"A "gain" az egy effekt a képen. A kész képre rátesz egy szűrőt, amellyel kicsit "megkeveri" a pixeleket, ezáltal olyan hatást kelt, mintha egy régi filmes géppel fotóztál volna. A szemcsenagyság növelésével a nagyobb érzékenységű filmekhez hasonló hatást tudsz elérni"
Az nem a grain? A fényképek szemcsésségére mondják.
Köszönöm a választ. A gép típusát csak azért írtam le, mert nem tudom, hogy minden fényképezőgépnél van-e gain. Amúgy nyilván a probléma szempontjából nincs jelentősége. A gain számomra még mindig kicsit ködös fogalom.
"Nem igazán értem, hogy mi a különbség a gain állítása és az ISO állítása között. "
A "gain" az egy effekt a képen. A kész képre rátesz egy szűrőt, amellyel kicsit "megkeveri" a pixeleket, ezáltal olyan hatást kelt, mintha egy régi filmes géppel fotóztál volna. A szemcsenagyság növelésével a nagyobb érzékenységű filmekhez hasonló hatást tudsz elérni.
Az ISO növelésével megjelenő szemcsék nagyon nem ugyanazok. Ez utóbbit képzajnak hívják. Minél magasabb az érzékenység (ISO), a gép annál kevesebb fotonból lesz kénytelen előállítani a kész képet. Minden fényértéknyi ISO emeléssel (azaz 100-ról 200 -ra vagy 400-ról 800-ra) a felére redukálod a képalkotáshoz szükséges fény mennyiségét. Ha kevesebb foton éri az érzékelőt, akkor a jel/zaj arány romlik, azaz az érzékelő hibái és a jeltovábbítás/feldolgozás során összeszedett eltérések annál jobban meglátszanak a kész képen. Ezt látod te szemcsézettségnek.
Az ISO emelésnek vannak egyéb hátrányai is
- A jel/zaj arány romlásával a gépbe épített zajszűrő algoritmus is drasztikusabb lépésekre kényszerül, emiatt a felvétel veszít az információtartalmából. Pl az elmosás miatt a vonalélesség romlik, néhány képrészlet eltűnik a képről etc.
- Az ISO emeléssel veszítesz a dinamikatartományból, azaz a felvételen hamarabb "bukik be" a sötét és hamarabb "ég ki" a fényes
- A rögzíthető fényességértékek csökkenésével a színátmenetek finomsága erősen romlik.
Szóval az érzékenység emelésével csak csínján. Akkor van értelme, ha kevesebb fénynél vagy kénytelen rövid záridőket használni, máskor nemigen.
Onnan is láthatod, hogy nem ugyanaz a kettő, hogy ha azonos rekesz mellett az ISO -t emeled akkor a záridő rövidebb lesz. Gain effekt esetén elvileg ilyen nem lehet.
Ha megfogadsz egy jó tanácsot, akkor azt javasolnám, hogy a szemcséket ne a felvételkor tedd a képre. Ezt minden normális képszerkesztő utólag is megteszi neked. A gépen belül minden hasonló effekt kerülendő. Ha ilyesmit akarsz, akkor utólag szerkeszd a képet (pl a GIMP vagy a PhotoScape ingyen van és sok egyéb mellett tudnak szemcsézni is. A PhotoShop meg... Igaz azért fizetni kell). A RAW előhívó szoftverek nagyobb része szintén tudja az alap effekteket.
Miért?
- Mindig lesz egy "tiszta" és jó felvételed amiből később újabb és újabb variációkat tudsz létrehozni.
- A képszerkesztők sokkal több lehetőséget adnak jobb minőségű végeredmény mellett
- Sokkal több beállítási lehetőséged van. Többféle algoritmus, beállítható szemcsenagyság, szín- és luminenciazaj külön állítható
Lumix DMC1000 gépem van. Nem igazán értem, hogy mi a különbség a gain állítása és az ISO állítása között. A gain inkább filmes dolog, de itt mindkettő van. Nyilván azért, mert eléggé ki van hegyezve a gép a filmezésre is. Szóval mondhatom azt, hogy ugyanazt állítom a gainnel, mintha ISO-t változtatnék? Ha igen, akkor mi történik akkor, ha maximális gaint állítok be magasabb ISO mellett? Lehet, hogy egy idő után nem lesz hatása?
