"Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni."
Ez egyáltalán nem igaz. A tudomány előfelteveésekre épül és megvizsgálaja, hogy egy-egy előfeltevésből kiindulva mennyire írható le - a lehető legjobban - a _valóság_. Olykor ez nem megy elsőre, de a módszer bevált.
Kicsit profánabbul:
A tudomány segítségével lehet hidat (és sok minden mást is) építeni. Még akkor is ha egy-egy híd a hibás előfeltevések miatt összeomlik.
Vallási alapon nem. Legalábbis ha lenne egy "tudományos" és egy "vallásos" alapon épülő híd, akkor az előzőt választanám. (Ez persze nem jelenti azt, hogy másra nem "jó" a vallás).
Ja, a vegere gondolsz. Az eleg erdekes, engem a Frigylada befejezesere emlekeztetett, a hivatal kodosit es megeszi a bizonyitekokat. A vallasra egyaltalan nem sikerult annal a resznel aszocialnim, de igy utolag nem allitom hogy nem is lehetne. Ezzel egyutt tovabbra is nagy tulzasnak tartom hogy a film a vallas vs tudomuany temarol szolt volna.
nem, a kapcsolat nem arrol szolt, h a tudomany olyan mint a vallas, hanem, h attol, h vmire nincs bizonyitek, meg nem biztos, h nem igaz, es ezzel osszefuggesben a hivoket nem kene bizonyitekert baszogatni, az o szubjektiv valosagukban isten letezik, es kesz. es ezzel szerintem semmi gond.
masreszt viszont, eszkozeiben nem teljesen tiszta a film. az utazas megtortentere igenis van bizonyitek, legalabbis a kivulallo nezo szamara. egyreszt az, h rendkivul latvanyos jelenetek sorozatan at _megmutatjak_ nekunk, masreszt, h a videokamera, bar nem rogzitett semmit, de azt mittomen hany oran keresztul rogzitette, es ezt a tenyeket eltitkolo bizottsagon kivul csak a nezo tudja. ilyen tudas birtokaban persze mar konnyu a filmbeli hitetlenkedoket hulyeknek tekinteni, es ezzel parhuzamosan a nezok egy reszeben valoban elindulhat vmi olyas gondolat, h akkor talan az istenhit sem feltetlenul alapul puszta kitalaciora. ami termeszetesen gatlastalan csusztatas, hiszen az emberek donto tobbsegenek hite nem szemelyes megtapasztalasbol, hanem egyszeruen neveltetesukbol fakad.
A Dark Cyty-vel én is pont így jártam :)))))))
Nem láttam az elejét és yo volt. Aztán következőre mondom a barátnömnek nézzük meg mert lesz a negint TV-ben. Erre látom + hallom, hogy yol elmongyák a lényeget. Gyorsan be is fogtam az asszony fülét meg szemét :))))))))
Nem latom be, hogy arra lenne kihegyezve. Egy kis mellekszal foglalkozik ezzel, a ket orabol talan 5 perc sem jut ra.
Szerintem jut rá vagy 8 is. Ráadásul az utolsó 8, aminek azért van némi jelentősége.
Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni.
Ebben persze egyetértünk, csakhogy engem éppen az dühített fel, hogy egy teljesen elképzelhetetlen szituációt (ami a könyvben - nem olvastam - biztos nagyon izgalmasan és mondanivalóban bővelkedően volt megírva) használtak fel ara, hogy a tudomány és a vallás közé egyenlőséget tegyenek, holott az egyiknek éppen az örök kételkedés a másiknak meg az örök igazságok szajkózása a sajátja.
És tényleg nem akarom az ügyeletes faszfej szerepét átvenni, de nekem komoly gondjaim voltak egy másik sokat dicsért filmmel, a Dark Cityvel is. Amikor először láttam, lemaradtam az első néhány percről, már a bukszáját kereste a csávó, mikor bekapcsolódtam, és egész jól szórakoztam. Aztán derült ki, hogy ezek a barmok az egész sztorit elmesélik a legelején, nyílván, hogy azok se csalódjanak, akiknek esetleg nincs fölös 90 percük egy filmre. Ez olyan, mintha egy Agatha Christie történet elején elmesélnék, ki lesz a gyilkos.
>Látom, hogy nagyok a nézetkülönbségek a Kapcsolattal kapcsolatban. Kapcsolódnék (jaj, ez mán erőltetett) azokhoz, akik átkozták a filmet. Szánom-bánom amióta csak megnéztem, hogy több mint két órát elpazaroltam egy olyan filmre, amelyet szemlátomást arra hegyeztek ki, hogy a tudomány is csak olyan, mint a vallás,
Nem latom be, hogy arra lenne kihegyezve. Egy kis mellekszal foglalkozik ezzel, a ket orabol talan 5 perc sem jut ra.
> csupán hit kérdése,
Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni.
>s akkor már maradjuk inkább istennél, az legalább megváltást ígér.
