(en is belekotyogok: lms, a rogzitest, amire te gondoltal azt jelzovel szoktak ellatni, mint peldaul visszavonhatatlanul, veglegesen vagy fellengzosen irreverzibilisen rogzitett arfolyam. Hivatalosan, deklaraltan, az IMF klasszifikacio szerint a magyar rezsim jelenleg fix, szeles savval. Arrol persze vitatkozhatunk, hogy de facto ez a rendszer mihez all kozel, melyik rendszerre hasonlit inkabb, de az ervenyes besorolast illetoen Hecse kolleganak IMHO meg a szohasznalatban is teljesen igaza volt.)
Nehany ponton vitatkoznek. Itt valoban target zone-rol van szo, de a ket altalad emlitett esetet nem vonnam ossze. Ha kozponti pari van savval, az egy elore deklaralt fix rencer, ket arferteket pedig nem adnak meg publikusan, inkabb intervenciok vannak kulonbozo pontoknal. A ketto kozti kulonbsegre egyebkent Svensson(1992) is ramutat a Krugman modell kapcsan.
Dirty Floatingról meg úgy tudom akkor beszélhetünk, ha a hivatalosan deklarált lebegési határok közt is belekamatyol a jegybank az árfolyamba, esetleg implicit -nem nyilvános- beavatkozási sávhatárokat határoz meg (ld. Mexikó és a fear to float jelenség Dirty floatingnal altalaban nincs hivatalosan deklaralt sav, hanem eseti intervenciok vannak. Egyebkent target zone-on belul is vannak intramarginalis intervenciok (lasd EMU 92 elott), erre nincs konkret szabaly.
Ha van egy lebegtetési sáv, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet emellett ill. ettől függetlenül egy rögzített központi paritáson történő átváltás, mivel ez esetben a jegybanki tartalékok egésze kb 5 perc alatt különböző spekulánsok zsebében landolna. Persze ez a helyzet spontán módon létrejöhet akkor, ha pl. van egy hivatalos CB, de mellette erős feketepiaca is van a valutának. Bocs, hogy felreertheto voltam, nem arra gondoltam, hogy barmikor a rogzitett szinten lenne atvaltas, ez csak a CB-re igaz (es a pontfixre, ami nem igazan letezik), hanem arra, hogy deklaralt a rogzites szintje. A kettos valutarencerre jo pelda Argentina, ott hamar elszallt a dolog.
Szvsz ami most magyarországon van, azt úgy hívják a szakirodalomban, hogy target zone. Amúgy nincs túl sok különbség a között, hogy meg van adva egy elméleti központi paritás, és az ingadozások sávja, vagy csak meg van adva két konkrét árfolyamérték, amelyek közt szabadon lebeghet az árf. Főleg ha a központi paritás ill. sávhatárok rögzítettsége nincs kőbe vésve.
Dirty Floatingról meg úgy tudom akkor beszélhetünk, ha a hivatalosan deklarált lebegési határok közt is belekamatyol a jegybank az árfolyamba, esetleg implicit -nem nyilvános- beavatkozási sávhatárokat határoz meg (ld. Mexikó és a fear to float jelenség).
Ha van egy lebegtetési sáv, akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet emellett ill. ettől függetlenül egy rögzített központi paritáson történő átváltás, mivel ez esetben a jegybanki tartalékok egésze kb 5 perc alatt különböző spekulánsok zsebében landolna. Persze ez a helyzet spontán módon létrejöhet akkor, ha pl. van egy hivatalos CB, de mellette erős feketepiaca is van a valutának.
Ne hagyjuk, mert engem erdekel. A mai magyar rendszerben van savkozep, ami rogzitett, de atvaltas az nincs, csak az aktualis arfolyamon.
Azt dirty floatingnak nevezned, ha azt mondanank, hogy nincs savkozep, vagy rogzites, hanem az euro-arfolyam 317 es 234 Ft kozott mozoghat szabadon, de azon tul nem engedjuk? Egy ilyen rendszerben is importalod a kulfoldi inflat egyebkent.
Illetve, egesz pontosan hogy definialod a dirty floatingot?
