http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Igényérvényesítési és igény elbírálási, hatásköri és illetékességi szabályok, valamint ügyintézési határidők és jogorvoslati eljárás táppénz, csed, gyed és baleseti táppénz esetén 2017.01.01-től.
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
Amennyiben a munkáltatónál működik úgynevezett tb. kifizetőhely (a munkáltatónál több, mint 100 fő dolgozik és foglalkoztatnak legalább 1 fő, OKJ-s TB végzettséggel rendelkező ügyintézőt), úgy az igényt a TB kifizetőhely bírálja el és folyósítja, ha 100 fő alatti vállalkozásról van szó, akkor a munkáltatónak Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt szükséges kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási hivatalának. (Vhr. 38. § )
Ügyintézési idő
Az ügyintézési idő nem azzal a nappal kezdődik, amikor a munkavállaló leadja az orvosi igazolásokat a munkáltatójának, hanem azzal a nappal, amikor az megérkezik a járási hivatalhoz, vagy a TB. kifizetőhelyhez.
A Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény) szerint az általános ügyintézési idő 21 naptári nap.
2016.01.01-től bevezetésre került az un. sommás (egyszerűsített, gyorsított) eljárás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, többnyire egyszerű ügyekben ezen 21 nap helyett 8 nap alatt kell az ügyeket elbírálni, a kérelemről érdemben dönteni és az ellátást kiutalni.
Amennyiben az ügyfél, illetve a munkáltatója minden, a jogszabályban előírt okmányt (szabályosan kiállított orvosi igazolás, minden pontjában kitöltött foglalkoztatói igazolás stb.) benyújt és így a tényállás tisztázott az ügyintézési határidő tehát 8 nap.
Ha azonban valami mégis hiányzik, akkor un. függő hatályú végzést kell kibocsátani. Ebben az ügyfelet tájékoztatják arról, hogy az ügyét valami miatt (pl. hiányos adatszolgáltatás) nem lehet 8 napon belül elbírálni, így az ügyében legfeljebb 60 napon belül fognak dönteni. Ugyancsak ebben a végzésben (a végzés azt jelenti, hogy nem végleges, hanem közbenső döntést hoztak) tájékoztatják az ügyfelet arról, hogyha mégsem döntenének az ügyében érdemben (azaz véglegesen) 60 napon belül, úgy a részére, mintegy a késedelem reparálásaként 10.000 forintot köteles a hatóság megfizetni.
Késedelmi kamat
A 10.000 forint kifizetése nem mentesíti a hatóságot (járási hivatal/tb. kifizetőhely) az egyéb jogszabályokban előírt kamatfizetési kötelezettsége alól. Ha ugyanis az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik az Ebtv. 69. § értelmében köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot is fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
A közigszerv további büntetése
Sőt a Ket. egy másik rendelkezése értelmében amennyiben az előírt ügyintézési időn belül az igényt nem bírálják el (az igényelbírálás azt jelenti, hogy eldöntik jogosult-e valaki táppénz, csed, gyed stb. ellátásokra, és ha igen milyen összegben) –mintegy büntetésként- az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték összegét. (3.000 Ft) Amennyiben az igényelbíráló szerv az előírt ügyintézési idő kétszeresét is túllépi, mintegy büntetésként az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték kétszeresét. (Arra, hogy egy közigazgatási szerv magától befizetné a fenti büntetést sajnos nem nagyon van példa…
Indokolási kötelezettség fellebbezésnél
Már volt szó róla, hogy a fellebbezés (jogorvoslati eljárás) az ügyfél számára ingyenes, azaz nem kell érte illetéket fizetni, vagy arra illetékbélyeget ragasztani. Változás viszont, hogy 2016.01.01-től az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, azaz nem elég leírni azt, hogy nem ért egyet a döntéssel, vagy a megállapított táppénz, csed, gyed stb. összegével, hanem azt is ki kell fejtenie, hogy szerinte a döntés miért nem megalapozott, vagy az összeg miért nem helyes.
Hatáskör/illetékesség
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) kapcsolatos igények elsőfokú elbírálását
a munkáltatónál működő TB kifizetőhely, vagy
a közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói esetében a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája (MÁK ISZI), mint központi kifizetőhely, vagy
a megyeszékhely szerinti járási hivatalok,
a főváros esetében pedig a XIII. kerületi hivatal végzi.
