Nagyon köszönöm a hozzászólásodat és hogy válaszoltál a kérdéseimre. Neked is az tudom mondani, mint Ravennek, hogy ha árnyalod a mondanivalódat sokkal jobban megértem. Ráadásul így a számottevő különbségek is eltűnnek köztünk, tulajdonképpen a felvetések oroszlánrészével egyetértünk. Még egyszer köszönet, a beírtakhoz nem nagyon tudok mit hozzátenni, ezért azokra már külön nem is reagálok. Ha az előző hozzászólásomban néhol nyers voltam veled szemben, úgy elnézést kérek Tőled.
Koszonom a feltetelezest, de szokasom vegig elolvasni egy topicot mielott hozzaszolok. Es nekem ugy tunt hogy egy bizonytalan tudomanyellenesseg lengi at a topicot, azert irtam azt amit, valamennyire megmutatva a molekularis genetika jobbik oldalat. Ha esetleg sertonek talaltad, azert elnezest kerek, nem szandekos volt.
Etikai kontrollra termeszetesen szukseg van, de ez nem valami uj, eztan bevezetendo dolog, minden human anyaggal kapcsolatos kutatast nagyon szigoru etikai elvek alapjan lehet csak elvegezni (angio biztosan tudna meselni pld. a gyogyszerengedelyezes kalvariajarol), ez valoszinuleg a jovoben is igy marad (ha pedig megse, akkor a molekularis biologia lesz a legkisebb gondunk, lasd Szep Uj Vilag).
Azt kerded, szerintem vannak-e a genetikai beavatkozasnak kockazati tenyezoi. Persze hogy vannak, de egyaltalan nem mindegy hogy milyen beavatkozasra gondolsz, mert egeszen mas szintu kockazatrol van szo egy rossz gen kijavitasakor, vagy teszem azt a teljes testfelepites megvaltoztatasakor. Ami ma is aktualis lehet az az elobbi, az viszont teljesen szakmai kerdes; hogyan illesszuk be az uj gent hogy biztosan ne okozzon rakot, ne aktivaljon defektiv retrovirust stb.
A kovetkezo lepes lehet a gyerek hajszinenek megvaltoztatasa, aztan esetleg uj szervek beepitese, es ki tudja hol allunk meg (ezert javasoltam elolvasni Lem novellajat, ott nagyon jol le van irva egy lehetseges forgatokonyv), de az ilyen komoly genetikai beavatkozasok megiteleset szvsz az akkori tarsadalomra kellene bizni (biologuskent nagy vonalakban tudom mire vagyunk most kepesek, es komoly szervrendszeri valtozasokat velemenyem szerint- bar josolni nagyon kockazatos- otven-szaz evig nem tudunk megcsinalni, a kozmegiteles pedig nagyon sokat tud valtozni ennyi ido alatt).
Én ezt a copyt már nagyon vártam. Tegnap kaptam el a híradóban ezt a néhány másodperces hírt. Hozzátenni nincs mit, teljesen kimerítő, másrészt teljesen fedi többünk és az én véleményemet is.
Köszönjük szépen, hogy ezt megosztottad velünk! Magam úgy értékelem, mint eddigi beszélgetésünk konklúzióját. Persze lehetnek még olyan felvetések, amikre a pápai nyilatkozat nem tért ki, mindenesetre én most nem tudnék ilyet mondani.
Látod, ha árnyalod a mondandódat már el is tűnnek az első pillantásra áthághatatlannak tűnő különbségek közöttünk, kezdünk egyformán gondolkozni. A materializmusért bocs, provokációnak szántam, biztos voltam benne, hogy erre azért felkapod a fejed...
Majdnem mindennel egyetértünk, csak az a bajom a te evolúció emléleteddel, hogy az eddig csak a csontok átalalkulásának teóriája, a hozzákapcsolódó mentális változások bemutatásának oka elmarad. Az evolúciót csak a környezeti változással magyarázzuk, vagy ezt elismerve, azt is mondhatjuk, hogy minderre -- az ember esetében -- valamiféle belő pszichikai fejlődés is kihathatott? Magyarul, hogy értsél: a kőbalta elkészítését az előembernél pusztán a darwini szükségszerűség váltotta ki, vagy valamifajta szellemi igény?
Jó nem viszem el a topicot az evolúció-elmélet kitárgyálása irányába, de remélem sikerült bemutatnom Neked (is), hogy ha nem kavarom ide az istent -- még ebből az aspektusból is --- az ember igen összetett molekula-halmaz számomra. Amúgy elég régen olvastam az evolúcióról valami igazán modern jó könyvet, már csak ezért sem merném kritizálni; nem tudom, milyen új teóriák vannak a >>teremtő fejlődés<< magyarázatára. Ezért a Genezist sem állítom az evolúcióval szembe. Igaz ezt sokan sokhelyüt megteszik, én nem rendelkezem ilyen kiforrott állásponttal.
Igazad van, nem nagyon olvastam az előző hozzászólásokat, de a cím láttán ellenállhatatlan késztést éreztem, arra hogy írjak.
Tehát színtiszta materialistának lettem bélyegezve. Akkor viszont nem értem a pszichével, lélekkel kapcsolatos kérdésedet: Ép test, az materialistáéknál egyenlő az ép pszichével. Bebizonyosodott, hogy az agresszív, vagy tolvaj hajlamokért is nagyobb mértékben felelősek a gének, mint a környezet, ill. a nevelés. Nem tudom milyen lélek? Dehogynem, olyan, amilyet akarunk!:)) (Hú, ez már tényleg durva, ennyire azért én sem vagyok materialista.)
Falanszter? Jogos a félelmed. A falansztertől én is félek. Azonban én mondok egy még félelmetesebbet, ami viszont nekem tetszik: Kasztrendszer!
Lesznek dolgozók, akik szolgálnak, és lesznek individuumok, akik uralkodnak, és alkotnak.
Selejtek sorsa? Ha az újszülött génmanipuláltnál felfedezhető, hogy valami hiba van, akkor egyértelmű mi a sorsa...
Selejtté vált emberek? Ezzel arra gondolsz, hogy valakin esetleg felnőtt korban végeznek el génmanipulációt? Nem hinném, hogy egészséges ember vállakozna ilyesmire. A betegségek gyógyítására irányuló beavatkozást meg - úgy tűnik - Te sem veted el.
A génhiba továbbterjedésének megakadályozásához egyébként nem kell elpusztítani az illetőt, elég lenne sterilizálni. (Bár manapság élesen elítélnek, és tiltanak minden efféle dolgot, mert hogy az "diszkrimináció")
Nem vettek be morális érvet? Dehogynem. CSerfának az a baja, hogy a tudósok nem "őérte" vagy a betegekért dolgoznak, nem önzetlenek. Te meg a génmanipulált ember habitusától tartasz. Ez nem morális érv?