Ettol meg a rencer fix, hiszen a parit nem csusztatjak
kiveve ha akarjak :-)
emlitettem (melegfront): az arfolyam rogzitettseget en ugy ertettem, ahogyan pl. a dajcs markat rogzitettek a jovendo eurohoz. ennyi, egyszeru felreertes.
a lenyege annak, amit irtam: ugy velem, lacsa idezett nyilatkozata mogott politikai motivaciok vannak (talan az exportorok lobbizasa?) mert a savhatarok rogzitettsege eseten az egyebkent SZUKSEGES felertekelodest csak a magasabb forintinflacio viheti a hatan. a magas inflacio pedig momentan nem jo.
Egy olyan dirty floatingot peldaul, ahol a target constans, fix arfolyamrendszernek neveznel, nem? Nem, mert attol meg nincs rogzitett atvaltas a hazai es a celvaluta kozott. A rogzitesnek ez a lenyege. Fix rencerben, savszelessegtol fuggoen, importalod a kulfoldi inflat, mig dirty floatingnal errol szo nincs.
De tenyleg hagyjuk ezt, nem lms hozzaszolasaval vitaztam, csak pontositani kivantam.
Ok, ezek definicios kerdesek. Egy olyan dirty floatingot peldaul, ahol a target constans, fix arfolyamrendszernek neveznel, nem?
Az elnevezeseken tul, lms szerintem azt akarja hangsulyozni, hogy az arfolyamnak -bar a savkozep rogzitett es igy a definiciod ertelmeben az arfrendszer fix- meglehetos tere van a lebegesre.
Tenyleg bocs a szorszalhasogatasert, de a dirty floatingnal a kozponti paritast nem rogzitik, max egy targetet hataroznak meg savval a jovobeni trendre. A fix rencer mas teszta, es a magyar marpedig az, akarmilyen szeles is a sav.
De ez tenyleg csak szorozes, ez a 40 fok kikesziti az embert:)
A forint eurora valtasi arfolyama is rogzitve lett (illetve a 100 %-osan eurot tartalmazo kosarhoz), csak ehhez hozzarendeltek egy 30 %-nyi mozgasteret. Ettol meg a rencer fix, hiszen a parit nem csusztatjak, es adjustable pegnek se neveznem, erre egyelore nem volt jelzes.
szoval azt az arfolyamot, amely egy +/-15% savot hataroz meg, es a sav helyet illetve meretet a jegybank es a kormany barmikor megvaltoztathatja ha ugy latja szuksegesnek, en nem neveztem volna "rogzitettnek". Akkor hogyan definialnad a fix rencert?
A masodik tagmondatodat a zarojeleim fejeztek ki. Egyebkent csak arra akartam felhivni a figyelmet, hogy mai felfogasban (1) szamottevoek az arstabilitas elonyei, (2) a versenykepesseg kozep-hosszu tavon a jegybank altal csak az arstabilitas megteremtesevel segitheto. Rovidebb tavon csak akkor, ha kello hitelesseg van -amit viszont, mint tudjuk, nehez megszerezni, konnyu elvesziteni. Azonban a fiskalis politika joval tobbet tehet a versenykepessegert, ezert nem jo, ha mindig a jegybankra mutogatnak ilyen ugyben.
Lehet, hogy csak tovább kavarom a szart, de így első gyorsolvasásra asszem a félreértés abból adódik, hogy "a forint az euróhoz van kötve", és "a forint árfolyama nincs rögzítve" dumákban keverednek az igék. Szóval mindenkinek igaza van, ha jól látom, bár asszem az egyik szál egy kicsit elfut a téma mellett... (de ezt majd még átgondolom, mert tényleg k**va meleg van)
Igen, konkretan ebben az esetben en se ertettem, hogy Hecse miert szorszalhasogat. Mert ha mar ezt akarjuk, akkor en ugy tudom, hogy egy 'rogzitett' arfolyamrendszert, amiben +/-15% a sav, dirty floating-nak neveznek.
2723-ban rosencrantzhu idezte lacsat, miszerint a jelenlegi savhatarok meg evekig tarthatok.
2724-ben lms felvetette, hogy a forint jelenleg igen alulertekelt, a folyamatos realfelertekeles szuksegszeru. kerdes, hogy ebben a nominalfelertekeles vagy a forint inflacioja kap nagyobb sulyt; es en az inflaciot az egyeb karos hatasok miatt nem preferalnam.