A méltányossági kérelmek (méltányossági táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) és az egyszeri gyógyszersegélyek iránti kérelmekelbírálását a kormányhivatalok végzik.
Másodfokon, ha az elsőfokú döntést a kifizetőhely hozta a kormányhivatal, ha pedig az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, vagy a főváros esetében a XIII. kerületi hivatal hozta Budapest Város Kormányhivatala jár el.
2017/1. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, illetve a baleseti táppénzt, valamint az azokkal kapcsolatos eljárást érintő leglényegesebb új szabályokról és azok gyakorlati alkalmazásáról részletesen itt:
Változások címszavakban: -2017.01.01-től pl. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatos lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást már nem az OEP, sőt nem is a NEAK, hanem az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Egészségbiztosítási Főosztálya ad. Lásd: ONYF Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezetét.
Magyar reform: Egészségbiztosítási ügyekben forduljon a Nyugdíjbiztosítóhoz.
-Változik az illetékesség. -Változik a másodfokú eljárás. -Pontosították a csed-re való jogosultság szabályait. -Pontosították a táppénz igényjog szabályait. -Változott a táppénz kedvezményszabály. -Pontosították a táppénz mértékkel kapcsolatos szabályozást. -Illetékesség változás jogviszony megszűnése után folyósított csed, gyed esetében. -Megszűnt az előleg intézménye. -Ismét változott a megszűnt biztosításból származó biztosítotti napok kezelésének szabálya.
„Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok működnek”, csak győzzük követni őket….
Nem, nincs így. Az alábbi jogszabályból láthatja, hogy a GYET miatt igénybe vett fizetésnélküli szabadság nem szakítja meg a biztosítását (a biztosítása nem szünetel), ebből következően az alapjogviszonya, a munkaviszonya sem szakad meg, illetve szünetel.
Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra...
1998. évi LXXXIV. törvény
23. § (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.
(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy **az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási** (fővárosi kerületi) **hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el**, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
**további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához**
fordulhat.
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának** (prof. Dr. Mészáros József)a barabas.annamaria@onyf.hu, (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal **1818@1818.hu e-mail címén is.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.
Ügyféljogokról, **hasznos tudnivalókról**, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- **az alábbi linkre kattintva olvashat:**
Német márka Caprice teremt kiváló minőségű és divatos lábbelik egyedi technológiával a tökéletes kényelmet. Elegáns és klasszikus minták megfelelnek trendek, a szép cipő szeretni fogja viselni. Innovatív technológia Caprice cipő teszi szuper könnyű és könnyű viselet, a „onair” talpbetét és "onair Antishokk sarka felfüggesztését. Caprice cipő támogatása mellett gyönyörű design cipő akkor nem akar felszállni. A talpbetét ütéselnyelő miközben szabályozó hőmérséklet speciális légbuborékok, hogy biztosítsa a láb hűvös helyen tárolják melegebb időjárás, és szép és pirítós, amikor hideg van. A sarok szuszpenziót kínál enyhülést, további tompítva semmilyen hatása sokk, hogy támogatást és tehermentesítésére. Ezek a tulajdonságok teszik Caprice női cipő tökéletes ingerlés járdák minden nap - ha el akarja! Míg a teljes technológiai funkciók a szerkezeti és tervezési hogy úgy érzi, nagy, Caprice cipő is tervezték, a stílus az élen. Puha luxus bőr elegáns és időtlen, cipő akkor nem akar felszállni. Gyönyörű díszítés részletek teszik szandált Caprice tökéletes választás alkalomra - viselet maxi ruhák nyári rendezvények, vagy intelligensebb szabott csipke ruha esküvőre. Lézeres vágás egy nagy kifutó trend most - megy lézerrel vágott fém bőr stílus a balett szivattyú Caprice csinos mindennapi stílusban.Meg szeretnék vásárolni egy pár Caprice cipők, akkor azt javasoljuk, hogy próbálja ki a helyszínen - https://www.ecipo.hu/caprice.html sok mintát és jó áron!
GYES végén GYET jogosultsággal szeretnék még néhány hónap fizetés nélküli szabadságot igényelni, de a munkáltatóm szerint ebben az esetben GYES után megszakadna a munkaviszonyom. Ez valóban így van? Köszönöm!
Nem találok sehol választ arra, hogy van-e olyan korlátozás, hány ellátás járhat egyszerre?