Nos az odáig rendben van, hogy vizsgáljuk a perspektívákat. Én is tudatában vagyok annak, hogy a genetikai kísérletek számtalan nem várt -ugyankkor a tapasztalatszerzéshez feltétlen szükséges - mellékvágányt is hoznak majd, de ezekkel együtt is érdemesnek tartanám a kísérletek engedélyezését.
Azonban meg kéne azt is érteni, hogy a torzszülött az sosem a lombikból ugrik elő, annak ki kell fejlődnie, ami hosszú időt vesz igénybe, és amit meg lehet akadályozni.
A veszélyekre való figyelmeztetés, nem azonos a kísérletek teljes betiltásának követelésével. Ez nem olyan, mint egy atombomba-kísérlet, amivel hosszú felezési idejű radioaktív izotópokkal szennyezzük a Földet. Egy-két ilyen genetikai emberkísérlet a Föld, vagy az emberiség szempontjából teljesen veszélytelen lenne. Ha sikertelen, ill. túl kockázatosnak bizonyul a jelenlegi szinten? Akkor egy időre elvetjük a gondolatot. De miért kell a kísérletek szigorú betiltását követeleni, még mielőtt egy is történt volna? Ez túlontúl gyanús.
"mit értesz az emberi faj fejlődésén? Honnan, hova vezet ez az út? Van-e végállomása, ill. a fejlődésnek mik a legfontosabb állomásai"
Emberi faj fejlődése? Ahogy pl. az Australopithecusból sok lépcső után Homo Erectus lett, úgy lesz a jelenlegi emberből is valami, feltéve hogy nem jelentjük ki, hogy mi vagyunk a végállomás, amit már csak "gyógyítgatni" kell.
Honnan? erre nem kell válaszolnom.
Hová vezet az út? Ki tudja? Valahová. Nincs végállomás, mert az szó szerint a "vég"-állomás lenne.
Persze ha elvetjük az evolúciót, és a bibliai Genezist fogadjuk el, akkor nyilván mindez értelmetlen és nevetséges.
A pápa elítélte az embrióklónozást
| Külpol MTI | II. János Pál pápa kedden elítélte a szervátültetések céljából végrehajtott emberi embrióklónozást. A szentatya a klónozással szemben az őssejtek alkalmazását
javasolta. Ezt az eljárást számos szakértő is a jövő megoldásai egyikének tekinti. A pápa Rómában, egy nemzetközi orvoskongresszuson mondott beszédet, 5000 szervátültető
specialista előtt. A múlt héten a Pápai Akadémia már kiadott egy közleményt, amelyben az emberi embriók klónozását "súlyos erkölcstelenségnek és törvénytelennek" nevezte, függetlenül attól, hogy kutatás vagy szervátültetés céljából hajtják-e végre.
Az őssejtek születéskor a placentában megtalálhatóak. Ha születéskor minden jövevény placentáját megfelelő módon lefagyasztanánk, akkor az így létrehozott egyéni génadatbankból" nagyon sok betegséget hatékonyan gyógyítani tudnánk. Pl. nem lenne szükség rákos megbetegedések esetén a gerincvelő átütetéséhez külön donorra, akiket egyébként is igen nehéz megtalálni.
Ezek után nem tudom, hogy ki védi tudománytalan eszközökkel a hitéből fakadó álláspontját?
Kicsit ugy tunik nekem hogy itt valamifele mitoszt kerekitenek egy teljesen kozonseges tudomanyag kore, olyasmi mitoszt amiben van egy adag Frankenstein, egy adag buveszinas, meg egy kis Taigetosz is, csak eppen genetika nincsen :) A mítoszt éppen magad gyártod, amikor nem a genetikával kapcsolatos aggályainkra úgy válaszolsz, hogy a mozifilmek és a cirkuszi szereplők világába nyomsz le bennünket.
Aminek apropojan a topic elindult, a human genom project, az csak egy oriasi adathalmaz, mintha kapnal egy programot, csak eppen meg azt sem tudod hogy milyen nyelven irtak. nagyon messze van az meg hogy egygenes rendszernel bonyolultabb dologba bele merjunk nyulni. A DNS-bázissorend bejelentésének mi is nagyon örültünk. Ezt a genetika eddigi eredményivel összevetettük és azt kezdtük keresni, hogy ennek a tudományágnak milyen távlatai lehetnek? A genetikával kapcsolatban semmilyen más előfeltevésből nem indultunk ki. Természetesen mi nem tudjuk, hogy mi a jövő, de bizonyos (előzőekben hozzászólásainkban részletezett) kockázatokkal számolunk, amiket Te éppen mert prekoncepcióval kezelsz bennünket nem akarsz észrevenni, így a genetika lehetséges útjaival kapcsolatos jövőképeinkre sem akarsz érvekkel válaszolni.
Persze idovel alighanem az is elkovetkezik, es majd akkor el kell donteni hogy mihez kezdunk az uj szabadsagunkkal. Itt viszont minket igazolsz, a különbség csak annyi közöttünk, hogy mi úgy látjuk, hogy már most itt van ez az idő. Te viszont nem tudod sem konkrét dátumhoz kötni ezt, sem egy konkrét eseményhez, tudományos eredményhez. Tehát a legfontosabb érveket kihagytad; vannak-e a genetikának bizonyos kockázatai tényezői? és nem válaszolsz arra, hogy ha vannak, akkor mikor fog eljutni ez a tudományág, hogy aggályainkat valamilyen formában megfogalmazzuk velel szembern. Ezt a mondatodat tehát nem tudom másképpen értékelni mint úgy, elismered a távlatokkal kapcsolatos gondolkodás jogát, esetünkben azonban ezt korlátozod azzal az egyszerű és meg nem indokolt kitétellel: nem jött még el az ideje. Miért nem, kedves Raphael? Zavarod szerintem abban van, hogy azt hiszem, hogy Te azt hiszed rólunk, hogy máris benyújtanánk az ENSZ-hez a határozati javaslatunkat, hogy ---- pl. a harcászati taposóaknákhoz hasonlóan --- a genetika jogait is korlátozzuk. Nem erről szó sincs, nincs ilyen igényünk. Szerintem az emberi gondolkodás jogát, Te összekevered az ítélkezéssel.
