Nagyon szépen köszönöm a részletes választ. Én is igy gondoltam, hogy az adott területen növő fűz vagy mogyoró szabja meg, fűzből fonnak-e vagy mogyoróhasitékból háti puttonyt, ill. hogy mi az adott vidék mezőgazdasága, mire volt szükség.
Viszont számomra új, hogy a húzott kosár jellemző Erdélyre, Izáról pedig (szégyellem is magam) még nem hallottam. De hát nem jártam Kárpátalján, egyszer csak eljutok oda.
Még egyszer köszönöm, nagyon sokat segitett a válaszod! :-)
Ma fontam zöldvesszőből egy boller aljú tál formájút, élcopffal. De nem vágtam még le a szegésból kilógót, hadd száradjon. Majd megmutatom.
Nem vagyunk kosárfonó vidék, felénk a gyékény volt elterjedtebb. Az ipari kosárfonás előtti idők kosarai feledésbe merültek, a 19. szd-i formák, stílusok elég nemzetköziek, Nagy-Britanniától Oroszországig. Elő-előfordultak egyes tájegységekre jellemző kosártípusok, de nem annyira elkülönülő, mint pl. a fazekasság, vagy a hímzés kőbe vésett világa. Vannak olyan kosarak, amelyek egy-egy tájegységre jellemzőek, de csak azért, mert más foglalatosságokat űztek.
Azért néhány elkülönülés címszavakban: Tisza - halászeszközök, Alföld mocsaras területei: pákász eszközök, Felvidék: hátikosarak, Szatmár: aszalás, patics építmények, Békés: kerékpáros kannakosarak.
Szokásos stílusbeli eltérés kosarak esetén, hogy minél keletebbre megyünk, annál cifrábbakkal találkozunk, néha ízléstelenül túldíszítettekkel. Enyhe verzió: Erdély, húzott kosarak. Brutál: Kárpátalja, Iza (keress rá a g-n, hát, izé...). Hangsúlyozom, címszavak ezek. A fórumtársak nyilván mindjárt megneveznek egy-egy csak feléjük jellemző kosarat, de valószínűleg van máshol is megfelelője, pl. kópic=kupulyka, garaboly=véka=lúítető kosár.
Békés azért lehet speciális, mert itt háziipari szövetkezet ontotta a különböző kosarakat. Összefoglalva: én erőltetettnek érzem a tájegységi megkülönböztetést nagy általánosságban, lehetnek eltérő formák, funkciók, alkalmazott díszítmények, de a technikai elemekből akkor sincs több 30 egynéhánynál.
Szeretnék még kérdezni tőled. Ez most nem technikai kérdés.
Látom, hogy Nádudvaron élsz.
Az érdekelne, hogy arrafelé ill. Tiszafüreden és lejjebb, pl. Békésen készitettek-e régebben (19-20. század) olyan kosarat, ami CSAK arra vidékre volt jellemző?
Tehát beszélhetünk-e kosárfonási stilusokról tájegységenként?
Van a Felvidéken vagy Erdélyben másféle kosárfonási stilus, diszités?
Ez is csak olyan lehet mint a tájszólás. Más táj,más az elnevezés. Nem olyan rég vagyok ebben a kosárfonósdiban de hallottam már ugyan annak a szegésnek (akár) több nevét is. :-)
2. Olyasmi a hurkapárna is, csak mindig egy irányban. (Szabi?)
3. Részben. A fenékkarók száma a döntő. 8 fk alatt nem jó gömbölyíteni. Megint egy szép szó: perdítés.
Ha rájössz a perdítés, és a kifelé/befelé tartás trükkjére, a kosár formázása nagyon élvezetes játék. Megközelítés: oldalkarót nem kötünk, szabadon az igazi; megfelelő pontokon az oldalkarót gyökkenteni kell berakás közben, erőteljesen használjuk a bal kezet is.
Adalék: az O-lábú, vagy focistalábú fickókra mondjuk: hasas volt a hintaló.... Nnna igen, kaptafára, vagy modellre fonni nem sportszerű.
Igen, 2 fölött, 1 alatt vezetve.Tudom, hogy ez könnyen bomlik, hagytam is száradni egy napig a kosarat, mielőtt levágtam volna a végeket, de kellett valami szélesebb szegés a szememnek a szélére.
Szép név a fenyőszegés is!
Ezek szerint az ülőkére több sor ilyen szegést tesznek?