Helyzetünk: az 5 éves tartósan betegre kapok gyest, mellette van egy 2,5 éves, aki szintén tartósan beteg, tehát 3 éves kora után tovább kapnám majd rá a gyest. Májusban érkezik a negyedik, akire csedre és gyedre leszek jogosult. Azt tudom, hogy gyes maximum 2 gyerekre adható, de lehet még mellé a csed/gyed, vagy meg kell majd szűntetnem az egyik gyest?
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni, hogy jogosult lennék gyed-re vagy marad a gyes?! 2013.12.11.-től 2014.03.31-ig dolgoztam, utána 04.01-től táppénzen voltam(veszélyeztett terhesség) 08.04-ig (ekkor szültem első gyermekem), rá még csak gyes-t kaptam, (kapom is még 2017.08.04-ig) viszont közben már megszültem 2016.12.16-án. Így érdekelne, hogy a 2. babára is csak a gyes jár, vagy rá igényelhetek gyed-et?! Csed-et nem igényeltem, ugyanis eddig nem jártam utána ennek, hogy mire lennék jgosult. Előre is köszönöm a segítséget.
Szeretnék segítséget kérni-nem gyes-gyed ügy,de szerintem aki járatos-bérszámfejtés-adóban fog tudni válaszolni,
Több éve folyamatos munkaviszonyom van.
2016 augusztusában felmondtam-szeptember 1-én jelentkeztem a munkaügyi központban-közben viszont szeptember 5-től már új munkahelyem volt.
Tájékoztattak,hogy mivel jogosult vagyok az álláskeresési járadékra így is,azt megigényelhetem-90 nap-az a pár nap szeptemberből. Egy összegben igényeltem meg december elején,mivel a munkahelyem a lakcímemmel azonos településen is van-csak így tudtam.
A fizetésemből igényelek családi adókedvezményt-tehát szja,tb,nyugdíjbizt.járulékot jóváírják, de mivel 4 gyermekem van-a felhasználható keretet közel sem merítem ki...így szerettem volna az álláskeresési járulék adóiból is jóváiratni ezt. Be is adtam az igénylőlapot erre vonatkozón-most az összeg amit kiutaltak mégis 25% adóval terhelt.
A férjem nem vesz igénybe semmilyen kedvezményt-csak egyedül én.
Egy ismerős könyvelő szerint szja köteles jövedelmek után jár az adókedvezmény még akkor is,ha nekem van bejelentett 8 órás állásom,ahol ezt szintén vonják.
Ki tud ebben segíteni,hogy akkor jogosan vonták-e, vagy menjek utána és reklamálhatok? Én nem értek hozzá, hülyét pedig nem akarok magamból csinálni...de közel 60 e Ft ról van szó...
Sziasztok! Meg tudná valaki mondani összegszerűen, hogy maximális gyedből egy évben mennyi szja-t vonnak le? KOnkrétan azért érdekel, mert az egészségpénztári számlánál az általam rárakott összeg 20%-át visszakapom adóbevalláskor, de csak úgy, hogy az szja-ból (vagy az adóalapból?) leírható összeg erejéig. Magyarán ha nincs elég szja-m, akkor egy bizonyos pénzen túl már nem érdemes az adóvisszatérítés miatt befizetgetni az ep. számlára és beküldözgetni a számlákat. Most decemberig be kell küldeni az idei számlákat és rátenni az annak megfelelő összeget, jó lenne, ha nem hiába pepecselnék vele, mint ahogy tavaly :( (kb a felét kaptam vissza annak, mint amire számítottam, mert nem volt elég szja-m.) Köszönöm!
Kérdésem, hogy kismamáknál a felmondás elleni védelem hogyan lép életbe Kttv. szerinti foglalkoztatásnál (közszolgálati jogviszony)?
Hallottam olyan véleményt, hogy elég a 12. héten bejelenteni a várandósságot, mert a védettség márvárandósságmegállapításától kezdve él, függetlenül amunkáltató tájékoztatásának idejétől.
Más szerint nem szabad várni, hanem mielőbb táppénzre kellene menni terhesként, mert csak akkor és addig él a védettség, ha betegállományban van a kismama, ráadásul egész végig és megszakítások nélkül táppénzen is kell maradnia.
Eszerint ha mondjuk bejelentem még a 8-9. héten, és járok dolgozni továbbra is, akkor nem leszek védve a felmondástól kismamaként??? Ezt nem igazán értem...