Nem kell egybol a Szep uj vilagra gondolni (apropo, a Szep uj vilagot is alighanem meg tudnank csinalni mar ma, megsem tesszuk), de ahogy pld szervatultetessel megmentik emberek eletet (a szivatulteteseknek is mekkora idealista ellenzeke volt), rossz geneket is ki lehet javitani, virusfertozesek ellen lehet vedekezni molekularis genetikai modszerekkel , esetleg szerzett betegsegek (cukorbetegseg pld) is gyogyithatok. Ha figyelmesen elolvastad volna a topicba beérkezett eddigi hozzászólásokat észrevetted volna, hogy ezeket az eredményeket mi is elismerjük, tehát a genetikát nem utasítjuk vissza. Viszont a genetikát bizonyos okok miatt kétélű fegyvernek tartjuk. Ez a kitételed is azt igazolja, hogy minket prekoncepcióval kezelsz, fogalmad sincs, hogy miről beszélgettünk eddig, eddigi felvetéseinket nem olvastad el.
PS: Stanislaw Lem: Csillagnaplojaban lehet olvasni egyebkent egy civilizaciorol ami teljes biotikus kontrollt szerzett maga folott, es a test teljesen a divattol es a politikatol fugg :) Utolsó mondatoddal azonban ismét bennünket igazolsz, eddigi megállapításaiddal pedig kicsinek egyáltalán nem nevezhető ellenmondásba kerülsz. Miért? Lem kapcsán tett megjegyzéseddel elismered, hogy szükségünk van valamiféle etikai korlátra. Kedves Raphael, pont ezt mondjuk mi is, de ezt az igényünket minősítetted hozzászólásod első mondatában ekként: Frankenstein-szindrómával küszködünk. Azt hiszem gondolkodásunkban nem mi küszködünk némi pszichikai zűrzavarral.
Kedves Raphale! Javaslom, hogy a jövőben ha valami témához hozzászólsz akkor azt érvekkel tegyed meg, párhuzamosan vedd azt a kicsinek egyáltalán nem nevezhető fáradságot is, hogy beszélgető partnereid véleményét megpróbálod megismerni, például elolvasni.
Köszönöm a választ, tetszett. Igen, az ivari gének egyesüléskor történő átlapolásos hibajavító mechanizmusa kiváló dolog, a természetnek ezt a tökélyét egy darabig biztos nem tudjuk majd helyettesíteni. De nem is biztos az a cél kezdetben, hogy klónozás útján oldjuk meg az emberi szaporodást. Amikor a hasznosságáról beszéltem, elsősorban egyéb területeken való felhasználásra gondoltam. Aztán, amikor kellő mértékben tökéletesedik a génsebészeti technológia, akkor akár messzebb is mehetünk.
Igazad van a hasonló gének felhalmozódásával kapcsolatos veszélyekkel kapcsolatban is. Én azonban másképp látom ezt a kérdést. Hasonló gének felhalmozása (tulajdonképpen a faji belterjesség), a veszélyeken túl igen sikeres egyedeket is eredményezhet, amennyiben a kiindulási alap génkészlet kellő mértékben értékes tulajdonságokat hordoz, lehetőleg minél kevesebb hibát tartalmaz és persze a belterjességen belül is rendelkezik kellő variabilitással. Erre ismerünk létező példákat Mo-on is. Nem véletlen hogy egyes népek (pl. a zsidók) annyire ügyelnek a genetikai felhígulás elkerülésére.
Kicsit ugy tunik nekem hogy itt valamifele mitoszt kerekitenek egy teljesen kozonseges tudomanyag kore, olyasmi mitoszt amiben van egy adag Frankenstein, egy adag buveszinas, meg egy kis Taigetosz is, csak eppen genetika nincsen :)
Aminek apropojan a topic elindult, a human genom project, az csak egy oriasi adathalmaz, mintha kapnal egy programot, csak eppen meg azt sem tudod hogy milyen nyelven irtak. nagyon messze van az meg hogy egygenes rendszernel bonyolultabb dologba bele merjunk nyulni. Persze idovel alighanem az is elkovetkezik, es majd akkor el kell donteni hogy mihez kezdunk az uj szabadsagunkkal. Nem kell egybol a Szep uj vilagra gondolni (apropo, a Szep uj vilagot is alighanem meg tudnank csinalni mar ma, megsem tesszuk), de ahogy pld szervatultetessel megmentik emberek eletet (a szivatulteteseknek is mekkora idealista ellenzeke volt), rossz geneket is ki lehet javitani, virusfertozesek ellen lehet vedekezni molekularis genetikai modszerekkel , esetleg szerzett betegsegek (cukorbetegseg pld) is gyogyithatok.
PS: Stanislaw Lem: Csillagnaplojaban lehet olvasni egyebkent egy civilizaciorol ami teljes biotikus kontrollt szerzett maga folott, es a test teljesen a divattol es a politikatol fugg :)
Véleményem szerint, a genetikai kutatások elleni tiltakozások mögött az emberek attól való - be nem ismert - félelme áll, hogy a genetika egyszer majd náluk jobb, életképesebb, "tökéletesebb" embert tesz lehetővé,
Nekünk, idealistáknak ez a mondat a szintiszta materializmus. Ezért visszük el a beszélgetést nagyon sokszor a metafizika irányába, bár nagyon szeretnénk elkerülni: nem megy.
De azért kíváncsian várjuk tőled, hogy milyen lesz ez a új ember, miben lesz tökéletesebb, mint mi. Számunkra a genetika hivatása nem az emberi tulajdonságok átalakítását jelenti, hanem a betegségek és azok kockázatainak csökkentését. A hibák csiszolásása pedig egy határ után oda fog érni, hogy az emberiség saját magát fogja genetikailag manipulálni --- azért, hogy tökéletesebb legyen. Ez a gondolkodás számunkra egyértelműen emlékeztet Dosztojevszkij Nagyinkvizítorának magatartására vagy Madách Falanszterjének képeire. A tét ez.
Továbbá megfogalmaztuk azt is, hogy a megvalósítás számos előre nem látott kockázattal jár, erre példákat máris találunk a genetika történetében. Mi legyen a selejtté vált emberek sorsa?
Ugyanakkor az emberi pszichét te is kihagyod a számításból, nem mondod meg, hogy az "előllított tökéletes ember" milyen habitusú lesz. Ép testben ép lélek? Nekünk ez a cél. Neked: tökéletes testben nemtudom milyen lélek.
és az ilyen, genetikailag manipulált emberek mellett másodrangúnak éreznék magukat. Én az eddigi hozzászólásokban egyetlen egyetlen ilyen tartalmú aggályt sem találtam.
Ezért minden létező morális érvet bevetnek, Ezért semmilyen morális elvet nem vettetünk be, hiszen -- mint írtam -- senki sincs ezen az állásponton.
a legszörnyűbb abszurd lehetőségeket vetítik elénk, holott félelmük mögött nem áll más, mint a legmélyebb, legsötétebb önzőség, és kisebbrendűségi érzés. Egy tudomány kockázatainak bemutatása szerintem a világ legtermészetesebb dolga. És nem csak puszta "dolog", hanem a gondolkodók, a politika és nem utolsósorban a tudósok felelőssége és kötelessége. Aki a tudomány és így genetika perspektivinak bemutatását valamiféle boszorkánykonyhának tartja, az az egészből mit sem ért.
