Az állatoknak nem életszükséglet, hogy elvontan tudjanak gondolkodni, ugyanis sokkal inkább az ösztöneikre hagyatkoznak mint az ember, aki ezt az elvont gondolkodással, a logikával helyettesíti.
Ők képesek sok minden olyant megérezni, aminek a képességét az ember elvesztette, mert nem engedte érvényesülni, de pl. a terméászeti népeknél ez még jócskán megmaradt.
A virusfertőzés feltevés komolytalanság, mivel a viros genomja kizárálóg azt tartalmazza, hogy hogyan tudjon bejutni a gazdasejtbe és hogyan kényszeritse azt rá, hogy a virus genomját és fehérje burkát hozza létre nagyobb létszámban. Mivel gyakorlatilag nem ismerjük sem azt, hogy hogyan jön létre a gondolat, s azt sem, hogy hogyan szabályozza ezt a genomunk, persze, hogy ilyen marhaságot is el lehet adni a piacon!
Honnan veszed, hogy nem tudott volna absztrakt módon gondolkodni? Az eszközkészítés és használat, a díszek, rajzok, faragványok, stb. nem erre utalnak. Csak éppen azt nem tudjuk, hogy mióta képes rá, mivel sem az eszközeit, sem a rajzait, faragványait nem találtuk meg tlejes egészükben!
Az őslénytanban s a régészetben szabály, hogy amit megtalálunk az csak azt igazolja, hogy az ott és akkor keletkezett, de azt már nem, hogy máshol és máskor ne jöhetett volna létre!
Az emberi genomnak csak kb. 1,5%-ról tudjuk, hogy mit kódolnak (a morfológiai és éllettani funkciókat biztosító fehérjék kódjai, a "nagygének"), vagy 15-20%-ról sejthetjük (az u.n. "kisgénes" funkciók kódjai), a többi viszont ismeretlen funkciójú, amit sokan "genom szemétként" jellemeznek.
Igen, ismert az ember genomja az utolsó bázispárig, csak éppen a tülnyomó többségükről nem tudjuk még, hogy mire valók. Ezért is tudnak a genetikusok közül a gátlástalanabbak, karrierrre vágyók, a zavarosban halászni, időutazást szimulálni a múltba. .
- a rendszertan az öszehasonlító anatómia alapján sorolja be a fajokat adott nagyobb rendszertani egységbe, ugyanis a külső morfológia csalékony lehet az analóg jellegek létezése miatt;
- a neuronok mikroszkópikus vizsgálata semmit sem árul el a szerepükről, ugyanis az alaki különbségek az általános funkciójukat (motorikus, érző, asszociációs, gátló, stb) funkciót jelölik, de azt már nem, hogy az mennyire fejlett, mire specializálódott, mire képes; ezek már mind idegélettani jelelgek, amit a külsejük nem árul el;
- pár szézezer éve nem élt még a H. sapiens, a legidősebb leletek is 100.000 (inkább 50.000) év körüliek; amúgy, a faj mint mesterséges fogalom olyan mint a Földön a meridiánok, elválasztanak, de mivel az átmenet folyamatos, valóságban ezek a határok nem léteznek az előd és utódok közt;
- A Homo génusz ismert felmenő nélkül jelenik meg az élővilágban (erről is szól ez a topik!), az Australopithecusok kortársai a legelső Homo fajoknak s nem ismert elődjeik. Nem kizárt hogy van közös ősük, de az nem ismert, illetve nem lehet azonosítani a megtalált leletekből;
- mivel a genetikai ismereteink alapján hordozunk magunkban neandervölgyi genom szekcenciákat, volt sikeres szexuális kapcsolat a két faj közt, ahogy kellett legyen az neandervölgyi és a gyeniszovai ember közt is;
- gondolkodni már az emlősök és egyes madarak is tudnak (pl. a varjú-félék), csak az absztakció (elvonatkoztatás, általánosítás) problémás náluk, ezért általában nem képesek egy kisgyrek gondolkodási szintjét meghaladni. Mivel az ember alapból (távoli elődeitől kezdve) szociális lény, kénytelen volt kommunikálni verbálisan és jelzésekkel a társaival s ezt megtanítani az utódainak is (az újszülött csak képes rá, de nem tudja, amig meg nem tanulja) ez folyamatosan fejlesztete a gondolkodását is, főleg az egyre nagyobb számú agyi neuron tulajdonában (az agykérgi érző és motorikus központok egyre fejlettebb asszociációs mezőkkel lettek kiegészülve).
