Még egy utolsó Krumlovról. Vasárnap körbejártuk a várost. Hétfőn mentünk a Várba. A Vár egész Csehország második legnagyobb vára. ( A Hradzsin persze az első). A legfontosabb részei csak vezetéssel nézhetők meg. Az egyik túra a nagyon jó állapotban megmaradt barokk színház, a másik a reneszánsz és barokk termek, a harmadik pedig a 19. századi termek. A múzeum( ahol különböző berendezési tárgyak vannak kiállítva) és a torony vezetés nélkül is megtekinthetők. Mi az első kettőt láttuk, előre foglaltunk, együtt 460 korona/fő. Az időbeosztás nem volt nagyon jó, mert vagy túl kevés idő volt a kettő között, vagy túl sok. Az utóbbit választottuk. A színház fantasztikus, elvileg nem lehet fotózni, de a guide engedte. Kevesen voltunk. Megmaradt 6000! ruha, most restaurálják őket, ki lesznek állítva a múzeumban. 3 és fél óránk volt a másik vezetésig, gondoltam, hogy addig megnézzük a múzeumot. De olyan szép volt a kert, a kilátás minden irányból, különböző pavilonok, szökőkutak, tó tavirózsákkal és kiskacsákkal, hogy eltöltöttük az időt. A kertben van egy szabadtéri színpad, ahol a nézőtér forog. Ott volt étkezési lehetőség. Utána végigsétáltunk az összes udvaroon és kezdődött a vezetés a reneszánsz és barokk termekben. Ugyanaz volt a guide, mint a színházban, de itt nem lehetett fotózni. Sokan is voltunk, mutatta is a kamerát. Sajnos képeslapot sem lehetett kapni, csak a Maszkok/Álarcosbál terméről. Igaz, hogy az a legszebb. Estére sajnos eleredt az eső, de másnap reggel kiderült és még egy nagy sétát tudtunk tenni, mielőtt az állomásra mentünk.
A szállodánk bejáratával szemben van egy kilátóterasz, onnan a legszebb a rálátás a várra.
Aki csak Krumlovba akar menni és Prágába nem, annak Linz felől a leggyorsabb megközelíteni. Csak 85km onnan. Elég sok osztrákkal találkoztunk, osztrák autót is sokat láttunk.
Prágából kb 3 óra vonattal is és busszal is. Busszal biztosan olcsóbb, de ennyi időt már nem buszozunk.
Odafelé átszállás nélkül vonatoztunk, visszafelé át kellett szállni Ceske BUdejoviceben. A Krumlov és Budejovice szakasz gyönyörű, át az erdőn, ez egy személyvonat volt, megállt minden fánál. A teljes jegy kb 410 korona /fő. Az átszállós jegynél olcsóbb volt úgy, hogy két külön foglalást csináltam, kb 80 korona /fő volt a különbözet. A vasútállomás messzebb van a központtól, kb félóra séta. A buszállomás sokkal közelebb van
Megajándékoztuk magunkat egy ötcsillagos szállodával. A város legközepén egy 16. századi egykori jezsuita kollégium épületében. Nagyon kellemes volt, szuper reggelivel. 70eur/ szoba/ éjszaka áron. Ez biztos hogy Covid ár, jövőre kétszer ennyi lesz.
Az első nap vasárnap dél körül érkeztünk, elég sokan voltak, főleg csehek, és az osztrákok.
A városka fekvése fantasztikus, a Moldva kettős hurkot ír le. A háború pusztításai elkerülték, ezért nem voltak lukak, ahova a kommunista korszakban modern épületeket tudtak volna beépíteni. De azért a város szélére került néhány új épület. Nem nagyon rondák,csak kicsit. A váron kívül nincs különösen fontos épület. Viszont van sok keskeny kanyargó utcácska több tucatnyi reneszánsz és barokk , általában 2 emeletes, színes épület, falfestményekkel, szobrokkal, domborművekkel díszítve. Szép a főtér és a gótikus Szt. Vitus templom. Az egész nagyon barátságos. A folyón sokan raftingoltak, bérelt hajókkal is, ill aki nem akart saját maga evezni, az nagyon méretű hajóra ült, amit személyzet vezetett. Jópofa. Még nézni is élvezetes volt. Továbbá számos étterem, söröző kávézó.
Két helyen láttunk tesztelő helyet. A Vencel téren a Múzeumhoz közel, azzal szemben állva balra. vasárnap reggel sokan álltak sorba. A másik a Marianske téren egy sátor, közel az Óvárosi főtérhez.
