Keresés

GENKO GOSHO
(A hanyatlàs kalpàja)

A hanyatlàs kalpàjànak eredete az emberi lények elméjébôl ered. [az emberi élet hosszùsàgànak csökkenô periòdusa]
Minél « több embert fertôz meg » a 3 Méreg – mohòsàg, harag és tudatlansàg -, annàl inkàbb rövidül az emberek élete és vékonyodik termete.
Kinàban és Japànban, a budhizmus bevezetése elôtt, a nem-buddhista klasszkusok [taoizmus és konfucianizmus] ...rendet tartottak az emberek elméjében és szolgàltàk a vilàg irànyitàsait. De az elmék kezdtek egyre jobban eltàvolodni a jòtòl és közeliteni a rosszhoz; a nem buddhista klasszikusok [iràsok, tanitàsok] tul felületesekké vàltak azok hibàinak felfedésére, akik mélyen a rosszba fészkelték be magukat. Amikor lehetetlenné vàlt a nem buddh.iràsok segitségével kormànyozni a vilàgot, a buddhizmus apròdonként bevezettetett és a tàrsadalom visszanyerte nyugalmàt. Mert a buddhai bölcsesség egy tökéletes emberismeretre tàmaszkodik.

[A buddhista tanitàsok fokozatos bevezetésével a nem buddhista tanitàsok egyre inkàbb elveszitették befolyàsukat az embereken. Ennek következtében a nem buddh.tanitàsok bajnokai kezdték kivenni a buddh.tanitàsokbòl a lényegest, hogy bölcsebbek legyenek és ezeket belekeverték a sajàt szövegeikbe. Miàltal a tudatlan vezetôk azt hitték, hogy ez a nagy bölcsesség a nem buddh.tanitàsok sajàtja.]

Ily mòdon a jòra alapozott bölcsesség kezdett teret vesziteni mig végül a rosszra alapozott bölcsesség gyôzött az emberek szivében [lelkében, elméjében].
Amikor a buddh.iratokra tàmaszkodva akartak uralkodni, a Hinayana szutràinak bölcsessége màr nem volt elegendô, hogy visszahozza a békét. Ekkor bevezettettek a Mahayana szutrài. Az uralkodàsra hasznàlva, a vilàg visszanyert egy bizonyos békét.
A késôbbiekben azonban a Mahayana tanitàsainak bölcsessége sem lett elegendô. Ekkor tehàt az Egyetlen jàrmû Szutràja lett tanitva a kormànyzàsra, ami lehetôvé tette megismerni a nyugalmat egy bizonyos ideig.
Mindamellett, a mi korunkban sem a nem-buddhista tanitàsoknak; sem a Hinayana szutràinak, sem a Mahayana szutràinak, még csak a Lotusz Szutra Kivételes jàrmûjének sincs a legkisebb hatékonysàga. Ennek oka az, hogy az emberi elmében a mohòsàg, a harag és a tudatlansàg annyira erôs, hogy nem fogadja el a Vilàgmagasztalt felsôbbrendûségét a Nagy Jò véghezvitelében....
...A Törvény utolsò Napjai periodusban egyetlen bölcsnek, egyetlen erényes embernek sincs meg a képessége, hogy az emberi elme végtelen mohòsàgàt, haragjàt és tudatlansàgàt kontrolàllni tudja.
A Buddha eljutott oda, hogy meggyògyitsa a mohòsàgot a « meditàcio a test tisztasàgàn » nevû gyògyirral; hogy csillapitsa a haragot a « meditàciò a mindenki irànyàba valò jòindulaton » -nal; és hogy elkergesse a tudatlansàgot a « meditàciò az oksàg làncànak 12 szemén »-nel és a « meditàciò a kölcsönös fûggés eredetén » -nel.
De napjainkban ezeknek az elveknek a tanitàsa még rosszabbà teszi az embereket és csak megerôsiti mohòsàgukat, haragjukat és tudatlansàgukat; ugyanugy, mint ahogy a viz àltalàban eloltja a tüzet, a rossz legyôzetik a jò àltal; azonban amikor a viz maga is làngol, nem olthatò el még több vizzel...
Mostansàg, a T.U.N.periodusban nem a vilàgi életben elkövetett bûntények a legsùlyosabbak, hanem a vallàsos vilàg téves hite. Mivel a mai emberek nem értik ezt, minél jobban igyekszenek elismerésre méltò okokat teremteni, annàl inkàbb elôidézik a hanyatlàs jelenségét.
A Tendai, Shingon és màs iskolàknak adott tàmogatàs bàr làtszòlag dicséretreméltò cselekedetnek tünik, azonban a valòsàg az, hogy ez egy végtelen rossz aktus, rosszabb mint az 5 Fôhiba és a 10 Rosszcselekedet...
Ebbôl kifolyòlag ha lenne a vilàgon egy olyan bölcs, mint a Magasztos, aki elérte a végsô Felbredést; s ez talàlna egy bölcs uralkodòt, akivel együtt elhatàroznàk, hogy véget vetnek az olyan akciòknak, melyek csak làtszòlag jòk...akkor az orszàg bizonyos békére talàlna.
Mindez a Lòtusz Sz.elsô kötetében van megmagyaràzva, ahol mondva van:
< Minden jelenség valòdi jellege csak a buddhàk körében érthetô meg...>
Abban a kifejezésben, hogy: < összefüggés van elejétôl végig >, az « eleje » a gyökeret jelenti, a jòt és a rosszat egyarànt tartalmazza; a « vége » pedig a gyümölcsöt, hasznosat vagy kàrosat. Buddhàknak nevezzük azokat, akik teljesen ràébredtek a jò és rossz természetére, a gyökértôl kezdve az àgakig és a levelekig.
T'ien-t'ai mutatta ki:
< Az élet minden pillanatban föl van ruhàzva a 10 létàllapottal...> Tchangngan pedig:
<A buddha ezt az igazsàgot tekintette [ e vilàgra jövetele] legvégsô okànak.>
Hogy lenne könnyû mindezt megérteni?
A L.Sz.-ban van mondva:
< Es minden amit a Buddha tanit ….semennyire sem tàvolodik el a valòsàgos entitàstòl..>
T'ien-tai ezt igy tolmàcsolja:
< Ami a munkàt és a mindennapi életet illeti, semmiben sem különbözik a végsô igazsàgtòl.>

A bölcs nem az, aki a tàrsadalom szabàlyain kivül gyakorolja a buddhizmust, hanem inkàbb az, aki a vilàg mély ismerete àltal megtalàlja a legmegfelelôbb viselkedési mòdot.

TATSUNOKUCHI GOCHO
A taccunokucsi üldözés

<< Nem tudom, hogyan köszönjem meg gyakori leveleit.
Az üldöztetésem pillanatàban, mùlt hò 12-én [1271.szept.12], nemcsak hogy elkisért ön Taccunokucsiig, hanem ki is jelenette, hogy kész meghalni mellettem. Ez engem mélyen meghatott.

A mùltban, megszàmlàlhatatlan helyeken elvesztettem màr az életem: feleségemért, gyermekeimért, földemért vagy hozzàtartozòimért. Felàldoztam életem a hegyekben, a tengeren vagy folyòn, egy parton vagy egy ösvényen. De még egyetlen egyszer sem haltam meg a Lòtusz szutràért, s nem voltam üldözve sem a « dàjmoku » szavalàsàért. Ebbôl kifolyòlag egyetlen vég - ezek közül – sem tette lehetôvé, hogy megvilàgosodjak...
Mégis, ebben az életben, azért lettem szàmûzve Ito-ba és kis hijàn kivégezve Taccunokucsiban, mert a L.Sz.gyakorlòja vagyok. Taccunokocsi a hely, ahol Nicsiren életét adta; s mivel ott meghalt a L.Szutràért, hogyan lehetne ez a hely kisebb fontossàgù, mint a Buddha Földje? Az van mondva a L.Sz.-ban:
<A vilàgegyetem összes buddha-földjén csak egyetlen Legfelsôbb Jàrmû van.> Ez az egyetlen Legfelsôbb Jàrmû a Lòtusz Szutra. Az Univerzum valamennyi buddha-földjén, nincs igazi tanitàs a L.Sz-àn kivül. Ahogy olvashatjuk màshol a szutràban:
< A Buddha idôszakos tanitàsai el vannak vetve.>
Ha ez igy van, akkor minden hely, ahol Nicsiren üldöztetve van a Buddha Földjévé vàlik.
A vilàg összes helye között Taccunokucsiban, Katase-ban, a Sagami vidéken tartozkodik Nicsiren élete. Mivel ezen a helyen lemondott életérôl a L.Sz.-ért, Taccunokucsit hivhatjuk egy Buddha-földnek. A Dzsinriki fejezet jelenti be ezt az elvet:
< Egy erdôben ugyanùgy mint egy kertben, a hegyekben mint ahogy a völgyben vagy egy nagy mezôn..., a buddhàk a nirvànàba lépnek.>
Ön elkisért engem, elhatàrozvàn, hogy életét adja a L.Sz.gyakorlòjaként. Viselkedése meghaladja Hon Yen-ét....
Ha hiszek abban, amit ràmbiztak, ùgy làtszik, hogy nemsokàra a Sado-ra fognak szàmûzni, Hodzso parancsàra. A 3 égi istenség közül a holdisten fölvevén egy fényes tàrgy külsejét, megmentett engem a lefejeztetéstôl, Taccunokucsiban. Aztàn néhàny nappal ezelôtt a csillagok istensége jött le a közelembe.* Nem hiànyzik màr csak a Napisten. Biztos vagyok a védelmében. Milyen megnyugtatò ez!
A Hosshi fejezet mondja:
< [A Buddha] elküldi az istenségeket különbözô formàkban, hogy megvédjék a L.Sz.gyakorlòjàt.>
Ez nem hagy helyet a legkisebb kételyemnek sem. Az Anrakugyo fejezetben olvassuk:
< Sem a szablya sem a bot nem tudnak majd neki àrtani.> , a Fumon fejezetben pedig:
< A szablya azon nyomban darabokra lesz törve...>
A szutrànak ezen szavai nem lehetnek valòtlanok.
Egy erôs és szilord hit létfontossàgu dolog.>>

* Szeptember 13-a éjszakàjàn, Echi-ben, ahol Nicsiren Dàjsonin éppen tartòzkodott, egy vilàgito tàrgy esett le az égbôl és egy elôtte lévô szilvafa àgàn fönnakadt.

Mielôtt folytatnàm életének történetét, egy kis kitérô:

Tatsunokuchi eseménye (1271) egy ujjàszületés volt Nicsiren Dàjsonin szàmàra. Késôbb irja a « Tanulmàny a szemek kinyitàsàra » c.iràsàban, hogy: < a Nicsiren nevû személy le lett fejezve>. Az ùj ember, aki kis hijàn lefejeztetett, teljesen màs lett. Elhatàrozàsa vàltozatlan, de eljött az idô szàmàra, hogy megmutassa igazi természetét.
Kinàban, Tiantai nagymester magyaràzta a Lòtusz Szutràt, két részre osztva azt. Az elsô 14 fejezetnek a « shaku-mon » nevet adta (teorikus tanitàs), az utolsò 14 fejezetnek pedig: « hon-mon »nevet (lényeges tanitàs). « Hon » vagy hom= eszencia, lényeg; « shaku »= àrnyék. Vagyis a teorikus (elméleti) tanitàs olyan, mint az àrnyéka a lényeges tanitàsnak, ami a testet képezi.
Tatsunokuchi elôtt Nicsiren ùgy jelent meg, mint Jogyo bodhiszattva, egy gyakorlò, akinek a Buddha eltünése utàn, egy bizonyos korban valò eljövetelét a L. Sz.elôrejelezte. A tatsunokuchi-i üldöztetések utàn kinyilvànitotta « buddha- természetét », amely -« kezdetek-nélküli-buddha-természet » - egyet tesz a Myoho-Renge-Kyo legfölsôbb törvényével. Màsképpen mondva, megelôzô szerepe csak visszatükrözôdése volt valòsàgos küldetésének, amiért született.
Tiantai ugyanilyen megkülönböztetést tett a 14 elsô és 14 utolsò fejezet Shakyamunija között. Az elsôkben Shakyamuni egyszerûen egy személy volt Indiàban, aki elérte a megvilàgosodàst. A màsodik felében ez egy màr a végtelen régi idôkben megvilàgosodott buddha volt, akinek buddha-àllapota örökké tart.
Egy buddha szàmàra a folyamat abbòl àllt, hogy elvesse àtmeneti természetét, igazi azonossàgànak kinyilvànitàsa érdekében (buddh. jelentése: hosshaku kempon).
Nicsiren véghezvitte ezt Tatsonokucsiban. Ez teljesen nyilvànvalòvà vàlik a « Valòdi hòdolati tàrgy » c. iràsàban, ahol ùgy mutatja be magàt, mint az eredeti buddha, akinek élete egyet képez a Nammjohorengekjo örökkévalo törvényével. Ezt a « kezdetek-nélküli-eredeti-buddha » kifejezést lehet, hogy nehéz felfogni, de emlékezzünk arra, hogy Nicsiren mindig azt hangoztatta, hogy az igazi buddha az egy közönséges ember és egy közönséges ember az valòsàgos buddha.
Vagyis a buddha-àllapot létezik minden élôlényben. Igen àm, csakhogy az emberi lények csak akkor jutnak el a buddhasàghoz, ha megmutatjuk nekik hogyan lehet megjeleniteni ezt.
Azt is mondhatnànk, hogy N.D.küldetése az volt, hogy megmutassa az embereknek, hogyan tudjàk kifejezésre juttatni buddha-àllapotukat, amely az élet velejàròja. Ami azonban csak rendszeres gyakorlàssal érhetô el.
Amikor tehàt Nicsiren buddha-àllapota tökéletes éberségben volt - kinyilatkozvàn valòdi természetét-, utat nyitott az egész emberiségnek, hogy az eljuthasson a megvilàgosodàshoz. Azért született, hogy egy vallàsi (spirituàlis) forradalmat hajtson végre, amely lehetôvé teszi az embereknek, hogy àtalakuljanak (megvàltozzanak) és megvàltoztathassàk környezetüket (körülményeiket). Egyik iràsàban jelenti ki, hogy aki magasztalja az élet valòsàgos entitàsàt, mely a Nam-Mjoho-Renge-Kjo, ezàltal ott talàlja magàt szemben az eredeti buddhàval. E gyakorlat segitségével ô maga is buddhàvà lesz.

Hàt csak olvasgass és ha valamit nem értesz, kérdezz rà!
(nem biztos, hogy tudok rà vàlaszolni, de megpròbàlom...):-)

Szia!

Megtaláltalak, de egyelőre inkább csak olvasgatnék. Úgy látom lesz mit.

Üdv.:)

Oto gozen goshosoku
A Törvény felsôbbrendûsége (szupremàciòja)