Mar amelyik, felo hogy a megvaltosok kisebbsegben vannak. ;-)
Sikerült hát erre a topikra is rátalálnom..
Látom, hogy nagyok a nézetkülönbségek a Kapcsolattal kapcsolatban. Kapcsolódnék (jaj, ez mán erőltetett) azokhoz, akik átkozták a filmet. Szánom-bánom amióta csak megnéztem, hogy több mint két órát elpazaroltam egy olyan filmre, amelyet szemlátomást arra hegyeztek ki, hogy a tudomány is csak olyan, mint a vallás, csupán hit kérdése, s akkor már maradjuk inkább istennél, az legalább megváltást ígér.
Másik téma: Ráma. Erre nagyon kíváncsi vagyok ám! Emlékszem, amikor először olvastam, órákat fantáziáltam a hengerről, hogy miként is festhet az középről, meg, hogy micsoda nagy filmet lehetne belőle csinálni, úgy félmilliárdból.
>(Nagyjából) végigolvastam az előzményeket. Érdekes, ha jó sci-fi filmről van szó, nekem a Stalker és a Solaris jut eszembe először.
Namtom, de a Solaris szvsz aligha nevezheto jo filmnek, vagy legalabbis jo Solaris filmnek. HJE volt az egyik Galaktikaban vagy valamiben egy interju Lem-mel, neki sem volt rola nagy velemenye. (A cikk kulon erdekes volt, ugy remlik az Rtodisszeiat vetette ossze a Solarissal, ezek nagyjabol egyudoben keszultek. ) A Stalker viszont valoban jol sikerult.
>Egyszer fél szemmel láttam egy lengyel filmet (csupa nő között ébred fel egy hibernált férfi) de az eleje kimaradt, s így a címét sem tudom.
Szexmisszio. Nagyon rulez film.
>Néhány magyar tv-film: Az orchideák bolygója, meg egy Zsoldos adaptáció, a "Feladat", ha jól emlékszem.
>Vagy akár ide vehetjük az "Erőd"-öt is.
A feladat meg az erod nem volt rossz, sot, az utobbi kifejezetten kilogott az akkortajt keszult magyar filmek kozul.
A mostanaban mutatott mars filmet lattatok? Megint sikerult egy teljesen agyament marsos filmet elkovetni. :-((
(Nagyjából) végigolvastam az előzményeket. Érdekes, ha jó sci-fi filmről van szó, nekem a Stalker és a Solaris jut eszembe először.
Vajon volt-e még jó "szocialista" sci-fi?
Egyszer fél szemmel láttam egy lengyel filmet (csupa nő között ébred fel egy hibernált férfi) de az eleje kimaradt, s így a címét sem tudom. Tudja valaki?
Aha. Most már kezdenek eszembe jutni:
Volt egy cseh időutazás-vígjáték (csak csehül láttam, a címe kb. "Holnap felkelek és leforrázom magam teával") gyerekkoromban nagyon tetszett.
Egy másik cseh film egy emberevő növényről ("Adél még nem vacsorázott")
Néhány magyar tv-film: Az orchideák bolygója, meg egy Zsoldos adaptáció, a "Feladat", ha jól emlékszem.
Olvasgatom a topic-ot, még csak az elején tartok, de mint sci-fi kedvelőknek szeretném felhívni a figyelmeteket a most készülő on-line regényemre a teleportálási tanácsadóra nemsokára néhány illusztrációval és egy kis animációval fogom bővíteni, ugyan nem film, de egy klikket talán megér. Később is érdemes visszanézni ide, mert naponta-kétnaponta írok hozzá egy kicsit, már amennyire időm engedi. :-(
Most olvasom: "Ivan Reitman új alkotásában, az Evolutionben hatalmas meteor száguld a Föld felé. A legnagyobb gondot nem a becsapódás, hanem a meteor "utasa", az egysejtű organizmus jelenti."
Sok mindenre és sem emléxem, voltak benne normál emberi lények és óriások, ezek kékek vltak. Gyilkolták, üldözték, talán még meg is ették a normál méretű embereket. A végén úgy győznek a kicsik, hogy miközben az óriások meditálnak, valahogy elbánnak velük. Vagy valami ilyesmi...
Az amerikai filmgyárak tervei:
Warner:egy korai novella, amiben egy Neander-völgyi fiú a jelenbe kerül(én ezt nem olvastam, de ez elég rosszul hangzik, képzelem, milyen filmet csinálnak belőle)
20th Century: Én, a robot(ez is elég furcsa) és igen, az Alapítvány(!)
Columbia: rajzfilm a robotos történetekből
Paramount: ők is készülnek valamilyen Asimov-filmmel
Ja, dehogynem. Tudod, milyen közel van az "i" betű az "o"-hoz?
Amúgy az aalapíványos nevek amúgy se erősségeim. Hari Seldont is mindig kevertem a lent említettel.