2726-ban hecse ertetlenkedik, hogy jonnek ide a savhatarok (megjegyzem: 2723/lacsa, innen indultunk), tovabba a szeles savos rendszer elonyekent emliti hogy a felertekelodes az inflacio mellett nominalfelertekelodeskent is megjelenhet.
2730-ban lms felveti, hogy hiaba szeles a sav: a forint a sav elos szelen all, nincs hova nominalfelertekelodni. a realfelertekelodes szamara tehat csak az inflacios kulonbseg adott, ez pedig nem tunik elegendonek.
2734-ben hecse nyugtazza hogy a konkret esetben valoban nincs mar mozgaster a nominalfelertekelodes elott.
ezekutan az arfolyam rogzitettseget emliti.
en itt kezdtem erezni magamon a melegfront hatasat.
valamikor 199x-ben az eurozonahoz csatlakozo orszagok elore elhataroztak, hogy milyen jovendo arfolyamon valtjak at a nemzeti penzeiket eurora. ugy tudtam, sem akkor sem azota a forintra vonatkozoan hasonlo megallapodas nem szuletett. miert mondja akkor hecse, hogy az arfolyam rogzitve van? koteketni akar...?
szoval azt az arfolyamot, amely egy +/-15% savot hataroz meg, es a sav helyet illetve meretet a jegybank es a kormany barmikor megvaltoztathatja ha ugy latja szuksegesnek, en nem neveztem volna "rogzitettnek".
(Szerintem teljesitheto lenne egy egesz ambiciouzus dezinflacios palya, novekedesi aldozat nelkul, es versenykepesseg-javulassal. Felteve, ha nem lennenek indokolhatatlan nagysagu beremelesek a kozszferaban, a kormany az MNB-vel karoltve kommunikalna az inflacios celokat, kulonos tekintettel a beremelesekrol szolo erdekegyezteto targyalasokra; a jovedelemcentralizacio merteket ugy csokkentenek, hogy a GDP aranyos aht deficit is csokkenne; privatizacio is lenne meg.)
"Szvsz nem lenne jó kizárólag, vagy döntő súllyal a nominális felértékelődésre bízni a reálfelértékelődést, mert a döglődő exportpiacok mellett ez gyakorlatilag hazavágná az exportszektort."
A 2007-es EMU csatl. dátum szerintem nem reális. Be is tenne az országnak, ha termelékenységnövekedés+reálfelértékelődés+BS hatás mellett sikerülne 2007-re(előbbiekből következően ez csak erős mesterséges ráhatással menne) a maastritchti kritériumok teljesítése.
Az infla tartalékkal kapcsolatban nem mernék tippelgetésbe belemenni. Sok mindentől függ, pl az árfelszabadítás ütemétől, a kormány kompenzációs lépéseitől, esetleges kormányváltástól (2006 ugyebár).
vezetoink az eurozonahoz valo csatlakozast (tehat gyakorlatilag az arfolyam rogziteset) legutobbi joslatok 2007-re teszik Bocsi, de az arfolyam mar rogzitve van.
Szvsz nem lenne jó kizárólag, vagy döntő súllyal a nominális felértékelődésre bízni a reálfelértékelődést, mert a döglődő exportpiacok mellett ez gyakorlatilag hazavágná az exportszektort Erre akartam en is utalni. Vagy ennyire felreertheto voltam?
a forint meglehetosen kozel van a sav eros szelehez (2-3%), tehat a jelenlegi savhatarokkal a nominalfelertekelodesnek keves tere van, igy erdemi realfelertekelodes csak az inflacion keresztul mehet vegbe. ez egyelore zajlik is -- 5% folotti inflacio eseten evenkent 2-3% realfelertekelodes.
nade vezetoink az eurozonahoz valo csatlakozast (tehat gyakorlatilag az arfolyam rogziteset) legutobbi joslatok 2007-re teszik, az alig tobb mint 4 ev, es akkorra 3% alatti infaciot kell produkalni. vagyis a kovetkezo 4 evben max 10-12% realfelertekelodest erhetunk el a jelenlegi savhatarok es a 6% alatti, folyamatosan csokkeno inflacio mellett.
erzesem szerint a behozando kulonbseg ennel nagyobb.