Nem is akarok. Csak kíváncsi voltam, hogy meg tudnám-e csinálni. Talán, ha lementem volna a kertbe, akkor kicsit jobb lett volna, mert így jobban jöttek a városi fények. Sajnos a ahogy csökkentettem a fehér fátyolt a képen, úgy tűntek el a csillagok is.
Ha lemondok róla, hogy automata módban ide-oda lövök és megtanulom a manuális technika csínját-bínját, akkor lemaradok sok érdekes témáról. Meg hát nem is nagyon érdekel ez a része, az elkapott pillanatokat szeretem. Marad a RAW és zajszűrés?
Sziasztok, hátha tud valaki segíteni, nem értek a fotózáshoz.
Van egy Nokia-1020 mobilom, ami nagy kb. 35MPX képeket csinál. Windows8 van rajta, nem frissíthető Windows10-re, ezért elszántam magam, hogy vegyek másik készüléket. A Panasonic Lumix DCM-CM1-ert választottam, mert hatalmas 1 hüvelykes szenzora van, Leica optikája, 2x optikai zoomot tud, és 20MPX képeket tud csinálni. A gyártó szerint "kommunikációs kamera" inkább, de android (Lollipop) van rajta.
Hát csalódtam. Megszoktam, hogy a nagy pixelméret lehetővé teszi, hogy képrészleteket önálló képként használjak, így váltsam ki a zoomot. Ez most nem megy, mert:
1. Új Lumixom csúnyán csinálja a jpg-t, főleg félhomályban és a kép nem éles részein. Zavaróan összekenegeti, talán az algoritmussal van gond. (Fine módban mentek.)
2. Jó – gondoltam – akkor legyen RAW. De ezt meg csúful összezajozza. Telerakja szürke-fekete pontokkal, randa.
Napfényben szépek a képek, photoshoppal ránagyítva is.
Ma csináltam mindkét géppel két-két tesztfotót a szobában, félhomályban. Tehát két téma van A és B, mindkettőről csináltam Lumiával JPG-t és DNG-t és Lumix-szal is JPG-t és RW2-t.
Vaku nélkül, automata módban csak klikkeltem. Szomorúan állapítom meg, hogy a Nokia Lumia TELEFON jobb képeket csinál, mint a Panasonic Lumix KAMERA.
Vagy mit csinálok rosszul? Köszönöm a segítséget, ötleteket!
A két kép egy-egy részletét feltettem erre a linkre:
Mondjuk a horvát Lastovo szigeten nem fogja túlexponálni az ég derengését, hanem szépen kezdenek előjönni a halványabb csillagok, a Tejút részletei. Ha viszont ezek fényessége kb. akkora, mint a fényszennyezésé, akkor amikorra normális expozícióba kerülnének, akkorra a fényszennyezés is erősen felerősödik.
Köszönöm a képeket, meg a magyarázatot, kezd egy kicsit körvonalazódni. A helyzet az, hogy Pesten lakom és a célom az, hogy az erkélyemről készítsek képet, hogy milyen az éjszaka. Így tehát a helyszín adott, nyilván az erős a fényszennyezés is. Most már csak azt szeretném elérni, hogy valami érzés átjöjjön legalább a képen, ahogy látszódik az erkély körvonala, a ház oldala is, hogy milyen nálunk az augusztusi éj hangulata. Nem művészi képet akarok, csak kedvcsinálót ismerősöknek. Persze adott lenne a csalás lehetősége, hogy összevágjam két képből, de nem akarok csalni, csak amit a photoshop enged.
Ha sok a fény, akkor csökkentheted az érzékenységet (3200>1600) és/vagy az időt (30>20) és/vagy a rekesznyílást (F2.8>F4). Itt van egy kalkulátor, de ez is inkább csak kiindulási alapnak jó:
Fényszennyezés még a városoktól távolabb is katasztrófa, az Égkép.com segíthet kicsit helyet keresni, de van több hasonló külföldi oldal (pl. Blue Marble Navigator). Az alábbi feldolgozatlan JPG képek tegnap este azonos beállításokkal (APS-C érzékelő, 18mm (ekv. 27mm), F2.8, ISO6400, 20mp.) egy ~2500 fős falu mellől készültek, ahol 6.34m szerepel a HMG értékének. Ahogy ki tudom venni, ez már elég jónak számít. Az első felfelé készült, volt pár nagyon vékony felhő, ill. kondenzcsík, az ezekről visszaverődő fény okozza a sárgás elszíneződést. A második baloldalán egy kb. 5 km-re lévő 6-700 fős falucska, középen és jobbra 15-20 km-re lévő kisvárosok fényei. Az utolsón Budapest, Ferihegy világít közel 25km-ről. Szerintem felhők nélkül még a második verzióval is érdemes lett volna foglalkozni (persze kompozíció, előtér, ilyesmik is...), RAW-ból elég szép eredményeket kihoznak a hozzáértők.
