Egyetértek az előttemszólóval... Pesten mindenki utazik egy órát naponta...S sok mindenre jó ez: nyelvtanulásra. zenehallgatásra. szociográfiai nézelődésre.... tanulmányozásra... doktori készítésre pl. vagy csak egyszerúen alszol a buszon:)
Az jó, ha már valamilyen munka van kilátásban. Bár az egyórás utazás nem kevés. De munka mellett még mindig tudsz keresgélni, valami jobbat, vagy közelebb esőt...
Állandó munka egyelőre nincs. Alkalmiak vannak. Részben -megbízással- a korábbi munkám egy része, töredék pénzért, meg apróságok, néha-néha egy-egy weblap.
Meg programoznom kellene (már évek óta fejlesztgetek egy programot egy cégnek), de nem sok erőm van hozzá.
Ígéret van, ha minden igaz szeptembertől tanítás+rendszergarázdaság, másik városban, napi 2szer ~1 óra buszozással. Ha csak valami közbe nem jön, akkor ez lesz.
Ááááá, akkor hasonló. Tegnap napi magatartás értékelés piros karika de., zöld karika du. (lefordítva 3-as és 2-es). Megegyeztünk L-lel, ha már piros bármilyen, akkor nem is kérdezek semmit. Na de a zöld? Kérdem miért? Mert mikor mentem érte lassan pakolt be... No jó, tényleg 15 percet vártam a folyosón, amíg sikerült bedobálnia a táskába a könyveket, füzeteket, na de ezt én majd lerendezem vele... És majd felvételin magyarázzuk, hogy ja, csak azért virítanak az üzenőben a kettesek magatartásból, mert csigalassú???? Nonszensz.
Mellette jönnek haza a ku...a fa...z és társai kifejezések hallomásból. Na azok a gyerekek meg négyesek....
Picikénk már nem is olyan picike, pontosabban egyáltalán nem picike :) 10 hónaposan 77 cm és 11.3 kg óriásbébi... Szekrényajtók bemasnizva, némelyen gyerekzár (pont tegnap szerelte le az egyiket nagy diadalmasan), műanyagtálak konyhában szétdobálva, szőnyegrojtok megcsócsálva, virágok felköltözve egy nem használt szobába, csipketerítőm folyamatosan a földön :))) Általában így néz ki a munkálkodástól a lakás. Szuperszonikus fülekkel startol a lakás bármely pontjából, ha nyílik a spájzajtó. Tehát egy tök tündéri, örökvigyor, szorgoskodó 11 hónapos. Mászik, térdenállva rendezkedik és ha kézen fogjuk feláll. Pápázik, puszit ad, megjelentek az első szókezdemények és elkezdte szenvedélyesen szeretgetni a plüssállatokat.
'A férjem szerint ne foglalkozzak vele' szórul szóra ezt hallom én is:)
Nálunk külön megdícsérte az osztályt, hogy milyen jó gyerekek, az összes fiú ötös magatartású, csak 4 lány (D. és a barátnői:) kaptak 4-est, mert nem eléggé figyelnek az órán. A figyelmetlenség valós lehet (inkább a tartós figyelem hiányának nevezném), de hogy ettől miért négyes? Megjegyzem, ami érdekli, arra tud koncentrálni, de ez nem esik feltétlenül egybe Erzsi néni minden 45 perces órájával:)
Óh ezt a porosz, teljesítmányorientált magyar oktatásügyet már én is elátkoztam százszor. Mi még nagyjából tartjuk a százalékainkat - bár az L. figyelmetlensége matekból megteszi a magáét (tegnapi hibája pl. 4:4 = 16, Ja anya, szorzásnak néztem...), de most már értem, miért kell a gyerekkel iskolaotthon mellett itthon is tanulni... Elvont gondolkodást igénylő feladatok matematikából egy 8 évesnek... nonszensz szerintem. Meg a pénteken tanult szorzótáblából kedden felmérőt iratni felháborodottan, mert hétfőn még nem fújja mindenki... Értem én, értem, hogy hajt a tatár, de akkor mikor rögzül ???
Ezek szerint jövőre méginkább kössük fel...
Nálunk jövő hétfőn lesz szülői, én a magatartás miatt húzom a nyakam. Közepes, pedig egy nagyon jóindulatú, békés gyerek, csaaaak szájmenése van... Ez sajnos nagyobb bűn, mint a mások megverése, elgáncsolása stb. A férjem szerint ne foglalkozzak vele, de engem nagyon bánt...
Hová tűnt a válaszom? Két napja írtam... Szóval rontottunk, magyarból is 5-ről 4-re, matekból 4-ről 3-ra. Ebből sokféle következtetés levonható, a minden tárgyból új tanár, az új tanulási (néhol magolási) stílus, a magas követelmény, a nagyon erős osztály hátránya. A matek reális szerintem, a magyar nem, de évvégére próbálunk javítani. A készségtárgyak persze jelesek, beleértve az ének-zene tagozatot, meg a hangszert is. Összességében nem rossz így sem, de a tegnapi szülői után úgy kullogtam ki, mint a vert kutya, de asszem nem csak én...A három gyerek hármasa nagyobb szégyennek tűnt, mint az álamfő doktorija:(((
Iskolaválasztással nem irigyellek. Nagyon nem egyszerű. Azzal megtetézve, hogy menjen, vagy ne menjen meg pláne...
Csataló, Kiscsikó hogy veszi a harmadik osztályt? Állítólag nagyon nehéz. Legalábbis nálunk erre hivatkoznak a tannénik, h. muszáj most szigorúbbnak lenniük, mert akkor mi lesz harmadikban...
Én is csak évente egyszer... ha van egy percem.. hiába... szóval, Cicnek mindenféle boldogságosat, mindenkinek újévet, boldogat, meg szülinapokat... és képzeljétek K tegnap volt 6 éves... rohan az idő... :)
Most suliválasztás... illetve még hezitálás, hogy menjen, vagy maradjon... :)
