Az lesz, kicsit nehéz tultenni ezen magát az embernek hogy ottvolt egy uszálynyira tőlük és nem tudott segíteni,mert nem gondolta,hogy ez lesz.Külömben a felnőttekről az egyik nem nevesítem, annyira beszart,hogy felelősségre lesz vonva hogy még a táborkulcsokat sem akarta odaadni iet mondott: "Én nem adom oda kulcsokat,mert nem én vagyok a túravezető,és a felelősség nem az enyém!" ez a tanár külömben a túravezető egyik jóbarátja volt.Kedves ember...
Na sziasztok majd még felnézek azért a jövőben.
Jóéjt
Elég nagy bunkóság, hogy nem méltatták őszinteségre a túra résztvevőit. Ha képesek gyerekeket belerángatni felnőttek számára is kemény diót jelentő kihívásokba, akkor méltóztassanak akkor is felnőttként bánni velük, ha valamilyen baj történik!
Sándor, tudom nehéz, de próbálj meg pihenni, próbáld elterelni a gondolataidat. Bátor kölyök vagy, van kiállásod, gratulálok!
Igazad van teljesen mindegy,én csak leírtam amit láttam,és a véleményemet.Azt sajnos nemtudom,hogy a nő-t télleg a gyerek húzta-e ki,mert mi is csak a hírekből tájékozodtunk mert a tábornál lévő tüzoltók és rendőrök nem mondhattak semmit.Ha megkérdeztük hogy mi lett a gyerekekkel csak annyit mondtak hogy: Nem adhatunk információt.Mi reggel még abban a tudatban voltunk,hogy a az egyik gyerek a korházban újraélesztés alatt van a másik pedig még vízben van.De ahogy látom a híreket itt már 22:30 után megírták hogy mind2 halott.
Tehát erről sajnos nem tudok nyilatkozni.
Pécsi vagyok én először jelentkeztem erre a túrára ebben az évben,de azthiszem utoljára is.Azelőtt semmi tapasztalatom nem volt se a dunáról, se másik folyamról.
"A azt az írást felhasználod vhova nevemet kérlek hagyd ki belőle."
Sándorkám, itt teljesen mindegy már, hogy én, vagy más, hiszen ahogy te idetaláltál, úgy ezt bárki más megteheti.
Mindamellett, hogy előadásod igencsak elgondolkodtató, én megígérem, hogy eddig és nem tovább, de ha tartasz bármitől is, inkább töröltesd ki az összes hozzászólásodat!
De mivel a törekedtél a tények közlésére, elvileg nem látom okát tartanod bármitől is. Igen, ezt könnyen mondom én, ki nem vagyok a helyedben.
Az eddigiekért is le a kalpaggal előtted, szíved joga választani a lehetőségek közül.
Egy dolog még izgat egyébként: most akkor mi a helyzet, a gyermek mentette ki az ájult tanárnőt, vagy sem?
Talán a túravezető rendelkezhetett vmi tudással,mert ahogy írtam neki voltak csónakja,és 3 éve folyamatosan szervezi az ien túrákat csak most lett baj belőle.
És a felnőtek milyen folyami multtal rendelkeztek?
(Mert itt látszik, hogy valahol nagy elb*szás lehet, márha csak a kijelölt útvonalat nézzük. Mivel mint írtam, a Hajózási Szabályzat szerint ott nem is lehetett volna kézzel hajtott vizi jármű [kenu], ahol a tragédia történt.)
Mert én úgy gondolom, hogy ez az első lépés a felelőség megállapítása ügyében, ami ugyan nem az én, a mi dolgunk, de nagyban rávilágít a folyót nem, vagy felületesen ismerők felelőségére, felelőtlenségére.
Mijo, úgy volt hogy a mi iskolánk tesitanára szervezte a túrát és kb 30-an voltunk ott az iskolából,de mivel a tesitanáré voltak a csónakok meg minden felszerelés ezért még csatlakozott hozzánk 11 fiatal gyerek akik ahogy írtam 10-14 éves úszócsoport volt.Na most úgy volt: 1ik fiatal csoport - 1 felnőtt(túravezető)
2ik fiatal csoport - 1 felnőtt(edző)
3ik fiatal csoport - 1 felnőtt(túravezető felesége)
4ik fiatal csoport - 1 17éves(túravezető lánya)
és volt egy csónak amiben 2 tanár ült az iskolánkból ők vezették a túracsoportot legelől,a túravezető csoportja meg leghátul volt.