Saját érdekükben feláldoznák az emberi faj fejlődését. Ismételtem mondom: erről szó sincs. A feladatot nem érted; a genetika lehetőségeit sokan igen kockázatosnak ítéljük meg (olvasd vissza a topicot). Ezeknek a kockázatoknak a kizárására keresünk magunknak megfelelő érveket. Egyet mindjárt Te is fogsz tudni nekünk mondani, ha röviden bemutatod nekünk -- ha már szóbahoztad --- , hogy mit értesz az emberi faj fejlődésén? Honnan, hova vezet ez az út? Van-e végállomása, ill. a fejlődésnek mik a legfontosabb állomásai. Mi ezekkel a fogalmakkal sem vagyunk tisztában, gondolom, hogy Te igen. Várjuk segítségedet.
Véleményem szerint, a genetikai kutatások elleni tiltakozások mögött az emberek attól való - be nem ismert - félelme áll, hogy a genetika egyszer majd náluk jobb, életképesebb, "tökéletesebb" embert tesz lehetővé, és az ilyen, genetikailag manipulált emberek mellett másodrangúnak éreznék magukat. Ezért minden létező morális érvet bevetnek, a legszörnyűbb abszurd lehetőségeket vetítik elénk, holott félelmük mögött nem áll más, mint a legmélyebb, legsötétebb önzőség, és kisebbrendűségi érzés. Saját érdekükben feláldoznák az emberi faj fejlődését.
Az emberiség jövőjét felvázoló igen lelkes hozzászólásod nekem nagyon szimpatikus, ugyanakkor számos kételyt is támaszt bennem. Én angio véleményét teljes mértékben osztom. Ezt írta:
Ugyanis míg tudományosan nem igen lehet kifogás ellene és a szándék se rossz, nem tudom van-e jogunk egy hosszútávú EMBERKISÉRLETET folytatni, és rájönni 15-20 év múlva, hogy esetleg valami mégse stimmel.
Angio felvetésére Te így válaszolsz:
Ez nem jog, hanem a hosszútávú túlélésünk záloga az eljövendő időben és mint ilyen: kötelesség. Ha jól értelmezem, ezt a mondatodat, akkor azt állítod, hogy az emberiség fennmaradása a tét. Én nem érzem a helyzetet ennyire súlyosnak. Kifejtenéd, hogy milyen tényekből szűrted le ezt a következtetést?
Hibák, tévutak pedig minden kísérlet során előfordulnak, de ha omlettet akarsz enni fel kell törnöd néhány tojást. Ez igaz lehet a tudományos megismerésre, de az emberiség életével nem szabad kísérleteznünk. Számunkra a genetikával kapcsolatos aggályok pont innen fogalmazódnak meg, a határok kezdenek elmosódni. Nem tudjuk, hogy a genetika eredményeinek gyakorlati alkalmazása sok esetben nem a gátlástalan profitszerzést célozza-e meg inkább.
A hasonlatodnál maradva a tét ez: az omlett elkészítéséhez vajon hány tojást törhetünk fel úgy, hogy éhesek se maradjunk és gyomorrontást se kapjunk.
Vedd figyelembe azt is, hogy a jövőben, amikor a népesség meghaladja a Föld eltartóképességét, muszály lesz kirajzanunk. Ez az állítás erősen vitatható. Globálisan véleményem szerintem nem igaz. Túlnépesedéssel a kelet-ázsiai országok (India, Kína) és a dél-amerikai országok küszködnek (Mexikó, Brazília). Ugyankkor el kell ismerni, hogy ezek az országok is igen aktívan bekapcsolódtok az ENSZ népesség-szabályozó programjaiba, amely már most is számos eredménnyel járt, a népesség növekedésének üteme bizonyíthatóan lassult. Afrikában a járványos megbetegedések hatásaként egész országrészek néptelenedtek el, Európa népessége öregszik, a népesség csökken, a nyugat-európai országoknál a bevándorlás szerepe éppen ezért fel is értékelődött, ami mint tudod számos társadalmi problémát szült. Mindezeket összevetve én nem látom úgy, hogy Földünket a globális túlnépesedés veszélye fenyegetné.
De ha el is fogadom, amit mondasz, ez számos további kérdést vet fel bennem. A túlnépesedésből eredő kivándorlásnak mi köze lesz a genetikához? És az ki fogja megmondani, hogy ki menjen és ki maradjon? Mi lesz, ha kevesebben akarnak távozni, mint ahány kivándorló főre szükség lenne?
Először a naprendszerbe, aztán még tovább. Ennek jelenleg nincs meg a realitása. Bázisállomásokon kutatókról beszélhetünk, de nagy tömegű népességcsoportok esetében erről egyelőre nem beszélgetünk. Tovább? Bár a csillagászoknak már sikerül felfedezniük számos naprendszeren kívüli bolygót (exobolygó), de olyat még nem találtak, amelyen az emberi élet befogadására alkalmas körülmények lennének. A legközelebbi exobolygó igaz, csak mintegy 10 fényévnyire van tőlünk, de még ennek a csekélynek mondható távolságnak az áthidalása is egyelőre megoldhatatlan feladatnak látszik.
Ott pedig az új környezeti feltételek, új tulajdonságokat és megnövekedett alkalmazkodóképességet fognak követelni. Ok, de ismét az a kérdés, hogy ezek az objektív körülmények mennyire lesznek vállalhatóak nagy népességű kolóniák létrehozásához? A meglévő kockázatot, az egyes emberek fogják-e vállalni? Szerintem nem.
Ezek gyors "előállítását" pedig csak a génmanipulációk, illetve a biomechanika révén érhetjük el, alkalmasint MI-k segítségével. Igen, itt a körülményekhez történő alkalmazkodásáról írsz. Ez vonzó perspektívának tűnik. De ezek az átalakítások már az emberi mivoltomban történő durva beavatkozást fogják okozni. Ezek lehetnek azok a beavatkozások, amelyekkel talán valamiféle mutánsokat fogunk létrehozni, mindenesetre a DNS-bázissorend alapján emberről már nem, hanem egy kitenyésztett biológiai robotról fogunk beszélni. Ez az a perspektíva amitől én félek, ezt nevezem génmanipulációnak. Génmanipuláció, mert a jövő emberisége saját expanziós törekvései érdekében saját emberi méltóságáról fog majd lemondani.
Ennek az alapjait pedig most kell leraknunk. Ennek az alapjait inkább soha ne rakjuk le.
Vagy követjük a változásokat, vagy evoluciós zsákutcává válunk. Szerintem nem válunk evolúciós zsákutcába, hanem az emberi szellem az a kétélű fegyver, amely esetleg emberiség vesztét fogja okozni. Ez szellem az, amely a genetika kockázataival nem akar számolni, a kutatások irányultságát nem akarja megfelelő mederbe terelni.