A 12. hét betöltéséig szívem szerint itthon maradnék és addig nem is jelenteném be, de utána szeretnék visszamenni dolgozni.
Vajon ez így járható? Vagy tényleg elküldhetnek a várandósság ideje alatt is, ha visszamegyek dolgozni egy-két hét táppénz után?
Gyakorlati tapasztalatot - mióta itt Szakbarbár "abbahagyta a rendelést"- sajnos nem nagyon találsz :-( Én nem vagyok TB ügyintéző, a többiek meg kérdezni járnak ide. Van ugyan Major Zeman topiktárs, aki beteszi a kapcsolódó pontos jogszabályi helyeket, de - gondolom, nem véletlen, - konkrét igent vagy nemet nem igazán mond :-( Feltételezem, az az oka, hogy Ő nagyon jól tudja, mennyi rejtett bomba lehet még egy-egy kérdés mögött, amiről a kérdező azt gondolja, hogy lényegtelen, valójában azonban alapvetően átírhatja azt a választ, amit a félinformációk alapján adott :-( Sajnos a TB nagyon bonyolult ügy, és az utóbbi időben mintha sportot csinálnának abból, hogy minél többször változtassanak rajta :-(
Egy kicsit agyaltam rajta, és én azt szűrtem le, hogy esetedben járni fog a gyes és a gyet is egyszerre.
(2)92 Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet – csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(3)93 Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.
Kikeresni kikerestem Neked, de most nincs időm agyalni rajta, hogy ez pontosan mit takar :-(
(A CST pontos jogszabályi száma: 1998 évi LXXXIV törvény. Ha netán Neked vagy valaki másnak van kedve elmélyedni benne :-) )
Egy olyan kérdésem lenne, amivel kapcsolatban ellentmondó információkat találok mindenhol:
- Adott egy ikerpár, akik után GYES az iskolakötelezettség évének végéig jár
- Adott egy három évvel fiatalabb kistestvér, aki után hároméves koráig jár GYES
- A szabályok szerint jár GYET a kistestvér 3-8 éves kora között
Kérdés: jár-e egyszerre GYET abban az időszakban, amikor a kistestvér már betöltötte a 3-at, de az ikrekre még jár a GYES (ez egy kb. 6 hónapos időszak).
Az én értelmezésemben ez a passzus szerint jár egyszerre: "Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni".
Igazam van, a fenti esetben járhat egyszerre GYES és GYET (nyilván az egyéb feltételek teljesülése esetén)?
Nem parázod túl, szerintem is megszakadt. Ugyanis a GYED idejére fizetés nélküli szabadságon vagy a munkaviszonyodból. És ilyenkor azonnal megszűnik a biztosítottság. DE: a gyed (és a gyes) viszont belép, mint biztosítotti jogviszony, tehát amíg gyeden vagy gyesen vagy, addig minden rendben. De Te a Gyed után nem voltál gyesen, úgyhogy a munkaügyesed nem tudom mire alapozza, hogy biztosított voltál? Kérdezd meg tőle. Nálam az OEP a nyerő sajnos :-(
A visszamenőleges gyes-igénylés az én szememben gázos. Alaposan tanulmányozzátok át a GYES-igénylő nyomtatványt, meg a kapcsolódó kitöltési útmutatót. Én már régebben csináltam ilyet, de akkor volt ott olyan, hogy ki jogosult az igénylésre, és hát a közös háztartás az alapfeltétel. Hogy ezt elég-e tanúkkal bizonyítani, azt passzolom. Viszont felmerül egy további probléma: ha ezt tanúkkal bizonyítod, hogy ott laktál, akkor a másik esetben nyilatkoztál valótlant, és a másik gyereked jár jogosulatlanul abba a suliba, ahova :-( A Te döntésed, hogy melyik rosszat vállalod fel.
A 30 napon túli megszakítás táppénz esetében komoly hátrányt jelent, mert teljesen lenullázza a biztosítotti előzményeidet. Ha jól emlékszem, akkor a gyakorlatban azt jelenti, hogy fél évig csak minimálbér 50 %-a után jár táppénz, utána másfélig meg a béred után, de nem 60, hanem csak 50 %. És két év után áll vissza minden. Nyugdijnál meg: egy hónappal kevesebb szolgálati időd lesz.
már többször kaptam itt segítséget, amit hasznosítottam is, ismételt köszönet érte.
