernek lehet, hogy örömmel meg is teszik. Törvényt amire hivatkozhatnál nem tudok.
Milyen törvényre és vagy adatvédelmi szabályozásra hivatkozva kérhetem arcképem és nevem utólagos törlését egy gimnáziumi tablóról?
Álláspontom nem egyezik az adott gimnázium számos fórumon történő megnyilvánulásaival, és ezek miátt magamra vonatkozóan negatívnak érzem, sőt kifejezetten káros, ha személyemet összekapcsolják az oktatási intézménnyel.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2023. október 25. napján negyedszer rendezi meg Pro Bono Napját, ahol ügyvédektől és jogtanácsosoktól kérhetnek segítséget teljesen ingyen azok, akiknek erre egyébként nincs lehetőségük, vagy esetleg elakadtak ügyük megoldásában.
Mondjuk, egy társasház hoz egy közgyűlési határozatot, aminek aláírói: a gyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője és két, ott helyben megválaszott hitelesítő tanú. Ám később kiderül, hogy a határozat nem azt tartalmazza, ami az ülésen elhangzott. Gondolok itt olyasmire mint a szavazati arány és hasonlók, akkor gondolom, ez a határozat egy valótlan adatokat tartalmazó magánokirat lesz. Azt nem tudom, hogy ilyenkor ki a felelőse ennek? Mind a négyen, akik aláírták, azaz hitelesítették, vagy csak az, aki kibocsájtja ezt a valótlan adatokat tartalmazó okiratot?
A magánokiratra vonatkozó btk jogszabály mindenesetre ez:
"Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
"Valótlan tartalmú a magánokirat, ha az abban feltüntetettek nem felelnek meg a valóságnak attól függetlenül, hogy az a kiállító nyilatkozatát tartalmazza-e. A csak szándékosan elkövethető bűncselekmény elkövetési magatartása a felhasználás, azon minden olyan, a joghatás kiváltása érdekében történt átadást, továbbítást érteni kell, amelynek folytán a magánokirat az elkövetői körön kívül álló más személyekhez kerül."
Egy olyan dolog miatt írok ide, ami nem igazán egyértelmű számomra.
Sokat olvasgattam már a dologról de men tudom összerakni.
- Dolgozok "X" munkahelyen, van egy felettesem , Őt hívjuk az egyszerűség kedvéért csoportvezetőnek.
- Magunk között mindenki panaszkodik a bérbesorolására, velem ellentétben hallgatnak, Én viszont oda dörgölőm, hogy nagyon karcsú ez a pénz, igazán mehetne egy szinttel feljebb és intézhetne valamit.
Szegény drága csoportvezető úgy véli ( hogy hangot adok neki ), hogy Én lázítom a kollegáim, bár nem tudod miért, hiszen mindenki kevési a jelenlegi pénzét a jelenlegi megélhetési költségek mellett.
Drága csoportvezetőt ez nagyon mélyen érinti és sokaknak reklámozza azon hamis állítását, hogy lázítok!
Na mármost ha ezt ilyen lelkesen folytatja tovább, előbb-utóbb a vezetés fülé be fog jutni, hogy milyen aktív is vagyok a 😂😂😂 felkelés ( lázításban ) élén.
Ezzel szemeb ez nincs így, Én nem lázítok és ha jól értelmezem valótlanságot állít rólam. Ebből akár károm is származhat pl.:elbocsátanak.
Meg tudom valahogy szorongatni valahogy a következmények bekövetkezett elött?
Vagy ha sor kerül esetleg az elbocsátásra beperelhetem, hogy Ő okozott nekem kárt ( munkahely, fizetéskiesés ) mert miatta lettem elbocsátva?
Ez a kérdés eleve csak abban az esetben merülhet fel, ha a kisebbség jogos érdekének sérelmére alapozza a megtámadást a tulajdonos. A neten sok helyen fent van egy erre vonatkozó LB döntés:
Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.20.299/2010/8. „Aki nem szavazott a határozat ellen, érdekeinek sérelmére alapítottan nem jogosult e határozat megtámadására. A Társasházi tv. 42. § (1) bekezdése (a jogszabály, az alapító okirat, valamint a szervezeti-működési szabályzat megsértése mellett) a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelme esetén bármely tulajdonostárs számára lehetővé teszi, hogy a közgyűlés határozatát keresettel támadja. A kisebbség érdeksérelme esetén azonban nyilvánvalóan azoknak a tulajdonostársaknak az egyike (bármelyike) jogosult a kereset benyújtására, aki a szavazásnál kisebbségben maradt, és emiatt jogos (vagy annak vélt) érdeke nem juthatott érvényre, hiszen a perindítás lehetősége éppen az e hátrányból eredő sérelmeik orvoslását célozza.”