Többször jártunk a Vencel téren estefelé. Ömlött a tömeg. Dugig tele voltak boltok és az éttermek is. Június végén nyílt a Primark. Primark árakkal és minőséggel. Tele volt. Közelben a Van Graafban azért lényegesen kevesebben voltak.
Utolsó délelőtt még tettünk egy belvárosi sétát. Bejutottunk néhány barokk templomba, pl a Károly híd óvárosi lábánál levő mindkét templomba. A Tyn templomban még mindig tilos fotózni. De lehet, hogy csak a régi táblát feletették kint. Mögötte a Tyn udvarban van egy ceruza szakbolt nagy választékkal. Átmentünk a Klementinum udvarain, hírdettek valami vezetést, de nem néztem meg alaposan. Next time.
Az Óvárosi városházban van a tourist office, bent jobbra mosdó. Mosdó általában 15 korona, de van ahol 10 vagy 20. A Holesovice állomáson volt pénzbedobós, a többi WC-s nénis.
A villamosokon és buszokon ki vannak írva a következő megállók, be is mondják, nem csak a következőt hanem a másodikat is.
A város fő étele a kürtőskalács , fagyival töltve. 50 méterenként árulják, 100-120 korona. Szuvenírként a matrjoska baba és a kisvakond a menő. Utóbbi minden méretben plüssben, hűtőmágnesen, kulcstartón stb.
A Maiselova és Kapranova sarkán van egy pénzváltó, úgy tűnt, hogy ott a legjobb az árfolyam, mindig volt sorban álló.
(lacika,már aggódtam, hogy beteg vagy. De már te sem vagy a régi. Nézd vissza, mert nem mindegyiket mínuszoltad. Tökéletes munkát kell végezned)
Folytatás
A kimondhatatlan nevű Veletrzni palac. Az angol könyv Trade Fair Palace-t ír, a magyar nyelvű Útitársban Árumintavásár csarnok néven szerepel. Kívülről nagyon ronda, mint a 60-as évek szocreál épületei. Pedig 1929-ben készült, funkcionalista stílusban. Belül hófehér, körfolyosós. Ez is Nem zeti galériához tartozik, 6 emeleten mindenféle. A lényeg a 4. emeleten van. a kiállítás neve " A hosszú évszázad". Művek az 1800 és 1914 közötti időszakból. Cseh és külföldi mesterek alkotási vegyesen. A külföldiek többnyire franciák, de pl Munch, Picasso sőt Repin művek is vannak. Utóbbiról nem tudtam, hogy szobrász is volt. Nekem úgy tűnt, hogy ömlesztve vannak a képek, de lehet, hogy pint az a koncepció, hogy nincs koncepció. A külföldi nagy mesterek közül csak Van Gogh hiányzik. A kiállítás, úgy ahogy van egyszerűen fantasztikus. Nem az volt a felfedezés, hogy Sisley zseniális festő volt, vagy Rodin zseniális szobrász. Hanem a csehek. Tucatnyi olyan cseh festő művei, akiknek még a nevét sem hallottam soha. Muchat ismertem korábban. ( A 70+ éves Muchat a Gestapo elvitte, megkínozták majd kiengedték, hogy nem bent haljon meg) Pont az volt az érzésem, mint nálunk a Nemzeti Galériában nagyon sok képnél: ha ez a festő francia, akkor világhírű. De nem francia volt,hanem magyar vagy cseh.. Ide biztos, még visszamegyünk. Belépő 220 korona.
A Veletrizni palac és a Trója kastély egymáshoz közel van, az utóbbihoz a Holesovice állomástól megy a busz, az előbbi pedig a Holesovice előtt van 2 villamosmegállóval. És innen pedig szintén átszállás nélkül 15 perc alatt jutottunk és a Kisoldali főtérre.
A Várból lejövő 22-es villamosra kellett várni elég sokat. És elég sokan is várakoztunk. Végül jött egy nosztalgia villamos és mögötte araszolt másik 3 normál szerelvény. A nosztalgia villamos teljesen üres volt.
Később a tourist officeban találtam egy prospektust, amit a nosztalgia villamosokat hirdette. Amit mi láttunk, az kb 100 évvel ezelőtti villamos lehetett.
Mit láttunk még?
Szt Ágnes kolostor. Ágnes I. Ottokar lánya volt, az első apátnő. Kb ugyanakkor élt ugyanolyan életet mint a mi Szt. Margitunk. Állítólag csak nyers hagymát evett. 1989 novemberében avatták szentté, 4 nap múlva kezdődtek a tüntetések és 2 hét múlva megbukott a kommunizmus. A kolostor a 13. században épült, megszenvedte az évszázadokat, csak az 1980-as években restaurálták. Az Óváros északi csücske, a hátsó rész a folyóra néz. A Nemzeti Galéria középkori gyűjteményét, az 1200 és 1550 között készült műveket állítják ki. Táblaképek, szárnyas oltárok, szobrok. Gazdag anyag. A legfontosabbak a 14. századi Teodorik mester képei. Művei nagy része Karlstejn várában van, csak néhányat hoztak át ide. Belépőjegy 220 korona.