Most egy konkrét problémával jöttem, lehet, nagyon elszúrtam valamit.
Augusztus 2-án lejárt a gyedem, akkor úgy nézett ki, hogy visszamehetek a munkahelyemre, de hosszabb huzavona után erre csak október 17-ével került sor, ekkor kezdtem el kivenni a szabikat.
A problémám: mivel augusztusban papíron nem voltunk azonos lakcímen a kisfiammal (mert a suli miatt a nagyobbik lányommal másik címre jelentkeztünk be), a gyest a férjem igényelte és kapja azóta is.
Ma valahogy beszéltem a munkaüggyel és kiderült ez a helyzet, én nem jeleztem nekik, hogy nem én veszem igénybe a gyest. Azt mondják, aug. 2 és okt 17. között nem voltam így biztosított, nem folyamatos a társadalombiztosításom.
Sajnos, erre korábban nem gondoltam. Tényleg így van ez? Mert azóta mindenfelé telefonálgattam, az Államkincstár azt mondja, csak 2 hónapra visszamenőleg lehet "visszacsinálni' (a férjem visszautalja, nekem elindítják), de az nekem rövid idő. Az oep szerint gyed után automatikusan még 45 napig biztosított a kismama, az ezt követő időszakra kellene befizetnem az egészségügyi hozzájárulást. Közben felhívott a munkaügyes, hogy egész nap bújta a szabályokat és mégsem kell semmit tennem, mégis élt a biztosításom.
Kérdéseim:
1. Kissé túlparázom ezt a dolgot? Megszakadt-e egyáltalán és van-e jelentősége, hogy egy hónapra megszakadt ez eü biztosítás? (16 éves folyamatos biztosított munkaviszonyom van)
2. Igaza van a munkaügyesnek, hogy minden oké, nem kell tenni semmit?
3. Mi lenne, ha: aug.2-szept 16. között van az automatikus biztosítás. Férjem visszafizetné a 2 hónap gyest és szept 16-tól elindítanák nekem? Még épp időben vagyunk. Persze közös lakcím még mindig nincs, de lehet tanúkkal, hogy együtt lakunk megoldható?
4. Hol hátrány a megszakadt eu biztosítás: nyugdíj, eseti táppénz a jövőben.. ?
Semmi más dolgot nem kell tenni csak videókat nézni, véleményezni, és likeolni!!!! Nem rossz ügye?! Nincs regisztrációs díj és nem kell venned semmit!!! Számítógépről és okostelefonról is csinálhatod, akár útközben is. -Ez nem egy bevételmegosztó, vagy HYIP program. Teljesen más koncepció, hogy pénzt keress az interneten. Első lépésként regisztráció és kvalifikáció van.
-Heti 25$/óra fizet, max.10 óra, vagy max.250$, ezért csak videókat, filmelőzeteseket, TV kisérleti műsorokat kell nézni.
Nincs regisztrációs költség, kezdő csomag és hasonlók! Csak egy egyszerű regisztráció, ami kb. 5 perc és indulhat a munka! Akár fizetéskiegészítésként, vagy munkanélküliség estén, GYES-GYED mellett vagy akár iskola mellett is végezhető!
Ha felkeltette az érdeklődésedet , bővebb informaciót szeretnél vagy valamilyen kérdésed lenne, írj nyugodtan : kardora.thwglobal@gmail.com
Én javasolnám megpróbálni az illetékes közigazgatási szerv vezetőjét is, hátha kellemesen csalódik és egy kávé, vagy egy tea mellett teljeskörű tájékoztatást kap.
Ennek a kezdeményezéséhez két minta:
Magyar Államkincstár …… Megyei Igazgatóság igazgatója részére
település
utca, házszám
irányítószám
mail:
Tárgy: Személyes konzultáció kezdeményezése
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban a közszféra tb. kifizetőhelyi feladatait ellátó Illetményszámfejtési-iroda irodavezetőjével, osztályvezetőjével, vagy más, a témában járatos személlyel a személyes konzultáció lehetőségét biztosítani szíveskedjen az alábbiak miatt.
Jelenleg a …………………-nél dolgozom, amely intézmény társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatai a Magyar Államkincstár …… Megyei Igazgatósága látja el.