Lépcsőfok vagyunk, nem pedig a végállomás. Lehet, de ha már ezt a kitételt megemlíted, akkor válaszolj is arra, hogy mit értesz azon, hogy "végállomás". Lesz, az emberi fejlődésének végállomása? Ha igen, akkor szerinted mi lesz ez a végállomás? Remélem nem a Falanszter.
Ezután talán valamicskét célzottabbá tehetjük az evoluciót, az eddigi iteráció helyett. Talán igaz amit írsz. Talán elfogadató is. Azért mondom, hogy talán, mert egyáltalán nem látom tisztázottnak, hogy az emberiség fel tudja mérni hatását annak, ha az evolúció menetébe beleavatkozik. Számomra ezt igazolja a XX. század második fele, amikor közvetlenül beavatkoztunk a természetbe és kiderült, hogy ez zsákutca. Pl. a mezőgazdaság esztelen kemizálása (pl. DDT), az ipari termelés hatásainak figyelmen kívül hatása (savas esők), a gyógyszerek hatásainak nem várt eredményei (fogamzásgátló tabletta abbahagyása után torzan született németországi csecsemők százai).
Az evolúciót irányítani nem tudjuk olyan úton ahogy mi szeretnénk. Ezért. Nem az evolúciót kell az emberiség szolgálatába állítani, hanem az emberiségnek kell felismernie, hogy mi a helye és szerepe ebben a változási folyamatban.
Ez talán sokba fog kerülni a későbbi generációknak, de a fajunk fennmaradása és továbbfejlődése bármilyen árat megér. Valóban sokba fog kerülni. Úgy is mondhatnánk, hogy nagyon sokba. De szerintem, nem fogalmazhatunk úgy, hogy bármekkora kockázatot vállalhatunk feltételezett fejlődésünk érdekében.
Egy lényeges dolgot azonban nem vettél figyelembe kedves Cain. Fogadjuk el, hogy mindaz helyes és igaz, amit Te leírsz. Azonban vedd észre, hogy az emberiség mentális állapotával nem számoltál. Nem is próbáltad meg egy jelzésértékű mondattal sem tisztázni, hogy ennek, tehát az emberiség pszichés állapotának bármiféle tulajdonságot is tulajdonítottál. Így nem számoltál azzal sem, hogy a Te általad irányított evolúció milyen pszichés átalakulásokat, esetleg problémákat fog az emberiség életében okozni. A probémát Angio így igazolja egyik hozzászólásában;
Az ikrek kérdése érdekes. Nekem egyébként egypetéjü ikreim vannak, akik természetesen genetikailag teljesen egyformák, mégis teljesen különbözoek természetüket, lelkületüket illetoen. Vagy szerinted a psziché átalakítása is a genetika feladata? Tételezzük fel, hogy egyszer a tudomány a psziché átalakításának képességével is rendelkezni fog. Szerinted átalakíthatjuk az emberiség közös érdekére hivatkozva az emberi pszichét? Szerintem nem, hiszen ez az emberi méltóságunknak ellentmondana. Bár a lehetőséggel, ha lehet szerintem élni fognak. A nagyon is profán elvek igazolására az álszent elvek mindig igazolást is fognak adni. Ez a hatalom, az uralomvágy. Ennek eszközei; politika és a pénz.
Ez nem jog, hanem a hosszútávú túlélésünk záloga az eljövendő időben és mint ilyen: kötelesség. Hibák, tévutak pedig minden kísérlet során előfordulnak, de ha omlettet akarsz enni fel kell törnöd néhány tojást. Vedd figyelembe azt is, hogy a jövőben, amikor a népesség meghaladja a Föld eltartóképességét, muszály lesz kirajzanunk. Először a naprendszerbe, aztán még tovább. Ott pedig az új környezeti feltételek, új tulajdonságokat és megnövekedett alkalmazkodóképességet fognak követelni. Ezek gyors "előállítását" pedig csak a génmanipulációk, illetve a biomechanika révén érhetjük el, alkalmasint MI-k segítségével. Ennek az alapjait pedig most kell leraknunk. Vagy követjük a változásokat, vagy evoluciós zsákutcává válunk. Lépcsőfok vagyunk, nem pedig a végállomás.
Ezután talán valamicskét célzottabbá tehetjük az evoluciót, az eddigi iteráció helyett. Ez talán sokba fog kerülni a későbbi generációknak, de a fajunk fennmaradása és továbbfejlődése bármilyen árat megér.
Köszönöm válaszodat!
Látom, te is látod, álláspontjaink kidolgozottak, újat egymásnak nemigen mondhatunk. ezért még inkább köszönöm válaszodat, a fáradságot, melyet értem, irányomban tanúsítasz.
Gondolom, vitázni nem érdemes, mert az alapokban különbözünk (és újat mondani egyikünk sem tud ;-))
Azt ne gondold, hogy én visszatartanám a tudományt. Dehogy is! Én is abból élek (nem művelem, hanem a műszaki tudomány eredményeit használom), de én szeretném, ha tényleg kiélnék (és jól beleélnék magukat) mindenféle tudósok, amit elkezdtek, és meg szeretnének tenni, azt mielőbb tegyék meg.
Mert enélkül nem jöhet vissza szvsz Jézus Krisztus. Azaz meg kell lenni egy sor dolognak, melyek szvsz tudomány, tudósok nélkül nem képzelhetők el.
Kedves Kopancsi!
Teljesen igazad van, mikor azt mondod a genetikát élesen szét kellene választani a metafizikai dokgoktól. Én szivesen meg is tenném, csak sokszor pont a tudományra és genetikára hivatkozva vonnak le komoly metafizikai következtetéseket, tehát valahogy válaszolni kell. Egyébként pont ez az a terület: genetika, élet, genetikai determináltság stb., ahol sok "joghézag", és "fogalmi hézag" van és ezekben messze nem könnyu eligazodni. Ha már pl. itt vagyunk, nézd meg az evolució kérdését, mely az egzakt tudománytól olyan messze van mint Makó Jeruzsálemtol és mégis minden gimnáziumi tankönyvben mint tényt közlik. Hol van itt a pártatlanság, az elvonatkoztatás a metafizikai dolgoktól?
A birkának nincs szelleme. Lelke is csak abban az értelemben, hogy az teljesen a test és az ösztönök szolgálatában áll. De ez teljesen más téma, lényegében itt a Csia Lajos féle bibliai lélektanról beszélünk, ami nagyon érdekes, de nagyon hosszú is.
Üdvözlettel:
Angio
Megállapításaid lényegével tulajdonképpen egyetértek. Az ikrekről leírtak nekem különösen érdekes megállapítások voltak. Köszönöm szépen.