<< Mielôtt a buddhizmus be lett volna vezetve Kinàban, a « hàrom uralkodò » és « öt csàszàr », a 3 kiràlyok, T'ai-kong Wang, Tcheon, Lao Tseu és Confucius iràsait hivtàk klasszikusnak (kànonnak).
Ezek az iràsok megtanitottàk az embereknek a hibàtlan viselkedést és a szülôk irànti tisztelet fontossàgàt. Egy vilàgos elkülönités lett lefektetve felsôbbrendû és alsòbbrendû között, hogy az orszàg bölcsen legyen kormànyozva. Az alattvalòk engedelmeskedtek az uralkodòknak, követték az alapszabàlyokat és az ég vàlaszolt imàdsàgaikra. Az a gyermek vagy alattvalò, amely ezeket àthàgta [pl.gyermeki tisztelet hiànya miatt] meg lett büntetve.
Amikor a buddhista iràsok Indiàbol megérkeztek Kinàba, voltak akik hiveivé vàltak, màsok meg el akartàk vetni, ami polémiàhoz vezetett; Mire az uralkodò összehivta a két pàrt képviselôit egy szòpàrbajra. A nem buddhista tanok képviselôi alul maradtak a Buddha tanitvànyainàl.
Ettôl fogva akàrhànyszor megmérkôzött a 2 csapat, a nem buddhista tanok hiveinek érvei olyan könnyen meg lettek càfolva a buddhizmus hivei àltal, mint ahogy a jég elolvad a napon, vagy a tûz kialszik a viz àltal.
Ahogy a szutràk érkeztek egyik a màsik utàn, nyilvànvalòvà vàlt, hogy tartalmuk àltal külömböztek egymàstòl és némelyek magasabbrendûek voltak a többinél. Màs-màs kategòriàba tartoztak, mint pl. Hinayana és Mahayana, exoterikus [avatatlanoknak szànt] és ezoterikus [rejtett értelmû], idôszakos és végleges – szutràk. Egy példa: Minden kônek kisebb az értéke mint az aranynak, de az arany is lehet különbözô minôségû. Az az arany, amit az emberek vilàgàban talàlunk soha nem magasbb értékû, mint amelyiket a Dzsambo folyòban talàlhatni. De ennek az aranynak is kisebb az értéke, mint a Brahma egében összegyûjtött aranyaknak. Ugyanily mòdon: minden buddhista szutra hasonlò az aranyhoz, de egyesek jobb minôségûek és mélyebbek, mint a többi.
A szutràk, melyeket Hinayanànak neveznek, olyanok mint egy kis bàrka. 2-3 személyt szàllithat csak, nem szàzat vagy ezret. Ezzel a néhàny emberrel ami rajta elfér, a bàrkànak közel kell maradnia a parthoz, nem érheti el a màsik oldalt. Rakomànya is csak néhàny tàrgy lehet. Ellenben a Mahayana szutrài olyanok, mint egy hajò, amelyre 10-20 ember is felfér, plussz nehezebb rakomàny, s Kamakuràbòl Tsukushi-ig [délre] vagy Mutsu-ig [északra] is el lehet vele jutni. De a végleges Mahayana tengerjàrò hajòja sokkal nagyobb, mint a Mahayana többi szutràinak hajòi. Megvan rakodva ritka kincsekkel és akàr 1000 utassal a fedélzetén, elmehet Koreàig vagy Kinàig is.
A Lòtusz Szutra, a legnagyobb jàrmû Tana, ehhez hasonlatos.
Devadatta az egyik legnagyobb gonosztevô volt, mégis a L.Sz.megjòsolja, hogy egyszer « az ég kiràlya » nevû buddha lesz. Azsatasatru egy rossz kiràly volt, megölte sajàt apjàt, de amikor meghallotta a L.Sz.egyetlen versszakàt, hitt benne és köteléket kötött a szutràval. [kigyògyult a lepràbòl és meghosszabbitotta életét] A sàrkàny-kiràly lànya buddhistàvà lett, miutàn Mondzsisiri bodhiszattva a Lòtusz Szutràt tanitotta neki. [s eljutott a buddhasàghoz]
Ràadàsul a Buddha azt mondta, hogy a Törvény Utolsò Napjai periòdus éppen az lesz, amikor a Lòtusz Szutràt terjeszteni kell és ennek a zavaros kornak férfiaira és asszonyaira bizta ezt a feladatot.
Igy tehàt a külömbség a nem buddhista tanitàsok és a szutràk között olyan nagy, mint a kövek és az arany között. S minden màs Mahayana-szutra (Kegon, Dainichi, Kammuryoju, Amida és Hannya) a Lòtusz Szutràhoz képest olyan mint a szentjànosbogàr fénye a nap vagy hold fényéhez képest. S a külömbség nemcsak a szutràk között létezik, hanem azok között is, akik gyakoroljàk.
A Shingon külömbözô mesterei, akik a Dainichi szutràban hisznek, amikor egy vita folyamàn szembeàllitòdnak a L.Sz.gyakorlòival, olyanok mint a viz àltal eloltott tûz.
A napfelkelte elôtt a jég olyan kemény, mint a fém. De a legkeményebb jég is könnyedén megolvad a nyàri napsütés hatàsàra, s a legnagyobb tûz is elolthatò vizzel. A Shingon mesterei mind bölcseknek làtszanak, de olyanok, mint aki elfelejtette a nap létét és azt vàrja, hogy a jég örökké kemény marad...
Mint tudjuk, a mongol tàmadàs elôtt korunk embereinek gôgje hatàrtalan volt. De tavaj, a X.hònap òta, egyik sem mutat több kevélységet, miutàn Nicsiren elôre megjòsolta ezt az eseményt Ha a mongolok ujra tàmadni fognak, senkinek sem lesz bàtorsàga fölvenni velük a harcot...Mindezek azért, mert a Shingon és Nembutszu mesterei, meg a Ritsu szerzetesei szabadon gyûlölhetik a Lòtusz Sz.gyakorlòjàt, aki Shakyamuni Buddha küldötte. Ezàltal elôidézték az ég haragjàt és hogy minden ember gyàva lett.
Amikor Kamakuràban voltam, nehéz volt nekem megàllapitanom, hogy a hivôk közül kiknek volt felületes vagy mély hite. Csak azutàn derült ez ki, amikor kegyvesztett lettem. A Sado szigetre valò szàmüzetésem utàn senki sem làtogatott meg. Egyedül ön, egy nô, bizonyitotta ôszinteségét felém, szàmos adomànnyal és azzal, hogy személyesen eljött hozzàm. Ez olyan csodàlatos volt, hogy alig birtam elhinni. S most, a Minobu hegyen is meglàtogatott...Semmi kétség, hogy a buddhai istenségek és a 10 démon-làny védemezni fogjàk majd. Egy nô szàmàra a Lòtusz Szutra olyan mint egy làmpàs a sötétségben, mint egy hajò, amely àtmenti a tengeren, vagy mint egy védelmezô a veszélyekben. A Buddha igéri ezt meg a L.Sz.-ban. [XXIII.fej.]
Miao-lo mester mondja, hogy az istenségek védelme a hit erejének a függvénye. Ez azt jelenti, hogy ha egy személynek a hite erôs, biztos lehet az istenségek segedelmében...
Japànban, az uralkodòtòl kezdve a legegyszerûbb lakosig mindenki Nicsiren eltüntetését kivànta, de a mai napon még mindig életben vagyok. Ez annak az eredménye, hogy még ha egyedül vagyok is, hitem a Lòtusz szutràban erôs....
Egy nagyerejû ember nemsok hasznàt veszi erejének, ha elméje hatàrozatlan. Ebben az orszàgban van sok bölcs, de bölcsességük nem szolgàl semmire, mert rossz vezérek irànyitjàk ôket. Az utolsò mongol tàmadàs soràn az Iki és Tsushima szigeteken katonàk és civil lakosok ezrei lettek legyilkolva vagy estek fogsàgba, fulladtak vizbe, vagy zuhantak szakadékba. Ha a mongolok ùjra tàmadnak, a veszteség még nagyobb lesz...Készüljön föl erre az eshetôségre és meneküljön màshovà és màr most.
A L.Sz.-val valò szembehelyezkedésük miatt, Japàn lakosai kihivtàk maguk ellen a pusztulàst. S mivel ki merem ezt mondani, azok akiknek a làtòköre szûk, azzal gyanusitanak, hogy arogàns vagyok, pedig nem errôl van szò. Ha nem mondanàm ki, akkor nem lennék a L.Sz.gyakorlòja. Amikor a meglàtàsaim megvalòsulnak majd, az emberek el fogjàk hinni figyelmeztetéseimet. S mert ezeket most kimondom, akik a jôövôben élnek majd, el fogjàk ismerni bölcsességemet.
A Nirvana szutra egyik kommentàrjàban olvashatò: < A testnek nem sok jelentôsége van, de a törvény örökkévalò. A Törvény védelme érdekében késznek kell lenni az életét is felàldozni..>
A testem nem fontos, mivel a Törvény a legnagyobb, s még ha gyûlölnek is és megvetnek, kétségtelenül el lesz terjedve. Egyetlen vak szemének megnyitàsa eredményeképpen a jòhatàsok kifejezhetetlenek. Hogy irhatnànk le akkor a jòhatàsok mértékét, melyeket valamennyi japàn ember, sôt az egész emberiség szemének kinyitàsàval érdemlünk ki?
A Lòtusz Sz.-ban olvassuk:
< A Buddha eltûnése utàn, akik megértik ennek a szutrànak az értelmét, mindnyàjan az égi és emberi lények szemei.>
Tehàt amikor a japànok gyûlöletüket fejezik ki Nicsiren irànt, olyan ez, mintha ki akarnàk vàjni minden égi és földi lénynek a szemét. Ez az oka, hogy egyik napròl a màsikra az ég megmutatja haragjàt és a katasztròfàk megsokszorozòdnak. Taishaku, az ég ura, még a « yakan »-ròkàt is tiszteletbe tartotta, amiért az a törvényt tanitotta neki. Ezért Shakyamuni Budha alakjàban született ujjà.
Nem volt véletlen, hogy Fukyo bohiszattva megvetett, megkövezett és bottal vert volt. Valòszinûleg azért, mert megelôzô életeiben szembeàllt a Hibàtlan Törvénnyel. Az a mondat, hogy « levezekelte hibàit » [L.Sz.XX.fej.] azt jelenti, hogy miàltal ezen üldöztetésekkel talàlkozott, teljesen sikerült neki « levezekelni » minden multbeli hibàt.
A Buddha 24 utòdja mind a buddha küldötte volt, aki elôre megmondta eljövetelüket. Közülük a 15.: Kanadeva, meg lett gyilkolva egy brahmàn àltal; a 24.: Aryasinha lefejeztetve Danmira kiràly àltal; Buddhamitra és Nagardzsuna bodhiszattva is célpontul szolgàltak szàmos üldözésnek, ugyanakkor a többiek jàmbor kiràlyok védelmét élvezték és terjeszthették a buddhizmust, zaklatàs nélkül. Ez azt làtszòdna megmutatni, hogy léteznek jò és rosz orszàgok a vilàgon és hogy kétféle mòdja van a Törvény [Tan] terjesztésének: « shoju » és « shakubuku ».
Még Indiàban is voltak üldöztetések a Hibàtlan törvény és Formàlis törvény idejében. Most a T.U.N.periòdus elején vagyunk, egy Indiàtol tàvoli orszàgban. Vàrtam, hogy hasonlò üldözések történjenek és felkészültem ràjuk. Ez egy olyan elv, melyet régen tanitottam....Kangyo-soku, egy ùtszakasz a tökéletes tanitàsban lévô 6 gyakorlatbòl. Abbòl àll, hogy azt teszük, amit mondunk és azt mondjuk, amit teszünk...
Talàlhatunk olyanokat, akik képesek szòròl szòra elszavalni az egész Lòtusz Szutràt, de sokkal nehezebb ennél ùgy viselkedni, amit tanit. Irva van a szutràban:
< Miutàn van gyûlölet és irigység bôséggel màr a Buddha életében, nem lesznek-e ezek még rosszabbak a « trepà »-ja [eltàvozàsa] utàn?...Meg lesz tàmadva karddal és bottal, szàmûzve lesz nemegyszer...Egy gyûlölettel teli vilàgban rendkivül nehéz lesz hinni.>
Ezek a Szutràbòl valò idézetek, de lehetetlen tudni, hogy mikor teljesülnek majd be.
A mùltban Fukyo bodhiszattva és Kakutoku szerzetes olvastàk ezeket a részeket és megélték ezeket. De a Hibàtlan és Formàlis Törvény idôszakain kivül, a T.U.N.periòdusàban egész Japànban Nicsiren tûnik az egyetlennek, aki ugyanezt tette.
Mostanàig Nicsiren teljes egészében elolvasta a Lòtusz Szutràt. Egyetlen mondat, egyetlen rész elegendô belôle a megvilàgosodàshoz; s mivel teljes egészében elolvastam, a jòhatàsok még nagyobbak lesznek. Mindez làtszòdhat elbizakodottnak, pedig a legdràgàbb kivànsàgom csak az, hogy az egész orszàgot a megvilàgosodàshoz vezethessem...>>

:-)
En meg forditgatok, forditgatok...abban a reményben, hogy minél többször olvasom, annàl többet fölfogok belôle, s hogy talàn màs is igy lesz vele...
Kösz, hogy errejàrtàl és olvastàl!

Nem, nem...fogalomzavarban vagyok. A jòt kijavitottam rosszra.:-(

Tehàt Nicsiren idejében, a XIII.sz.-ban, az ô àllitàsa szerint màr több mint 200 éve beléptünk a Törvény utolso napjainak nevezett idôszakba, 22OO évvel a Buddha eltûnése utàn.
(huuu, majdcsak kinyögöm..)

Màris egy hiba:

helyesen: ..Jelenleg több mint 2200 éve beléptünk...
:-(

folyt.

...Jelenleg több mint kétszàz éve beléptünk a Törvény utolsò napjai periòdusba. Milyen rendkivüli, hogy Nicsiren az, aki elsôként irta meg ezt a nagy mandalàt, fölemelvén igy a Lòtusz Szutra terjesztésének zàszlajàt, amikor még a nagy mesterek, mint Nagardzsuna, Vasubandhu, T'ien-t'ai és Miao-lo is képtelenek voltak erre!
Ez a mandala azonban nem egy Nicsiren-talàlmàny. Ez az a hòdolati tàrgy, mely tökéletesen összetartozik Sàkjamunival és a többi, a Kincses Toronyban lévô buddhàval, olyan hûen mint a lenyomat az agyagtàblàval.
A Lòtusz Sz.cimének 5 iràsjele a Kincses Torony középpontjàban van felirva, a 4 Egi kiràly pedig a négy sarokban ül. Sàkjamuni és Taho Buddha, valamint a « földbôl kipattant bodhiszatvàk » 4 vezetôje (1) fônt vannak ugyanabban a sorban. Alattuk ülve talàlhatòk Fugen és Mondzsu bodhiszatvàk, valamint a hallgatòk, mint pl. Sàriputra és Modgaljajana. Ezek mellett vannak a nap és hold istenségei, a 6. ég démonja, a sàrkànykiràly és Asura, Fudo és Ajzen pedig délre és északra vannak helyezve. A kegyetlen, àrulò Devadatta és a tudatlan sàrkànylàny is jelen vannak. Kisimodzsin [emberevô òriàsnô] is megjelenik tiz lànyàval, akik az egész Vilgmindenségben az emberek életét àssàk alà.
Japàn oltalmazò istenségei is jelen vannak [a Gohonzonon]: Tensò Dàjdzsin és Hacsiman bodhiszatva, képviselve az égi istenek 7 kategòriàjàt, a földi istenségek 5 kategòriàjàt valamint minden nagyobb és kiszbb istenséget àltalàban...
A Hoto fejezetben van mondva: < Az egész gyülekezet felàllt és a levegôbe emelkedett..>
Minden buddha, bodhiszatva és nagy bölcs, a 2 vilàg érzô lényeinek 8 kategòriàja [2 vilàg: 1.= a vàgyak vilàga, 2.= anyagi vilàg] – akik föl vannak sorolva a Lòtusz Sz.1. Fejezetében – mindezek, kivétel nélkül ebben a Gohonzonban lakoznak.
Megvilàgitva a Csodàlatos Törvény 5 iràsjele àltal, megjelenitik a Buddha természetét, melyet magukban létezô mòdon birtokolnak.
Ez az alapvetô hòdolati tàrgy.
A Szutra igy fejezi ki ezt az elvet: < Minden jelenség megnyilvànitja a létezô dolgoknak valòsàgos tulajdonsàgàt.> [L.Sz.2.fej.]
Miao-lo jelenti ki: << A valòsàgos entitàs elmaradhatatlanul jelen van minden jelenségben, minden jelenségben elmaradhatatlanul mozgàstérben van az élet 10 kifejezési mòdozata [körülménye]. Ez a 10 körülmény elmaradhatatlanul hat/mûködik a 10 létàllapotban [birodalomban] és a 10 létàllapot elmaradhatatlanul meghatàrozza egyszerre az életet és ennek környezetét.>>
T'ien-t'ai kijelenti: << A valòsàgos entitàs mély elve a Mjò Hò Renge Kjò ôsi/kezdeti Törvénye.>>
Dengyo nagymester irta: << Az « Ichinen sanzen » entitàsa a Buddha maga, aki sajàt maga àltal szerezte meg a megvilàgosodàst és ez a Buddha nincs felruhàzva semmilyen rendkivüli sajàtossàggal.>>
Mindezekbôl kifolyòlag, ez a Gohonzon a legfôbb, példa nélküli mandala, mert a Buddha eltûnése utàni több mint 2200 év alatt soha nem lett megnyilvànitva.
Egy nô, aki a Gohonzonnak szenteli magàt, magàhoz vonzza a boldogsàgot ebben az életben. A Következô életében pedig a Gohonzon vele lesz és mindig megvédi. Mint egy lanterna a sötétségben, mint egy erôs kar egy göröngyös ösvényen, a Gohonzon oltalmazni fogja önt, Nicsinyo asszony, akàrhovà is megy...
Ne keresse ezt a Gohonzont önmagàn kivül. Nem létezik ez csak a husunkban, bennünk, közönséges emberekben, akik ôrizzük a Lòtusz szutràt és szavaljuk a Nam Mjoho Renge Kjo-t.
A test a 9. tudat palotàja, megvàltoztathatatlan realitàs, amely az élet minden mûködését irànyitja. « Rendelkezvén a 10 létàllapottal » - azt jelelnti, hogy mind a 10 létàllapot,, kivétel nélkül, megvan a buddha- àlapotban. Ime miért hivjuk a Gohonzont mandalànak. Mandala – ez egy szanszkrit szò, mely azt jelenti: « tökéletes birtoklàs » vagy « jòtétemény/àldàs-halom ». A Gohonzon nem létezik egyedül csak a hitben. Ahogy mondva van a Szutràban: < Egyedül a hit àltal juthatunk a buddhasàghoz.>
Mivel Nicsiren tanitvànyai, szerzetesek ugyanugy mint vilàgiak, hisznek a L.Sz.felsôrendûségében - amely azt mondja: <...becsülettel elvetvén az idôszakos tanitàsokat..> és < ..ne fogadjanak el soha akàr csak egy mondatot sem a többi szutràbòl..> - bemehetnek a Gohonzon kincses tornyàba.
Tegyen meg minden lehetô erôfeszitést jövôje érdekében. A legfontosabb szavalni a NamMjohoRengeKjo-t és elérni a buddhasàgot. Minden a hit erejétôl függ. A hit a buddhizmus alapja. Ezért irja a Maka Shikan:
< A buddhizmus az egy terjedelmes/messzenyùlò òceàn, de csak azoknak van hozzàfrhetôségük, akik hittel rendelkeznek.>
Miao-lo ezt igy tolmàcsolja: < Még Konfucius is azt tanitja, hogy a hit jön elsônek. Ez még inkàbb érvényes a buddhizmus mélységes alapelveire. Hit nélkül hogyan kôzelithetnénk meg? Ezért hatàrozza meg a Kegon szutra a hitet, mint a gyakorlat bàzisàt és a jòtétemények anyjàt.>
T'ien-t'ai és Miao-lo magyaràzatai vilàgosan megmondjàk, hogy a hit az alapja mindennek.
Akik hisznek a Lèotusz Szutràban és szavaljàk a NamMjohoRengeKjo-t, teljesitik az « 5-féle gyakorlat »-ot, mely Dengyo nagymesternek lett személyesen àtadva Tao-souei szerzetes àltal, amikor Kinàba ment. [Tao-souei: tizedik örököse a T'ien-t'ai iskolànak Kinàban. Miao-lo irànyitàsa alatt tanult és adta tovàbb a doktrinàt]
Ez egy fontos tanitàs Nicsiren tanitvànyai és a hivôk szàmàra. Amilyen a Jiuriki fejezetben jelölt gyakorlat...

[Nicsiren Dajsonin]

sok mindenen fönnakadok. igazából egyre több mindenen. s rájövök nap mint nap, hogy a régen elolvasott szövegekből csak egy szűk részletet értettem meg, mintha csak egy kulcslyukon át nézném az eget. most új kulcslyukak vannak, de régen okosabbnak éreztem magamat.

zen: igen-igen. bár hogy mennyire képviselem, azt nem tudom. egyelőre olvasgatok, elmélkedek, és várom, hogy a tudatom jobbá tegye a világot.

Shujô shinshin gosho

A Lòtusz szutra elôtt bemutatott szutràk tàrgyaltàk az egyszerû halandòk testét és elméjét...Ezek [a szutràk] azért lettek bemutatva, hogy a közönséges emberek szàmàra hozzàférhetôk legyenek, s még ha a Buddha tanitàsairòl is van szò bennük, semmit nem jelentenek ki, amely ne lehetne felfoghatò a közönséges emberek elméje àltal. Ezért « zuitai » szutràknak nevezzük ezeket; (Szutràk, melyek azok elvàràsaira vàlaszolnak, akikhez szòlnak.)
Mindezt hasonlithatnànk olyan szülôkhöz, akik nem szeretik tulzottan az alkoholt, de mivel egyetlen fiuk igen, irànta valo szeretetbôl – amikor meghivjàk ôt egy « szaké »-ra [a japànok nemzeti itala] – ugy tesznek, mint ha ôk is élvezettel innàk ezt az italt. A fiu – nem tudvàn az igazat -, azt gondolja, hogy apja és anyja igazàn szereti a « szaké » izét...
A Törvény utolsò napjai-nak egyszerû halandò azt képzelik, hogy amit olvasnak a különbözô szutràkban az megfelel a Buddha szellemének. S mivel még nem eléggé müvelték ki, sajàt elméjük teljesitménye korlàtozott, s igy ez csak kevés johatàst okozhat nàluk.
Ellenben a Lotusz Szutràt « zuidzsu » szutrànak nevezzük, melyben a Buddha egyenesen àtadja sajàt szellemét. S mivel a Buddha elméje hatàrtalan, még azok is akik nem értik (az elveket, melyeket bemutat), felbecsülhetetlen jòhatàsokat kaphatnak e szutra recitàlàsa àltal...Egy olyan személy is, akiben nincs semmi különleges, ha hisz ebben a szutràban, a Buddha àltal ùgy lesz tartva, mint egy jò személyiség.
A Lotusz szutra tanitàsai olyan formàkat vesznek föl, amelyek az emberek képességeitôl, az idôtöl, az orszàgtòl és a terjesztô személytôl függôen vàltoznak. Ezt - ugy tûnik – még a « togaku » stàdiumba eljutott bodhiszattvàk sem tudjàk. Hogy érthetnék meg akkor a Törvény Utolso Napjai egyszerû halandoi?