Jeruzsalem zsinagóga. A Főpályaudvar közelében. Eredetileg nem volt terveben, de ott mentünk el előtte, ezért bementünk. 1900-ban épült , díszes mór stílusban. A háború idején raktárként használták, így megmaradt. Fel lehet menni a karzatra is. Szép. Belépőjegy 100 korona
A Királyi Palota után visszamentünk a második udvarba és innen mentünk át az északi kertbe. Ezt nevezik Királyi kertnek.(Kralovska Zahrada).
A Hradzsin mögött közvetlenül van az ún. Szarvasárok, II. Rudolf itt tartotta az oroszlánokat, az árok mögött ez a Királyi kert. Gyönyörűen karbantartott kert. Jobbra alacsony fal övezi, ahonnan fantasztikus a rálátás a Szt Vitusra. Számtalan "ez lesz az utolsó" kép készült. A kert II. Rudolf idején még díszesebb volt, mindenféle épületekkel. Lerombolták a szászok, svédek, a poroszok. Az egyik könyv szerint 1741-ben elfoglalták a franciák és 30 ananászért lemondtak a rombolásról. Itt termesztettek először Európában tulipánt, Törökországból kerültek ide, itt akklimatizálódtak az itteni klímáshoz. A kertben most két épület van. Az egyik a Labdaház, 16. század eleji monokróm sgrafittokkal borítva.
Erényeket és tudományágakat ábrázolnak. Érdemes megkeresni a középtől kicsit balra elhelyezkedő nőalakot, az Igazságosság és a hűség között. A hölgy egy 5-ös számjegyet tart a karjában, az 5-ös "hasában" egy sarló és egy kalapács. Ez az 50-es évek restaurálási munkáinak eredménye. Az 5-ös az ötéves tervet jelzik. A kert végében van a Belveder kastély, olasz reneszánsz stílusban. Teraszáról szintén gyönyörű a Szt. Vitus. A kastélyban kiállításokat tartanak. A Belvedernél van a kert kijárata ahol megáll a 22-es villamos.
Reggel fél 10 körül érkeztünk a Várnegyedbe és este 6 után szálltunk fel a villamosra. Szép hosszú nap volt.
Egyszer valamelyik olasz topicon kicikizték a képeimet. De tegnap néztem őket végig, sok nagyon szép van. Ha befejezem a beszámolót majd felteszek néhányat.
Folytatás
A déli kerten végigmentünk egészen a hátsó kapuig. Ide lépcső jön fel a Kisoldalról. Ez a régi lépcső, a legrövidebb és legmeredekebb gyalogos feljutási lehetőség. Itt is van egy pénztár. Mi visszafordultunk a Hradzsinba.
Arany utcácska. Egyirányú a Szt Vitus felőli oldalon van a bejárat, és a jobbra leghátul levő házacska melletti lépcsőnél van a kijárat. Ez szintén visszavezet a hátsó kapuhoz. A bejáratnál óriási betűkkel van kiírva csehül és angolul is, hogy ott nincs pénztár és nincs külön jegy az Arany utcácskához és csak a kombijegy van. De azért többen próbálkoztak a jegyvásárlással is , és azzal is hogy a bejáraton menjenek ki. Bejárattól balra kellemesnek tűnő kávézó. Lényegesen kevesebben voltak, mint legutóbb. Megnéztem, az akkori képeket, összehasonlíthatatlan. A házikók némelyikében shop, kevésbé gagyi cuccokkal , mint másutt. Más házikók be vannak rendezve. Az egyikben egy jósnő élt, akinek még az I. világháború legelején meghalt a fia, de ő minden este megterített és megágyazott neki. Ez a berendezés látható most is. A nő később megjósolta a náci birodalom bukását, a Gestapo elvitette és agyonverték. Az egész nagyon aranyos, de ha időhiány miatt egy helyszínt ki kell hagyni, akkor én ezt hagynám ki. Nem gagyi, de majdnem.
A Szent György Bazilika viszont az egész Hradzsin legrégibb épülete, igaz hogy részben barokkosítva. A Szt Vitussal ellentétben itt le lehet ülni. Nyugalmas.