Fel szeretném hívni a figyelemedet azonban arra a tényre, hogy a genetika a tapasztalatokra alapozott emberi megismerés terméke. Számomra a tudomány is csak ez. Mindezt még kiegészíthetjük azzal, hogy a tudomány eredményei bármikor bárki számára rerodukálhatóak. A lélek és a szellem fogalma és jelentése a tudományos megismerés határain kívül esik, tudományosan nem vizsgálhatóak, hiszen kézzelfogható módon, a tapasztalat számára mérhetően és leírhatóan azokat bemutatni nem tudod. Hol van a birka lelke? Mi a birka szelleme?
Így a genetika kockázatatait a metafizika felé eltolni egy érvelésben (bár egyet értek a megállapításaiddal) nem tartom szerencsés dolognak, hiszen a tudomány teljesen más logikával dolgozik, így a lélekről-szellemről alkototott nézeteinkkel nem tud mit kezdeni. Empirikus úton igazolható és bármikor reprodukálható kísérletekben a lélek és a szellem jelenlétét nem tudjuk a tudósoknak bemutatni. Teljesen más kettőnk logikája, szerintem az érveléseinkben erre a körülményre kínosan ügyelnünk kellene. Ha velem beszélsz OK (nagyjából értem mit akarsz mondani), de a tudomány nézőpontjából már ezek a fogalmaink -- sajnos?! egyelőre?--- kezelhetetlenek.
Mindezzel azt akartam kihangsúlyozni, hogy a genetika kockázatait a tudomány logikáját felhasználva kell bemutatnunk, az emberi törvényekben kimondott paragrafusokban és az azok betartatását ellenőrző intézményeken keresztül korlátoznunk.
A vallás és a metafizika is megteheti ezt, de szvsz mindennek az emberi megismerés szellemére nézve összességében különösebb korlátozó ereje ma már nincs. Egyedileg igen, lehet visszatartó ereje, összességben azonban sajnos már nem.
A tudományról alkotott nézeteink homlokegyenest eltérnek egymástól. Ezt hozzászólásodból számomra egyenesen következik. Felvetéseidre mégis megpróbálok válaszolni.
A tudósok rendre átléptek bármi akadályt, ha nem tévedek. Azaz fékezhetetlenek. Igen, folyamatosan áttörték a megismerést korlátozó dogmákat és előítéleteket, ezért még az elfogulatlan személő számára is fékezhetetlennek tűnnek. Ez egyszerre pozitívum és egyszerre negatívum ránk nézve. Ez a genetika kapcsán ismételten megfogalmazásra kerül.
Már az első embernek kívánatos volt annak a fának a gyümölcse. Mivel kívánatos volt, magad mondod ki; ez egy bennünk meglévő hajlam. Ebből a hajlamból származtatod az eredendő bűn tényét is. Ám ez hajlam a teremtésből következően Istentől van. Másképp honnan is került volna az első emberpárba? Származhat-e tehát Istentől rossz? Ha igen, mi célja van vele?
Hogy olyan legyen, mint az Isten. Nem értem, ezt a törekvés önmagában nézve miért minősül bűnnek?
Egy tudós sem akar rajtam segíteni. . Valóban az alapkutatás nagyon sokszor nem minket szolgál, hanem az ismeretlen megismerése utáni vágy hajtja. De pont ezekből az eredményekből lesznek később az olyan gyakorlati felfedezések, amelyek a te életedet is jobbá teszik. Szerintem Te is érzékeled, hogy a tudományos eredmények hogyan teszik jobbá az életedet, de ha pl. nem lenne világháló gondolom most mi sem cserélhetnénk itt a fórumon eszmét egymással. Ez pedig bár nem mindig értünk egyet végeredményben egy pozitív dolog. A tudománynak köszönhetjük.
Hanem híres neves ember szeretne lenni. Én az egyéni karriervágyat sem tartom ilyen egyszerűen csak negatív kategóriának. Természetesen itt is vannak határok amiket igen nehéz meghúzni, számomra ezért inkább a "hol van ennek határa" a kérdéses. Ez így kapcsolódik is a genetikához, hiszen itt is a "hol van ennek határa" a súlyos kérdés számunkra…
Tény, hogy a biológia, a gyógyszervegyészet, a genetika, a tudomány minden ága fejlődik
De az is tény, hogy az emberiség egészének (összességének) egészségi állapota romlik, egyre romlik (kivéve a nagyon fejlett államok lakóit, de ők elenyésző kisebbségbe kerülnek) . Mivel azt írod, hogy a nagyon fejlett államok lakói élnek a legjobb egészségügyi körülmények között, pont te igazolod, hogy azokban az országokban, ahol hagyományosan fejlett a tudomány, ott jobb az emberek egészségügyi állapota is. Tehát a tudomány mégiscsak pozitív kicsengést kapott, megállapításoddal egyetértek.
Nem segít szvsz semmit a tudomány az emberiségen, csak e világ kedvezményezettjein, de rajtuk sem valami hathatósan, hanem az új betegségekkel, de még a régiekkel sem bír.
Nem jelölted meg, hogy kik a világ kedvezményezettjei, így nem értem mire gondoltál. De ha vannak bármilyen kedvezményezettek az nem helyes, hiszen a tudomány eredményei az egész emberiség javát kell, hogy szolgálják.
Új betegségekről írsz, de hogyan is várod el, hogy a tudomány kapásból azokra gyógyírral is szolgáljon. Szvsz pont ez a lényeg kedves Cserfa, a tudomány nem ráolvasás, hanem a tapasztalatokra alapozott emberi megismerés.
Régi betegségekkel kapcsolatban; hálát adok az istennek és a tudománynak, hogy a járványos gyermekbénulás, a pestis, a lepra és társaik hazánkban már nem léteznek.
Azaz úgy tűnik, a betegségek jobban fejlődnek, mint a tudomány. Lehet, de Te is írod, hogy pusztán úgy tűnik, így ez csak vélekedés és nem bizonyíték. Viszont a születéskor várható élettartam Európában (összességében) a 60-as évek óta nő, a nyugat-európai országokban (de pl. az USA-ban is) kőkemény társadalmi probléma az átlagéletkor növekedéséből fakadó számos új feladat (idősek foglalkoztatása, nyugdíjrendszere, szociális ellátásuk kérdései). Tehát azokban az országokban, ahol a tudományt komolyan veszik, statisztikailag bizonyíthatjuk, hogy a születéskor várható élettartam magasabb, mint ahol ezt nem teszik meg. Pl. Franciaország és Pakisztán vagy Németország és India összehasonlítása ezt szerintem beszédesen igazolja.
Kedves ZULLU!
Jól értesz, bár az egeret nem klónozták, az egész más.