Altalànossàgban véve 3 féle üzenetvivô létezik. Az elsôk nagy intelligenciàval rendelkeznek; a màsodikak sem nem különsösen okosak, sem nem tudatlanok; a harmadikak tudatlanok (nemtudòk), de tökéletesen érdemesek a bizalomra.
Ezek közül a hàromféle üzenetvivôk közül az elsôk nem követnek el semmilyen hibàt (Buddha üzenetének àtadàsa közben). A màsodik csoport üenetvivôi, rendelkezvén egy bizonyos intelligenciàval, amely azonban nem éri el az elsô csoportét, hozzàtesznek az üzenethez a sajàt hitükbôl. Emiatt ezek a legrosszabb üzenetvivôk. A harmadik fajta üzenetvivôk, mivel nincs nagy tudàsuk, nem tudvàn semmit hozzàtenni, becsületességükbôl kifolyolag hûségesen tovàbbitjàk az üzenetet teljes egészében. Miàltal tehàt jobbak mint a 2. csoportbeliek s néha még az elsôknél is hûségesebbek.
Az indiai 4 Rendbeli bölcsek (pl. Mahakashyapa, Ananda, Nagardzsuna, Vasubandhu...) hasonlithatòk az elsô csoportbeli üzenetvivôkhöz. Kina mesterei a màsodikhoz és a T.U.N.tudatlan de becsületes emberei pedig a harmadik csoporthoz.
Hagyjuk most azt az idôt, amikor a Buddha még élt. A halàlàtòl szàmitott elsô 1000 évet ugy hivjuk: a hibàtlan Törvény kora, melyet kétszer 500 évre oszthatunk. Az elsô 500 év alatt a Hinayana szutrài voltak terjesztve; Ezeket Mahakashyapa, Ananda és a többiek tanitottàk. A màsodik 500 évben Ashvagosha, Nagardzsuna, Vasubandhu és màsok az idôszakos Mahayana szutràit terjesztették. Ezek közül egyesek a Buddha tanitàsaihoz hasonlòmagyaràzatokat adnak, de sokszor hibàba esnek. A màsodik 1000 év: Formàlis Törvény koràban a buddhizmus bevezettetik Kinàba. De elejétôl fogva a confuciusi ellenmozgalom nem adott lehetôséget még a buddhizmuson belül sem a Hinayana és Mahayana, idôszakos és végleges tanitàsai közötti különbségek megvitatàsàra sem. A buddhizmus tanitàsai egyre szélesebb körbenòdott. A nemtudòk nem tudtàk melyiket fogadjàk el és akiket bölcseknek tartottak egyre jobban a sajàt tolmàcsolàsukat erôsitették meg. Egy pontban azonban mindnyàjan egyetértettek: a Buddha életében tanitott összes szutra közül a Kegon szutra volt a legmagasabb, màsodikként jött a Nirvana, majd harmadikként a Lotusz. Senki sem tagadta ezt, mivel maga Dharma Fa-yun és Dharma Tche-Tsang mesterek egyetértettek ezzel.
Aztàn a Tchen és a Sonei dinasztiak alatt megjelent egy ùjonc: Tche-yi akit késôbb T'ien-t'ai nagymester néven illettek (538-597). Szàmos tanitàsa közül legfontosabb pont a Kegon, Nirvana és Lòtusz szutràk közötti relativ felsôbbrendûségi sorrend megàllapitàsa volt. Tche-yi mester kijelentette, hogy korànak buddhista mesterei teljesen megforditottàk az elsôbbségi sorrendet. A nagymester kijelentette, hogy :
<<  A lotusz szutràban magàban olvashatò, hogy <minden szutra között ez foglalja el a legmagasabb helyet>, Shakyamuni mondja: <Az összes szutra között, melyet tanitottam, tanitok és tanitani fogok, a Lotusz szutràt a legnehezebb megérteni és hinni benne.> A Muryogi szutràban vilàgosan meg van hatàrozva, hogy a Buddha àltal « màr tanitott » szutràk: a Makahannya szutràt, a Kegon alapelvet [: »az oceàn üressége »] jelentik. A « jövôben majd tanitva lesz » szutràkkal kapcsolatban a Nirvana szutràban olvassuk: < A Hannya Haramitsu szutràbol következik a nagy Nirvana Szutra>. Ezek a részek mutatjàk ki a Lotusz Sz. Felsôbbrendüségét a Kegon és a Nirvana szutràk fölött; mindezt olyan vakitò vilàgossàggal, hogy lehetetlen nem megérteni>>
Igy mutatja ki e szerzetesek tévedéseit. Egyesek nem tudvàn mit vàlaszolni, elhallgatnak, màsok elàrasszàk sértésekkel...de a Tch'en dinasztia csàszàrja hàromszor meghajol elôtte … s a többi iskola mesterei kénytelenek elismerni vereségüket. Igy lesz tehàt lefektetve, hogy a Buddha tanitàsai közül a Lòtusz Sz.a legfontosabb.
Azutàn, a Formàlis Törvény màsodik 500 éve folyamàn, ujabb szutraforditàsok és tanulmànyok érkeznek egymàs utàn Kinàba... [az elôzôek Kumaradzsiva forditàsai voltak].
[Ujabb mesterek tûnnek föl, mint pl a Sinan-tsang alapitotta iskola, amely màr annyira különbözik a T'ien-tai iskolàtòl, mint ég és föld. Pl azt tanitja, hogy egyeseknek a 3 jàrmû csak àtmeneti mòdszer és csak az Egyetlen jàrmû jelenti a végleges tanitàst; ugyanakkor màsoknak meg forditva. Azt is tanitja, hogy az Öt természet egymàstòl teljesen megkülönböztethetô és hogy némely lény elôre van rendelve valamely létàllapotba (: a shomon és engaku – a 2 jàrmû tagjai), s ezek nem rendelkeznek eredendôen a megvilàgosodàs magjàval, miàltal soha nem érhetik el a buddhasàgot.]

Késôbb, Tse-t'ien csàszàrnô uralkodàsa alatt (624-712) meglapitòdik a Kegon iskola. Ez az iskola elhagyja a 60 kötetes, Buddhabhadra àltali forditàst, melyet annak idején T'ien-tai biràlt, s egy uj, 4 kötetes forditàsra tàmaszkodik. Ez az iskola fôleg azt tanitja, hogy a Kegon szutra a Buddha alapvetô tanitàsa: a gyökér; mig a Lòtusz csak az àgak, màsodlagos tanitàs. A csàszàrnô apàca lett és rendelekzett némi ismerettel buddhista és nem buddh.iràsok terén. Kevélyen leértékelte a T'ien-tai iskolàt.
[A következô idôkben 3 mester érkezik Indiàbòl, hozvàn magukkal a Dainichi...stb szutràkat, akik az összes ôket megelôzô mesterektôl különbôztek. Behoztàk a « mudra » és a « mantra » gyakorlatàt, amely eddig ismeretlen volt Kinàban. Ezek a mesterek kijelentették, hogy a T'ien-tai iskola felsôbbrendû ugyan a Kegon, Hosso ..stb iskolàknàl, de elvei alacsonyabbrendûek a Shingon szutràinàl]
Még késôbb Miao-lo nagymester càfolta a Hosso, Kegon és Dhingon iskolàk alapelveit, melyet természetesen màr T'ien-tai nem tehetett meg. De ezek a càfolatok nem lettek kijelentve nyilvànossàg elôtt, mint T'ien-tai idejében. Miàltal a Lòtusz Sz. hasonlatossà vàlt egy értékes selyemszövethez, melyet sötét éjszakàban hordanak, ugyanakkor a mudra és mantra - amelyekrôl sehol nincs szò a Lotuszban -, ki lettek teritve mindenki szeme elé. Ezért volt, hogy mindenki elfogadta a Shingon-iskola felsôbbrendûségét.
A Formàlis Törvény ideje alatt a buddhizmus Japànban is megjelent, Kimmei csàszàr uralkodàsa alatt [538/544]. Tôbb mint 200 éven keresztül terjedt el a 6 iskola – Sannon, Dzsodzsiccu, Hosso, Kusha, Kegon és Riccu – tanitàsa....
Kammu csàszàr idején élt egy Dharma mester: Szajcso, aki késôbb Dengyo nagymester lesz. Mielôtt Kinàba utazott volna, mélységesen tanulmànyozta a 6 iskolànak doktrinàit, 15 éven keresztül pedig visszahuzodva a hegyekben, összahasonlitotta a Tendai és Shingon iskolàk tantételeit....[805-ben visszajön Japànba és terjeszti a Tendai és Shingon tanitàsokat, anélkül, hogy nyilvànosan kinyilatkoznà véleményét az egyik felsôbbrendûségérôl a màsik fölött.]
Dengyo nagymester egyik tanitvànya: Ennin (késôbb Dzsikaku nagymester) is eltöltött 9 évet Kinàban, egyidôben tanulmànyozta a Shongon és Tendai tantételeit. Japànba visszatérve kijelentette, hogy a Tendai és Shingon a « ghee-izének » megfelel mindkettô, egyformàn mély és ezoterikus. Ezt a nyilatkozatot az uralkodò hivatalossà tette...Egy màsik nagymester véleménye szerint a 2 iskola: Tendai és Shingon egy személy 2 szeméhez vagy egy madàr két szàrnyàhoz hasonlithatò. Aki màs tolmàcsolàst adna az cserbenhagynà az alapitò nagymester Dengyo tantételét és nem lenne többé joga a Hiei hegyen tartòzkodni. Egy ujabb uralkodòi rendelet az egész orszàgban ismertté tette ezt az àllàspontot, miutàn a szàmos bölcs – Kinàban és Japànban – között nem akadt egyetlen sem, aki càfolta volna ezt a nagyaràzatot. Ha ez a tolmàcsolàs igaz lenne, akkor akik erre alapozzàk gyakorlàsukat, elmaradhatatlanul el kellene, hogy érjék a buddhasàgot és az uralkodò aki ezt tiszteletbe tartja, békét és biztonsàgot kellene, hogy hozzon a vilàgban.
Arra gondoltam, hogy ha ki merném jelenteni meggyôzôdésemet, nemcsak hogy senki nem hinne nekem, hanem veszélybe is kerülnék; S hogy tanitvànyaim és tàmogatòim is hàborgatva lennének.
Végül is minden ugy történt, ahogy elôrelàttam.
De kitartok a hitem mellett, hogy Dzsukaku, Csiso és màsok tolmàcsolàsai nem felelnek meg a Buddha kivànsàgànak; Amikor olvassuk a Lòtusz Sz. 28. fejezetét, kitûnik, hogy ha egy màsik szutra felsôbbrendû lenne ennél, akkor az egész Lotusz Sz.nem lenne màs, mint egy a 10 irànybol érkezett buddhàk gyülekezete, amely egyik hazugsàgot a màsik utàn hordanà össze. Valojàban, amikor figyelmesen tanulmànyozzuk a Kegon, Nirvana, Hannya, Dainichi és Jimmitsu szutràkat, sehol nem talàljuk a legkisebb utalàst sem arra, amely ellentmondana annak a lotuszszutrabeli kijelenetésnek, hogy; «< ..az összes szutra között ez a legmagasabb...>.
Ezért tehàt hiàba jöttek nagy mennyiségû ügyes érvekkel Chan-wou-wei, Sinag-tsang, Kobo jikaku, és màsok, nem tudtak talàlni egyetlen részt sem, amely a Dainichi szutra felsôbbrendûségét bizonyitanà a Lotusz fölött. Minden érvelésük csak azon nyugszik, hogy jelen van-e vagy nem a szutràkban a « mudra és a mantra.
Ahelyett, hogy elméletüket szàz kötetben kifejtették, végtelen Kinàba valò oda-vissza utazgatàsokat tettek, megszàmlàlhatatlan intrikàkat gerjesztettek, s az uralkodòi rendeletekre tàmaszkodtak, jobban tették volna ha egyetlen vilàgos passzust felhoztak volna; kivettek volna akàrcsak egyetlen megcàfolhatatlan irodalmi bizonyitékot a szutràkbòl, - ki kételkedett volna akkor a kijelentéseikben?...
A magyaràzatok iràsakor a buddhista mestereknek elméleti és irodalmi bizonyitékokat kellett volna keresniük a 2 iskola tanitàsaiban, az uralkodòi rendeleteknek pedig a két doktrina alapos tanulmànyozàsànak felügyeletére kellett volna szoritkozniuk; iràsos, vitathatlan bizonyitékokra.
A Buddha nem tagadhatta meg sajàt azon szavait, hogy: «< ..az összes szutra között, melyeket tanitottam, tanitok és tanitani fogok....>
Amig az emberek nem voltak tudatàban ennek a kijelentésnek, mely a mùltra, jelenlre és jövôre vonatkozik, a mesterek téves tolmàcsolàsai terjedni tudtak, anélkül, hogy különösebb negativ visszahatàst vontak volna maguk utàn. De amint egy eltökélt személy – bàtran és torzitàs nélkül - idézi ezt a passzust és széleskörben ismertté teszi, a következémények sùlyossà vàlnak. Ez a személy megvetett, üldöztetett, szàmûzött lett és az életére törtek. S akkor Bonten, Taishaku, a Nap és Hold istenei, a 4 égi kiràly cselekedtek, hogy megvédjék ezt a gyakorlòt. Ime miért küld az ég vàratlan büntetéseket...Lehet, hogy a Lotusz sz.gyakorlòja szerény helyzetû, de az égi istenek akik védelmezik, félelmetes erejûek...

[Nicsiren Dajsonin]

Nichinyo Gozen Gohenji

...Shakyamuni Buddha 50 éven keresztül tanitott, de csak élete utolsò 8 évében nyilvànittta ki ezt a tanitàst...
...A Buddha halàla utàn a Hibàtlan és Formàlis Törvény 2 ezer éve alatt az a kifejezés, hogy: " az alapvetô tanitàs hòdolati tàrgya" soha nem volt emlitve, ezért a tàrgy maga sem lehetett megvalòsitva. Senkinek nem is volt képessége ennek megiràsàra. Sem T'ien-tai, sem Miao-lo és Dengyo, még ha föl is fogtàk elméjükben, soha nem hoztàk nyilvànossàgra. Ugyanùgy mint ahogy Yen-houei is megértette Confucius tanitàsait, de titokban tartotta. Pedig T'ien-tai és Miao-lo iràsaikban vilàgosan lefektetik, hogy a Gohonzon meg fog jelenni a Törvény Utolsò Napjai periòdus elsô 500 éve alatt, valamivel több mint 2000 évvel a Buddha halàla utàn...

Itai doshin ji


<< Amikor az "itai doshin" (egy ugyanazon sziv [szellem] különbözô testekben) diadalmaskodik az emberek körében, ezek biztositva vannak arròl, hogy elérik majd céljukat; ellenben ha "dotai ishin"-rôl van szò (egy testben különbözô sziv [szellem]), semmi figyelemremélòt nem tudnak megvalositani. A confucianus és taoista irodalom több mint 3 ezer kötetet tartalmaz, mely jòl àbràzolja ezt az elvet. Tsheou kiràly, 700 ezer katonàja élén Wou kiràllyal àllt szemben, akinek viszont nem volt csak 800 embere.Mégis ezeknek a tökéletes összhangja àltal Wou kiràly gyôzedelmeskedett Tsheou kiràly megosztott hadserege fölött...
Egyetlen személy vesziteni fog, ha céljai ellentmondàsosak. Ellenben szàz, ezer személy ugyanattòl a szellemtôl hajtva biztosan megvalòsitjàk céljukat
A japànoknak, bàr szàmosak, nehéz megvalòsitaniuk bàrmit is, mert szellemük megosztott. Meggyôzôdésem, hogy ezzel ellentétben Nicsiren és tanitvànyai, még ha kevesen is vannak, teljesiteni fogjàk a Lòtusz Szutra terjesztésének magasztos küldetését, mivel az "itai doshin" szellemében cselekszenek....
...En Nicsiren, a Lòtusz Szutra küldötte vagyok, a japànok pedig Mihirakula kiràlyhoz hasonlitanak, aki eltüntette a buddhizmust Indiàban. A mongol birodalom, a havas hegyek Himatala kiràlyàhoz hasonlatos, az ég küldöttéhez, akit azért küldtek, hogy a Lotusz Sz. ellenségeit megbüntesse.
[engem nagyon emlékeztet ez Atillànak, a hunok kiràlyànak "isten ostora" elnevezésére..]
Ha a japànok megbànjàk ezt, akkor Azsatasatru kiràlyhoz fognak hasonlitani, aki miutàn a Buddha hive lett, meggyògyult a lepràbòl és negyven évvel meghosszabbitotta az életét. Mint Azsatasatru, gyakorolni fogjàk a hitet, megelôzô hitetlenségük ellenére is, s ràébrednekmajd az élet örökkévalosàgàra...>>

Nicsiren irja egyik levelében:

A "tudomàny hit nélkül" kifejezés azokra jellemzô, akik jòl ismerik a Lòtusz szutràt, de nem fogadjàk el a hit àltal. Soha nem fognak tudni ezek eljutni a buddhasàghoz. Ellenben azok akiknek " van hitük tudomàny nélkül", még ha hijàn vannak is a tudàsnak, a hit àltal eljuthatnak a buddhasàghoz. Nemcsak egyszerû tolmàcsolàsròl van itt szò, Sàriputra is ezt mondja a Lòtusz szutràban: " A hit àltal és nem az egyéni intelligencia àltal érhetô el a buddhasàg."
Ez megmagyaràzza azt a tényt is, hogy Sàriputra - akinek pàrja nem volt értelmi szinten - miért nem volt képes mégsem elérni a buddhasàgot addig, amig nem fogadta el és nem kezdett el hinni ebben a szutràban. Sajàt tanultsàga /képzettsége egyedül nem volt elegendô, hogy a megvilàgosodàshoz juthasson.
Ha Sàriputra nem tudta elérni a buddhasàgot nagy tudàsa ellenére, hogyan tudnànk mi, szerény tudàsunkkal csak àlmodni is a buddhasàg elérésérôl, hit nélkül?
Shakyamuni Buddha nincs màr közöttünk; azokat a személyeket akik rendelkeznek a megvilàgosodàs bölcsességével ugy kellene tisztelnünk, mint a Buddhàt magàt.
Aki boldogsàgra vàgyik a követekzô életében, le kell mondania a dicsvàgyròl és gazdagsàgròl, s tisztelnie kell mint egy élô Buddhàt a szerzetest, aki Lòtusz szutràt tanitja, bàrmilyen szerény is a helyzete. Ezt irja a szutra.
A Zen iskola manapsàg megsérti az 5 nagy emberi szabàlyt [Etikai kòdex a confucianizmusbòl szàrmazòlag, széleskörben elfogadott volt Japànban], melyek a következôk: jòindulat (jòszàndék), egyenesség (becsületesség), illendôség (illem), bölcsesség és hit. Magasztalani a bölcset és az erényt, tisztelni az idôsebbeket és védelmezni a fiatalokat - mindezek vilàgviszonylatban elfogadottak, mint emberhez méltò viselkedésformàk, buddhista vonatkozàsban ugyanùgy mint a tàrsadalmi életben. Azonban a Zen szerzetesek, akik nem màsok mint tudatlan csôcselék, még annyi ésszel sem rendelkeznek, hogy megkülönböztessék a fehéret a feketétôl. Fényûzô szerzetes ruhàkat öltenek magukra most és olyan dölyfösek lettek, hogy lebecsülik a tudòs és becsületes szerzeteseit a Tendai és Shingon iskolànak. Nem tartanak be semmilyen illendôséget és felsôbbrendûeknek tartjàk magukat mindenki màsnàl. Olyan arcàtlanok, hogy még az àllatok is tiszteletteljesebbek nàluk.
Dengyo nagymester irta, hogy a vidra tiszteletképpen halat ad..[a kinaiak azt hitték, hogy ha a vidra hagy egy darabot a halbòl, azt vallàsi adomànyként teszi], hogy az erdôben a hollò ételt visz szüleinek, hogy a vadgalamb mindig egy-két gallyal lejjebb fészkel, mint apja, hogy a bàràny mindig térden àllva issza anyja tejét és hogy amikor a vadludak együtt repülnek tökéletes rend uralkodik köztük..
Miutàn még az alsòrendû àllatok is betartjàk az illendôséget, hogy lehetnek emberek ennyire hijàn az udvariassàgnak? Ha Dengyo szavai utàn itéljük meg, természetes ha a Zen szerzetesei nagy zavarban vannak a buddhizmust illetôen, miutàn fogalmuk sincs még az emberi viselkedésrôl sem. Ugy csinàlnak, mint a démonok...