Viszont meg lehet támadni egy közgyűlési határozatot más okból is: törvénybe ütközik, alapító okiratba ütközik, szmsz-be ütközik. Ezekre nem vonatkozik a fenti döntés és logika, hiszen ezek objektív okok. Továbbá ezekben az esetekben nem csak a tulajdonosnak van joga megtámadni a határozatot, hanem a jegyzőnek is, ráadásul rá nem vonatkozik még a 60-napos határidő sem. És semmi nem tiltja meg, hogy valamelyik tulajdonos felhívja az esetre a jegyző figyelmét.
Ezen felül az is egy teljesen jó út lehet, hogy újra a közgyűlés elé vinni a kérdést, ez esetben lesz róla egy új döntés, amit már le lehet szavazni, és amire újraindul a 60-napos határidő is, ergó lehet próbálkozni a bíróságon. Egyúttal egy lehetőséget kap a társasházi többség is, hogy elkerülje a pereskedést.
Kérdés, hogy jogszerű volt-e a szavazás? Tehát a szavazás témája szerepelt-e a közgyűlési meghívóban? (Az "Egyéb.... című napirendi pont itt nem játszik!) Mert ha nem volt jogszerű, akkor tök mindegy, mire szavazott.
Kérem az alábbi kérdésemre olyan válaszoljon, aki nem csak feltételezi, hogy a dolog így vagy úgy van, de konkrétan tisztában is van a joghelyzettel. Köszönöm, előre is.
A kérdésem:
Igaz-e az, hogy ha egy tulajdonos egy társasházi közgyűlésen részt vett és a közgyűlésen hozott határozat valamelyik pontját meg szeretné támadni, azt csak akkor teheti meg, ha a szóban forgó határozati pont ellenében (azaz, nem-mel) szavazott?
Mert logikusnak logikus, de vajon jogszerű-e? A bíróság elutasíthatja-e a keresetét arra való hivatkozással,
hogy "hiszen, ő maga is megszavazta a kérdéses, támadni kivánt pontot"?
Általános kérdés, de nem találok hozzá joganyagot....
Milyen állampolgári kötelességem van potenciális balesetek elhárítására?
Eset:Piros lámpánál állok, zebra előtt. Az úton jelentős a forgalom. Közelíti a zebrát egy fejét leszegő, zenét hallgató egyén. Rá kell-e szólnom, vissza kell-e akár fizikailag tartanom attól, hogy a tilos jelzés ellenére az úttestre lépjen? Vagy végignézhetem, ahogy lelép és elütik?
A munkáltató "egyéb módon" megszüntette a munkaviszonyt. NAV applikációból látható. Bár nincs megállapodás, mégis megszűnt. Be nem kell járnom dolgozni, mert le vagyok százalékolva, emellett van részmunkaidős munkaviszonyom. Az igénybevehető betegállományom lejárt, de tudomásul vették, hogy műtét és rehabig nem tudok visszajönni. Így beosztasokat nem kaptam. "Csak úgy voltam", hogy egyszer csak lesz valami. Hát ez lett. Hivatalos értesítés, felmondás, vagy megegyezésre behívás nélkül puff egy levél.
Ha csak a munkáltató írta alá (a munkavállaló aláírása nem szerepel rajta), és elküldte levélben, az akként értelmezhető, hogy szeretne a munkáltató egy ilyen tartalmú megállapodást kötni. A munkavállalónak semmi kötelezettsége nincs aláírni, megteheti, hogy nem írja alá. Ebben az esetben nincs megállapodás, mintha "mi sem történt volna", a munkaviszony megy tovább. Fontos, hogy amíg nincs megállapodás, és a munkáltató egyéb módon nem szünteti meg a munkaviszonyt vagy nem mentesíti a munkavégzés alól a munkavállalót, addig a munkavállalónak rendesen be kell járnia.