Fontam még egy hagymatárolót tetővel. Szerettem volna, ha nagyon szélesre bővülne az alján és utána össze megint, de
valahogy nem sikerült igy beállitani az oldalkarókat.
Függ a kosár fenékméretétől, hogy mennyire hasasra lehet fonni az oldalát?
Foglalkozzunk a szakmi fogásokkal: hallomásból "vulszt"-nak ismertem, erdélyi mesterem fenyőszegésnek hívta. Technikailag a hurkapárnával mutat rokonságot, ami fonott kerek ülőke folytonos lekerekítő szegése.
2-őn fel, 1-en le? Amúgy simán elfűzésnek hívnám, veszélyes mulatság. Amúgy a kis gömbölyű kosárka igen ízléses darab.
A mai magyar viszonyok egy képen: a tyúkot megnyúzzák, de utána azt lesik, mennyi tojik még.
Ahelyett, hogy a kihulló tollait gyűjtögetnék össze, akkor ugyanis tojást is találnának ...
Sajnos, akik nyakunkba sózták a rengeteg kifizetni valót, nem vették figyelembe, hogy itt sokkal több munka-idő-egyéb van egy-egy kész áruban, mint pl az általad említett kínai vízipisztoly esetében.
Amíg ez így is marad, nem várható, hogy megél valaki a kosárfonásból, esetleg még a családját is tudja tartani belőle. Ez szerintem azért van így, mert a döntéshozók ingyen kapnak havi 1 db vízipisztolyt, míg ez így marad. Másrészt az a téves elképzelésük lehet, hogy jobb, ha mindenért fizetünk, és tökéletes függés az életünk annál, hogy termelnénk, és el tudnánk tartani magunkat. Márpedig a gazdaság termelés, különféle dolgok előállítása nélkül nem hiszem, hogy tud "dübörögni", de talán még duruzsolni se ...
Pár hektár földön (ami tuti, hogy nem lenne olyan hű de gazos) vesszőt termesztve, szerintem már egy egész szép családi vállalkozást fönn lehetne tartani. Cégeket természetesen nagyobb területtel szintén. Máris lenne eladható áru, munkahely, pénz ...
De erre fönn is rá kéne ébreszteni a nagy (és eddig el nem látó) embereket.
Értem én. Rokonaim boltjába is békési fiatalember hozza a kosarakat. Van valami manufaktúrája. Így éri meg ilyen messzi eljönni (?).Pár faluval arrébb van egy (talán) mester,nem ismerem. Iszonyat pénzeket kér.
Szó-szó,arra jutottam,hogy nem fogom feladni. Sőt,ha lesz egyszer unokám,az is meg fogja tanulni (ha akarja,ha nem).
Ha megengeditek, szeretnék becsatlakozni. Amatőr kosárfonó vagyok.
ezt a boller aljú kosarat nemrég fontam. Azt szeretném kérdezni, hogy a páros szegés után csináltam még egy szegést, mint látszik, de a nevét nem tudom pontosan hogy mondja a szakirodalom:
Mármint a kosárfonás őshazájában. Elemezzük a helyzetet.
Sokan voltak a korábban aktív szövetkezeti/bedolgozó, komoly rutinnal rendelkező kosárfonók, valamint az ebből forrásból merítő bátrabb magánzók, ilyenekkel a 90-es évek közepéig találkozhattam. Legtöbbjük nyugdíjas, inaktív. A 90-es évek elejétől induló kézműves szakiskolák, valamint a munkaügyi kp.-os OKJ-s gyorstalpalók ontották a kosárfonókat, itt néhány öreg szaki szakoktatóként bukkant fel. A végzett hallgatók töredéke sem dolgozik a szakmában. Nincsenek fűztelepek, nincs főzött alapanyag, nincs tömeges foglalkoztatás, aki vállalkozóként próbálkozik, azonnal belebukik kedves, barátságos adózási-járulékfizetős mélymagyar közegünkben.
Némi vérfrissítést jelent az Erdélyből származó kosárfonók megjelenése, de lássuk be, ez a szakma kihalásra ítéltetett. Nagyjából annyian vagyunk, akik Tiszaalpáron, vagy a Mesterségek Ünnepén összeverődünk, plusz az a néhány kosárfonó, akinek erre sincs ideje. Továbbá azok a lelkes amatőrök, akik iránymutatásra vágynak.