Amíg kész élo biológiai anyagot használnak addig csak manipulációról van szó, nem igazi szintézisrol. Tehát kérdésedre konkrétan: ha kromoszómákból összeállított teljes genomot (pl. nem embert, hanem valami egyszerübb lényt) tesznek élo petesejtbe, és utána a petesejtet vissza az egyedbe, úgy látok esélyt, hogy az élo lesz, talán. De, hogy milyen az nagy kérdés. Tehát ebben az esetben is messze nem tiszta szintézisrol, hanem az élo anyaggal való manipulációról van szó.
Más: Dollyval kapcsolatban azért jó tudni: sok száz, talán több ezer somaticus magot tettek sok száz talán több ezer petesejtbe mire végre nagy nehezen egy "megtapadt". A sikertelenségnek pedig NEM technikai okai voltak, hanem a korábbiakban felvázoltak szerint olyan genetikai hibákat hordoztak az egyes somatikus sejtek, hogy igen nagy többségük teljesen életképtelen volt.
Üdv:
Angio
Szóval: Dollyt klónozták, a füles egeret szintén, tehát Isten áramló szelleme megtapadhatott bennük - persze csak egér, illetve bírka szinten...
A szegedi mesterséges kromoszómát szintetizálták, - vagyis hiába szintetizálják le térkép szerint a teljes készletet, abból élo nem keletkezhet...
( meggyozodésed szerint... )
Jól értelek?
Na és ha a kész kromoszóma-készletet egy megfeleloen preparált - de persze valódi ( nem szintetikus ) petesejtbe pakolják? Mikén viselkedik ez az "anyag" ?
( meggyozodésed szerint... )
Csak mert ezt - ha persze nem is emberen - alighanem rövidesen ki fogják próbálni...
Kedves Rorimack!
Az egér esete a füllel így már egész más, és persze értheto! Nem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak...stb. Mindenesetre fényesen bizonyítja amit állítottam a szervek (és nem szövetek!) mesterséges tenyésztésével kapcsolatban, különösen idegen fajokban.
Bizony jó, hogy felvetetted a genetikailag manipulált növények kérdését is! Ugyanis míg tudományosan nem igen lehet kifogás ellene és a szándék se rossz, nem tudom van-e jogunk egy hosszútávú EMBERKISÉRLETET folytatni, és rájönni 15-20 év múlva, hogy esetleg valami mégse stimmel.
Üdv:
Angio
Kedves ZULLU!
Ilyen könnyen azért nem zavarodok össze.
Amikor klónozásról (vagy egy férfi és no akaratáról) beszélünk, akkor mindig KÉSZ, ÉLO sejtekrol biológiai rendszerekrol van szó, amit az ember csak manipulál.
Teljesen más amikor SZINTETIZÁLÁSRÓL van szó. Ilyenkor az ember szintetikusan állít elo géneket, kromoszómákat, stb. Mindeddig azonban EGYETLEN élo sejtet se sikerült szintetikusan eloállítani! Tehát úgy tünik az élet valahogy több mint a kromoszómák halmaza. Ebbol következtetek arra, hogy ha valaha is sikerülne valahogy szintetikusan összeállítani egy sejtet nem biztos, hogy "megmozdulna".
Üdv:
Angio
Kedves Christian D.!
Örülök, hogy újabb felvetéseid vannak a dologgal kapcsolatban, mert így részletesen rávilágíthatok néhány kérdésre.
- Amint érezted is a nagy különbség rögtön az ivarsejtek és a szomaticus sejtek között van. A petesejtek mindahányan kezdettol fogva megvannak, NEM osztódnak, így halmozott genetikai hibáktól, amik osztódáskor keletkezhetnek gyakorlatilag mentesek. Persze az idok során az ivarsejteket is érhetik károsodások pl.ilyen durva károsodás ha valakit pl. gonadvédelem nélkül röntgeneznek fiatalon, de ez persze más kérdés és többnyire arteficiális dologról van szó. A spermiumoknál pedig szintén arról van szó, hogy maga a spermium egyetlen sejt speciális osztódása során létrejött végtermék, ami vagy célt ér vagy elpusztul, de tovább természetesen már nem tud osztódni s így kritikus genetikai hibákat halmozni. Természetesen a herével is ugyanazok a "balesetek" pl. sugárzás elofordulhatnak mint az ovariumnál.
- Az elozonél is fontosabb azonban, hogy a két KÜLÖNBÖZO egyedbol származó ivarsejt hibái igen nagy valószínüséggel nem ugyanazokon a génszakaszokon helyezkednek el, így igen nagy többségben a hibás génszakasz mellé a másik félbol teljesen ép génszakasz kerül, tehát ilyen módon "JAVÍTÓDIK" ki a genetikai hiba (kivéve, ha markáns un.domináns hibáról van szó). Na, errol a TERMÉSZETES és igen hatékony javítási lehetoségrol mondunk le amikor klónozunk. Hogy még egyszerübb legyen a dolog: mit gondolsz miért nem engedik a törvények az elso unokatestvérekig a rokonházasságot? Mert Te is tudod, hogy igen nagy a valószínüsége, hogy beteg és korcs utódok születnek elobb-utóbb (mint ahogy ezt a történelem is sokszor igazolta). A klónozás a legbiztosabb és egyben a legeredményesebb módszer a genetikai (és sajnos valóságos) beteg és korcs utódok létrehozására, mert a klónozásnál majdnem úgy lehet fogalmazni, mintha az illeto saját magával "házasodna".
- Természetesen a sejtekben igen sok javító un. repair mechanizmus van, de maga a repair mechanizmus is károsodhat (ez többnyire elso lépcsoje a tumoros átalakulásnak) és akkor mi van?! Mi javítja ki a javító apparátus hibáját? Semmi! Vagy elpusztul a sejt, mert nagy "bölcsen" belép az un. programozott sejthalálba, vagy tumorosan átalakul és akkor akár "örökké" is élhet, csak éppen a gazdaszervezet halálát okozza.
Remélem válaszom kielégíto volt és bocs ha kissé szószátyár voltam.
Szerintem olyasmi történt, hogy Dolly létrehozása után némiképp hisztérikusan betiltották a klónozást. Erre a kutatócsoport kapott pár tucat meghívást a világból: gyertek ide folytatni... És hát az angolok se teljesen ütodöttek, rádöbbentek hogy meglehet egy nagy üzletbol szabályozták ki magukat.Na, erre lépték a mostanit. Kompenzáltak.
En is lattam az ominozus egeres cikket, nekem is az ET remlik (de inkabb tavalyi szam). Nem egy hallorendszert novesztetek ujra egerben, csupan valami lebomlo "formaba" novesztetek bele kotoszovetet, rajta hammal, hogy azokon segiteni tudjanak, akiknek valamilyen okbol leszakadt a fuluk. Vagyis "csak" annyit probaltak elerni, hogy kivulrol fulek latszodjon...