Tehát ha úgyvesszük 40emberre 5 felnőtt volt de a gyerekekre csak 3.
A maradék 5 csónakban csak diákok ültek.
A mentőmellény a gyerekeknek kötelező volt,de nálunk az idősebbeknél aki kért az kapott.
18 év alatti diákokból és 14év alatti úszókból tevödtünk össze + az 5 felnőtt. A gyerekeken télleg volt mentőmellény. Mi úgy ítéljük meg
1,hogy amikor kiértünk a dunára tényleg egy tömbben kellett volna menni,és nem mindenki szétszóródva.
2,kisgyerekeket nem kellett volna kihozni a dunára főleg úgy hogy reggel 10-19óráig evezni kellett fél óra pihenővel,mi is elég fáradtan értünk partot hát képzelem a gyerekeket.
3,ha már vki úszóedző legyen vmi affinitása a vizekhez,ne akarjon megállni egy parton ahol nincs lehetőség kiszállásra.
A azt az írást felhasználod vhova nevemet kérlek hagyd ki belőle.
Ha van még kérdés itt leszek még egy ideig.
Kaposzta
Kedves Sándor, jól értelek? A következő hozzászólásodban említett "11 csónak" közül, mindösszesen három kenu utasai rendelkeztek mentőmellénnyel? És a "11 csónak" összlétszámára, csupán 3 felnőtt volt hivatott "vigyázni"?
Egyáltalán ez a túra kikből állt, ez egy sportgyesület tagsága, egy összeszokott csapat? Milyen korú résztvevőkből tevődött össze? Előadásod elbizonytalanít, így felmerül bennem: valóban volt a szerencsétlenül járt gyermekeken mentőmellény, ahogy a híradások szólnak? Te és a társaid miként ítélitek meg ezt a szörnyű helyzetet?
Sziasztok újra!
Először is nevem: Szabó Sándor
A túravezető hívta fel a figyelmet a veszélyekre,de csak arról beszélt hogy ha felborulnánk akkor fogjuk meg a csónakot és a cuccokat hagyjuk ahol vannak a vizben ne menjünk utána,és ordibáljunk a tanárnak.Na most ez nehéz lett volna mivel ahogy írtam 500m-1kmes távolságok volt a legtöbb kenu között és 1km-re volt lemaradva a túravezető a végén.Meg menetközben a dunán mondott vmit a bólyákról,de azt mondta kövessük az első csónakot az tudja mit/merre hogy kell menni. Na most 11 csónakból mi 9.ek voltunk így az első már rég bennt volt a tábornál.Később ahogy rájöttünk a híd alatt jobbról a második részén volt egy bólya és arra kellett volna menni,de nemtudtuk.
Ha vannak kérdések tehettek fel.
Keresgéltem hírek között,mert nemnagyon könnyen lehet az iet elfelejteni és érdekeltek az írások.
A forumot www.baja.hu alatt találtam meg.
kaposzta
Nagyon köszönöm, hogy itt írtad le véleményed, és nagyban hozzájárultál ahhoz, hogy a tragédia minden mozzanata a kívűlállók (nem Dunajáró emberek) számára is világos legyen.
Azért még annyit megkérdeznék, hogy ki, és milyen veszélyekre hívta fel a figyelmeteket?
És veszély esetén milyen megoldásokat javasolt?
Szia! Kedves tőled, hogy megosztottad velünk élményeiteket e szomorú esemény kapcsán.
Ha adnád neved is az általad elmondottakhoz (valójában úgy lenne korrekt), akkor lenne még kérdésem, lévén így kissé fésületlennek tűnik, tisztánlátásnak szánt beszámolód.
Látom frissen regisztrált a nicked, honnan szereztél tudomást arról, hogy közöttünk téma az, ami veletek történt?