Viszont annyira nyugalmasra és lassúra vettük a tempót, hogy éppen csak bejutottunk a Királyi Palotába. Bejárat a harmadik udvarban, a Szt. Vitus Aranykapujánál. Nem néztem meg az egyes helyszínek nyitvatartási idejét, sőt még az óránkra sem pillantottunk rá. De szerencsére
egészen közel voltunk a bejárathoz, amikor fél 5-kor zárni akartak és így minket még beengedtek. Többfelé ki volt téve a fotózni tilos tábla, nem felirat hanem az áthúzott fényképezőgép. De mindenki fotózott és a személyzet nem szólt rá senkire. A fő látnivaló a gyönyörű boltozatos Ulászló terem a 15. század végéről. ( Ez az Ulászló a mi Dobzse Lászlónk) Fel lehet menni azokba termekbe is, ahonnan kidobták a két főurat. Ez így komolytalannak hangzik, főleg úgy hogy túlélték. De ez volt a kiinduló pontja a 30 éves háborúnak. ( Mi ebből kimaradtunk, mert éppen itt volt a török, de iszonyatos pusztítást hozott sokfelé. ) 5-kor velünk zártak.
Nagyon jó a beszámolód, mint mindig. Majd 20 éves prágai emlékeim visszajöttek. Köszönőöm. Öreg az orszagút, nem Te! :) Kicsit ismerlek, nálad az okostelefon elvi kérdés. Mivel tabletet kezelsz, bármikor simán átállsz. Minden fejben dől el. Folytasd kérlek a leírást!
A főkapu csak a kijárat, bejárat attól balra, biztonsági ellenőrzéssel. Innen a második várudvarra lehet jutni. Ebből az udvarból balra van a kijárat az északi kertek felé. A harmadik udvarra vezető átjárónál van a legnagyobb shop. A harmadik udvar bejáratánál a Szt. Vitus főhomlokzata és bejárata. Jobbra a pénztár. Az alapjegy (basic) egy kombijegy, amely érvényes a Szt. Vitusra, a Szt György bazilikára, a Királyi palotára és az Arany utcácskára. 250 korona. Az egyes látnivalóknak nincs külön jegyük és az egyes helyszíneken nem is árulnak jegyet. Csak ez a kombijegy van. A pénztárnál és az egyes helyszíneken is láttunk/hallottunk cirkuszoló embereket. Olyat is hallottunk, aki útközben elvesztette a jegyet és ragaszkodott hozzá, hogy jegy nélkül is beengedjék... A jegyen van egy alaprajz, rajta beszámozva az egyes helyszínek. A Szt. Vitus mellett jobbra a mosdó.
A Vitus bejárati része ingyenes, csak beljebb van a jegy ellenőrzés. Kb akkora az ingyenes rész, mint Bécsben a Stephansdomban. A homlokzat jobb oldali kapujánál van a bejárat, a baloldalin a kijárat. Ez az egyetlen kijárat. Nem voltak tömegek, de azért nem is voltunk kevesen. A Vitus még mindig gyönyörű.
A templom jobb oldalán az Aranykapuval szemben megy le egy lépcső a déli kertekhez. Jizny zahrady. De ez nincs kiírva, hanem csak az, hogy Cafe Bistro. Ezek a kertek is csak április és október között vannak nyitva. Végigmentünk egészen a hátsó bejáratig, balra jó rálátás van a középkori palotára, két oszlop jelzi azt a helyet, ahova 1620-ban esett az ablakból kidobott két Habsburg párti főúr. Szemétdombra estek, túlélték. Tényleg van kávézó is, pihenőpadok, virágágyások. Kellemes hely. Jobbra pedig jó panoráma a városra. Közvetlen közelről pedig azok a palotakertek láthatók, ahol mi korábban jártunk. És persze láttuk a nagyon bezárt kaput, ahol az átjárás lenne ezekhez a kertekhez.
Loretoi kolostor. Egészen közel az előzőhöz és szintén két csillagos látnivaló. Zarándokhely. A tornyos homlokzat mögötti négyszögletes kolostor udvarának közepén található a Santa Casa másolata. A Santa Casa Mária nazareti háza, ahol az Angyali Üdvözlet történt. Amikor a muzulmán hódítás veszélye fenyegetett, akkor angyalok megemelték a házat először Dalmáciába vitték, majd az olaszországi Leretoban. Az ellenreformáció idején megerősödött a Mária kultusz és ennek részeként számtalan helyen megépítették a ház másolatát. Többek közt ezen ahelyen is, a 17. század elején. Majd stukkódíszítéssel borították. Köré építették a kétszintes kolostort, az alsó szinten folyosó , a sarkokon díszes kápolnák, emeleten kíállítás és egy igen gazdag kincstár. A legértékesebb darab egy úrmutató 6222 darab gyémánttal, egy hercegnő esküvői ruháját díszítette eredetileg. Az udvar hátsó részében van a kolostor szép barokk temploma. Belépő 180 korona, fotójegy 100. Utóbbi kicsit húzós. Az egész épület nagyon szép, pont az a barokk, ami még nem sok.