Köszönöm és ne haragudj, hogy nem vàlaszoltam rögtön, de a gépem hasznàlhatatlan volt pàr hétig, meg màs elfoglaltsàgom is akadt. Majd megnézem ezt...
:-))

Ide is bekopizom Neked a Duna TV buddhista műsorainak archivumát, minden válogatás nélkül.(vannak itt témák amiket nem szabad komolyan venni.*)

 

 

http://209.85.135.132/search?q=cache:KFbXSB3pR6kJ:www.buddha-tar.hu/videok+Duna+TV+buddhizmus&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu

Azt hiszem kapcsolòdhat Nicsiren életének ehhez az epizòdjàhoz ez a kis történet. Nicsiren egyik levelében irja:

>>...Hallottam, hogy Nicsigen szerzetes [a Dzsisszo-dzsi templom fônöke (Tendai iskola), aki Nicsiren tanitvànya lesz és màs szerzeteseket is erre a hitre térit, majd szàmos templomot épittet] ki lett taszitva mert àttért a tanitàsomra, tanitvànyai és jòtevôi megtagadtàk és el kellett hagyja földjét. Ily nehéz körülmény ellenére is meglàtogat engem és gondozza tanitvànyaimat. Mekkora odaadàs az igazi Törvény irànt! Micsoda figyelemreméltò bölcsesség! A buddhizmusban valò ismeretei màr példa nélküliek, mégsem törôdik dicsôséggel és haszonnal, tanitvànyommà vàlt. Sajàt maga alkalmazza a Szutra szavait: « ..nem fukarkodunk életünkkel.. « …
A buddha tanitotta, hogy a Törvény Utolsò Napjai korban a kutyàkhoz hasonlatos szerzetesek és apàcàk annyian lesznek, mint a Gangesz homokszeme. Azt akarta ezzel mondani, hogy e kornak szerzetesei és apàcài nem törôdnek màssal, mint hirnevükkel és anyagi hasznukkal. S mert szerzetesruhàba öltöznek igazi szerzetes és apàca kinézetét keltik majd, de szivükben az elôitélet és neheztelés tôrét rejtik és szüntelen ràgalmakat terjesztenek jòtevôik körében, hogy eltéritsék ôket màs iskolàk hitembereitôl. Ily mòdon erôlködnek megtartani maguknak a jòakaròkat...Az ilyen szerzetesek és apàcàk mind a Rossz utakra esnek majd...Nicsigen szerzetes biztos olvasta ezt a részt a Lotusz szutràban. Milyen hàlàs vagyok neki, hogy érdeklôdik tanitvànyaim irànt és gyakran làtogatja ôket.
Levelében azt kérdezi ön...hogy van-e különbség a jòhatàsok elérésében ha egy bölcs recitàlja a « dàjmokut », vagy ha egy egyszerû halandò, mint ön. A vàlasz, hogy nincs semmilyen különbség. Az arany ugyanaz marad egy bölcs kezében mint egy eszetlenében, a tûz sem vàltozik màssà ha egy ôrült gyùjtja meg vagy egy értelmes...
Van némi különbség azonban a Lotusz szutràban irtakkal ha a dàjmokut recitàjuk. A Lotusz szutra 3. fejezetében még az van, hogy csak a bölcseknek kell tanitani, az eszetleneknek nem.
Ha hibàtlanul akarjuk e szutràt gyakorolni, van több ellenkezô ok, melyet kerülnünk tanàcsos.
Egy bizonyos szerzetes [Ts'en-ngen (632-682) a Hosso kinai iskola alapitoja, Siuan-tsang egyik legtehetségesebb tanitvànya] osztàlyozta a különbözô sajnàlatos viselkedésformàkat ily mòdon:
« Tizennégy rossz ok van: kevélység, hanyagsàg, egoista elôitélet, egy felületes megértésbôl adòdò önmegelégedés, földi vàgyakhoz valò ragaszkodàs, kutatòszellem hiànya, hit hiànya, undor (ellenérzés), jogosulatlan kételkedés, ràgalom, megvetés, gyûlölet, féltékenység és a neheztelés (haragudni valakire) »
Ezek a figyelmeztetések érvényesek vilàgi és vallàsos hivôkre egyarànt....

A Lotusz sz.-ban van mondva: < Ritkàk akik meghallgatjàk és gyakoroljàk ezt a szutràt. Kevesen vannak azok is, akiknek a L.sz.értelmérôl valò kérdések feltevése àltal sikerül eloszlatni kételyeiket és megszerezni egy elpusztithatatlan hitet.>
Még ha egy személy szerény körülmények közül valò is és bölcsessége elenyészô, de valamivel több a magàénàl, meg kell hallgatnia errôl a szutràròl.
<Aki meghallhatja a Buddhàt tanitani ezt a szutràt, ha csak egy pillanatra is, akkora örömet érez, mint amelyet egy òriàsi jòhatàs okoz.>
Még egy tudatlan is kaphat jòhatàsokat, hogy ha szolgàl egy olyan személyt, aki a szutràt tanitja. Még egy démon vagy egy àllat is, ha csak egy versszakot, vagy egy mondatot is tanitana a L.sz.-bòl, ùgy kellene tisztelni mint a Buddhàt. Ez az értelme annak a mondatnak a szutràban, hogy:
< Föl kell àllni és messzirôl köszönteni, olyan tisztelettel mint amilyet a Buddhànak adnànk.>
Sammi-bo szerzetes [egyik legelsô tanitvànya Nicsirennek, akit nagyon tiszteltek a tanitvànyok, nagy tudàsa és szonoki képessége miatt] lehet hogy szerény szàrmazàsù, de ha egy kicsit is képes tanitani a L.sz.-t ùgy kell tisztelni, mint ahogy tisztelnénk a Buddhàt és meg kell hallgatni a budddhizmusrol. Ez a jelentése annak, hogy: «  A Törvényt követni nem a személyt. »

Nagyon nagyon régen a Himalàja hegyei között élt egy fiatalember: Sessen Doji. Gyökerekkel és bogyòkkal tàplàlkozott, szarvasbôrrel boritotta testét és csendesen gyakorolta az Utat. Tanulmànyozvàn a vilàgot, Sessen Doji ràjött, hogy semmi sem àllandò (minden vàltozik) s hogy minden ami megszületik egyszer elmulàsra van itélve. Megértette, hogy a vilàg olyan tûnékeny, mint egy villàmlàs, olyan fokozatosan eltûnô, mint a harmat a reggeli napsütésben, olyan mùlékony mint a lanterna tüze a szélben, vagy olyan törékeny, mint a « bacho »* levelei. Senki sem menekülhet e sorstòl. Végül is mindenkinek meg kell tenni ezt az utat a màsvilàgra. Amikor erre a màsvilàghoz vezetô utazàsra gondolunk, ezt a legmélyebb sötétségben képzeljük el, ahol nincs sem nap sem hold, még egy gyertya sem, ami megvilàgitanà utunkat. S ezen az ùton senki sem kiséri el önt. Amig ön ezen a vilàgon talàlhatò, körül van véve a csalàdjàval, szüleivel, testvéreivel, férjjel, feleséggel, gyerekekkel. Megvédi önt az apai jòszàndék és a kifogyhatatlan anyai szeretet. Férj és feleség olyan elvàlaszthatatlanok, mint a tenger aljàn egy szivacsnak ugyanabban a lyukàban élô kisràkok, akik ùgy tûnnek mintha igeretet tettek volna arra, hogy örökre megosszàk ezt a menedéket egymàssal. ..Aludhatnak ugyanabban az àgyban és összebujhatnak a « mandarin-kacsa » **-mintàjù takarò alatt, de ezt a màsvilàgra valò utazàst nem tehetik majd meg együtt. Amikor majd egyedül kell elôrehaladniuk a sötétségben, ki fog jönni bàtoritani ôket?
Bàr mindenki életének hosszusàga elôrelàthatatlan, természetes rend, hogy elôször az idôsebbek haljanak meg és hogy a fitalabbak kicsit tovàbb maradjanak életben. Ha ez történik, még ha szenvedünk is miatta, lehetséges megvigasztalòdnunk. De semmi sem rosszabb annàl, mint làtni az öregebbeket életben maradni és a fiatalabbakat elôttük meghalni. Nincs nagyobb keserûség, mint amikor a gyerekek szüleik elôtt halnak meg. Nincs nagyobb reménytvesztettség, mint amikor az öregedô szülôk làtjàk meghalni gyermekeiket. Az emberek bizonytalansàgban élnek, nem ismerik halàluk pillanatàt, az àllandòtlansàg vilàgàban. S mégsem törôdnek éjjel-nappal csak az anyagi haszonnal, amelyet össze tudtak gyûjteni ebben az életben. Reggeltôl estig csak erre a vilàgra gondolnak, nem tiszteleik a Buddhàt és nem hisznek a Törvényben. Nem gyakoroljàk az Utat, hijàn vannak a bölcsességnek, vesztegetik idejüket a tétlenséggel. Igy aztàn majd ha megjelennek Emma [a poklok kiràlya] elôtt, milyen ùtravalòt vittek magukkal a hosszu ùtra, mely a 3 Tér vilàgàba vezeti ôket? Milyen hajò, vizijàrmû engedi meg nekik, hogy àtjussanak az élet és halàl szenvedéseinek oceànjàn a Buddha földjére?
Sessen Doji megértette, hogy az illuziòban àlomban vagyunk, amelybôl a megvilàgosodàs àltal ébredünk föl és elhatàrozta, hogy ô felébred ebbôl az illuzòrikus vilàgbòl és megkeresi a megvilàgosodàs valòsàgàt és minden erejével a buddhista Törvény keresésének àldozta magàt . Ezért tehàt visszahùzòdott a hegyekbe és mély meditàciòba merült, elsöpörvén az illuziòk poràt.

Taishaku, aki az égbôl figyelte Sessen Dojit, azt gondolta magàban: «  Van sok kis hal, de kevés amely nagy lesz. A mangfa sok viràgot ad, de ezek közül kevés ad gyümölcsöt. Igy van ez az emberekkel is: sokaknak megvan a vàgya a Felébredésre, de kevesen vannak, akik kitartanak, soha nem hàtràlva és valòban a hibàtlan Utra lépnek. A felébredésre valò törekvés, a közönséges embereknél gyakran gàtolva van a rossz befolyàsok àltal és könnyen megzavarhatò a kürülmények àltal. Sok a péncélos katona, de kevés aki nem fél a csatàban. Kedvem tàmadt kipròbàlni ennek a fitalaembernek a hitét .» Taishaku fölvette egy démon alakjàt és megjelent nem messze Sessen Dodzsitòl.
Ebben a korban a Buddha még nem jött el a vilàgba és Sessen Dodzsi hiàba kereste a Mahayana szutràit, soha nem hallott ezekbôl egy szòt sem.
Hirtelen hall egy gyenge hangot, amely azt mondja:
«Minden vàltozik, semmi sem àllandò. Ilyen az élet és halàl törvénye. »
Sessen Dodzsi meglepetten nézett maga köré, de nem làtott senkit csak egy démont aki nem messze volt tôle ijesztô àbràzattal. A haja égnek àllt a feje tetején, mint a làngok, a fogai vilàgitòk, hegyesek és élesek voltak, mint a kardok és haragos szemekkel nézte Sessen Dodzsit.
Sessen Dodzsi azonban nem érzett semmi félelmet a làtàsàra. Az, hogy hallhatott egy buddhista elvet, olyan örömmel töltötte el, hogy semmi màs nem érdekelte. « Vajon ki mondta ezeket a szavakat? «  kérdezte magàtòl. « Mintha csak a fele lenne egy versnek. » Körülnézett ùjra, de most sem làtott senkit. « Lehet, hogy a démon szavalta ezt a mondatot »-gondolta. De nehéz volt ezt elképzelnie, mert ez a démoni külsô bizonyàra egy « megtorlàs » volt (valami a mùltban elkövetett szörnyû bûn elkövetése miatt), ugyanakkor biztos volt benne, hogy amit az elôbb hallott az egy buddhànak a tanitàsa lehetett. Hogy jöhetett volna ki mindez egy ilyen visszataszitò démon szàjàn? De mivel nem làtott senki màst, igy szòlt: - Ön volt-e aki ezeket a szavakat mondta volt?
- Ne szòlj hozzàm – vàlaszolt a démon – két napja nem ettem, fàradt vagyok, nincs a helyén az eszem. Ha mondtam is valamit, gondolkozàs nélkül tettem, s nem vagyok abban az àllapotban, hogy emlékezzek, mi is volt az.
-Szàmomra hallani ha csak a felét is ennek a versnek – mondta Sessen Dodzsi – olyan mint megkapni a felét egy dràgakônek. Bizonyàra ön volt az, aki kimondta e szavakat. Kérem, tanitsa meg a màsik részét is!
- Elégedj meg ennyivel. Különben is éhes vagyok, nincs erôm egy hangot is kiadni.
- Ha lenne valami ennivalòja, megtanitanà (amit tud)?
- Evés utàn talàn képes lennék.
- Akkor mondja meg gyorsan miféle ennivalòt akar ön?
De a démon azt vàlaszolta:
- Hagyjàl békén kérdéseiddel. Ha tudnàd, hogy mivel szoktam tàplàlkozni, megrémülnél.
De Sessen Dodzsi nem hagyta magàt elbàtoritani. - Mondja csak meg, hogy mit òhajt és mindent megteszek, hogy megszerezzem.
- En csak az emberek làgy husàt eszem és meleg vérüket iszom. Mindenfelé röpködök ennivalò utàn,de az embereket védik az istenek és a buddhàk, nem tudom ôket kedvem szerint megölni. Csak azokat ehetem meg, akiket elhagytak a buddhista istenségek.
Amint ezt meghallotta Sessen Dodzsi, rögtön elhatàrozta magàt, hogy felàldozza életét, hogy a Törvénynek egy versét egészben meghallhassa.
- Ennivalòja itt van helyben. Nem kell messzire mennie. En élek, a husom làgy, a vérem sem hideg még. Tehàt kérem tanitsa meg a màsodik részét ennek a versnek és én odaadom cserébe a testemet.
- Azt képzeled, hogy olyan buta vagyok, hogy csak ùgy elhiszem ezt neked? Miutàn meghallottad a verset, megszeged majd igéreted s ki bizonyithatja majd be?
- Elôbb -utòbb ugyis meg kell halnom – vàlaszolta Sessen Dodzsi – ha anélkül halok meg, hogy semmit sem tettem, halàlom hiàbavalò. De ha életemet adom a törvényért, elhagyvàn ezt az értéktelen testet, a következô életemben el fogom érni a buddhasàgot és egy csodàlatos (buddha)testet kapok majd...Tanunak hivom Bontent, Taishakut, az ég 4 kiràlyàt és minden buddhàt és bodhiszattvàt a 10 irànyban.
A démon megenyhülve kicsit azt mondta: - Ha igazat beszélsz, akkor megtanitom neked.
Sessen Dodzsi nagyon megörült, levetette szarvasbôr ruhàjàt, leteritette, hogy a démon ràtelepedhessen, ô maga pedig letérdelt elôtte, lehajtotta fejét, hogy homloka a földet érte, s a legtiszteletetteljesebben, összetett kezekkel azt mondta: - Semmi màs vàgyam nincs mint megtanulni öntôl a vers végét.
A démon leült az odakészitett szarvasbôrre, hogy tanitsa a Tôrvényt. « Véget vetve a születés és halàl ciklusainak, egy lény belép a Nirvana boldogsàgàba. »
Ezt meghallvàn, Sessen Dodzsi szive megtelt örömmel és e versecske bölcsessége irànt vegtelen tiszteletet érzett. Elhatàrozta, hogy soha nem fogja elfelejteni még a következô életében sem, addig ismételgette amig fejbôl megtanulta. Azt mondta magànak: Micsoda gyönyör! Ez a versecske bàr egy démon szàjàn jött ki, semmivel sem különbözik a Buddha tanitàsàtòl. Egyetlen bànatom, hogy csak egyedül hallhattam és hogy nem adhatom tovàbb màsoknak.
Azutàn nekiàllt belevésni minden kôbe, sziklàba, fatörzsbe ezt a verset, azt kivànvàn, hogy akik errejàrnak làthassàk, megérthessék és igy ôk is a hibàtlan ùtra lépjenek. Mindezek utàn felmàszott a legmagasabb fa tetéje és ledobta magàt a démon làbàhoz. De mielôtt teste földet ért volna, a démon visszavette Taishaku alakjàt, elkapta Sessen Dodzsit és szépen letette a földre. Tisztelettel meghajolt elôtte és azt modta: - Hogy kiprobàljam az ön hitét, egy pillanatra titokban tartottam a szent tanitàst, s aggodalmat okoztam egy bodhiszattva szivében. Bocsàsson meg ezért és legyen kedves megmenteni majd egy màsik életben.
S akkor minden emberi és égi lény összegyûlt Sessen Dodzsi körül és mondtàk: - Milyen csodàlatos! Ez egy igazi bodhiszattva! Felajànlvàn testét egy versnek a feléért Sessen Dodzsinak sikerült megmenekülnie az élet és halàl szernvedéseitôl 12 éon alatt.
Ez a történet a Nirvana szutràban talàlhatò.
Ime a mùltban hogyan nem tétovàzott Sessen Dodzsi felàldozni életét azért, hogy csak a felét hallhassa egy versecskének. Mennyivel nagyobbnak kell lennie akkor az elismerésnek, ha valakik egy egész fejezetet, vagy a Lotusz szutràt teljes egészében meghallhatjàk? Akik törôdnek jövôbeli életükkel, követniük kellene Sessen Doji példàjàt. Egy személynek aki tùl szegény ahoz, hogy kincseket adomànyozzon a buddhista Törvénynek, az életét kellene felajànlani. Ha alkalom adòdik, hogy megértse a buddhizmust, késznek kell lenni odaadni az életét. Testünk elôbb-utòbb nem lesz màs, mint a domb vagy a mezô földje. Akàrmit teszünk nem tudjuk örökre megôrizni. Az egész élet nem màs, mint egy pillanatnak az àlma. Egyeseknek van olyan szerencséjük, hogy embernek születnek és elhagyhatjàk a vilàgi életet. De ha nem tanulmànyozzàk a buddh. Törvényt és nem dorgàljàk meg azokat, akik megtagadjàk ezt, elvesztegetvén idejüket a semmittevéssel és fecsegéssel, nem màsok ezek mint szerzetesnek àlcàzott àllatok;. Lehet, hogy szerzetes nevük van és jòl megélnek ebbôl, de nem érdemlik meg ezt a nevet. Milyen szégyenteljes! Mennyire ijesztô!
A Lòtusz szutra elméleti tanitàsàban [13.fej.] van mondva: < Nem fukarkodunk életünkkel, egyedül a Végsô ùt az értékes szàmunkra. > Vagy: <Nem adjuk életünket vonakodva [nem szivesen].> [16.fej.] A Nirvàna szutràban olvassuk: < A test kevésbé fontos mint a Törvény, amely a legfontosabb. Terjeszteni kell a Törvényt az élete kockàztatàsàval is.>>>

*basho= egy kinai eredetû vadnövény, nagy levelei 2 m magasra is megnônek és a banànéhoz hasonlitanak. A XVIII.sz. Japànjàban egy költô àlnévnek is vàlaszotta.