Sziasztok leirom kicsit hogy történt egy két eset mert én is ott voltam a túracsoportban,de szerencsére nem abban a csónakban!Minket a híd alatt kapott el a vihar és mentünk pár 100 métert akkor találkoztunk azzal a csoporttal akik felborultak később,ekkor ők kint álltak,mert az egyik kisfíú pisilt megkérdeztük az edzőjüktől hogy jönnek-e velünk mert ketten jobban átvészelhettük volna mentünk is eggyütt egy ideig aztán a nő aztmondta az uszályok előtt ahol semmi lehetőség a partramászáshoz,hogy mi megállunk a parton és kimegyünk mi kiabáltunk hogy nemenjenek de mégis mentek.Mi tovább mentünk,mert azthittük biztos magában az edző,és nem lesz semmibaj.Már a sugovicán eveztünk amikor hallottuk a tüzoltó/mentő/rendőr hangokat ekkor már tudtuk vmi baj van kikötöttünk és akkor mondta a turavezető felesége hogy felborult egy csónak.Először ugyvolt hogy a sióról kiérve mindenki egy tömbbe indul meg a dunán és megy végig,de a végére a vihar idejére km-s távolságok voltak a csonakok közt.3 csónakban volt felnőtt vezető,és 4 csónak tagjain volt úszomellény.Mi is majnem az uszályoknak csapódtunk,csak sikerült el evezni.
Én most 17 éves vaok,a kicsik meg 10-14ig terjedően.
Na ciasztok gondoltam leirom.
Így igaz, a Csicsi is ezt a részt ecsetelte, és hát valóban, ha jobban belegondolunk, még kevésbé erős sodrás esetén se lehetne semmi keresnivalójuk ezen a területen, ami lényegében munkaterületnek tekintendő a maga veszélyforrásaival egyetemben.
Tamás, valamit még mindig nem értek. Én írtam alább, amiből kihagytam egy szót, most pótolom: "Ugyanakkor meg, hogy hogyan kavarodhatnak mentőmellénnyel a nagy terjedelmű, nagy súlyú, elég mélyen horgonyzó uszályok alá, az bevallom, rejtély számomra.
Én ugyan nem ismerem, milyen hatékonyságú mellényt használnak sportolási céllal, de hogy a fenébe képes az álló úszóobjektum alá kerülni egy emberi test, ha valóban van rajta mellény? Én ezt kizárólag olyan örvény esetében tudom elképzelni, mely leszippantja áldozatát.
__________________________________________________
Na, idáig jutottam, amikor érkezett egy Dunaharamia Őskövület, á la Tomka, aki szerint, ha van mellény, ha nincs, örvény nélkül is olyan hatalmas a víz nyomása, hogy minden nehézség nélkül bármi alá képes préselni a sodrásba kerülő testet, esetünkben akár még magát a kenut is.
Ebben lehet valami, mi egyszer a Mikussal a lehorgonyzott hajón rekedtünk Gödnél (éjjel ott szunyáltunk), ladik nuku, és ellenére, hogy a hajó és a part között max. 10 méter volt, nem mertük megreszkírozni a kiúszást, olyan ijesztően erős sodrás volt, a víz meg tele mindenféle hordalékkal.
Igazad van. Jómagam sok éven át eveztem, mi is mindíg áteveztünk a túloldalra, ott már a part mellett kellemes volt evezni. A kikitő előtti partszakasz a hídtól a kilátóig borzalmas, szinte félelmetes. Helyismeret nélkül valóban nem szabadna kimerészkeni a Dunára.
Na holnap lefényképezem, és berakom a képet, és akkor sokkal tisztább képet lehet arrol alkotni, hogy hol, és miképpen történt.
Hogy addig is támpontot adjak, a parthoz kötött, rakodásra váró uszályok alá vitte be a sodrás a partközelben felborult kenuból a két szerencsétlen.
Mint azt ma hallottam, ha a hídról lenézünk, akkor láthatjuk, hogy a folyó jobbra kanyarodik, ezért a bal oldalán (tudományosan is alá van támasztva), épp ahol a kenu felborult az ÁTI előtt, ott a legnagyobb a sodrás a Duna ezen szakaszán. Tehát a bal oldalon nagyobb a sodrás, mint jobb oldalon. Ráadásul a bal oldal hajóút is, ahol NEM SZABAD, SŐT KIFEJEZETTEN TILOS kézi erővel közlekedni.
Ezért lehet látni, hogy gyakorlott evezősök ha a Türrnél kiérnek a Nagydunára, a fent említett több okból is rögtön áteveznek a gemenci oldalra.
Csak-csak bemásolom az írást, ki tudja, a hivatkozás mutat-e később bármit is.
Hát igen, az a sodrás, amelyre céloztam, bizony fennállhat úgy a folyam közepén, mint partközelben, különösen ahol mélymerülésű vízijárművek vesztegelnek, a kiszámíthatatlanul szeszélyes örvényekről nem is beszélve.