Köszönöm a képeket. Ez a raw eszembe sem jutott. Mivel sok helyet foglal, ezért kikapcsoltam, de ma este megpróbálom újra különböző időkkel. a 6400 lehet, hogy túl sok a panának, mert 3200 fölött borzasztóan zajosodik. DMC1000-em van, mégis ez a helyzet. Mit javasolsz indulásnak? 2.8 a max blende és nyilván 30 mp fölé nem lehet menni az elmosódás miatt. Mi az, amivel még raw-val lesz esélyem?
Kisvárosban élek, simán látom a Tejutat éjszakánként, nemcsak derengve, hanem a formáját is, ettől függetlenül amikor úgy 5 éve a Tejúttal együtt akartam volna képet csinálni az égről, simán túlexponálódott nekem is. :-) Akkoriban még jpeg képeket mókoltam, úgyhogy nem is hoztam ki belőle sokat (a 2. a módosított jpeg), de a raw-ból többet ki lehetett volna hozni.
Egy cikkből vettem a beállítási adatokat: „Jöjjenek a beállítások. ISO: mindenképp magasabb ISO-t kell használni, nagyjából 1600-3200 körül. Ha a gép jól bírja, akkor mehet a 6400-8000 körül is. Rekeszt a legtágabbra, ez általában f/2.8, vagy f/3.5. Magasabb ISO esetén akár f/4-re is le lehet rekeszelni a picivel jobb élességért. Talán a legkritikusabb pont a záridő beállítása. Általában 20-25 másodperc elég szokott lenni, azonban a gyújtótávolságtól függően lehet hosszabbat is használni.” Nem gondoltam volna, hogy a fényszennyezés okozza a fehéredést. Végül is szabad szemmel ez nemigen érzékelhető. Városban esély sincs arra, hogy közel fekete égboltot kapjak? Mondjuk utólagos korrekcióval.
Valószínűleg volt fényszennyezés rendesen. A fényszennyezett eget túlexponálta, azért lett világos a kép. Kisebb záridővel, kisebb ISO-val, szűkebb rekesszel kellett volna még próbálkozni, viszont a fényszennyezés akkor is megmutatkozna, a RAW fájl előhívásánál a görbékkel lehet valamennyit javítani a problémán.
(Amúgy 30 mp eléggé hosszú idő követés / óramű nélkül, hogy túlzott csíkot húzzanak a csillagok. A régi 500-as (vagy 600-as) szabály szerint számolva ekv. 16 (20) mm körüli nagylátószög kellene hozzá.)
Tegnap próbáltam éjszakai égboltot fotózni. F 2,8 ISO 3600 30 másodperc. Panasonic gép. Amikor elkészült a kép, a gép még fél percig kiírta, hogy a hosszú expozíció zajosságának csökkentése és utána kaptam egy fehér égboltot. Nem tudom, hogy lehet elérni, hogy fekete legyen az égbolt és látszódjanak a csillagok.
Óvodai fotózáshoz keresem leendő munkatársamat egy kezdő fotós vagy fotós tanuló személyében.
Feladatok: a helyszínen velem kell sokat műtermet pakolni, és néha fotózni. (Kevésbé rugalmas munkaidő, főleg 8-12-ig) Budapesti helyszínek (főleg Óbuda).
Nagyon ügyesen kell tudni kommunikálni. Részletek személyesen. Elérhető vagyok ezen a számon: 0620-4582-769, vagy mail: zoltancsabafoto@gmail.com.
Jómagam hivatásos (nem alkalmi) fotográfus vagyok, ebből élek 8 éve. Tanulni van mit (nekem is természetesen, minden nap). Honlapom: www.zoltancsaba.hu- hátha kedvet kap vki.
Jelentkezzetek, és ajánljátok tovább bátran, Köszönöm. Z.
Bocs, de nem jó a kérdés : a vízszint egy referencia sík (vonal), amelyet automatikusan csak akkor lehetne meghatározni, ha a kép tartalmaz ilyen vonalat. Ha igen, akkor a Te feladatod lenne kijelölni, hogy a kép melyik két pontja az, amin a referencia vonal áthalad. Ettől a ponttól már nyilván a forgatás is automatizálható.