**mandarin-kacsa= a hitvesi boldogsàg szimboluma. Azt mondjàk, hogy ezek a kacsàk, him és nösténypàr egész életükben hûségesek maradnak.

Nichiren Daishonin élete (4.rész)

A màsodik figyelmeztetô levél elküldése utàn, 1269-ben Nicsiren Dàjsoninnak élete legnagyobb nehézségével kellett szembenéznie. A kormàny és a klérus (papsàg) tagjainak àllandò célpontja lett, akik szemére vetették, hogy csùffà tette doktrinàjuk alapzatàt, s ezzel ôket is nevetségessé. Egyedül kellett szembenéznie velük, s bàr élete legnehezebb szakasza lehetett – mint irta – felkészülve vàrta, mert ez lehetôséget kinàlt neki tanitàsa érvényességének bemutatàsàra, s hogy eleget tegyen e vilàgon valò eljövetele küldetésének.
1271-ben tavasztòl nyàrelejéig, a hagyomànyosan esôs évszakban az orszàgnak ritka szàrazsàgot kellett elszenvednie. A tavaszi esô nélkül a parasztok nem szàmithattak bôséges rizstermésre, ami ôszre éhinséget igért. Ezért a kormàny felkérte a Shingon-Ritsu iskola vezetôjét: Ryokan szerzetest, hogy imàdkozzanak esôért. Ez igéretet tett, hogy 1 hét mùlva lesz esô. 120 tanitvànyàval egy héten keresztül kérték az egek kegyelmét, de egy csöpp esô sem esett. Akkor Ryokan megkérte a Taho-dzsi templom szerzeteseit, hogy csatlakozzanak hozzàjuk. Ujabb egy hét telt el imàdkozàssal, de esô még mindig nem esett.
Amikor Nicsirenhez eljutott ennek a hire, iràsban kihivàst küldött Ryokannak a következô szavakkal:
« Ha a következô 7 nap alatt esik, megtagadom hitemet és Ryokan tanitvànyàvà vàlok. Ellenben ha nem esik, el kell önnek ismernie, hogy egy csalò, aki azt àllitja, hogy birtokàban van minden alapelvnek, miàltal a népet balekként kezeli. »
A kihivàs Ryokan vereségével végzôdött, imàinak semmi eredménye nem lett. Ahelyett azonban, hogy elismerte volna ezt és lemondott volna hitérôl, elhatàrozta, hogy megszabadul rivàlisàtòl. Mivel a buddhizmusban valò nagy tudàsa miatt a legnagyobb helyi tudòsként volt magasztalva, nem birta elviselni a biràlatot. Az idôsebb szerzetesekkel összefogva összeesküvést szôtt, s Nicsirent bevàdoltàk köz-zavarkeltésért. A törvény szerint Nicsirennek iràsban kellett vàlaszolniai vàdlòinak. Nicsiren akkor ùjra leirta intelmeit és hogy Ryokan összeesküdött ellene. A vàdlò tovàbbitotta levelét Ryokannak, aki azonban mély hallgatàsba merült.
Ekkor a szerzetesek a kormànytagok feleségeit probàltàk befolyàsolni, hogy Nicsirennek rossz hirét keltsék.
1271.szept.10-én meg kellett jelenjen, hogy szòban megvàlaszolja az ellene fölhozott vàdakat. A vizsgàlatot Hei no Saemon (katonai rendôrparancsnok) vezette, aki rögtön kifejezte ellenséges érzületét Nicsiren irànt. Késôbb a legàdàzabb ellenségévé vàlik Nicsirennek.
Egy 1276-ban irt levelében részletesen elmeséli Nicsiren a történteket. Ezeket mondta Hei no Saemonnak:
« ...ha ön biztositani akarja a békét és biztonsàgot az orszàgban, sürgôsen meg kell parancsolnia a különbözô iskolàk szerzeteseinek, hogy szervezzenek egy nyilvànos vitàt az ön jelenlétében. Ha nem veszi figyelembe ön a tanàcsomat és igazsàgtalanul megbüntet, az egész orszàg meg fogja bànni. Elitélni Nicsirent annyi, mint eltaszitani a Buddha küldöttét. Ez magàra fogja idézni Bonten és Tàjsaku, a nap és hold istenségei és a 4 égi kiràly haragjàt. 100 nappal a kivégzésem vagy szàmûzetésem utàn és 1, 3 és 7 évvel utàna ùjra olyan dolgok fognak történni, melyet a szutra igy nevez: belsô harcok, làzadàsok az önök klànjàban. Ami utàn pedig következni fog egy külföldi invàziò, minden irànybòl, de fôleg egy nyugatra lévô orszàgbòl...
Hei no Saemon, Nicsiren szòzatàt (mely nagy merészségrôl tanùskodott) ultimàtumként kezelte. Nem lévén hatalma a büntetés kihirdetésére, egyenlôre elbocsàtotta Nicsirent.
Két nappal késôbb Nicsiren levelet küldött Hei no Saemonnak, amelyben kifejezte örömét, hogy beszélhetett vele és felkérte, hogy értékelje véleményét elfogultsàg nélkül, ami méltò egy ilyen nagytekintélyû személyhez.
Nem biztos az sem, hogy a levél eljutott a cimzetthez, mert 1271.szept.12-én Hei no Saemon megjelent Nicsiren otthonàban, Kamakuràban. Azt gondolvàn, hogy szerény szàllàsàn nagy mennyiségû fegyvert és betyàrokat rejteget, egy szàzad àllig felfegyverkezett katonàval érkezett. Nem talàlvàn màst Nicsirenen és néhàny tanitvànyàn kivül, fölszaggattàk a padlò deszkàit és letörték a csapòajtòkat. De egy fegyvert sem talàltak. Ekkor Shofu-bo, Hei no Saemon egyik embere kikapott egy Lòtusz szutra tekercset Nicsiren köpenye alòl és azzal arcul ütötte. Ebben az idôben az irott dokumentumok hosszù papirtekercsekre voltak irva, melyeket fahengerekben ôriztek. Erdekes mòdon éppen ez a tekercs tartalmazta a Lòtusz szutra azon fejezetét (XIII.) amely megjòsolja, hogy a L. sz. gyakorlòja meg lesz tàmadva kard és botcsapàsokkal.
Nicsiren elkiàltotta magàt: - Làssàk, hogy milyen örjöngô mòdon viselkedik Hei no Saemon! Most mindnyàjan ledöntötték Japàn oszlopàt!
Hangja megàllitotta a tumultust, de nem hàtràltatta meg Hei no Saemont szàndékàban. Letartòztatta Nicsirent, hogy biròsàg elé vigye àrulàs vàdjàval. Ez szàmûzetésre itélte a Sado szigetére, de Nicsiren biztos volt benne, hogy Sadòra érkezése elôtt ki fogjàk végezni.
Ejfél felé indult el vele a lovaskiséret. Amikor elérték a Hachiman templomot Tsurugaokàban, Nincsiren leszàllt a lòròl és engedélyt kért, hogy Hacsiman bodhiszattvàhoz fordulhasson. A katonàk csodàlkoztak, de megengedték neki, Nicsiren pedig igy kiàltott föl, a kiséret nagy megrökönyödése közepette: - Hacsiman bodhiszattva, valòban istenség vagy-e te? ..En Nicsiren, a legnagyobb gyakorlòja vagyok a Lòtusz szutrànak Japànban és semmilyen bûntényt nem követtem el. Amikor a Shakyamuni Buddha a Lòtusz szutràt tanitotta, Taho buddha és szàmos màs buddha és bodhiszattva jelent meg, ragyogvàn mint a nap, a hold, a csillagok és a tükrök. A szàmos buddha és indiai, kinai és japàn isten jelenlétében a Magasztos Buddha megkérte ôket, hogy fogadjàk meg a Lòtusz szutra gyakorlòjànak örökös védelmét. S mindnyàjan maguk közül, buddha- istenségek, megesküdtek erre. Miért nincsenek akkor most itt, amikor eljött a pillanat, hogy teljesitsék fogadalmukat?..Ha ki leszek végezve ma este és a Sashegyre kerülök, nem mulasztom majd el megmondani Shakyamuni Buddhànak, hogy Tensho Daidzsin és Hachiman megszegték igéretüket. Ha ez ônnek elviselhetetlen, akkor jobb lenne cselekedni késedelem nélkül!
Ekkor vilàgossà vàlt mindenki szemében, hogy Nicsirent a kivégzô helyhez vezetik.
A tengerparthoz érve, egy üzenetet küldött leghûségesebb szamuràj-tanitvànyànak, Shidzso Kingonak, aki jelen volt fivéreivel együtt, melyben megmagyaràzza, hogy kész meghalni a Lòtusz szutràért:
« Vannak ezen a vilàgon fàcànok, melyek csak azért születnek, hogy elfogjàk ôket a sasok. Làthatunk egereket azért születni, hogy a macskàk zsàkmànyai legyenek.
Làtunk férfiakat is születni és elvesziteni életüket feleségük, gyermekeik meggyilkolàsa miatti bosszuàllàsuk pròbàlkozàsa közben. Ezek gyakoribb események, mint amennyi porszem van a földön. De mindezidàig senki sem veszitette el életét a Lòtusz szutra védelmében. En azért születtem, hogy egy szegény szerzetes legyek, képtelen kifejezni hàlàmat szüleim és hazàm irànt tökéletesen. Most kész vagyok felajànlani fejemet a Lòtusz szutrànak és az ezàltali jòhatàsokat megosztani szüleimmel, tanitvànyaimmal, hiveimmel, pontosan ùgy ahogy ezt megigértem. »
Shidzso Kingo elkisérte egészen a vesztôhelyig, amit « sàrkàny-pofànak » neveztek, s ahol a gonosztevôket szoktàk volt lefejezni. Nem tudta visszatartani könnyeit a gondolatra, hogy el fogja vesziteni mesterét. - Ime eljött utolso oràja – mondta neki.
Minden kész volt a kivégzéshez. A katonàk körülfogtàk, mögötte àllt a hòhér, Hei no Saemon a hivatalos képviselô pedig egy széken ült. Nicsiren elhelyezkedett egy gyékényfonaton, recitàlta a Nam-mjòhò-renge-kjò-t és tartotta a fejét a halàlos csapàsra.
S ekkor az ég làngba borult.
Nicsiren igy mesélte ezt el késôbb:
« ...egy fényes égitest, olyan csillogò mint a hold, jelent meg Ehochina felôl és futott végig az égen délkeletrôl északnyugatra. Ez egy kicsivel a napfelkelte elôtt történt, 12-e éjszakàjàn és még olyan sötét volt, hogy alig lehetett kivenni a körvonalait bàrminek is, de a sugàrzò dolog akkora fényt àrasztott, mint egy telihold, hogy mindenkinek làthatò lett az arca. Az elvakitott hòhér arccal lefelé elvàgòdott, egyes katonàk rémülten futottak ki merre làtott, màsok térdrerogytak a homokba, megint màsok összezsugorodtak nyergeikben. S én igy kiàltottam: - Jöjjenek közelebb ! Miért tàvolodnak el ettôl a nyomorùsàgos fogolytòl? Jöjjenek közelebb! »
De a zavarodottsàg akkora volt, hogy senki sem mert Nicsiren közelébe menni.
A kivégzés elmaradt...

A karmikus « büntetés » (negativ visszahatàs) megkönnyitése

<<...A Nirvana szutra tanitja a karma megkönnyitésének elvét. Ha egy nehéz elmùlt karmànak a « büntetése » (következményei) nincsenek eltörölve ennek az életnek folyamàn, a pokoli szenvedéseknek ajànljuk mgaunkat a jövôben; de ha ebben az életben nagy nehézségeket élünk àt, a pokoli szenvedések rögtön eltûnnek. Halàlunk utàn megkapjuk a nyugalom és idôszakos boldogsàg jòhatàsàt...
Nem volt véletlen, hogy Fukyô bodhiszattva megvetett, megkövezett és bottal vert volt. Valoszinûleg azért, mert megelôzô életeiben a hibàtlan Törvénnyel szembeszàllt. Az a mondat, hogy « levezekelte hibàit » (Lotusz szutra XX.fej.) azt jelenti, hogy miàltal ezen üldöztetésekkel talàlkozott, teljesen sikerült neki levezekelni minden multbeli hibàt.
A Buddha 24 utòdja mind a Buddha küldötte volt, aki elôre megmondta eljövetelüket. Közülük a 15. Kanadeva meg lett gyilkolva egy brahmàn àltal, a 24. Aryasinha lefejezve a Danmira kiràly àltal. Buddhamitra és Nagardzsuna bodhiszattva is célpontul szolgàltak szàmos üldöztetésnek, ugyanakkor a többiek jàmbor kiràlyok védelmét élvezték és terjeszthették a buddhizmust, zaklatàs nélkül. Ez azt làtszòdik mutatni, hogy léteznek jò és rossz orszàgok a vilàgon és hogy kétféle mòdja van a Törvény terjesztésének: « shôju » és « shakubuku ».
Még Indiàban is voltak üldöztetések a Hibàtlan Törvény és a Formàlis Törvény idejében is.
Most a Törvény Utolsò Napjai elején vagyunk, egy Indiàbtol tàvoli orszàgban. Vàrtam, hogy hasonlò üldözések történnek és felkészültem ràjuk...Ez egy elv, melyet régen tanitottam..Kangyô-soku, a tökéletes tanitàsban egy ùtszakasz a 6 gyakorlatbòl. Abbol àll, hogy azt tesszük, amit mondunk és azt mondjuk, amit teszünk...
Talàlhatunk olyanokat, akik képesek szòròl szòra elszavalni az egész Lòtusz szutràt, de sokkal nehezebb ùgy is viselkedni, amit tanit. Irva van a szutràban:
« Miutàn van gyûlölet és irigység bôséggel màr a Buddha életében, nem lesznek-e ezek még rosszabbak a trepàja utàn? » Az is: « ..Meg lesz tàmadva karddal és bottal, szàmûzve lesz nemegyszer.  Egy gyûlölettel teli vilàgban rendkivül nehéz lesz hinni. » Ezek a jòlatok a szutràbl szàrmaznak, de lehetetlen tudni, hogy mikor teljesülnek majd be.
A multban Fukyô bodhiszattva és Kakutoku szerzetes olvastàk ezeket a részeket és megélték ôket. De a Hibàtlan és Formàlis törvény idôszakain kivül [2000 év], a Törvény Utolsò Napjai periòdusban, egész Japànban Nicsiren làtszik az egyetlennek, aki ugyanezt tette.
Egyetlen mondat, egyetlen rész olvasata elegendô belôle a megvilàgosodàshoz [a Lotusz Szutrànak]; s mivel én teljes egészében elolvastam, a jòhatàsok még nagyobbak lesznek. Mindez tûnhet elbizakodottnak, pedig a legdràgàbb kivànsàgom csak az, hogy az egész orszàgot a megvilàgosodàshoz vezessem...>> [Nicsiren]

A Kincses Torony

<< Nagy figyelemmel olvastam levelét, ..megkaptam a pénzérméket, a rizst..., minden a Kincses Toronynak és Tahò Buddhànak szànt adomànyàt....
Azt kérdezi, hogy mit jelent a földbôl kiemelkedô Kincses Torony, amelyben ül a Tahò Buddha?
E kincsekkel boritott sztupa a Lotusz szutra XI.fejezetében jelenik meg és nagy fontossàgù.
Tien-tàj nagymester a Hokke Monguban magyaràzza ezt. Azt irja, hogy ennek két funkciòja volt: az elôzôkben modottakat megerôsiteni és elôkésziteni az utàna következôket. Tehàt a Kincses Torony azért jelenik meg, hogy hitelesitse az elméleti tanitàst és bejelentse a lényeges tanitàst. Vagyis a bezàrt torony jelképezi az elméleti tanitàst, a nyitott torony pedig a lényeges tanitàst. Ez jelenti a kettô – szubjektiv és objektiv – alapelvet, màs szòval a valòsàgot és a bölcsességet.
Röviden kifejezve azt mondhatjuk, hogy Shakyamuni 3 csoportbeli tanitvànyai csak akkor érték el a megvilàgosodàst, amikor meghallottàk a Lòtusz szutràt és észlelték magukban [szivükben, elméjükben] a kincses tornyot. A Törvény Utolsò Napjai periòdusban nem létezik màs Kincses Torony, mint azok a férfiak és nôk, akik ôrzik a Lòtusz szutràt. Amibôl következik tehàt, hogy akik a NamMjòhòRengeKjò-t szavaljàk, bàrmi legyen is helyük a tàrsadalomban, ôk maguk a Kincses torony, ôk maguk Tahò Buddha...
A Kincses Torony 7 fajta dràgaköve jelképezi [e hétféle emberi viselkedést]: hallgatni a hibàtlan tanitàst, hinni benne, ôrizni a szabàlyokat, összpontositani az elméjét, rendszeresen gyakorolni, önzés nélkül önfelàldozònak lenni és àllandòan a javulàsra törekedni.
Azt gondolja talàn ön, hogy a Kincses Toronynak és Tahònak adomànyozott..., azonban mindez önnek van cimezve. Ön egy valòdi buddha, rendelkezvén 3 buddha-tulajdonsàggal. Ezzel a meggyôzôdéssel kellene önnek recitàlni a NammjòhòRengeKjò-t. S akkor a hely ahol ön lakik és ahol szavalja a dàjmokut, az a hely lesz, ahol a Kincses Torony talàlhatò.>> [Nicsiren]

Nicsiren Dàjsonin élete (3. rész)