A várnegyednek ez a része sokkal csendesebb, mint a Hradzsin. Nem csak most, a korábbi látogatásunkkor is így volt. A tömeg csak a Hradzsinba megy, az a híres. Itt is szép paloták sorakoznak, az árkádok alatt kellemesnek tűnő éttermek, kávézók, fagyizók
Egy egész napot töltöttünk el, pedig a Lobkowitz palotát és a Sternberg Palotában a Nemzeti Galéria gyűjteményét a múlt alkalommal láttuk és most már kihagytuk.
A Várba fel lehet menni lépcsőn is, a hosszabb lépcső a palota előtti térre vezet, a rövidebb a hátsó bejárathoz. Mi villamossal mentünk. A 22-es villamos a Várhegy mögött megy végig. A Palota megállójától a második várudvarra lehet bejutni, nem a főbejárathoz. Mi továbbmentünk a Prohorolec megállóig, itt a Strahovi kolostor.
A Baedekker ( amelyik még mindig a legjobb útikönyv) csillagokkal jelzi a fontos látnivalókat, két csillaggal a legfontosabbakat. A Strahovi kolostor 2 csillagos helyszín. A kolostor egy nagy épületegyüttes , a premontrei rendhez tartozik. Turisták számára csak 2 épület fontos. Az egyik a templom, amely mai formájában barokk. Csak a bejárati részhez lehet bemenni, de onnan is jól lehet látni sőt fotózni is. Gyönyörű.
A fő látnivaló a könyvtár épület. Lent a pénztár, belépő 150 korona, fotójegy 50. Ketten fizettünk ennyit, lehet, hogy fejenként lenne ennyi. De a pénztáros mutatta, hogy csak 50-et fizessünk. Az emeleten van a két könyvtárterem, a stukkós Teológiai terem és a mennyezeti freskós Filozófiai terem. A freskó a leghíresebb osztrák barokk festő, Maulbertsch műve. Mindkettő fantasztikus. Csak a bejáratig lehet menni, de onnan is jól lehet látni. A két terem közötti folyosón kéziratok, ősnyomtatványok vannak kiállítva. Magyar nyelven is lehet ismertetőt kérni. A szöveg pont annyi, amennyi szükséges.
Vrtba palota kertje. Ez is a Kisoldalon, a legkevésbé ismert kert. A palota a Karmelitska 25-nél található, ez tulajdonképpen a Malostranska tér sarka. Itt is felkúszik a kert a hegyen, de ez nem a Hradzsin hegye, hanem a Petrin. Saroképület, ezért a kert viszonylag szűk és meredek. A bejáratnál itt is van egy freskós nyitott loggia és egy nagy madárketrec, mindenféle színes és nagyon hangos madárral. Szökőkutak, virágágyások, franciásan nyírott sövények, kagylókkal díszített fal. A legfelső teraszról fantasztikus a rálátás a a Hradzsinra. Belépő 100 korona, bejáratnál mosdó.
Trója kastély. A városközponttól kicsit távolabb van, de könnyen megközelíthető, mert a Holesovice állomástól megy oda a 112-es busz. Gyakran jár és tele van gyerekkel, mert a kastély mellett van az állatkert. A kastély a 17. század végén építtette a Sternberg család, a berendezésből gyakorlatilag semmi sem maradt. Viszont megmaradtak a mennyezeti freskók az összes teremben, általában mitológiai jelenetek a család dicsőítésével kombinálva. Több teremben megmaradtak a falfestmények is, több helyen a kínai stílusban. Ez a chinoiserie, amikor európai mesterek leírások alapján készítettek ilyen műveket. A díszterem teljesen freskóval van borítva, padlótól mennyezetig sőt az ablak bélletek is. A téma a Habsburg ház és elsősorban I. Lipót császár dicsőítése. Sternbergék jók voltak talpnyalásban. A képen szerepelnek azok a csúnya erők is akik meg akarták zavarni a császár által teremtett aranykort. Egy lefelé zuhanó turbános török mellett ott áll egy lázadó magyar. Ez a Thököly szabadságharc korszaka. A díszes homlokzat a kert felé néz, impozáns , szobrokkal díszített kétágú lépcsősor. A kert viszonylag kicsi, ez volt az első franciás stílusú kert Csehországban.