Legfeljebb azt gondolhatod, hogy lehet különbség. Talán az agyi szövetekben. De ezt nem tudhatod, mert ilyenek nem maradtak fenn. A százezer évvel ezelőtti emberek csontjaiból vagy fogaiból kinyerhető genetikai kódot ismerjük. Milyen pontossággal ismerjük? És az hány tized százalékban tér el a maiak DNS-étől?
Érdekes módon a fajok osztályozása testalkat szerint történik. Ennek megfelelően az előembert is számos fajra osztották, mint a jávai és a neandervölgyi. Habár a gondolkodó ember testalkatilag ugyanúgy nézett ki százezer évvel ezelőtt is, mint a mai. Ennek megfelelően ugyanannak a fajnak tartják, pedig van egy lényeges különbség. De ez nem látható makroszkopikusan, mert a különbség az agyi szövetekben van, és az már csak mikroszkóppal látható. Sajnos az agy nagyjából öt perc oxigénhiány után károsodik. Évezredekkel korábbról főként csak csontok maradtak ránk, lágy szövetek kevésbé. Pedig egy patológus a mikroszkópos képről felismeri, hogy melyik szövetről van szó, legyen az máj, tüdő, gyomor, vagy izom.
Feltehetjük tehát, hogy a mai homo sapiens nem ugyanaz, mint ami több százezer évvel ezelőtt volt. Ez már egy új faj. Érdekes módon a többi előember faj ezt a fejlődési lépcsőt nem tudta megugrani. A faj szempontjából kérdéses, hogy a jelenlegi ember és a százezer évvel ezelőtti gondolkodó ember képes lett volna egymás között szaporodni? A névazonosság ellenére a ténylegesen gondolkodni képes ember egy új faj, vagy nem új faj?
Körülbelül erről a korról írt Csörsz István egy érdekes regényt "Földtaposók" címmel, ami 2016-ban jelent meg. Olyan fogalmakkal és gondolatokkal, ahogy ők saját maguk láthatták magukat.
A többi állathoz hasonlóan az előember sem tudott absztrakt módon gondolkodni, a mi ősünk sem.
Éppen emiatt egy tevékenységet csak éles szituációban tudott begyakorolni. Ami elég kockázatos, hogy például a vadállatok elkergetését nem lehet gyakorolni a távollétükben.
De mintegy százezer évvel ezelőtt megjelentek a barlangrajzokon a vadászatot ábrázoló jelenetek.
Ez már arra utal, hogy őseink abban az időben már el tudtak képzelni olyasmit, ami éppen nincs, nem látható, nem szagolható. Valójában ekkor emelkedett ki a gondolkodó ember az állatvilágból.
A neandervölgyi tudott beszélni s a H.erectus is, legfeljebb a H.habilis beszédkészsége lehetett még teljesen primitiv.
Az állatok is tudnak "beszélni" vagyis bizonyos egyszerűbb dolgokat közölni.
Az előembereknél sem annyira a hangképző szervek fejletlensége jelentette a legnagyobb korlátot.
Csányi szerint egy kutya nagyon sok dolgot megért. De egy kutyával nem lehet elvont dolgokat megérttetni.
Például ha azt mondja neki, hogy a jövő héten születik néhány kiscica, ebből a kutya azt nem érti, hogy a jövő héten. És azonnal elkezdi keresni a kiscicát, hogy hol van.
Sőt, az állatoknál is felfedezték, hogy még hazudni is tudnak.
Egyesek szerint a gondolkodó emberre jellemző absztrakt gondolkodás egy vírusfertőzésnek köszönhető, amely beépült a génkészletünkbe.
Szóval nem tudsz prezentálni egyetlen ilyen ásatási eredményt se. Pedig azt állítottad, hogy Európa szerte ilyen hatalmas, több száz négyzetméteres házakban élt azoknak az 5-6000 éves demokratikus civilizációknak a lakossága. Miről beszélsz akkor?
Te állítólag építészmérnök vagy, neked pedig tudnod kellene olvasni az alaprajzokból, az alapfalak maradványaiból, tudnod kellene mit beszélsz, amikor több száz négyzetméteres lakóházakról írogatsz itt.
Ne az akadémiával takarózz! Ha nem mutatsz ilyen ásatási rajzokat, úgy elveszted a szavahihetőséged.