Nicsiren javasolta, hogy kiàll egy nyilvànos vitàra akàrkivel szemben, hogy bebizonyitsa àllàspontjànak helyességét és hogy nem egyszerû kritikàròl volt szò, melyet harag vagy irigység tàplàltak volna. Miutàn ez nem lett engedélyezve, 1261.màj.12-én elszàllitottàk Izu félszigetére, ahol egy kietlen parton magàra hagytàk. Egy helybéli halàsz (Yasaburo) megsajnàlta és befogadta otthonàba. Közel egy hònapig elszàllàsolta és élelmezte. (Ez a halàsz késôbb tanitvànyàvà lesz.) Nicsiren soha nem felejtette el Yasaburo jòindulatàt. A késôbbiekben neki küldött levelében szülei reinkarnàcioinak nevezte ôt és feleségét. S hogy bizonyàra az ég küldöttei voltak, akik azért jöttek, hogy a Lotusz szutra gyakorlòjàt megsegitsék. Szàmûzetése alatt több tanulmànyt is ir: Tanulmàny a szemek kinyitàsàra; A 3 nagy ellenség; A tanitàs, a képességek, az idô és az orszàg; A négyféle hàla...
Egy honapos szàmûzetése utàn a helybéli urasàg hivja meg hàzàba, akit megérint Nicsiren joszàndéku viselkedése. Nem sokkal ezutàn az urasàg ràtér a hitére. A fiatal (16 éves) Nikko Shonin mindenhovà elkiséri és segiti a lakossàg tanitàsàban. 1262-ben egy Shingon iskolabeli szerzetes is a hitére tér. 1263.februràjàban eltörlik büntetését, miutàn a Nembutsu egyik neves felekezeti tagja – aki nagy szerepet jàtszott elitélésében – 37 éves koràban vàratlanul meghal. A kamakurai kormànyzò, Todzso Kagrenobu azonban nem felejtette el Nicsiren 53-as beadvànyàt, tovàbbra is gyûlöletet érez irànta és intrikàkat szervez ellene.
1264. ôszén hirül kapja anyja sùlyos betegségét és a veszély ellenére hazalàtogat. Anyjàra olyan jò hatàssal van jelenléte, hogy hamar visszanyeri egészségét. Novemberben egy templom làtogatàsa végeztével, az este beàlltakor Todzso àltal szervezett tôrbe esik, kiséretével együtt, akik mindent megtesznek a védelme érdekében. Igy is karddal megsebzik homlokàn és karja törik. Kisérôinek sikerül visszaszoritaniuk a tàmadòkat és Nicsiren visszajön a Renge-dzsi templomba, ahol talàlhatò öreg mestere: Dozen-bo. Megprobàlja meggyôzni régi mesterét – akinek köszönheti, hogy a buddhai hit utjàn elindult - a Nembutsu gyakorlatànak elhagyàsàròl, de ez màr nem tudja elhagyni hitét. Dozen-bo halàla utàn ir egy levelet (cime: Tanulmàny a hàla kifejzésérôl), melyet mestere sirjànàl szàndékozik felolvasni.
1264 és 67 között szülôföldjén tartozkodik, bemutatja tanitàsait és eszmecseréket folytat a néppel. Kazusàban egy egész klàn vallàsàra tér. Itt lesz majd késôbb felépitve Tandzso-dzsi (A születés temploma) Nicsiren születésének emlékére. Ebben az idôben is ir több teorikus tanulmànyt.
1268-ban visszatér Kamakuràba, amely sùlyos politikai és vallàsi krizisben van a fenyegetô mongol-invàziò miatt. Jò lehetôség kinàlkozik szàmàra, hogy megprobàlja meggyôzni tanitàsainak igazsàgàròl a kormànyt és a vallàsi vezetôséget.
1260. òta Kublaj Kàn a mongolok vezére és mostanra màr meghòditottàk az euràzsiai kontinens jò részét (kivévet nyugatra és délre). Koreàt màr 1231-ben kezdték megszàllni a mongolok; 64-ben Kublaj Kàn elhatàrozza japàn meghòditàsàt és elküldi elsô küldöttét (aki azonban a rossz idô miatt visszafordul).A koreaiakkal tengerjàrò hajòkat épittet.
Furcsa mòdon ebben az évben szokatlanul sok üstökös jelenik meg Japàn egén, mely egy közelgô katasztròfàt jelez. 1268. januàrjàban K. kàn màsodszorra is elküldi küldönceit, megfenyegetve Japànt, hogy ha nem adja meg magàt, le fogja rohanni. A levelet egy koreai ügynök adja àt a kamakurai kormànynak, majd tovàbbitjàk a Kyotoban székelô csàszàri udvarnak. A japànok elutasitjàk a vàlaszadàst, s a kormàny elkezdi a hàborus elôkészületeket. Aprilisban minden templom és szentély tasitàst kap az ellenség veszteségéért valò imàdkozàsra.
Ugyanakkor Nicsiren küld egy intô levelet, melyben ùjra elôadja a Rissho Ankoku ron-ban szereplô érveit. Ràmutat, hogy a mongol tevékenység pontosan beleillik elôrejelzéseibe ( a 7. csapàs), s meghallgatàst kér Hoken-bo vallàsi vezetôtôl, akinek nagy befolyàsa volt a kormànyra. Ezek azonban tovàbbra sem vesznek tudomàst ròla. Végsô elkeseredésében tovàbbi leveleket küldözget vezetô személyiségeknek, szòpàrbajt ajànlva, amelyen keresztül bemutathatnà igazàt. (Tanitvànyait figyelmezteti egy megtorlàs lehetôségére). De semmi vàlaszt nem kap. Nicsiren meggyôzôdik ezeknek (a vezetôknek) természetérôl, akik nem mernek kàllni ellene és megvédeni doktrinàjukat.
1263. màrciusàban egy ùjabb koreai és mongol küldöttség érkezik Japànba. Tsushina szigetén elfognak 2 japàn halàszt és a kàn elé szàllitjàk, aki dicsekedve körülvezeti ôket a kinai fôvàros palotài között, majd visszaküldi ôket Japànba azzal az üzenettel, hogy végleges vàlaszt vàr. 1270-ben az uralkodò hàz (Tokyoba költözve) ir egy vàlaszt, amelyet azonban a kormàny emberei megszereznek és nem küldenek tovàbb.
1271. nyaràn egy ùjabb küldöttséggel ezùttal egy mongol is érkezik, aki majd egy évig helyben tanulmànyozza Japàn életét, hogy beszàmlot készitsen Kublaj Kànnak. Végül is azt a köetkeztetést vonja le és tovàbbitja a kànnak, hogy nem nagyon éri meg Japànt megszàllni, mivel fôleg hegyes szigetekbôl àll és mezôgazdasàgra alkalmatlan.
Mindezek alatt Nicsiren tovàbbi leveleket küldözget a Shingon iskolànak (és màsoknak), melyekben càfolja tanitàsaikat. Öszerinte a Shingon szerzeteseire pont ràillik a Lotusz szutràban leirt alàbbi jellemzés: «  rosszindulatuak, hizelgôk és érdekhajhàszok, akik azt àllitjàk, hogy elértek egy olyan fokàt a felébredésnek, amelyet valojàban nem értek el, mindezt gôggel és hivalkodàssal. »
Az orszàgot szörnyû veszedelem fenyegette, tehàt Nicsiren nem hallgathatott. Meggyôzôdése volt a szutràk olvasata àltal, hogy a japàn nép nem fog védelemben részesülni, ha tovàbbra is alapok nélküli vallàsi gyakrolatoknak veti alà magàt és elveti a NamMjòhòRengeKjò Törvényét.
Viszonzàsul azonban csak ellenségeskedést kapott a kormàny vezetôitôl és a befolyàsosabb szerzetesektôl. Kitartàsa akkora gyûlöletet keltett ellene, amely majdnem az életébe került....

Mi is az a 10 létàllapot? (emlékeztetô)

Az indiai kozmikus mitologia hagyomànyai szerint a jelenlegi vilàgunkban élô közönséges élôlények 6 kategoriàba vannak sorolva, vagyis a létezésnek 6 birodalmàt (utjàt) foglaljàk el, aszerinti sorrendben, hogy mennyire kivànatosak ezek.
Legalul talàlhatk azok, akik a pokolban vannak, multbeli rossz cselekedeteik következményeképpen és kénytelenek egy bizonyos ideig szenvedni ezekben a földalatti poklokban, melyek közül a legborzalmasabb az Avichi-pokol, a végtelen szenvedések pokla. (1)
A kicsivel följebb lévô szinten talàlhatòk a kiéhezett szellemek, akiket az àllandò éhség és vàgyak kinoznak. (2)
Efölött van a vadàllatok vagy àllatias természetû lények szintje (3),
majd efölött az « asuràk » birodalma, démonoké, kik az indiai mitologiàban àllandoan mérgesek és örökös csatàkban vesznek részt. (4)
Ezek tehàt a rossz utak, a legalsòbb szintek, a legfàjdalmasabbak és a legkevésbé kivànatosak.
Ezek fölött talàlhato az 5. szint, az emberi lények birodalma, a 6. pedig az égi és isteni lényeké (idôszakos boldogsàg).
Mind a 6 birodalomban (àllapotban) lévôk kénytelenek a halàl és ujjàszületés megàllithatatlan ciklusait ismételni, hol fölmenni, hol lemenni ezekben a birodalmakban, aszerint, hogy jòt vagy rosszat cselekedtek-e; anélkül, hogy innen kiszabadulhatnànak.

Ehhez a 6 szinthez a Mahayana buddhizmus hozzàadott még négyet, melyek a megvilàgosodàs utàni életet jelképeznék.
A 7. szinten talàlhatok a « shravaka »-k, vagy hallgatòk ,(eredetileg Shakyamuni tanitvànyai) akik a buddhista rendbe léptek és közvetlenül kaptàk meg a Tant és a gyakorlatot. Késôbb kizàròlag azokat a szerzeteseket és apàcàkat értették ezek alatt, akik az eredeti tanitàsokat követték, mint pl. a Négy Nemes Ösvény és azon igyekeztek, hogy « arhat »-okkà vàljanak. Amint elérték ezt a fokot, abbahagytàk az erôfeszitéseket, abban a meggyôzôdésben, hogy màr elérték a legmagasabb célt, ami szàmukra lehetséges volt.
Ezek fölött a 8. szinten talàlhatok a « pratyekabuddhàk », vagyis akik maguktòl elérték a felébredést, viszont semmi erôfeszitést nem tesznek azért, hogy màsokat tanitsanak, segitsenek a felébredés eléréséhez.
A 9. szinten a bodhiszattvàk vannak, akik együttérzésükbôl késleltetik bemenetelüket a buddhasàgba, a « szaha » vilàgon maradnak, hogy megkönnyitsék a többiek szenvedését.
A 10. legmagasabb szinten talàlhatòk a buddhàk, a buddha àllapot.
A Mahayana szerint ez az a szint, melyet minden élôlénynek keresnie kellene, melyet el is érhetnének mindnyàjan, ha nem elégednének meg alsòbbrendû célokkal és lenne hitük a Buddhàban és tanitàsaiban.

Történelmi hàttér:

1253. àpr. 28-àn mondja ki nyilvànsossàg elôtt elôször Nicsiren Dàjsonin: NamMjòhòRengeKjò és 1260.jul.16-àn küldi el a Risshô Ankoku Ron-t (Tanulmàny a békesség helyreàllitàsàért...) a hivatalos közegek felé.
Ebben az idôszakban (a tört. feljegyzések tanùsàga szerint) a korszakok szokatlan sûrûséggel vàltakoztak, 4 év leforgàsa alatt ötször. Altalàban akkor történt korszak- vàltàs, ha egy ùj csàszàr került uralomra, vagy természeti katasztròfàk jelentek meg. A természeti csapàsok gyakoriak voltak màr a Héian korszak utolso éveiben is, de 1256 egy olyan év, amely kiemelkedik a többi közül: földrengések, viharok, jàrvànyok szàrazsàg, tüzek és szokatlan nagy hideg jellemzik. Kamakuràban akkora felhôszakadàs mely földcsuszamlàsokat okoz, sok àldozattal és a termény elpusztulàsàval. A következô évben 2 nagy, egymàs utàni földrengés, tüzeket okozva. 1959-ben egy tûzvész elpusztitja a Dzsufuku-dzsi templomot és a hachiman szentélyt; egy felhôszakadàs letarolja az aug.-i termést, inséget okozva. Jàrvànyok (maga a sogun is àldozata lesz), éhinség tizedelik a lakossàgot, az utcàkon holttestek szàzai.
Làtvàn a nép szörnyû szenvedéseit, Nicsiren Dajsonin 1258-60-ban, két éven keresztül a buddhista templomokban tanulmànyozza az iratokat, hogy magyaràzatot talàljon ezekre az eseményekre. S a szutràkbòl teljesen vilàgosan kiderül, hogy miért ez a sok csapàs.

<<Tanulmàny a békesség helyreàllitàsàért az orszàgban, a hibàtlan Törvény felàllitàsa àltal

Egy most érkezett utazò szomorùan mondja hàzigazdàjànak: - Néhàny év òta szokatlan zavarok zajlanak az egekben és különös események a földön: éhinség és jàrvànyok dühöngenek és terjednek szerte az orszàgban. Döglött marhàk és lovak hevernek az ösvények mellett, emberi csontvàzak telitik az utakat. A lakossàg több mint felét elvitte màr a halàl és egyetlen csalàd sincs, amelyet nem érintett volna ez a baj. Eközben egyesek minden reménységüket Amida buddha « éles kardjàba » helyezik, ismételvén ennek nevét; màsok azt hiszik, hogy Yakushi buddha majd minden bajt meggyògyit, s ezért azt a szutràt recitàljàk, mely szerint ô a Keleti tàjegység Tathagatàja. Egyesek a Lotusz szutra azon részére tàmaszkodnak, mely azt mondja, hogy «  minden betegség eltûnik rögtön és nem lesz többé öregség meg halàl »; megint màsok a Ninnô szutràt idézik: « Hét közveszedelem eltûnik és hét jotékony hatàsu körülmény rögtön megjelenik », szertartàsokat végeznek, melyek àltal 100 prédikàtor 100 helyen magyaràzza ezt a szutràt. Egyesek a Shingon-iskola ezoterikus tanitàsait követik és azon fàradoznak, hogy föltöltsenek vizzel 5 nagy agyagedényt *; màsok pedig teljesen a Zen meditàciòjànak adjàk àt magukat és olyan vilàgosan felfogjàk a minden jelenségek ürességét, mint a Hold. Vannak akik leirjàk a 7 szellem-ôr nevét (Kyakuon-shinju szutra) és ezeket kiragasszàk ezer kapura; s olyanok is vannak, akik lefestik az 5 hatalmas bodhiszattva ** àbràzolatjàt és felakasztjàk 10ezer küszöb fölé; vagy akik az égi és földi istenekhez imàdkoznak; olyanok is vannak, akikben a közönséges emberek kegyetlen sorsa szànalmat kelt és azon fàradoznak, hogy a hivatalos helyi és nemzeti vezetôk igazsàgosan irànyitsàk az orszàgot. De ennyi erôfeszités utàn belefàradnak a hiàbavalòsàgba. Az éhinség és a jàrvànyok ugy tombolnak mint még soha, mindenfelé koldusokat làtni és szemünk megtelik halàl- làtomàsokkal. A holttestek halmaza tornyokat alkot vagy egymàs mellé fektetve hidnak a deszkàihoz hasonlatos.
Pedig körülnézve azt tapasztaljuk, hogy a Hold és a Nap tovàbbra is követik megszokott utjukat és az 5 bolygo is betartja utvonalàt. A buddhizmus 3 Kincse még mindig létezik és az 500 uralom periodusa – amely alatt Hachiman bodhiszattva esküt tett a nemzet védelmezésére – még nem telt le.
Akkor miért tûnik ugy, hogy a vilàg hanyatlàsban van? S a törvények miért nem hatàsosak? Mi az oka ennek a szerencsétlenségnek? Milyen hiba lett elkövetve?

A hàzigazda igy vàlaszol: - Gyakran gondolkoztam màr ezeken magànyomban én is, szivem tele szomorùsàggal, de mivel ez a helyzet önt is zaklatja, hosszabban beszélhetünk ròla.
Amikor egy férfi elhagyja a csalàdi életet a buddhista ùt követéséért, ezt abban a reményben teszi, hogy a Dharma tanitàsai àltal elérje a buddhasàgot. De manapsàg az erôfeszitéseknek a legkisebb eredménye sincs, hiàbavalò a buddhàk felé valò könyörgés is. Ha figyelmesen vizsgàlom a mai vilàg àllapotàt, embereket làtok a kétségek àldozataiként, naivsàguk [gyermekességük] és tudatlansàguk okàn. Egre emelik szemüket érzéseik kifejezéseként, vagy a földre szegezik mélységes szorongàsba merülve.
Alaposan gondolkoztam ezen a kérdésen szerény képességeim szerint és hosszasan kutattam a szutràkat, hogy vàlaszt talàljak. A mai emberek mind eltàvolodnak a Hibàtlan törvénytôl és mindnyàjan alàvetik magukat a bajnak. Ezért van, hogy a jòakaratu istenségek magàra hagytàk az orszàgot és a bölcsek is elmennek. Helyettesitik ôket a démonok és rosszàndéku szellemek, szerencsétlenségek és ostorcsapàsok egyik a màsik utàn. Ezért nem hallgathatok tovàbb.

A làtogatò mondja: - nemcsak engem gyötör ez a sok csapàs, mely éri az orszàgot, az egész nép le van sulytva. Felidézte ön az istenségek és bölcsek tàvozàsàt és a szüntelen csapàsok és balsorsok làncolatàt. De melyik szutràra tàmaszkodik ön? Szeretném tudni mely részek szolgàlnak önnek bizonyitékul?