Ez volt az utazásunk egyik fő célja. A barokk arisztokrata paloták a Valdstejnska tér és a Valdstejnska utca mentén sorakoznak. Ez a Vár dombjának alja. A mögöttük levő kertek felkúsznak egészen a Hradzsin folyó felé néző kertjéig, az ún Déli Kertig. Több palota van egymás mellett, amelyek összekapcsolódnak és így átjárhatók. Az átjárási lehetőségek a kertek felső részén találhatók. Eredetileg 3 bejárat is van, de most csak egy működik, a Kolowrat palota homlokzatánál. A Ledeburg palotát tatarozzák, a Hradzsin felőli fenti bejárat pedig biztonsági okból van zárva. Belépő 100 korona. Monumentális barokk( és meredek) lépcsők, pavilonok, szobrok, szökőkutak, virágágyások, és növények óriási cserepekben, szőlőlugasok. És főleg a fenti részeken kilátóteraszok, ahonnan nagyszerű rálátás nyílik a városra. A Ledeburg palota mögött is van egy freskós nyitott loggia. A lépcsőket mindkét irányban meg kell mászni, kicsit fárasztó, de megéri. Közel másfél órát voltunk bent.
Ezen a környéken nagyon sok követség van. A Kolowrat palota melletti épület a lengyel követség, az itt levő Fürstenberg palota kertje különálló, külön 50 korona belépővel. De akkor már túl fáradtak voltunk, ezt már kihagytuk. Itt már egészen közel voltunk a Malostrana metró állomáshoz.
Akkor jöjjenek a látnivalók. A korábbi utazásunk március elején volt, így természetesen nem láttuk azokat a helyszíneket, amelyek csak április 1. és október 31. között vannak nyitva. Prágában több ilyen van, elsősorban kertek, amelyek télen amúgy sem igazán érdekesek.
Wallenstein Palota kertje. Wallenstein a 30 éves háború katolikus seregeinek főparancsnoka volt, eredeti nevén Valdstein. A jobban hangzó Wallenstein nevet Schiller adta neki. A 17. század elején számos épületet bontatott le a Kisoldalon, hogy olasz mesterekkel megépíttesse a palotáját és hozzá tartozó kertet. Nem sokáig élvezhette, mert a császár attól félt, hogy cseh király akar lenni és ezért megölette.
A palota nagyon szép, freskókkal, stukkókkal. Ezt írják az útikönyvek. Mi sajnos nem láttuk,mert a palotát jelenleg a cseh szenátus használja. Normál (Covid mentes) időkben hétvégenként óránként tartanak ingyenes vezetéseket. De most nem normál idők vannak, ezért a palota nem látogatható. De a kert szerencsére igen. Két bejárata van, az egyik a főbejárat a Valdsteinska téren, a másik a Letenska utcáról, annak a Malostranska metró állomáshoz közeli végéről.Ez egy egyszerű bejárat. Ingyenes. A kertben halastó, műbarlang baglyokkal, pávák ( színesek és fehérek is), szökőkutak, franciásan nyírt sövények és fák. Számos szobor is díszíti a kertet, Adrian de Vries manierista holland szobrász művei. De az eredetiek jelenleg a drottingholmi kastélyban találhatók, mert a város 1648-as ostromakor elvitték (elzabrálták) a svédek. Prágában csak a másolatok vannak. A palota és kert között van egy nyitott csarnok, egy loggia, a úgynevezett Sala Terrana, amelyet a Trójai háború jeleneteit bemutató freskók borítanak. Itt esténkén szabadtéri előadásokat tartanak. Nem kacagtató vígjátékokat. Aznap este pl. "Az ifjú Werthet szenvedései" volt műsoron. A loggia mellett mosdó.
Nekem nem volt mizéria. Előre elterveztem a programot, érkezéskor a Főpályaudvaron megvettük az összes szükséges jegyet és kész.
Az, hogy pontosan mikor jön a jármű, csak akkor érdekel, ha városszéli és félóránként járó buszról van szó. Belterületen megnézzük azt, amit akarunk, olyan kényelmesen, ahogy akarjuk és odamegyünk a megállóhoz. És ha meglátunk közben valamit, alegyen az egy szép szökőkút, panoráma pont vagy egy jónak tűnő fagyizó, akkor odamegyünk. Ha a járműre két percet kell várni, akkor annyit, ha pedig 10 percet, akkor annyit.
Én öreg vagyok, jól tájékozódom, tudok térképet olvasni. Minden új városra úgy kezdem a felkészülést, hogy tanulmányozom a térképet. Hol a folyó, hol vannak a dombok, merre mennek a fő sugárutak és keresztutak, hol helyezkednek el a fő látnivalók. Utána már képben vagyok. Nincs szükségem útvonaltervezőre. Ha mégis, akkor előveszem a térképet. Vagy megkérdezek valakit. Szerencsére beszélek öt nyelvet, egy percen belül biztos találok valakit, aki segíteni tud. Ha pedig már jártam valahol, akkor arra emlékszem.