Én úgy vélem az emberiség kialakítását a jégkorszakok sorozatának köszönhetjük. Kb. 3 millió éve kezdődött ez a sorozat, eleinte enyhébb majd egyre brutálisabb lehűlésekkel, több évezredes periódusokkal. Az itteni előember kénytelen volt fejlődni, az emberré válás a megmaradásának szinte feltétele volt. Öltözködés, tűzgyújtás, az élelmiszer raktározás lehetővé tett az európai térségben található "oázisok" térségében a megmaradást. A Kárpát-medence térségében szinte folyamatosan találni sok évezredes múltbéli emberi maradványokat. A fehér ember - szerintem - az utolsó legbrutálisabb jégkorszak terméke. A köralakban kiépített kapuzatokból álló objektumok segítségével módjában állott még a jövője megtervezése is. Ezzel az objektummal pontosan tanulmányozhatta a nap mozgását, pontosan megállapíthatta, hogy hány napja van a borzalmas téli időszak túlélését garantáló élelmiszer készlet elraktározására. A tétényi fennsíkon ilyen raktárak leleteit lehet megtekinteni.
Az előző jégkorszakok embere még nem jutott ilyen tervszerű életformára, valószínűleg kénytelen volt időnként kanibálkodni, ez lehetett az alá-fölé rendelő viszony kialakulásának alapja. Istenhite büntető, haragvó, népek között válogató jellegű.
Az utolsó jégkorszak népének Istene segítő, gondoskodó, emberek között nem válogató, mert ugye minden népnek olyan istene van amelyikben ő hisz. Ja, igen és ennek az utolsó jégkorszaki ember a fehér ember, senkit nem gyilkol, nem fosztogat, megtanulta, hogy a létezéshez hasznos tevékenységre van szükség, ősdemokráciában él.
"Tudósaink"nem fogják fel, hogy ahol több ezer esztendeig az átlagos lakóházak nagyobb méretűek, kényelmesek, az Európát elfoglaló hordák betelepülése -"népvándorlás"- után pedig az itteni nép már csak földbe vájt kulipintyókban élhet, ez mit is jelent! A kifosztás folyamatos kultuszát valósítják meg itt is, mint a kényelmi zónák őskultuszában!
"5-6 ezer évvel ezelőtti európai települések leletei . . . ahol . . . sehol egy erőd vagy valami palota jellegű építmény, amelyik kiugróan gazdagabb bármely akkori épületnél, de a házak mindegyike pompás, a legkisebb is eléri a száz négyzetmétert, de bőven akad 2-3 száz négyzetméteres is."
Ha ez annyira általános, akkor ugye kérhetünk linkeket, rajzokat, dokumentumokat róluk!
Ráadásul az a demokrácia nem is görög volt úgy általában, hanem csak athéni, s nagyjából egy évszádon át tartott.
Előtte vagy utána még ennyire se létezett, nem hogy valamiféle évezredeken keresztül fennálló európai ősdemokrácia.
A Mezopotámiában ezer éves késéssel felbukkanó erdélyi írásbeliség pedig ennél is nagyobb marhasága a mi derék ábmrusunknak.
Csak mellesleg jegyzem meg, a marhaságokat a hatalmat gyakorlók állítják, (mármint itt az inedex fórumon).
Ha megnézed a 5-6 ezer évvel ezelőtti európai települések leleteit és gondolkodol is egy kicsinykét, rádöbbenhetsz arra, hogy amiket ide írogatok mennyire nem valóság.
Persze ehhez tényleg kell némi logika is.
Ahol csak normál települések vannak, sehol egy erőd vagy valami palota jellegű építmény, amelyik kiugróan gazdagabb bármely akkori épületnél, de a házak mindegyike pompás, a legkisebb is eléri a száz négyzetmétert, de bőven akad 2-3 száz négyzetméteres is.
Például Balatonszárszó határában, a "honfoglalás kori" ugyan itten feltárt település földbe vájt kulipintyókból álló falvacskánk bizony azt igazolja, hogy itten már brutális alá-fölé rendelő diktatúra uralkodik. A hatezer évvel korábbi itteni falu a korábbi mondatom szerinti település, amelynek határában egy kisebb stadionnak megfelelő méretű, kapuzatok körbeépítésével kialakított objektum is feltárásra került, amely szerintem: a tudomány teremtő objektumnak nevezhető.
A többivel egyetértek, de ezzel a megállással nem!
Az alsó állkapocs méretének csökkenéséről és vele együtt a fogazat összetömöröléséről (s a bölécsességfogakról) már volt szó s ez a táplálkozási szokások megváltozásának tulajdonítható az utóbbi 2-3 évszázad során (legalább is a fehér rassznál), de itt van még az orvostudománynak hála, egy sor régen lehetetlen/ritka morfológiai és élettani változat elszapoorodása (ld. az utóbbi száz évben a termet megnövekedése, még a délkelet-ázsiai népeknél is), hogy a spártaiaknál életben sem maradó változatok mai egyre nagyobb arányáról ne is beszéljünk.