Igen, igen, de akkor honnan van az a nagy tömegű áru, amelyet az utak mentén árusítanak? Ez már a szürkegazdaság világa, sőt meg merem kockáztatni, hogy Romániában és Lengyelországban készült portékák azok.
Én magam kívülről csöppentem ebbe, és a szakoktatást, kiegészítő tevékenységet leszámítva erős amatőr szinten vagyok. Amíg a fűztermesztésbe, valódi kosárfonók képzésébe, valódi kézműves munkahely teremtésébe nem tolnak bele pénzt, csak a pusztulást látjuk. Ja, meg kéne egy kicsit kevésbé elvonásra épülő jogszabályi környezet, ami csak egy hangyányi helyzeti előnyt adna a fröccsöntött kínai vizipisztoly előállításával szemben. A több évszázada alkotó nádudvari fazekas barátaimról az jut eszembe, hogy régi időkben családi ténykedés volt a kerámia előállítása: a férfiak korongoztak, életük párja mintázott, majd szekérre rakva elindultak a vásárba - látjuk magunk előtt az idilli képet.
Helyezzük át ezt a csendéletet a mai környezetbe: nav megkérdezné, oszt' a zasszony be-e van jelentve 4 órás foglakoztatásra? Avagy a járulékok bé vannak-e rendjén fizetve? Hát az elektronikus bevallással mi lesz? Imhol jő Szakhatóság Géza is: van-e a zárható öltözőszekrény mellett HCCP minősítésű többfázisú kézmosási lehetőség? Ahhh, dejszen égetés is folyik! Namármost a Tűzvédelmi Előírás 146/b pontját súlyosan sérti a kemencében fával történő (apropó, tán erdeje is van? fakivágási engedély?) égetés, mivel az nem EU-szabályozás által előírt zárt rendszerű katalizátoros hő nélküli izzítással történt. Vajon ez a környezet kedvez a ma kialakulni akaró kézműves dinasztiáknak?
Bocs, eltértem a témától, a válaszom sem adekvát, csak illusztrálni próbáltam szeretett mesterségem sanyarú helyzetét. Tiszteletre méltó az itt hozzászólók által bemutatott, talán nem tökéletes fonadékokkal való játszadozás, nehogy megpróbáljátok feladni!
Hajaj! Ha már Békésben is nagyítóval kell keresni a kosárfonó mestereket... A mellékelt videókban elkövettek néhány khmm... hogy is mondjam, néhány izé, nem túl szaxerű fogást is. Azok a szegések!
Nagyon szépek gratulálok irigyelek is érte, sajnos nekem nincs ki megmutassa már a környékembe lévő településeken is érdeklődtem de sajnos senki nem gyakorolja ezt a szép mesterséget így nem haladok előre semmit .
Veszőt tudtam szerezni és a youtube megosztom látott videók alapján a feneket meg tudtam kötni de sajnos tovább nem jutottam .
Ennek a videó 2.40 másodpercénél akadtam meg .
ott egy darabon a lényeget át ugorják ahogy én látom .
A nevem Gálea György Békés Megyében lakom és már nagyon rég óta szeretnék megtanulni kosarat kötni természetesen az alapokat szeretném elsajátítani mint pl a kasfonást .
Ara szeretném kérni a fórum társakat hogy ha valaki Békés Megyében lakik és segítene nekem akkor azt jelezze felém
Érdeklődni szeretnék van e itt valaki aki megtanítana engem e mesterségre, vagy legalább elindítana e a gyakorlati alapokon? Kicsi lányom mellett nem egyszerű csupán egy-két könyv sgítségével elindulnom. Mi Heves mgyében Gyöngyös közelében vagyunk, ha valaki elvállalna egy nagyon kezdő, de lelkes tanúlni vágyót kérem írjon és a feltételeket, részleteket is ha lehet.
Más téma: nem tudjátok véletlenül, hogy miért nem lehet újabban képet feltölteni ide a fórumra? Vagy csak nálam nem működik? Szerettem volna megmutatni nektek egy negatív példát: egy borzasztóan csúnya, szabálytalan kosárkezdeményt. Szerintem a legelső kosaram is különbül nézett ki. Még a fotótáramba nem sikerül berakni, úgy hogy még próbálkozom
Köszönöm, ez igazán alapos, és nagyon élvezetes dolgozat volt, csillagos ötös! :-)
A vevő (esetemben barát) egy bivalyerős, 140 kilós férfiember, aki a házba behordásra (b. verzió) fogja használni. De mindenképp egykezes verzió jöhet csak szóba, mert egy csúnya baleset miatt csak mankóval tud közlekedni.