Ja, és ráadásul nincs is okostelóm. Ismétlem, öreg vagyok.
Ajánlom figyelmedbe a PID Litacka alkalmazást, elfelejtheted ezt a jegyvásárlásos mizériát, és az útvonaltervezése is teljesen korrekt, szerintem realtime járműpozíciókkal.
A közlekedéshez még két dolog. A metróállomáson levő automata csak fémpénzt fogad el, a villamoson és buszon levő pedig csak kártyát. A tourist officeban csak 24 és 72 órás jegyet árusítanak.
Mi néhány éve már jártunk Prágában, egyes látnivalókat újra megnéztünk, másokat nem, és voltunk néhány olyan helyen is, ahova múltkor nem sikerült eljutni. Nekünk most nem érte meg a Prága Card, de biztos sokaknak megéri, érdemes utána számolni.
Érkezés után egy éjszakát aludtunk Prágában, a Cloister Inn-ben. Korábban is itt laktunk és ha megyünk még Prágába (persze, hogy megyünk) akkor is itt szeretnénk megszállni. Remélhetőleg addig nem zárnak be. 10 perc a Károly híd, 15 az Óváros főtér, 3 perc a Narodni divadlo villamos megálló , ahonnan a Hradzsinhoz ill a Holesovice állomáshoz mentünk. Sőt még amikor Krumlovba mentünk a Főpályaudvarról, oda is elsétáltunk.
Szoba tágas, ágy kényelmes, fürdő új, büfé reggeli bőséges. Portánál ingyenes kávé/tea automata. Az első éjszaka 80€ volt, majd amikor visszamentünk Krumlovból, akkor 3 éjszakára fizettünk 180€-t. Krumlovba csak a 2 éjszakás tartózkodáshoz szükséges kisebb csomagot vittük, a nagyobbat a Cloister Inn csomagmegőrzőjében hagytuk Ez így nagyon praktikus megoldás volt
Egyrészt akartuk a hosszú útra az első osztály kényelmét. Másrészt tavaly a Flixbus törölte a járatunkat, ezért inkább a tuti állami vasutaknál maradtunk.
Mi hosszabb ( 6-8napos ) utazásokra megyünk, az összköltséghez képest a kényelem ára nem sok.
Mi vonattal mentünk. 2. osztály kb 16 ezer ft, 1. osztály 23500 ft. Megajándékoztuk magunkat az első osztályú jeggyel. Odafelé nagyon-nagyon jó volt a kocsi, visszafelé csak nagyon jó. Ráadásul nagyon kevesen voltak. A 2. osztályú kocsikba rengetegen szálltak fel a cseh és a szlovák belföldi forgalomban is. Egyes vonatok a Keletiből mennek, a miénk a Nyugatiból. Nekünk jobb is volt. Visszafelé vigyázni kell, mert a vonatok többsége a Főpályaudvarról( Hlavni nadrazi) indul, de van , amelyik a Holesovice állomásról. Ez egy kisebb állomás, könnyen megközelíthető metróval és több villamossal is. Nincs annyi kaja vásárlási lehetőség, mint a Főpályaudvaron, de megfelelő.
A Főpályaudvar egyébként egy gyönyörű szecessziós épület, de a homlokzat éppen fel van állványozva. A vonatok a modern alsó szintre érkeznek, mozgólépcsőn lehet felmenni a szép szecessziós csarnokba, érdemes megkeresni.
A helyi közlekedésben 2 féle jegy van. A 30 koronás jegy 30 percig érvényes, a 40 koronás 90 percig. Akárhányszor át lehet szállni vele.
60 és 65 között a jegy félárú, 65 fölött ingyenes. A metro ritkábban jár, mint nálunk, a villamosok ritkábban állnak meg. Egy megállónyi távolság nálunk 3 megállónyi.
Elég sokszor szálltunk járműre, metróra, villamosra és buszra is. Ellenőrrel egyszer sem találkoztunk.
Mi tegnapelőtt jöttünk haza. Érdekes volt újra elolvasni az előző írásokat. Már nem üres a város. Szombat kora délután már dugig volt a Károly híd. Lépni még lehetett, de eszembe sem jutott fotózni.Ugyanígy tele volt mindkét oldalon a hídra vezető terület. De főleg helyiekkel. Csoportot csak keveset láttunk, olaszokat és németeket. És az egyéni vendégek között is németek, osztrákok, olaszok voltak sokan. De sok magyarral is találkoztunk, nem csak Prágában de Cesky Krumlovban is. Persze a helyzet a szokásos, tömegek csak az ingyenes és híres helyeken. A hídon, az Orloj előtt és a Hradzsin ingyenes részein. A Vitusban és az Arany utcácskában persze többen voltak, de kezelhető volt.