Igen, ez igaz, de már sokszor elmagyaráztam, hogy ezeknek a DNS szekvenciáknak is van egy bizonos nanno-méretük s sok kicsi sokra megy! Mivel a DNS továbbadódik az utódoknak, gyakorlatilag addig él mig abban a láncban utód jön létre! Ha minden régi "szemét" megmaradna, akkor az egész DNS mérete kinőné a sejtmag, sőt a sejt méreteit is. DE mivel nem ez történik, két lehetőség van:
- nincsenek ilyen maradványok,
- vannak, de idővel törlődnek s ha igen, akkor azokat vizsgálni sem lehet már, ugyebár?
A hatalmas népesség miatt nem tud uralkodóvá válni egyetlen mutáció sem, így az evolúció szinte meg is állt. Persze a szelekció bármikor tömegessé válhat, például egy még veszedelmesebb vírus miatt, így a megmaradók sokszínűsége a DNS különbözőségeit tekintve is csökkenhet. Ugyancsak reális jövője lehet a mesterséges génszelektálásnak is. Főleg, mivel az ellenőrizetlen véletlenszerű mutációk egyre gyakoribbá teszik a meddő házasságokat, vagyis az emberiség úgy szakad különböző fajokra, hogy nem tudja ezt érzékelni. De szerintem a jövőt nem az emberiség fogja alakítani, hanem az MI.
A topik bevezetője elhibázott, mivel a címben az emberiség kialakulása szerepel, míg a bevezetőben a városok kialakulása. Ez két nagyon különböző dolog. Az ember már 40000 éve kialakul fajnak mondható a több millió éves folyamatában, míg a városok, és az ezt kísérő birodalmak létrejötte még 10 ezer éve sincs. Ekkor már minden tekintetben teljes értékű emberekről beszélhetünk, és nem az emberiség kialakulásáról. A városok kialakulásánál egyértelműen a folyóvölgyek mezőgazdaságának létrejötte áll, amely a népesség robbanás szerű megnövekedésével járt együtt, és ez kikényszerítette a társadalmi munkamegosztás, és fegyveres állami hatalom létrejöttét. Ez a folyamat a Föld különböző részein párhuzamosan, egymástól függetlenül beindult, legfeljebb a növénytermesztési technológiák, amik átkerülhettek az egyes távoli vidékekről a másikra. De az amerikai kontinensen a régi indián kultúrákban mezőgazdaság fejlődése is függetlenül zajlott, míg Ausztráliában, vagy Afrika középső, és déli részein nem is került erre sor a gyarmatosítás előtt.
Az emberiség kialakulása tele van kérdőjelekkel, a különböző emberi tulajdonságok kialakulásának sorrendjét, fontosságát, vagy összefüggéseit tekintve. A kifinomult hangképzés, a kifinomult hallás, a muzikalitás, a két lábon járás, az ügyes kezek, az eszközhasználat képessége, az eszközgyártás képessége, az emberek közötti kommunikáció, a fogalomalkotás, gondolkodási képesség, a csoportos együttélési képesség, a csoport tudat, és az egyéni tudat felismerése, tudatosulása; ezek mindegyike fontos, és csak az emberekre jellemző tulajdonság, amelyeknek ki kellet fejlődniük, de nehéz megmondani melyik volt előbb, és melyik volt a többi fejlődésének a motorja. Valószínűleg az együttes fejlődésükről beszélhetünk leginkább.
Az evolúció korábbi időszakaiból a DNS tartalmazhat recesszív szakaszokat.
Közeli hozzátartozóktól származó utódok esetén pedig előfordulhat a domináns gén hibás továbbadása, aminek következtében a korábban recesszív gén hatása érvényesülhet.
A patológikus jellegek nem genetikaiak az esetek töbségében, hanem az embrionális fejlődés során jönnek létre külsö/belső hatásokra. Egyedfejlődési hibák (jellemzően nem is öröklődnek), semmi jelentőségük sincs az illető faj evolúciójának a menetéhez.
Na persze, újabb okoskodás. A felegyenesedéshez és a hosszú távú futáshoz pont megfelelő az alacsonyabb, zömökebb termet. A végtagok hossza ugyanis nem szinkronban változott (hosszabodott/rövidült) a felegyenesedéssel. Ehhez is hoszú idő kellett.
Az idióta mainstream dogma, hogy a fáról lemászó emberelőd a füves afrikai szavannára kényszerült volna, láthatóan kiirthatatlan az agyakból. Már az Australopithaecusok sem éltek az erdőben! Csak éppen nem tudtak hosszú távon futni, gyalogolni. Ezt hosszú mellső végtagjaik révén négylábon való futással oldották meg, mint a mai páviánok, pl.