Egy kicsit késve, de megpróbálom a fahordó kosár kérdését körbeírni. Az ilyen kosár után ácsingózókat (a továbbiakban: vevő) mindig megkérdezem arról, hogyan, mire használnák a kosarat. Eszerint:
a) a tűzifa szállítására és tárolására a tűzkeltő berendezés mellett,
b) csak szállításra,
c) csak benti tárolásra.
A vevő fizikumát elnézve azonnal kizárhatók a 3 köbméteres kosarak, megpakolva fel sem tudná emelni. Amennyiben szabályosan méretre vágott szantál, mahagóni, vagy egyéb egzotikus fafajta mutatós elhelyezése megkerülhetetlen a kastély kandallója mellett, az egyfülű ovális, kissé florentin, vagy szögletes dizájnkosár indokolt. Lássuk be, a pórnép néha nem csak az említett fafajtákkal fűt, hanem a rozsdás szöges leselejtezett tyúkólajtó darabjai is belekerülhetnek a nemes anyag közé, ez pedig a hagyományos kétfülű multifunkcionális gazdasági kosarat teszi indokolttá.
A rafinált kosárfonó az alábbi ideológiával kápráztatja el a VEVŐ-t: a fűtőberendezés melletti x méretű helyre egy nagyméretű, szögletes ládát fonnék, ebben akár egyheti fa is elfér. Beltérben akár néhány órai tárolás is szárít, így a fűtőérték tetemesen növekszik. A tárolót kiegészítendő egy szállítókosarat ajánlok, amelybe könnyű pakolni, és két kézzel fogva erőlködés nélkül szállítható a fa az előbb körülírt ládába. Ez a bevételnövelő megoldás - az én szempontomból.
Konklúzió: egy gazdasági kosár tökéletesen megteszi, további érv, hogy fűtési idényen kívül másra is felhasználható. Az elkészítés során nem kell szembesülni megrázó technikai elemekkel. A rossz hír az, hogy a kosarat legalább 160 cm-es vesszőből célszerű elkészíteni a várható igénybevétel miatt. Hozzáteszem, hogy a fent említett ovális-szögletes fahordó kosarat sem kéne 80-as vesszővel fonni.
Ha mégis a kifejezetten fahordó kosár kellene, úgy a szögletes forma tűnik járhatónak. Egye csuda, csinálok egy ilyet, csak az illusztráció kedvéért.
Ebbe kénytelen vagyok belekotyogni. Az elismerést nagyon köszönöm. Ez a húzott szegés anyagpocsékló, túlcifrázott, hatásvadász darab. Ennek ellenére a "külső" szemlélők le vannak ettől nyűgözve. Ezeket a fenntartásokat mind elmondtam Zsoltnak. Maradjunk abban, hogy egy nem túl nehéz, de látványos technikai elem. A Siménfalváról származó mesterem ezrével készítette a teljesen húzott kosarakat, ebből a csúcstermék az ún. vulcsai húzott kosár (Vulcsa szomszédos Siménfalvával), azaz olyan gazdasági (!) kosár, amely teljes egészében húzott. Ebben már 5-7 szál húzódik, legalább 5-ször fűzve. Olyan sűrű, hogy a szemes mák megáll benne.
Az áttört minták, húzások nem az én világom, de érdemes a technikával elbíbelődni, mondjuk bevásárló kosáron egész pofásan mutat. Mondjuk a kosárfonó alapműveltség része.
Nálunk is van aki bevállalja ezt a fajtát,engem eddig még nem fogott meg. Vagyis nem jól fogalmazok. Amiket eddig láttam,nem tetszettek,így nem éreztem ingert rá. :-))
Tied különben aranyos. Ilyet még nem láttam.
Hát,igen. Azért halkan megjegyzem,irigylem tőled a mestered.
Én most a fonásokba vagyok szerelmes. Meg füleket akarok sokat és szépet.
Készítettem is egy "nemtudommit". Na mindegy a lényege a pörgetett alj,tetején 5-ös fonás meg kettő nagy fül (a tetején összefogva). Azt mondják jó lesz virágot szedni,vagy a fáskosár egy érdekesebb változata. :-/
Sajnos az idén többet már nem megyünk fonni,itthon meg nincs vessző.
Blogomon írtam is róla.