A hàzigazda vàlasza: - Idézhetnénk szàmos részt bizonyitékul. Itt van pl. A Konkomyô szutra: «  A 4 égi kiràly mondja a Buddhànak: Ez a szutra létezik ugyan az orszàgban, de a kormànyzòk soha nem engedélyezték a terjesztését. Szivük el van fordulva tôle és nem éreznek semmi örömet a hallgatàsakor. Nem szolgàljàk, nem tisztelik, nem csodàljàk. Nem törôdnek azzal sem, hogy tiszteljék és anyagilag tàmogassàk a 4-féle buddhistàt***, akik ezt a szutràt követik; Mindezek eredményeként mi és szàmos égi-lény tanitvànyunk nem hallhattuk többé ezt a csoldàlatos és mély Dharma tanitàsait. Megfosztottak bennünket e szavak édes harmatàtol és elzàrtàk elôttünk a Hibàtlan törvény folyàsàt, miàltal elvesztettük hatalmunkat és fenségünket. Igy aztàn a 4 Rossz ùton levô lények szàma emelkedôben van, miközben azok, akik az emberség és idôszakos boldogsàg àllapotàban vannak, egyre ritkàbbak lesznek. Az emberek beleesnek a születés és halàl folyamàba, hàtat forditva a Nirvàna ùtjànak...
...S amint elhagyjuk ezt az orszàgot mindenféle szerencsétlenségek fognak ràjuk szakadni és kormànyzòik el fogjàk vesziteni hatalmukat. Nem lesz egyetlen személy szivében sem a lakossàgbol a josàgra hajlam, mindenfelé csak letartoztatàsok, gyilkossàgok és viszàly. A jàrvànyok terjedni fognak, ...a föld remegni fog..., viharos esôk, hurrikànok, az éhinség àltalànos lesz;...magok és gyümölcsök nem fognak beérni...màshonnan jött akasztòfàravalò egyének fogjàk ellepni és kirabolni az orszàgot...; a nép minden létezô nyomort és fàjdalmat lesz kénytelen elviselni, hogy nem lesz többé egy biztonsàgos hely... »
A Daidzsuku szutràban van irva:
« Amikor a buddhizmus alapelvei elhomàlyosulnak és elvesznek, a férfiak meg hagyjàk nôni szakàllukat, hajukat és körmüket, s a vilàg törvényei el lesznek felejtve és nem lesznek ismertek. Amikor eljön ez a kor egy nagy csattanàs lesz hallhatò és a föld remegni fog...a vàrosok bàstyài megremegnek és összeroskadnak, minden lakòhàz eltûnik...Amikor eljôn ez a kor, minden jo iràs -mely a felébredéshez vezet – el fog tünni...; minden kùt és forràs kiszàrad, a talaj mindenfelé terméketlen lesz..., a helyeket elsöpri a tûz, esô nem fog esni, a növények elszàradnak és minden élôlény kivész....Por-esô fog esni, amely elsötétiti az eget és eltakarja a nap és a hold fényét...A 10 Rossz cselekedet terjedni fog, fôleg a kapzsisàg, a harag és a tudatlansàg; az emberek nem tartjàk majd nagyobb becsben szüleiket, mint az ôz...Az uralkodòk és rossz szerzetesek a 10 Rossz cselekedettel elpusztitjàk a Buddhàk hibàtlan Törvényét és lehetetlené teszik az érzô lényeknek az emberies àllapotban és idöszakos boldogsàgban valò ùjraszületést. [5. és 6. birodalom].
Amikor eljön ez a kor, a különbözô joszàndéku istenségek és a kivételes kiràlyok – àltalàban tele együttérzéssel az élôlények irànt – elhjagyjàk ezt az orszàgot és màs vidékre mennek. »
Azt olvashatjuk a Ninnô szutràban: «  Amikor egy orszàgban rendetlenség van, elôször az àrtò szellemek kezdenek mozgolòdni. Az ô hatàsukra az orszàg minden embere viszàlyba kevererdik. Megszàllòk jönnek fosztogatni az orszàgot és a nép le van tarolva. Az uralkodò, a fôbb miniszterek , az örökösök és màs tisztviselôk egymàssal versengenek, mindegyik àllitvàn, hogy neki van igaza...
Amint nézem az élet 3 fàzisàt (mult, jelen, jövô) az 5-féle làtàssal, azt làtom, hogy az orszàg minden uralkodòja annak következtében vàlhatott kiràllyà vagy csàszàrrà, hogy 500 buddhàt szolgàlt elôzô létezéseiben. S ezért születtek a bölcsek és arhat-ok az orszàgban, hogy a tàrsadalom joléte érdekében tevékenykedjenek. Azonban ha az uralkodòk jòszerencséje kifogy, minden bölcs elhagyja ôket és eltàvozik. S amint elmentek, megjelenik majd a 7 csapàs... »
A Yakushi szutra irja: «  ..: ime melyek ezek a szerencsétlenségek: jàrvànyok a népesszégben, külföldi invàziò, belharcok, furcsa és szabàlytalan jelenségek a csillagok körében és rendszerekben, nap és holdfogyatkozàsok, szél és esô a szezonnak nem megfelelô idôben, és esôhiàny amikor ideje lenne. « 
A Ninnô szutràban a Buddha igy szol  Prasenadzsit kiràlyhoz: - Nagy kiràly, a vidék ahol követik a tanitàsaimat ma 100milliàrd Sumeru-vilàgra terjed ki, megvilàgitva 100milliàrd nap és hold àltal. Minden Sumeru-vilàg négy kontinensbôl àll. A déli birodalomban -Dzsambudvipàban – talàlunk 16 nagy orszàgot, 500 közepeset és 10ezer kicsit. Ezekben az orszàgokban 7 féle félelmetes csapàs jelentkezhet. Melyek ezek? [Az elsô kettô a bolygòkkal kapcsolatos..] A harmadik: òriàsi tüzek [ember àltali, erdôtüzek, démonok-sàrkànyok stb tüzei]; a negyedik: gigàszi àrvizek (nem az évszakoknak megfelelôen, télen esô, nyàron hò, télen mennydörgés és villàmlàs, nyàron pedig jegesedés...) Az ötödik: halàlos erejû szelek letarolnak erdôket egy ütéssel...;a hatodik: kànikula, amikor a levegô is tûznek érzôdik, a föld vörös és kiégett...;a hetedik: ellenség lepi el az orszàgot, làzadòk jelenek meg az uralkodò hàzban... »
A Daidzsuku szutràban van mondva:
« Még ha az uralkodò gyakorolta is az adomànyozàst megszàmlàlhatatlan elmùlt létezés folyamàn, engedelmeskedve a bölcsesség alapelveinek és szabàlyainak és làtvàn hogy a Buddha Dharmàja, az én Törvényem elveszôfélben van és mégis tétlen marad, semmit sem téve a védelmére, a felmérhetetlen mennyiségû – multbeli gyakorlatok àltal – összegyüjtött jò ok mind el lesz törölve és orszàga szinterévé vàlik a 3 szerencsétlen eseménynek. Az elsô a gabona magas àra, a màsodik a hàborù, a harmadik a jàrvànyok.. »
Mind a 4 szutràbò vett idézetek tökéletesen vilàgosak. Van-e valaki aki kételkedhet ezek értelmében? S mégis a vakok és eltévelyedettek a téves doktrinàknak adnak bizalmat és nem képesek felismerni a hibàtlan tanitàsokat. Ennek fejében a jòszàndéku istenségek és a bölcsek elhagyjàk lakhelyüket. Minek eredményeképpen a démonok és a nem buddhista doktrinàk szerencsétlenségeket alkotnak és ostorozzàk a lakossàgot.

Ezt hallvàn, haragtol elvörösödött képpel a làtogatò igy vàlaszolt: - Ming csàszàr a Han dinasztia végén megértvén àlmàt – melyben megjelent elôtte egy aranyember -, szivesen fogadta a Kinàbòl fehér lovon érkezett misszionàriusok àltal hozott buddhista tanitàsokat. Shôtoku herceg megbüntette Mononobeno Moriyàt a buddhizmus szembeàllàsa miatt, majd templomok és pagodàk épitésébe fogott. Ettôl fogva az uralkodòtòl a tömegig, mindenki magasztalta a buddhaszobrokat és tanulmànyozta a buddhista iràsokat. Ennek eredményeként a Hiei hegy és Nara kolostorai,...Ondzso-dzsi és Todzsi nagy templomai, az egész orszàgban a négy tengeren belül, 5 fôvidéken és 7 külvidéken a buddhista iràsok osztàlyozva lettek, mint csillagok az égen és az orszàgot ellepte a templomok tömege. Akik Shariputràt követelik a « Sashegy tetején levô holdat » **** figyelik, akik pedig a Haklenayasha hagyomànyait követik, tovàbbadjàk a tanitàsokat a Kukkutapada hegyre*****. Hogy mondhatja akkor valaki, hogy Shakyamuni doktrinài semmibe vannak véve és hogy a buddhizmus 3 Kincse elhanyagolva? Szeretném hallani a legkisebb bizonyitékot is amelyre tàmaszkodik az ilyen kijelentés!

A hàzigazda , ohajtvàn megvilàgitani szavainak értelmét, igy szolt/ - Valo igaz, hogy a Buddha-templomok tetôi egymàst érintik a magasban és az épületek ahol a szutràk vannak ôrizv is egymàs mellett sorakoznak. A templomok magasrangu személyiségei annyian vannak, mint a bambusz, a szerzetesek tiszteletnek örvendenek szàzadok ota, s ez minden nap kifejezésre jut. De a szerzetesek és a magasranguak manapsàg szolgalelküek és alamusziak, becsapjàk és eltéritik a népet. Az urlkodobol és minisztereibôl hiànyzik az itélôképesség, nem tudjàk megkülönböztetni az igazsàgot az eltévelyedéstôl [eretnekségtôl].
Az olvashato a Nirvana szutràban:
« Bodhiszattvàk, ne érezzetek szivetekben semmilyen félelmet, lha vad elefàntokkal àlltok szemben. De a rossz baràtok, ezek azok akiktôl tartanotok ekll! Ha egy vadelefànt àltal lesztek emgölve, nem fogtok a 3 Rossz ösvényre kerülni, de ha a rossz baràtok okozzàk halalotokat, elkerülhetetlenül oda kerültök... »
A Lotusz szutràban van mondva:
< Ebben a rossz korban lesznek téves nézetû szerzetesek, szolgalelkûek és hamisak, akik azt àllitjàk magukròl, hogy elértek egy olyan fejlôdési fokot, melyet valòjàban nem értek el; szivük tele gôggel és önteltséggel. Làthatunk majd erdôkbe visszahùzòdott szerzeteseket is, nyomorùsàgos ruhàba öltözve, kijelenteni, hogy a valòdi ösvényt gyakoroljàk, miközben lenézôen, magasròl tekintenek az egész emberiségre. Mohòn vàgyakozva a haszonra és élelemre, fehér ruhàban tanitjàk a Dharmàt a laikusoknak, tisztelve lesznek és magasztalva, mintha « arhat »-ok lennének, akik a 6 Természetfölötti hatalommal rendelkeznek. Megàllàs nélkül a lakossàg közé keverednek egyetlen célbòl, hogy ezt ràgalmazzàk. Az uralkodòkhoz, tisztségviselôikhez, brahmànokhoz és a buddhizmus jòtevôihez fordulnak, valamint a tobbi szerzeteshez, hogy bennünket becsméreljenek és vàdoljanak. ..Egy tisztàtalansàggal megjelölt kalpànak egy rossz koràban lesznek szép szàmmal félelmetes dolgok. A démonok megszàlljàk környezetünket és a mi szidalmazàsunkra, lealacsonyitàsunkra és kigunyolàsunkra sarkalljàk öket. Ennek a rossz kornak a rossz szerzetesei képtelenek lévén megérteni a Buddha mòdszereit és azt, hogy a Dharmàt a legmegfelelôbb mòdon tanitja, dühöngô képpel elàrasztanak majd bennünket sértésekkel; ùjra és ùjra szàmûzetésbe küldenek bennünket...>
A Nirvàna szutràban mondja a Buddha:
<Eltûnésem utàn amikor màr szàmos szàzad letelt, mind a 4 Fok bölcsei is el lesznek tûnve. Amikor a Hibàtlan Törvény periòdusa befejezôdött, a Formàlis Törvény periòdus folyamàn làthatòk lesznek olyan szerzetesek, akik làtszòlag meghajolnak a kolostori élet szabàlyai elôtt, de csak ritkàn fogjàk olvasni és recitàlni a szutràkat, szivesebben fogyasztanak majd mindenféle élelmet és italt, hogy testüket tàplàljàk. Miközben viselik a szerzetesruhàt, kòborolnak majd – mint a vadàszok hajszoljàk a zsàkmànyt – adomànyok reményében. Megàllàs nélkül azt ismételgetik majd: - elértem az arhat fokot!. Külsôleg bölcsnek és jònak làtszanak majd, de magukban irigységet és mohòsàgot tàplàlnak. S amikor megkérik ôket, hogy tanitsàk a Dharmàt, elutasitjàk ezt, fölvéve egy olyan brahmàn megjelenését, aki hallgatàsi fogadalmat tett. Ezek nem igazi szerzetesek, csak annak làtszanak. Téves nézetük àltal emésztve ellen fognak àllni a Hibàtlan Törvénynek.>

Ha a vilàgot ezeknek a szutràknak a fényében szemléljük, észrevesszük, hogy a mostani helyzet tökéletesen megfelel az ezekben leirtaknak, Ha nem feddjük meg a rossz szerzeteseket, hogyan remélhetnénk valami jòt is?...>>

[ A végén a hàzigazda megkérdezi: - Miért beszélek igy? Azért mert a 7 szerencsétlenségbôl màr 5 megvalòsult. Csak az idegen invàziò és a belharcok csapàsa nem történt még meg... Ezért kell tehàt önnek sürgôsen reformàlni (megùjitani) hitét és a Legnagyobb Jàrmûhöz csatlakoznia, az egyetlen jò doktrinàhoz.]

* a Shingon iskola szertartàsa
** ha egy uralkodò elfogadja a buddh.tanitàsait, az 5 boddhiszattva védelmezni fogja ôt és orszàgàt.
*** négyféle hivô: vallàsiak: szerzetesek és apàcàk, vilàgiak: férfiak és nôk.
**** azokra valò hivatkozàs, akik a meditàciònak adnak nagy szerepet
***** ezek nagyobb hangsùlyt tesznek a tanitàsokra, mint a meditàciòra

Igen. Végigolvastad? S nem akadtàl fönn valamin?
Erre az iràsàra Nicsirennek akkor akadtam rà, amikor éppen Astus-szal arròl tàrgyaltunk, hogy lehet-e valamelyik tanitàs fölsôbbrendû, mint egy màsik. Aztàn kellett egy kis idô, hogy leforditsam.
Ugyanis szerinte ( s ezt olvastam a honlapjàn is), mindegyik szutra egyenértékû.
Azt hiszem Ti mindketten a Zent képviselitek, ugye?

hű, ez igen! franciából fordítottad?

<<Shakyamuni Buddha kijelenti a Nirvàna szutràban, hogy még ha azok, akik a buddhizmust tanuljàk annyian is vannak, mint az egész föld porszeme, azoknak szàma, akik el tudjàk érni a megvilàgosodàst nem több, mint a homokszemek, ami elfér egy körmön.
Ezt olvasvàn elgondolkoztam: vajon miért ez az oriàsi nehézség? Meditàlàsom közben megtalàltam a legmegfelelôbb vàlaszt erre a kérdésre. Bàrmennyit is tanulmànyozzuk a buddhizmust, nehéz marad ezt tökéletesen gyakorolni. Vagy sajàt tudatlansàgunk okàbol, vagy mert lehetünk mi magunk bölcsek, de mesterünk - akit követünk - meglàtàsa (fölfogàsa) téves.
S ha még talàlkozunk is a jo mesterrel és a végsô tanitàs szutràjàval (amely a Tökéletes Törvényhez vezet), abban a pillanatban, hogy elhatàrozzuk magunkat a buddhasàg elérésre, hogy megszabaduljunk az élet és halàl szenvedéseitôl, elkerülhetetlenül megjelenik a 3 Akadàly és a 4 Démon, hasonloan az àrnyékhoz mely követi a testet...
S még ha sikerülne is önöknek legyôzni az elsô 6 akadàlyt, ha hagyjàk magukat legyôzni a 7. àltal, nem vàlhatnak buddhàvà. Ezt a 7. akadàlyt ugy hivjàk: a Hatodik Eg Démonkiràlya. Amikor a Törvény utolso Napjai periodus egyszerû halandoja màr ràébredt Buddha tanitàsainak az igazi értelmére, s nincs màr messze a buddhasàgtol..,a 6. ég démonkiràlya meglepôdve azt gondolja: - Ez elviselhetetlen! Ha ez a személy elhagyja a szenvedések földjét és màsokat is erre vezet, megszerzi birtokomat és azt tiszta földdé vàltoztatja. Mit is tehetnék? - Magàhoz hivatja minden alattvalojàt (a 3 Tér vilàgàbol, a Vàgyak vilàgàbol, a Formavilàgbol és a Formanélkülibôl) és azt mondja nekik:
- Hogy mindnyàjan megtegyetek minden tôletek telhetôt, hogy ennek a gyakorlonak az utjàba akadàlyt àllitsatok. Ha ez nem lenne elegendô, hogy elhagyja buddhista gyakrolatàt, hatoljatok be tanitvànyai, jotevôi és minden ember szivébe, akik körülveszik és probàljàtok meggyôzni vagy megfenyegetni. S ha ez sem lenne elég, lejövök én magam és behatolok azok szivébe, akik irànyitjàk orszàgàt, hogy üldözzék. Igy megakadàlyozzuk majd, hogy elérje a buddhasàgot. -
En Nicsiren sokàig elmélkedtem ezen, s megértettem miért olyan nehéz a Törvény utolso Napjai emberének elérni a buddhasàgot ebben az életben.
A Lotusz Sz. VI. fejezete irja: "Gyûlölet és irigység...màr a Buddha életében, akkor mennyivel rosszabb lesz eltûnése utàn..?"
Devadatta és Azsatasatru cselekedetei is mind a 6. ég démonkiràlyànak mûvei.
Egy brahmàn vàrosban rendeletet hoztak, hogy aki àtengedi a Buddhàt földjén 500 ryô aranyat kell fizessen. Mire a lakosok töviseket szortak az utra, hulladékot a kutakba, mérget tettek a Buddha ételébe, irànta valo gyûlöletükben.
Utpalavarna apàca agyon lett verve Devadatta àltal, Maudgalyayanàt egy brahmàn bambuszbottal verte agyon, Kalodayirit - akinek egy nô adomànyt adott - ennek férje lovakkal tapostatta le, -mindezeket a Buddha irànti ellenszenvükbôl.
Virudhaka kiirtott 500 embert a Shakya klànbol, Devadatta egy nagy követ taszitott le a hegyrôl, hogy az ott elhalado Shakyamunit agyonüsse vele, egy brahmànnak lànya pedig azt àllitotta, hogy a Buddha teherbe ejtette (egy csészét kötözött a hasàra bizonyitékképpen).
Azt kérdeztem magamtol: hogyan tudnék ennél szàzszorta sulyosabb üldöztetést elviselni, ami pedig elô van jelezve a Törvény utolso Napjai periodusra?
Ugy tartjàk, hogy aki elôre megjosolja a jövendô eseményeit, az egy bölcs. Lehet, hogy én nem vagyok egy bôlcs, de egy idô ota tudom màr, hogy Japàn a vesztébe rohan, mert téves hithez ragaszkodik.
Arra gondoltam: "Lehet, hogy a multban màr többször is talàlkoztam a Lotusz szutràval és elhatàroztam a buddhasàg elérését. Lehet, hogy elviseltem màr egy-két nehézséget, de amikor tul sokkal kellett szembenéznem, valoszinüleg föladtam. Ebben az életben szigoruan megfogadtam, hogy semmi elôl nem hàtràlok meg, a legnagyobb megprobàltatàsok ellenére is beszélnem kell.
Igy döntöttem és talàlkoztam is a Szutra àltal elôrejelzett üldöztetésekkel. Ezért el vagyok szànva, kész vagyok elviselni bàrmilyen sanyargatàs, semmi kétségem többé, hogy én vagyok a Lotusz szutra gyakorloja...>>

Kérdés-felelet a Lotusz Szutràval kapcsolatban (Nicsiren)

Kérdés: Emberként születtem, ami màr egy ritka dolog és volt szerencsém talàlkozni a buddhizmussal. De vannak felületes és mély tanitàsok, nagyobb és kisebb képességû emberek. Melyik tanitàst kellene gyakorolnom, hogy a lehetô leghamarabb elérjem a buddhasàgot?

Vàlasz: Minden csalàdban vannak elôbb születettek, akiket tisztelünk, minden vidéken nagy tiszteletû személyiségek. Mindnyàjan csodàljuk és magasztaljuk szüleinket, de ki lehetne magasabbrendû, mint az orszàg uralkodoja? Ugyanigy a Mahayana és Hinayana -vagy az idôszakos és végleges tanitàsok – közötti mérkôzés hasonlo a vetélytàrsak közôtti vitàkhoz, de valamennyi a Buddha életében tanitott tanitàs között a Lotusz Szutra foglalja el az elsôbbséget. Ö a vezetô az uton, amely a tökéletes bölcsesség azonnali eléréséhez visz; a kocsi amely egy szempillantàs alatt a megvilàgosodàshoz szàllit.