A napokban tudtam meg, hogy várandós vagyok, a szülés várható időpontja ………
Tekintettel arra, hogy kezelőorvosom veszélyeztetett terhessé nyilvánított szeretnék táppénzre, majd csecsemőgondozási díjra menni, azt követően pedig a GYED és a GYES ellátásokat igénybe venni, illetve a gyermek féléves kora után, ezen ellátások megtartása mellett munkába állni.
Helyzetemet bonyolítja, hogy az előző gyermekemre jelenleg is GYES ellátásban részesülök, amely ellátást szeretném megtartani. (Tudomásom szerint erre a GYED extra lehetőséget ad, ugyanakkor a kormányablak ügyintézője erre a kérdésemre érdemi és megnyugtató választ adni nem tudott.)
Az utóbbi időben igyekeztem minden lehetséges módon tájékozódni, azonban tekintettel arra, hogy a tb. jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer is ( január 01. és július 01.) változtak, illetve azok az egyszerű, nem jogi, vagy tb. végzettségű állampolgárok számára érthetetlenek, így azok között kiigazodni nem tudok.
Sajnos a különböző internetes fórumokon, újságcikkekben, a kormányablakban, illetve az egészségbiztosító és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain is egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptam, ezért -hivatkozva a közigazgatás szolgáltató jellegére, az Alapvető Jogok Biztosánakaz OBH 135/2008 számú jelentésében rögzített javaslatára (ajánlás), a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatójában foglaltakra (3.oldal), továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § és a 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) előírásaira- kérem, hogy kérdéseim megnyugtató és mindenre kiterjedő megválaszolásához a nyugodt, személyes konzultáció lehetőségét egy erre alkalmas felelős vezetővel mielőbb biztosítani szíveskedjen.
Szeretnék részletes és érthető tájékoztatást kapni különösen a különböző ellátások jogosultsági feltételeiről, tartamáról, mértékéről, összegéről, a figyelembe vehető keresetről, az együttfolyósítás lehetőségéről és tilalmáról, az un. kedvezményszabály igénybevételének lehetőségéről, az igényérvényesítés és a megszűnés módjáról, az ügyintézési határidőről, a csatolandó okmányokról, a több helyen hivatkozott sommás eljárás lényegéről, előnyeiről, hátrányairól, valamint az eljárás során megillető jogaimról és kötelezettségeimről.
A fent idézett normák alapján, –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljes körű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Várva mielőbbi kedvező válaszát, köszönettel:
aláírás
Dátum.
Elérhetőségeim:
Adataim:
És a másik minta:
….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
település
utca, házszám
irányítószám
mail:
Tárgy: Személyes konzultáció kezdeményezése
Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban a főosztály illetékes osztályvezetőjével, vagy más, a témában járatos személlyel a személyes konzultáció lehetőségét biztosítani szíveskedjen az alábbiak miatt.
Jelenleg a …………………Kft-nél dolgozom, amely cég egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatai –tekintettel arra, hogy a vállalkozás 100 főnél kevesebb biztosítottat foglalkoztat, tb. kifizetőhely hiányában- Önök látják el.
A napokban tudtam meg, hogy várandós vagyok, a szülés várható időpontja ………
Tekintettel arra, hogy kezelőorvosom veszélyeztetett terhessé nyilvánított szeretnék táppénzre, majd csecsemőgondozási díjra menni, azt követően pedig a GYED és a GYES ellátásokat igénybe venni, illetve a gyermek féléves kora után, ezen ellátások megtartása mellett munkába állni.
Helyzetemet bonyolítja, hogy az előző gyermekemre jelenleg is GYES ellátásban részesülök, amely ellátást szeretném megtartani. (Tudomásom szerint erre a GYED extra lehetőséget ad, ugyanakkor a kormányablak ügyintézője erre a kérdésemre érdemi és megnyugtató választ adni nem tudott.)
Az utóbbi időben igyekeztem minden lehetséges módon tájékozódni, azonban tekintettel arra, hogy a tb. jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer is ( január 01. és július 01.) változtak, illetve azok az egyszerű, nem jogi, vagy tb. végzettségű állampolgárok számára érthetetlenek, így azok között kiigazodni nem tudok.