Talán meglehetősen gyakori eset, hogy a munkáltató munkavállalójának fel kíván mondani, de huszon év munkajogviszony után semmi kedve nincs a végkielégítést megfizetni. Ennek érdekében a munkavállaló orra alá dugja a közös megegyezéses megszüntetést aláírásra. Hasonló cipőben vagyok.
Amellett, hogy közös megegyezés nem történt, ez ügyben nem kerestek, a megszüntető dokumentum keletkezése hetén (így aznap is) bizonyíthatóan bentlakásos rehabilitációs kezelésen voltam, gondolom, hogy maga a szerződés semmisnek tekintendő.
Az lenne viszont a kérdésem, hogy a Btk 345.§ szerinti "Hamis magánokirat felhasználása" megvalósult-e az alábbi körülményekkel?:
-közös megegyezés és az erről szóló munkajogviszony megszüntető dokumentum augusztus 16-ra van dátumozva,
-a benne foglaltak szerint a megegyezés és aláírás napján a csatolandó igazolásokat átadták/átvettem (nyilván nem, mert ott sem voltam),
-az igazolások alján a szoftver azonosítója és a kitöltés/nyomtatás dátuma szeptember 1. (ha az előző ponttal együtt értelmezem, akkor a megszüntető okirat is valószínűleg szeptember 1-én készült),
-a munkáltató céges pecsétje és aláírása szerepel a dokumentumon
-az én aláírásom értelemszerűen nem,
-Ügyfélkapun ellenőrizve jogviszonyom megszűnt augusztus 16-án.
Szerintem el kéne dönteni hogy mit akar a jelenlegi tulaj: vissza mindent, árcsökkentést és visszatérítést? Meg lehet próbálkozni egy egyezkedéssel, fizetési felszólítással, esetleg fizetési meghagyással ha biztos a nyerő pozíció és még az időkereten belül van a vevő. Lehet persze öt éven túl is, de az sokkal nehezebb menet; a fizetési meghagyással óvatosan, mert perré alakul ha ellentmond és akkor van perilleték és kell tudni bizonyítani az igényt és az sem lesz mindegy, hogy volt-e már egyezkedés, közlés, stb..
Általában az egyezkedés és a többi már azért sem szoktak működni, mivel a vételár többnyire már nincs meg. Akkor pedig lehet egy-két évet rászánni, kell ügyvéd és szakértő, mindkettő sok pénz. Ez vagy visszajön a per végén, vagy nem.
Szerintem ha bele akar vágni, tanuljon abból hogy a szakira előbb kellett volna pár tízezrest áldozni. Menjen ügyvédhez minden papírral és kérjen legalább egy előzetes tanácsot. Az nem vágja földhöz.
Köszönöm a választ, de erről a következők jutottak eszembe ahogy erről az egészről korábban és tegnap is beszéltem az ismerőssel.
A terasz esetében a nem megfelelő szigetelés, ezzel együtt a téli kert beázása csak akkor jött elő amikor az új tulaj a téli kertet megrendelte, a cég megcsinálta majd jött eső, széllel és beázott. A télikertes cégnek sincs röntgen szeme és utólagos vizsgálatok után több szakember bevonásával derült ki, hogy nincs megfelelően szigetelve.
Rengeteg ilyen munkát végzett ez a cég de ilyennel még nem találkoztak.
Egyébként az ismerős elmondta, hogy van egy sejtése. Ez a család összeszámolta azt, hogy a ház állag megóvása ideértve egy modernebb kazán cseréje is nem éri meg neki. Mivel volt egy telke még eladta ezt a házat és épített egy kisebbet pár utcával arébb. Az építőanyagtól kezdve mindent onnan hozott ahonnan származik. A sógor, koma, jóbarát pedig a szakember volt. Őmaga is sokat dolgozott a házon holott nem szakmabeli.
Az, hogy magának kontár módon csinálja v. csináltatja a házat és hoz hozzá dolgokat mint pl. kazán egy dolog. De ha ezt másnak eladja, hogy meneküljön a dolgok elől az már ......
Kazánra visszatérve, hogy nem volt gond vele, nem igényel karbantartást, egy olyan leírást ad ami nem teljes, stb. Itt is sok ellentmondás derült ki. Gondoltam nem az a kategória mint egyéb dolgok "normális" elhasználódása. Hiszen eddig minden szakember fogta a fejét. Legyen az villanyszerelő, redőnyös, tetőfedő, stb. stb.