18 ev: ezzel csak az a baj, hogy minden sejtnel megvan az az atlagos osztodasi szam, ami utan bekovetkezik a sejt halala. Ez elvileg egy embrional nullarol indul. A fenti peldaban varhatoan 18 evvel kevesebb a szuletendo utod varjhato elettartama. De ha o szul utodot, akkor az utod ujbol nullarol indul. Ez tortenik Dollyval is: klonoztak, majd szult kisbirkakat, akik mar teljessen olyanok, mint a tobbi kisbirka. Az anyjuk meg hamarabb el fog pusztulni.
CSerfa: ki mondta, hogy a tudosoknak segiteniuk kell. (mellesleg: en is lattam mar egy csomo jo komuvest, de mi ertelme a komuveseknek, ha nem akar nekem senki sem hazat epiteni :))
Es hogy mi az en bajom a genetikaval? Tul hamar iparag lett belole: a genetikailag manipulalt ovenyek nagy tobbsegeben a valtozas csupan a termelo ceg szamara elonyos.
Az emberi szuletesi rendellenessegek orvoslasaval pedig az a bajom, hogy amint kifejlesztik a kelloen biztonsagos technologiat, ami rutineljarassa teszi a szukseges beavatkozasokat, azon nyomban megjelennek a klinikak, stb. akik ugyanezekkel az eljarasokkal "szabalyozzak" a szem/hajszint, stb.
Ami azonban meg mindig nem jelenti a szuperemberek gyartasat: tobb minden mulik a nevelesen, mintsem hogy a gaentikai kod elegseges legyen egy ilyen szuperleny legyartasahoz.
angio:
"meggyozodésem szerint ember által gyártott(szintetizált) biologiai rendszerek sose lehetnek képesek és alkalmasak arra, hogy "hordozzák" a lelket." (2)
"A fizikai anyag (test, emberi test) az ember akaratából jön létre (normálisan férfi és no kapcsolatából) vagy éppen klónozással, de ez az anyag, ha képes arra, akkor "megköti" az áramló szellemet és lélekké fejlodik. " (28)
Kedves Angio, hogy is van ez akkor?
Megvan a meggyozodésed, de nem értesz vele egyet?
Vagy többen is használjátok a nicket?
Vagy kicsit össze vagy zavarodva...
A topicnyitó kérdésre a válaszom:Igen.
( Azt csinálunk, amit akarunk. Vagy mégsem. )
Ilyen szintem azért tisztában vagyok a biológiával, sőt már régóta próbálok utánajárni a témának. Egyébként nem szóltam volna bele.
Természetesen a petesejt burkába beültetett emberi (teljes) sejt valóban 18 éves, de a sejt öregedésével kapcsolatban nincs minden rendben az elméleteddel, pusztán logikai szempontból sem.
Gondoljuk meg, adott egy 70 éves férfi és egy 40 éves nő, akik gyereket akarnak. A férfi spermiogenezisért felelős szerveit (a here ill. a hereszövet) alkótó sejtek 70 évesek, tele felhalmozott hibákkal (logikád szerint). A nő petesejtjei (tudom hogy ezek előre adottak és a petefészekből szabadulnak ki) sem mai példányok már, valószínűleg szintén hibásak lehetnek. Ennek ellenére, ha eltekintünk a nő kora miatti nagyobb terhességi kockázattól (vetélés, koraszülés, genetikai kockázat), a megszülető gyermek setjei semmivel sem öregebbek (ez várható is volt) vagy rosszabbak, sem maga a gyermek nem tér el jelentősen a fiatalabb szülőktől született társaitól. Tudom hogy erre azt fogod válaszolni hogy az ivari haploidok egyesülése újrarendezi a szekvenciákat. De ha öreg és hibás kromoszómákról van szó a szülők ivarsejtjeiben, hova tűnnek azok idővel felhalmozódó hibái (hibás szakaszai)? Nem lehetséges hogy a sejt maga is képes valamilyen belső hibajavításra, amely képesség idővel azért romlik, mert az életkort jelző szakasz fokozatosan blokkolja ezt a belső javító funkciót?
Ha jelenleg nem is ismerik, biztos hogy hamarosan meg fogják találni a sejt korát jelző szekvenciákat. A génsebészet módszereivel pedig kijavíthatják azok estleges hibáit.
Kedves Kopancsi!
Maga az ÉT nem tudományos lap, persze hivatkozhat tudományos cikkre, de továbbra is igen szkeptikus vagyok. Aztán arról nem írtak, hogy jobban hallott-e ez az egér ezzel a pótfüllel? Félretéve a tréfát a fül messze nem csak az amit kivülrol látunk, ezt Te is jól tudod. Mi van a közép és belso füllel, a beidegzéssel, a hangtovábbítással etc.?
Egyetértünk: a génekben lévo információ 18 éves, de a 18 év lehetséges összes hibájával!! A sejtek az élet során nem javulnak, hanem sajnos egyre több hibát és károsodást halmoznak fel, és egy ido után végképp elöregednek. Nem a petesejtrol van szó!!!, annak a magja már régen nincs sehol!
Az ikrek kérdése érdekes. Nekem egyébként egypetéjü ikreim vannak, akik természetesen genetikailag teljesen egyformák, mégis teljesen különbözoek természetüket, lelkületüket illetoen.
Szép példája annak, hogy a test még csak véletlenül se determinálja a lelket, csak mintegy hordozza. Ha megszületne az elso klónozott ember o is fényesen bizonyítaná a test-lélek-szellem egységében a különbözoséget, hisz könnyen lehet, hogy teljesen más természetu lenne mint a "mamája"
Üdv:
Angio
Kedves Vakvaryou!
Poli és monoclonalis antitesteket tucatjával használunk igen jó eredménnyel a szövettani diagnosztikában és poli és monoclonális antitesteket szintén tucatjával használunk gyógyításra is, csak nagyon szerény és limitált eredménnyel.
Nem hiszem, hogy félni kellene a genetikától, csak a genetikába vetett túlzott bizalom és a genetika "mindenhatósága" ellen van némi kifogásom.
Emlékszem még egyetemista korom elején pont a biológusok a telomeráz kapcsán talán, de mindenesetre nagy garral bejelentették (tudományos folyóiratokban!!), hogy még néhány évtized és megoldjuk a biologiai öregedés problémáját, talán nem is kell az embernek meghallnia. A néhány évtized eltelt, és mintha máshogy lenne. Persze a rákkal kapcsolatban ugyanilyen kijelentések hangzottak el orvosok részérol is.
Mindentol függetlenül igen nagyra értékelem a biológusok munkáját, és további jó kutatást kívánok!
Angio
