В состав радиооборудования входят: -система захода на посадку ОСП-48 (объели няет информацию от радиокомпаса АРК-5, высотомера РВ-2, маркерною приемника МРП-48); -ответчик системы госопознавания СРО-1; -приемо-передающая радиостанция РСИУ-ЗМ.
В состав пилотажно-навигационной группы приборов входят: -указатель скорости КУС-1200; -высотомер ВД-15 или ВД-17; -радиовысотомер малых высот РВ-2; -авиагоризонт АГИ-1 или АГК-47Б; -индикатор скольжения ИУП-46; -вариометр ВЛР-75; -дистанционный гиромагнитный компас ДГМК-3; -указатель числа Маха М-0,95; -радиокомпас АРК-5
Interkontinentalis jaratok maig kommunikalnak RH-n, regebben hallottam is oket, csak most ki van kotve egyelore az antenna. (bejon a hideg, meg a napelemek is ott vannak elvezetve. Jo kis naptevekenyseg van, majd nyaron lehet, megint beuzemelem radiokat...)
b./ Huzalantenna majd hangoló. Valahol láttam egy képet a B17-es bombázó antenna tunerjének a forgókondijáról, fél ember magasságú, ujjnyi légrések, az kihangolt rövidhullámon egy hajcsatot is.
A repülők már ezer éve URH-n mennek, ott egy negyed méteres pálca már jó a vételre, vagy egy kicsi hurok.
A repülőket nem ismerem, de van ötletem rá: a fizika ugyan ott is fizika, de talán parányi hatásfok is elegendő, ha a földi állomások közel vannak - szóval innen indulva nem sok hasznos ismeretet lehet összeszedni, legfeljebb érdekességként. Nem onnan fogod megismerni a legmegfelelőbb kompromisszumos antennát.
"de biztos találok egy köztes megoldást"
Ez irányban kezdtem kérdezősködni, mert úgy lehet a rengetegféle antennából találni valami neked megfelelőt. A "nagy"-nak sok fokozata van. Felsőbb sávokra pl. ablakon kidugott vertikális antenna is lehetséges, egy padlás is többféle lehetőséget nyújt, de ilyenekbe nem érdemes belemenni a helyzet pontos ismerete nélkül, mert rengeteg felesleges találgatást eredményezhet.
Természetesen adóantennákról van szó - a vevő sokkal egyszerűbb, egészen kis méretekben is megoldható. De az sem minden körülmények közt - én pl. olyan helyen lakom, hogy minden irányban épületek, irodaépületek vesznek körül és a lakásból csak a zajokat-zavarokat hallani óriási térerővel.
Aztán ott a sok buktató a különféle kompromisszumos antennával, amikről a nagy lelkendezésben elfelejtenek lényeges információkat elmondani, hogy például a legtöbbnél az odavezető tápvonal sugároz, így ha a közelben, az ablakban van, az sem segít meg persze zavarokat is okozhat. De vannak valóban használható kompromisszumos antennák is, csak éppen el kell tudni igazodni köztük. Ha az angollal jóban vagy, akadnak elég friss áttekintések is, de személyre szabott megoldásokat nem biztos, hogy sikerül találni.
A 100..500 kHz egyébként hosszúhullám kilométeres hullámhosszokkal. Ehhez képest a 28 MHz, amin igen szép összeköttetéseket lehet készíteni, 10 méter, egy vertikális antenna teljes hossza 2,5 méter - de itt sem olyan egyszerű a helyzet, mert megvan a módja, hogy hogyan lesz egy darab drótból radiálokkal vagy ellensúllyal valódi antenna.
Nagy antennát nem tudok használni, de biztos találok egy köztes megoldást, ami nem túl nagy de megfelelő nekem. A kérdésem most konkrétan a repülőkre vonatkozott, mert nem tudtam ott mi a helyzet és ahogy most olvasgatok a témában kiváncsi lettem. Köszönöm a válaszokat.
Alig használnak rövidhullámú rádiókat ma már. URH és műholdas kapcsolatok.
Az NDB-k meg csak vevők. (De mára az is elsorvad a 3.világot kivéve.)
Ki lehet pár méter antenna huzalt is hangolni pár MHz-re, csak nagyon rossz lesz a hatásfok. A repülőknél egy fontos tényező nincs: környezeti zavar. A városi embernek is az a legnagyobb ellensége. Túl közel van minden zavarforrás. De fordítva is. Ha rövid antennát kihangolsz alacsonyabb frekin, már 100 W-nál is borzasztóan belezavar minden eszközbe, ami gyárilag nem kellően zavarvédett. Ez meg a környezettel való együttélést nehezíti.
Nem véletlenül volt és van a repülősökkel és hajósokkal (ők rádióznak igazán RH-n) kapcsolattartó állomás mindenütt falu vagy város szélére kitolva.
Sajnos a rádiózás is kicsit olyan mint a vadászat, pecázás és mások, hogy nem lehet a lakásból űzni sok helyen.
Az alsóbb sávokon semmi sem pótolja a méretet és a magasságot, de valóban vannak kompromisszumos megoldások, amikkel lehet összeköttetéseket készíteni, csak nagyon korlátozottan. A felsőbb sávokon, mivel befelé haladunk egy napfoltciklusba, egészen élénk az élet és kisebb méretek és magasságok is megfelelőek.
Talán az első kérdés, hogy teljesen lehetetlen-e a telepítés, egy emeleti lakásról van-e szó, ahol maximum az ablakokon át lehet bármit is kidugni, vagy jobb ennél a helyzet, például fel lehet menni a tetőre, csak nagy monstrumokról nem lehet szó. És hogy körbe van-e zárva a leendő telepítési hely, vagy kicsit távolabbra is ellátni, nyíltabb a terep.
Sziasztok, nemrég vettem egy rövidhullámú rádiót, és nézegetek antenna megoldások után. Ahol jelenleg lakok nem megoldható nagy antnna használata, de mindnhol azt olvasom hogy egy hatékony rövidhullámú antenna nagy. Felmerült bennem a kérdés, hogy mi a helyzet a repülőkkel? Azok is használnak rövidhullámú rádiókat pl NDB ami 100-500 khz tartományban van, ha jól tudom, de komunikációs rádiókat is amik közt szintén vannak rövidhullámú rádiók. Régebbi repülőkön, helikoptereken még van amelyiken látszik is a hosszú antenna drót, de manapság nem,pedig még használják. Ott hogy oldják meg kis antennával?
Tisztelettel jelezném, hogy ez itt abszolut offtopik. Talán egy barkács vagy fegyver topikban kellene előadni. (Az ultrarövid hullám az ultrahang, csak egy lúzer firkász félre fordította.). Amit akarsz, az minden csak nem rádiózás.