Először az elemi felháborodás uralkodott el rajtam, hogy lehet egy nőre bízni három gyereket, de aztán rájöttem, hogy ilyen viszonyok mellett mindegy, egy borulásnál még ha a legjobb fizikai erőnlétben lévő férfi is lenne a kísérő, fennáll borulásnál a bármihez történő csapódás veszélye, és egy fejen érő sérülés bárkinél ájulást okozhat.
Ugyanakkor meg, hogy hogyan kavarodhatnak a nagy terjedelmű, nagy súlyú, elég mélyen horgonyzó uszályok alá, az bevallom, rejtély számomra.
A konklúzió marad: hatalmas fokú felelőtlenség helyismeret és teljes biztonságot jelentő védelem nélkül a Dunának vágni még felnőtt fejjel is, nem szólván, ha gyermekekről van szó!
Három gyermekkel és egy felnőttel borult péntek este a Sugovica holtágába egy csónak Bajánál. Két gyermeket nem sikerült újraéleszteni, felnőtt kísérőjük kórházba került.
Egy negyvenfős pécsi túracsoport tagjai voltak azok a gyerekek, akik felnőtt kísérőjükkel együtt kenujukkal a vízbe borultak pénteken este a bajai Sugovica holtágában. A hírügynökség úgy tudja, este hét óra előtt a Sugovica és bajai Duna-ág találkozásánál egy hirtelen szélroham felborította az egyik kenut, amelyben egy felnőtt nő és három, tíz év körüli kisgyermek tartózkodott.
A csoport valamennyi tagja viselt mentőmellényt. A kenu borulásakor a gyerekek kísérője elájult, de az egyik gyermeknek sikerült kihúznia őt a partra. Ezt a kisgyermeket tehát a korábbi információkkal ellentétben nem egy másik csónak mentette ki, hanem a saját erejéből, felnőtt kísérőjét is megmentve jutott ki a partra.
A további mentést nehezítette, hogy a másik két gyermekről hosszú ideig ellentmondó információkat kaptak a mentésben részt vevők. Végül iderült, hogy a tíz éves kislány és a tizenkét éves kisfiú a mentőmellényeknek köszönhetően távolabb a víz felszínén lebegnek.
A tűzoltók kimentették az eszméletlen állapotban lévő gyerekeket a tízfokos vízből. A mentők hosszú ideig próbálkoztak az újraélesztésükkel. A kislány azonban még a kórházba szállítása előtt, a kisfiú pedig a érkezés után meghalt. A rendőrség államigazgatási eljárás keretében vizsgálja az eset körülményeit."
Hát jó,tudod,ez most olyan mint amikor volt egy cikk anno a halfözésröl,és az volt benne,hogy a bajaiak kenyérrel eszik a halászlét,a Sugovica meg Slidovica volt.
Ami az érdekes, hogy mellény volt rajtuk, hanem az ÁTI-nál (valójában az ottani dolgozók mentettek ki mindenkit), a part mellett haladtak, mikor a szél felborította őket, és a két szerencsétlent a sodrás bevitte az ott horgonyzó uszájok alá, és a másik végén pedig kidopta. Ez alatt eltelt 3-4 percben következett be a fulladás.
Ezért írtam az előbb, hogy nagy felelőtlenség volt a viharban továbbevezni, hanem haladéktalanul ki kellett volna kötni, amelyre, ha a part mentén haladtak, több lehetőség is adott volt.
A "Béke-téri Híradó" szerint mindennek a tetejében a Pécsről Bajára tartó szülőket érte az úton komoly baleset.
Még valami eszembe jutott. Arról lenne szó, hogy ezek a kenusok mentőmellény nélkül hajókáztak :(!? Vajon egyáltalán nyújtanak-e rendeltetésszerű védelmet a sebes sodrású Dunán, a forgalomban lévő mellények?
Én ilyesmire a Balaton esetében emlékszem, ott fordult gyakran elő váratlan időjárásváltozás.
Azért ez a tegnapi igencsak meglepő volt, amúgy is agyszaggató, hogy egyik nap 8 fok van, két nappal később meg 28, de hogy egy verőfényes nyugodt nap, mint a tegnapi, szinte minden előzmény nélkül átváltson szélviharosra, az szerintem felénk nem igazán volt sose jellemző, ez más, mint a jellegzetes nyári záporok.