Sajnos a különböző internetes fórumokon, újságcikkekben, a kormányablakban, illetve az egészségbiztosító és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain is egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptam, ezért -hivatkozva a közigazgatás szolgáltató jellegére, az Alapvető Jogok Biztosánakaz OBH 135/2008 számú jelentésében rögzített javaslatára (ajánlás), a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatójában foglaltakra (3.oldal), továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § és a 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) előírásaira-kérem, hogy kérdéseim megnyugtató és mindenre kiterjedő megválaszolásához a nyugodt, személyes konzultáció lehetőségét egy erre alkalmas felelős vezetővel mielőbb biztosítani szíveskedjen.
Szeretnék részletes és érthető tájékoztatást kapni különösen a különböző ellátások jogosultsági feltételeiről, tartamáról, mértékéről, összegéről, a figyelembe vehető keresetről, az együttfolyósítás lehetőségéről és tilalmáról, az un. kedvezményszabály igénybevételének lehetőségéről, az igényérvényesítés és a megszűnés módjáról, az ügyintézési határidőről, a csatolandó okmányokról, a több helyen hivatkozott sommás eljárás lényegéről, előnyeiről, hátrányairól, valamint az eljárás során megillető jogaimról és kötelezettségeimről.
A fent idézett normák alapján, –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljes körű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Keresek valakit, akivel Budapesten tudnék találkozni és segítene a ( saját adataimmat nézve) a táppénz, csed, gyed kalkulálásában és abban, hogy mikor melyik ellátást lenne jó igényelni.
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben: egyéni vállalkozó vagyok, emelt KATA-t fizetek, jövő év április elejére várjuk a babánkat. Most lenne arra lehetőség, hogy egy 3-4 hónapos projektre felvegyenek alkalmazottként, határozott munkaidővel, a projekt végéig, viszonylag jó bruttó fizetéssel (szeptember közepétől kb. december vagy január végéig). Jól értelmezem, hogy ez esetben az eddigi KATA-s jövedelmem és ennek az átlaga adná majd ki a GYED stb. alapját? Vagy jobban járok, ha visszautasítom és marad a folyamatos KATA-s jogviszonyom? Hogyan működik ez ebben az esetben, ha az adott időszak alatt több munkahely van? Nagyon köszönöm a válaszokat, majd a könyvelőmet is kérdezni fogom, de mivel még nem publikus a terhesség, igyekszem egy picit húzni a bejelentést :-).
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
Egy kérdést szeretnék feltenni (nem vagyok szakértő, csak a kolléganőmnek segítenék), kérlek ha tudjátok írjátok meg.
Adott egy kismama (4 hónapos), aki 3 éve dolgozik egy cégnél, bejelentette hogy terhes stb. stb. A gond az, hogy elképzelhető hogy a cég ahol dolgozik, teljesen megszűnik. Magyarul eltűnik a süllyesztőben. Ilyenkor mi történik a kismamával? Mivel megszűnik a jogviszonya, nem kap semmilyen ellátást, akkor jól gondolom, ha így marad (mivel terhesen senki nem veszi fel dolgozni 2-3 hónapra) akkor szülés után nem fog kapni sehonnan pénzt?
Tekintettel arra, hogy a 2016.06.01-2016.10.31. időszakban nincs 180 napi jövedelme, de a biztosítása folyamatos és van tbj. 5. § szerinti 180 biztosításban töltött ideje a 2016.10.31-től visszafelé elért 120 naptári napi jövedelméből.
Előny/kedvezményszabály nem alkalmazható, mivel jogviszonyt váltott.
További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat az itt részletezett módkon:
2. gyermekem születése után, 2013.10.01től folyamatos a munkaviszonyom, azonban 2016. 05.31-el munkahelyet kellett váltanom, mert az ekőző sajnos megszűnt.
Nem maradt egy napom sem biztosítás nélkül, szerződésem egyenlőre 2016.06.01- 2016.12.31ig szól.
3.gyermekemet 2016.12.24-re várom.
Azt tudim, hogy jogviszonyban kell álljak a szülés napján, ez szerintem rendben is lesz. Viszont az új szabályok értelmében, hogy tudok számolni a CSED-el?
Br.730 e ft a fizetésem, de ezzel a 120 nap + 3 hónapos szabállyal, lehet pár nap híján lecsúszok a bér szerinti CSEDről? Van erre vmi megoldás?
Illetve, ha betegszabadságra, táppénzre v a gyermekekkel megyek táppénzre, az beleszámít ebbe az időszakba, vagy csökkenti?