Kérdés: Ugye igaz, hogy azokat nevezzük mestereknek , akik fölfogvàn a szutràk mélységét, magyaràzatokat irnak? Ha igen, akkor természetesnek tartom, hogy minden iskola mestere aszerint fogalmazza meg tantételeit, amit ô megértett és ezen az alapon irja kommentàrjait...Szerintem kitartani amellett, hogy a Lotusz szutra egyedül foglalja el az elsô helyet, az elfogadni egy szûklàtokörûséget.

Vàlasz: Ha ön azt gondolja, hogy a Lotusz szutra felsôbbrendûségét kijelenteni, az szûklàtokörûség, akkor azt a következtetést is le kellene önnek vonnia, hogy senki a vilàgon nem mutat nagyobb szûklàtokörûséget, mint maga Shakyamuni. Nézzük csak, ha idézek az egyik szutràbol, sikerül-e eloszlatnom az ön kétségeit.
Azt olvassuk a Muryôgi szutràban:
<Mivel az emberek különböznek egymàstol természetük és vàgyaik àltal, a Törvényt különféleképpen tanitottam. Ehhez különbözô modszereket vettem igénybe. De több mint 40 év alatt még nem fedtem föl az igazsàgot.>..
S nem ez az egyetlen ilyen rész. A Hôben fejezetben [Lotusz sz. II. Fej.] olvashatjuk:
<A « Vilàgmagasztaltja » [Magasztos] hoszzu idôn keresztûl tanitotta doktrinàjàt és most el kell àrulnia az igazsàgot.> Ez is: < A tiz irànyban lévô buddhàk földjein van az egyetlen jàrmû Dharmàja. Nincs kettô, sem hàrom.>
A II.fej.-ben olvashato:
<Csak én tudom ôket megszabaditani.> [Shakyamuni] Itt arrol van szo, hogy: « elég azt ohajtani, hogy a Nagy Jàrmûvet megkaphassa és ôrizhesse, anélkül, hogy a többi szutràbol akàr 1 versszakot is elfogadna. » Az is: <Aki visszautasitja az ebben a szutràban valo hitet és ellenzi azt, az azon nyomban elpusztitja a magokat, melyek lehetôvé teszik a buddhàvà vàlàst ebben a vilàgban...>
Tien-tai nagymester tanulmànyozvàn ezeket a részeket, azt következtette ki belôlük, hogy ha figyelmen kivül hagyjuk a Buddha kijelentéseit és csak a mesterek kommentàrjàra tàmaszkodunk, akkor hogyan nevezhetjük hitünket buddhizmusnak?
Ezért jelentette ki Chishô nagymester: < Ha ugy véljük, hogy nem kell különbséget tennünk a Hinayana és a Mahayana szutrài kôzött, sem az igazsàg részleges és tökéletes kinyilatkozàsai között és ha teljesen csak a mesterek kommentàrjaihoz ragaszkodunk, akkor a Buddha tanitàsai hiàbavalok voltak.>
Tien-tai leszögezi: < Ami mély és egyetértésben van a szutràkkal, el kell hinni és gyakorlatba àllitani, de egy csöppet sem higgyenek abban, amely nem ad sem szòszerinti sem elméleti bizonyitékot. Minden kijelentést amely nem egy szòszerinti tanujel, hamisnak kell nyilvànitani.>

Kérdés: Ezek lehet, hogy érvényesek a mesterek magyaràzataira. De mi a helyzet azokkal a szutràkkal, melyek a Lotusz elôtt voltak tanitva és azt olvashatjuk bennük: « ..ez a szutra a legmagasabb », vagy «  ez a szutra minden szutrànak a kiràlya ». Ha hiszünk önnek, el kellene ezeket a kijelentéseket is vetnünk, pedig magànak a Buddhànak a szàjàn jöttek ki, nemde?

Vàlasz: Valoban talàlunk néha a megelôzô szutràkban ilyen mondatokat..., de mégis idôszakos tanitàsokrol van itt szo. Nem kell megbiznunk az ilyen kijelentsekben. A Buddha maga jegyezte meg igy:
< Tàmaszkodjanak azokra a szutràkra, amelyek teljesek és véglegesek, nem pedig azokra melyek sem nem teljesek, sem nem véglegesek.>
Miao-lo nagymester jelentette ki magyaràzatàban: < Lehet, hogy màs szutràk azt àllitjàk magukròl, hogy minden szutràk kiràlyai, de egyikrôl sem irhatò, hogy a legmagasabb lenne a multbeli, jelenbeli és jövôbeli szutràk között.>
Ami tehàt azt jelenti, hogy abban az esetben is, ha egy szutra a szutràk kiràlyànak nevezi ki magàt, nem jelenti ki magàrol egyùttal azt is, hogy felsôbbrendû lenne valamelyik elôtte tanitott vagy utàna tanitva lesz szutrànàl.Tudni kell, hogy ez a szutra az idôszakos tanitàsok kategoriàjàba tartozik.
Egyik jellemzôje a Lotusz Sz. elôtt tanitott szutràknak, hogy nem nevezik meg mit kellene majd tanitani a jövôben. Egyedül a Lotusz szutràban talàlunk ilyen hatàrozott kijelentést, hogy ez a szutra abszolut felsôbbrendû helyet foglal el < minden szutra melyeket tanitottam, tanitok és tanitani fogok < között.
Ezért irja Miao-lo: <Csak a Lotusz szutra tanitàsa folyamàn jelentette ki a Buddha, hogy a megelôzô tanitàsai idôszakosak voltak és nyilatkozta ki, hogy a Lotusz szutra - melyet most tanit - tartalmazza az igazsàgot .>
Làthatjuk igy, hogy a Lotusz szutràban a Tathagata adott egy végleges formàt valodi szàndékànak és egyuttal annak, hogy milyen mòdon kell tanitani a johatàsok elérése érdekében.
Ezért Tien-taj kijelenti: <Azutàn hogy a Tathagata elérte a megvilàgosodàst, több mint 40 évig nem fedte föl az igazsàgot. A Lotusz szutràval, elsô alkalommal fedte föl az igazsàgot.>

Kérdés: Ertem...De egyes mesterek azt àllitjàk, hogy ez a mondata a Buddhànak, hogy « ez alatt a 40valahàny év alatt még nem fedtem föl az igazsàgot » kizàròlag a shômon tanitvànyoknak szòl...s nem érvényes a bodhiszattvàk szàmàra, akik màr megkaptàk a megvilàgosodàs jò hatàsàt a Lotusz szutràt megelôzô tanitàsok àltal. Mi az ön véleménye errôl?

Vàlasz: Az a vélemény, hogy a L.SZ. A 2 Jàrmû embereinek érdekében lett tanitva és nem a bodhiszattva-vilàgban [birodalomban, létben] lévôknek és hogy [fönti szavak] csak a 2 jàrmû tagjaira vonatkoznak – Tokuichi nagymester véleménye volt, a Hossô iskola szerzeteséé.
Akàrhogy is van, az a kijelentés, hogy « még nem fedtem föl az igazsàgot » a 2 jàrmû utasainak szòlt, önmagàban teljesen logikus is. Ennek oka, hogy a kezdetekben a Tathagata tanitàsainak alapvetô célja az volt, hogy ezen 2 csoportbeli amberek szàmàra megnyissa az utat a megvilàgosodàs felé. S a mòdszerek, melyekkel élete folyamàn tanitott, meg a 3 -féle tanitàs a L.Sz. elsô felében, fôleg nekik volt cimezve.
A Kegon szutràban a pokol lakòi ugy vannak tartva, hogy képesek buddhàkkà vàlni, de ez a képesség meg van tagadva a « shômon » és « engaku » àllapotàban levô személyektôl.
A Hodo szutràban mondva van, hogy oly mòdon mint ahogy a lotuszviràg sem tud a hegytetôn nôni, az ebben a 2 csoportban levô emberek sem tudjàk elérni a megvilàgosodàst, mert elégették a buddhasàg magjait.
Es a Hannya szutràban olvassuk, hogy azok akik elkövették az 5 Fô Hibàt, elérhetik a buddhasàgot, de a 2 jàrmû utasai képteleneknek vannak tartva erre.
A Tathagata most bejelenti valòdi szàndékàt – hogy ebben a 2 szànalmas és elhagyatott vilàgban élôk is ténylegesen elérhetik a buddhasàgot -, kimutatva ezzel a Lotusz szutra felsôbbrendûségét.
Ime miért jelentette ki Tien-tàj:
<Sem a Kegon sem a Daibon szutra nem tudta meggyògyitani a Tanulàs és Személyes felébredés vilàgàban [àllapotàban] lévô személyek bajait. Egyedül a Lotusz szutra volt képes elültetni a jòsàg gyökereit ezeknél, akiknek màr nem volt mit tanulniuk és hozzàférhetôvé tenni a Buddha ùtjàt. Ez az oka, hogy ezt a szutràt MYO-nak, misztikusnak hivjuk. Az « icchantika »-knak is van legalàbb öntudatuk, tehàt lehetséges szàmukra elérni a buddhasàgot. De a 2 jàrmû személyei annyira megsemmisitették [« nihilizték « ] az öntudatot, hogy màr nem tudjàk fölkelteni szivükben [elméjükben] a megvilàgosodàs utàni törekvést. S mégis a Lotusz Sz. meg tudja ôket gyògyitani, amiért is ùgy hivjàk: myô.<
Meg kell végre érteni, hogy még a Kegon, Hodo és Daibon szutràk adta Dharma « gyògyir » sem képes meggyògyitani azt a sùlyos betegséget, mely a Tanulàs és Személyes felébredés àllapotàban levô személyeket sulytja. Ràadàsul a Lotusz szutràt megelôzô szutràk szerint még a bûnözôk, a Hàrom Rossz Ut fogjai is bodhiszattvàkkà vàlhattak, de ez a képesség nem elismert a 2 Jàrmû tagjainak.
Ezzel kapcsolatban Miao-lo kijelenti:
<A különbözô szutràkban tanitva van, hogy minden lény elérheti a buddhasàgot, de semmi remény nincs adva erre a 2 jàrmû személyeinek. Következésképpen a Lotusz szutràban a 6 alsorendû vilàg csatlakozik a bodhiszattva-vilàghoz, melyek biztositva vannak a buddhasàg elérésére és a Szutra hatalma ki van nyilatkozva a 2 vilàg [:shomon és engaku] embereinek, akiknek a legnehezebb elérni a buddhasàgot.
Tien-tai lefekteti, hogy a Két Jàrmû személyeinek buddhasàg- elérése a bizonyiték arra, hogy kivétel nélkül mindenki buddhàvà vàlhat.
Mindezek utàn, ha ön el akarja érni a buddhasàgot, szükséges lesz önnek leereszteni gôgössége zàszlajàt, eldobni haragjànak botjàt és egészen a Lotusz szutra Egyetlen Jàrmûvének szentelnie magàt. A dicsôség és a haszon ezen a vilàgon nem màsok, mint jelenbeli életének babacsörgôi, a hivalkodàs és az elôitéletek pedig kötelékek, melyek következô életében megkötözik majd...

Kérdés: Egyetlen példa bemutatàsàval ki lehet talàlni mindennek a természetét, hallvàn az ön rövid megjegyzéseit a Lotusz szutràrol, az az érzésem, hogy szemem és fülem az elsô alkalommal nyilnak ki. De hogy kell érteni a Lotusz Szutràt, hogy gyorsan elérjük a màsik partot [megvilàgosodàst]? Azt hallottam, hogy egyedül az a személy, aki képes meglàtni az « ichinen sanzen » felhôtlen egében a bölcsesség napjàt, az tud elôrehaladni ennek a szutrànak a gyakorlatàban. En azonban soha nem tanultam a déli fôvàros [Nara] különbözô iskolàiban, fogalmam sincs a Yuga Ron és Yuishiki Ron alapelveirôl, vak vagyok az északi csucs [Hiei hegy] tanitàsaira, semmit sem értek a Maka Shikanbòl és a Hokke gengi-bôl. A Tendai és Hosso tanitàsai elôtt olyan vagyok mint egy ember csészével a fején, aki egy fal elôtt gyökeret vert. Ugy tünik, hogy nincsenek képességeim a Lotusz szutra magaslatain. Mit tehetnék?

Vàlasz: Nem ritka manapsàg kijelenteni, hogy csak az olyan személy képes megkapni a Lotusz szutra johatàsàt, aki magas bölcsességgel rendelekezik és megàllàs nélkül gyakorolja a meditàciòt. Az sem ritka, hogy ezzel akarjàk lebeszélni a korlàtozott bölcsességûeket arròl, hogy akàr meg is pròbàljàk. Ez egy nagy tudatlansàg eredménye, egy teljesen hamis ötlet. A L.SZ. azt tanitja, hogy minden ember, akàrki is legyen, ràléphet a Buddha ùtjàra. Ebbôl kifolyòlag természetesen a magasabb adottsàgu és képességû emberek àldozhatjàk magukat a meditàcionak és a dharmàknak, de a gyengébb adottsàgu és képességû embereknek egyedüli fontossàgu az ôszinte hit. Ezért irja a L.Sz.: < Akiknek a szive tiszta, hisznek ebben a doktrinàban és tisztelik, akik nem engednek a kétségnek és zavartsàgnak, nem fognak a Pokol, Kapzsisàg és Allitiassàg àllapotàba esni, hanem a 10 iràny buddhàinak jelenlétében születnek ujjà.> [XII.fej.] Hinni kell a Lotusz szutràban és vàrni, hogy a buddhàk jelenlétében lehessen ujraszületni...
Példànak képzeljünk el egy embert egy sziklafal aljàban, akinek nincs ereje fölmàszni. Feltételezzük, hogy fönt van valaki, aki leereszt neki egy kötelet, s azt mondja: « Kapja el a kötelet és én majd fölhuzom! ». Ha az alul levô személy azon aggodalmaskodik, hogy lesz-e màsiknak majd ereje fölhùzni, vagy hogy a kötél elég erôs-e, s emiatt nem kapja el a kötelet, akkor soha nem jut föl a tetôre. De ha követi az utasitàst, kinyùjtja a kezét és elkapja a kötelet, akkor fölmàszhat.
Ugyanigy: Ha kételkedünk a Buddha erejében, amikor azt àllitja: « Csak én egyedül vagyok képes megmenteni ôket », ha nem bizunk meg a Lotusz szutra kötelének erôsségében – amely kijelenti, hogy lehetséges megtalàlni a bejàratot a hit àltal; ha megtagadjuk a Csodàlatos Törvény szavalàsàt, amely garantàlja, hogy a buddhasàg elérése kétségtelen, akkor a Buddha hatalma nem érhet el bennünket és lehetetlen lesz a megvilàgosodàs sziklafalàt megmàsznunk.
A hit hiànya az alapvetô gyengeség, amely a pokolba sietteti az embert. Ezért olvashatò a Lòtusz szutràban: < Akik engedni fognak a kétségeknek és nem lesz hitük, elkerülhetetlenül a rossz utakra esnek.> [XV.fej.]
Ha màr olyan szerencsénk volt, hogy embernek születtünk, s az a még nagyobb szerencsénk van, hogy talàlkoztunk a buddhizmus tanitàsaival, hogyan pocsékolhatjuk el ezt a szerencsét? Ha hinni akarunk egy arra érdemes doktrinàban, akkor a Mahayana és Hinayana különbözô - idôszakos és végleges - tanitàsai közül, az Egyetlen Jàrmûben kell hinnünk, amely a Buddha jöttének az igazi célja volt ezen a vilàgon, az egyenes ùt, mely minden élôlényt a megvilàgosodàshoz visz...
Nincs màs tennivalòja csak elfogadni ezt a szutràt és bedobni nevét az òhajok òceànjàba (melyet a 10 irànybeli buddhàk csinàltak), ràbizni becsületét az élet hàrom fàzisànak bodhiszattvài jòakarata egére. Az aki igy tesz, kényszeriteni fogja az istenségeket, sàrkànyokat, mindenféle nem emberi lényt, valamint a nagy bodhiszattvàkat, engedelmeskedni neki....
Akàr csak egy pillanatnyi ràébredés a Lotusz szutràban valò hitre és akkora jòhatàst okoz, mely meghaladja az 5 Paramita gyakorlàsa àltal nyert jòhatàsokat, vagy azokat, melyeket (négyszàzmilliàrd vilàg lényeinek tett) nyolcvan éven keresztüli adomànyozàssal , az arhat stàdiumba éréssel lehetséges elérni.
A « megvilàgosodàs azonnali elérése » alapelv tùlhaladja sok màs iràsnak kijelentéseit. S a Buddha megvilàgosodàsànak eredete és életének végtelensége kinyilatkozàs sem talàlhatò meg egyetlen màs tanitàsban.
Nem venni tudomàst a Lotusz szutra fölényérôl és azt àllitani, hogy a többi szutra egyenértékû vele, ez nem màs, mint a legsulyosabb Törvényellenesség, egy elsôfokù bûntény, a legsùlyosabb.
A Hiyu fejezetben van irva: < Egy éon nem lenne elegendô annak megmagyaràzàsàra mennyire sùlyos ez a hiba.>
Azoknak, akik elkövették ezt a sértést, soha többé nem lesz alkalmuk hallani a buddhàk tanitàsait az élet 3 fàzisàban és meg lesznek fosztva Tathagata doktrinàitòl. Az ilyen emberek a sötétségbôl egy még nagyobb sötétségbe mennek majd.
Ki vonhatja kétségbe Buddhànak azt a vilàgos kijelentését, hogy: < ôszintén eldobva az idôszakos tanitàsokat, csak a Végsô utat fogom tanitani..>..
...Valahànyszor egy esemény az élet törékenységére emlékeztet bennünket, elménket a következô létezésünkre kellene irànyitanunk....
Egy életnek az ideje nem haladja tùl két lélegzet közötti idôt. Mely korban, mely pillanatban engedhetnénk meg magunknak elfeledni a Buddha jòszàndéku kivànsàgàt amely a mi üdvösségünk? Mely nap vagy hònap mondhatnànk le arròl a szutràròl, amely azt mondja: < Azok között, akik halljàk ezt a szutràt, nincs egyetlen sem, aki ne érné el a buddhasàgot.>?
Mennyi ideig remélünk élni, ahogy idàig tettük, napròl napra, évrôl évre? Visszaemlékezhetünk mùltunkra, összeszàmolhatjuk eltelt éveinket, de ki tudhatja bizonyossàggal, hogy holnap, vagy akàr a következô percben az élôk soràban lesz-e még? Mégis, amikor màr érezzük közeli halàlunkat, akkor is a gôgünkhöz és elôitéleteinkhez ragaszkodunk, e vilàgbeli hirnevünkhöz, hasznunkhoz, s nem àldozzuk magunkat a Csodàlatos Törvény szavalàsàra...
...

Nicsiren buddhizmusànak vallàsi jelegét (a hit mellett) a misztikus oldala adja.
Nicsiren buddhizmusànak 3 központi eleme - amit ugy hivunk, hogy Hàrom Nagy Ezoterikus Törvény - a következô:
1.) az ortodox buddhizmus tisztelete alapjelképének tàrgya (jap. hommon no honzon);
2.) az ortodox buddhizmus invokàciòja (jap. hommon no daimoku) és
3.) az ortodox buddhizmus nagy szentélye (hommon no kaidan).

Hétköznapi beszédre leforditva a tàrgy: a Gohonzon, melyet Nicsiren irt, az invokàcio (daimoku): a Nam Myho Renge Kyo, melyet hittel szavalunk, s a szentély pedig: az a hely, ahol a Gohonzon elôtt ily mòdon gyakorlunk.