Biztos, hogy több étterem/söröző bezárt, de mi rengeteg éttermet ( elegánsat és kisvendéglőt), sörözőt, bisztrot, kávézót, fagylaltozót, szendvicsezőt stb láttunk. Nyitva voltak és tele.
A konzulátus honlapja elvezetett egy regisztrációs laphoz, amelyet a kontaktkutatás miatt kellett kitölteni elérhetőséggel, csehországi címmel,
sőt pl. a vonaton az ülés számát is rá kellett írni.
A prágai szállodában nem kértek semmit, Krumlovban megmutattuk az EU-s igazolást és ezt a regisztrációs lapot. Csodálkoztak, hogy egyikünknek már 3. is volt.
Zárt helyen a maszk kötelező. Jármű, üzlet, múzeum, templom. Hordják is, bár nem mindenkinek fedi az orrát is. A szálloda reggelizőjében pl. a büféasztalhoz mindenki maszkban ment, és csak annyi időre vette le, amíg evett.
Tudom, hogy itt többnyire evés-ivásról van szó, látnivalókról kevésbé. De mivel most sokaknak gondot okozhat, hogy a keleti oltásokkal korlátozásokkal lehet utazni, Csehországgal pedig megállapodást kötött a Külügy, írok néhány infot, ami hasznos lehet azoknak, akik a látnivalók miatt utaznak.
1. Utazás: Egyik határon sem volt semmilyen oldali ellenőrzés, ugyanúgy lehetett átmenni, mint békeidőben. Már Csehországban is elektronikus autópálya-matrica van, előre meg lehet venni azt is online. A BrnoPrága-autópályát még mindig több helyen felújítják, torlódásokat mindkét irányban tapasztaltunk.
2. Prágai közlekedés: Szeptember 1-től drágulnak a jegyek, a 24 koronás 30 korona lesz, a 32 koronás meg ha jól emlékszem 40.
3. Járványügyi korlátozások: Nagyjából ott tartanak a csehek "lélektanilag", mint mi májusban: még nehezen hiszik el, hogy nem kell az utcán maszk, csak a boltokban, hivatalokban ill. a tömegközlekedésben. Szemmel láthatóan félnek, ami valamelyest érthető, mert az oltás nagyon lassan halad. A kocsmák szabadon látogathatók. Néhol ki van írva, hogy egy asztalhoz csak négyen ülhetnek, de ezt mindenki leszarta, a pincérek is.
4. Turisták: Alig vannak. Levegőt lehetett venni a Károly-hídon, és készítettünk olyan fotót, amibe nem ugrott be egy kínai sem. A Nerudán volt olyan pillanat, hogy nem láttam magam előtt embert, amikor a Két nap házától lenéztem. A belvárosi kocsmákban (Ökör, Víziló, Rudolfina, Rotunda) is a helyiek dominálnak, akik szemmel láthatóan élvezik, hogy visszakapták az életterüket. (A Rotundában már nem sokáig, mert a kerületi önkormányzat el akarja venni a bérleti jogot. Indult is egy online petíció a megmentésére, itt lehet aláírni.)
5. Veszteséglista: Csak három napot voltunk, de így is jelentős. A libeňi szlalomot gyakorlatilag el lehet felejteni: bezárt/felújítják a Jarolímeket, bezárt a IV. Károly, a Vlachovka nemcsak bezárt, de már az épületet is lebontották. Súlyos veszteség továbbá ikovban a Pivnice Radyně bezárása, ami az egyik kedvenc kocsmám volt. Az utcaképet másutt is ideiglenesen vagy végleg bezárt kocsmák tarkítják. Elmondhatjuk tehát, hogy a mértéktelen turistainvázióval induló, majd a kocsmai dohányzás betiltásával folytatódó, a vietnami gyorséttermek, mediterrán salátázók és karibi koktélbárok, mint invazív fajok hihetetlen tempójú elszaporodásával tetőző kocsmai apokalipszis és társadalomatomizáló folyamat újabb lendületet kapott a járvánnyal. Ez érződik a kocsmai hangulaton is: jó-jó, de nem az igazi. Hiányoznak a nagy öregek, a régi törzsvendégi asztaltársaságok, és attól tartok, azok sem fognak már visszatérni, akik életben maradtak...
