Itt, most nem tudjuk a részleteket. Az azonnali felmondás a rendkívüli felmondás. Ezt ritkán alkalmazzák, mert nehéz csont nélkül megcsinálni, és esetleg sokba kerül. Ha ma kapta meg a papirt az illető, akkor valószinüleg még van egy csomó felmondási idő (ez kortól függ), amit vagy le kell dolgozni, (legalább a felét)vagy nem. Ha nem kell ledolgozni, (felmentették alóla) akkor elvileg a mai volt az utolsó munkában töltött nap, amikor is az összes járandóságot ki kellett fizetni, ill. a dolgozónak el kellett számolni ezzel-azzal. Ha igy volt, akkor az nagyon durva dolog! Akkor érdemes megvizsgálni, hogy törvényesen járt-e el a munkáltató, s ha nem, jó meg kell sz.vatni! (pl. fontos, hogy a felmondás indoka igaz legyen, és okszerű!)Sok esetben a munkaadók annyira el vannak tellve maguktól, hogy a Munka Törvénykönyvét rangon alulinak tartják elolvasni, emiatt igen vad dolgokat csinálnak felmondás címén!
hajnalpir
Én soha nem engedtem meg azt másnak(és főleg magamnak nem engedhettem meg) hogy munkahelyről kirúgjon.
Én általában egyébként a hétfői napot preferáltam, ha belegondolok akkor hónap elején 10-11 óra környékén mentem be és a kollegáim előtt a főnökömnek kissé megalázó helyzetben mondtam fel, és mind a három kilépésemet általában pár óra alatt elintéztem(általában azért marasztaltak volna,kivéve egyet ahol is csak úgy voltam 1992-ben óránként papiron 1200-ért, de az egy szélhámos cég volt).
úgyhogy én ettől nem kapnák hüljyét.
Megjegyzésként irnám hogy egy kapcsolatrendszeres munkahelyben én soha sem biznák.
üdv:
soltika + Finci kutya
Kedves Messire,
pont a pszichologiai
trükkről beszélek!! Hogy nem
alkalmazható! Az egész reklámipar
a felismerésekre épül, és mégsem
húzható ránk. Nem legitimizálható
egy szemétség csak azért, mert
eladható, és hatékony!
üdv.
Aurora
P.S. Az ismerős nagyon távoli, a mait én is olvastam, persze érzékeny lettem, de nyugodtan
védjetek bármilyen álláspontot, nem vagyok érintett.
Nem tudom, hogy lehet-e emberségesen felmondani valakinek. Talán korrekt módon igen. Jóleső megoldás e tárgyban nincsen! Nem szeretem a kapitalisták foglalkoztatáspolitikáját. Azért nem, mert nem végrehajtója, hanem tárgya vagyok.
Én is, mint sokan mások végigéltem egy ezerötszáz embert foglalkoztató cég pusztulását.Szomorú volt. Kemény világ ez, elsősorban azoknak, akik hosszú időt töltöttek el egy munkahelyen, (üvegkalitkában) biztonságban, kényelemben, megszokásban,s hirtelen kikerülnek a "világba" idegen környezetbe, áruként. Nagy baj (persze nekünk középkorúaknak) hogy az ember legnagyobb értékével a fiatalságával, mi már nem rendelkezünk. Talán az a legkevesebb, T.hajnalpír, hogy ismerősödnek tönkreteték a hétvégéjét! (hidd el, mindegy, hogy péntek, vagy hétfő)
Azért amit a 2. pontban írtál, az nagyon az erősek felfogása. Csak hát vannak kevésbé erősek is, akik attól még remek munkaerők lehetnek.
Aztán ugyan mondd meg, hogy mihez alkalmazkodjon például egy 45-50 felé járó ember, aki még nagy tapasztalatú, kiforrott, hozzáértő szakember is lehet, de mivel kihullott már a dzsungellogikán nevelődött yuppiek korosztályából, gyakorlatilag akassza fel magát, mert a kutyának sem kell.
Kedves Aggályos,
na ugye! Hogy miért jobb máskor?
Nem tudom. Talán azért, mert van
ideje keresni, nem foglalják le annyira
a gondolatai, tudja, hogy hova telefonáljon,
nem terheli a családját a kétségbeesésével.
Nincs semmi okom, hogy azt gondoljam,
hétközben elviselhetőbb az ilyesmi, de ezt olyan
cinikus, ritka szemét megoldásnak érzem.
És azonnal betíltanám!! Törvényileg!
1. A penteki kirugas altalanosan bevett modszer, egy pszichologiai trukk, hogy a "paciens" ne tudjon hirtelen semmit sem csinalni. Ket nap alatt pedig az emberek tobbsege lenyugszik es nem lazad. Ez nem magyar specialitas. Ha en rugnek ki valakit, en is penteken tennem. A hetvegen a delikvens jol berug, kitombolja magat es nem a munkahelyen csinalja a fesztivalt.
2. Sajnalom az ismerosodet, de a kapitalizmusban az emberek donto tobbsegevel elofordul, hogy elete soran egyszer (vagy tobbszor) kirugjak. Ez egy ilyen vilag. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ujra felallni es harcolni mint az oroszlanok. Dontson a termeszet (a piac)!
Velem is egy pénteki napon munkaidő végén közölték a szocik 1985-ben, boldogult hivatalnok koromban, hogy nem kapom meg azt a főosztályvezetői megbízást, amire csábítottak és dolgoztattak ingyér 5 hónapig. Lehetettem helyettes kiemelt fizetéssel egy elvátrs mellett. Az elvtárs még megvan (alkalmazkadóképes).
Jól berúgtam. Kommenistáztam. stb.
Egyet viszont nem értek:
Miért emberségesebb, ha hétvőn g@ckók az emberrel ?
Igen örökre. De ez egy hülye
volt, ezt értem. De a többi?
A hétvége a családé, a kikapcsolódásé,
ki a munka világából stb. Vagy én is
hülye vagyok? Akkor süllyedjen a topic.
Kedves Fej, nem
vagyok megbántva a nullától,
(sosem zavart, és néha egész
szellemesek ezek). Ha velem
történik, sosem nyitok topicot
erről (gondolom összelennék omolva),
de mégis az a kérdés, hogy van-e/lehet-e
arra bármi törvény, hogy ne sunyi módón,
az utolsó nap (a munkáltató részéről két
nap lauf) na remélem értitek...
Ez a kellemetlen hivatali értesítő is érdekes,
bár gondolom egész más az ok.
Szerintem a kapitalizmusban még a pénteki kirúgásnál is van egy rosszabb. Az, hogy akár csütörtökön is kirúgatnak. Sőt, hétfőn, kedden, szerdán is..
Persze van a kapitalizmusban valami magasabb erkölcsiségből táplálkozó biztonság is. Ez pedig az, hogy szombaton vagy vasárnap a legritkább esetben rúgnak ki.
Kedves Székutas,
ez másról szól! Az egyik
történet régebbi, a mostani
mai. Van még ilyen ezer.
Akkor kérdezzünk úgy, hogy a
rendszerváltás, kapitalizmus ezt
hozza magával, és szokjunk rá,
és oldjuk meg? Mentális probléma
az egész, egy hétvége nem hétvége?
Kedves hajnalpír, lehet, hogy a nullázó kicsit megbántotta érzéseidet, de hát vannak ilyenek is:( Egyébként nem figyelted meg, hogy általában mindig pénteken jönnek a kellemetlen tartalmú hivatalos levelek is. Lehet, hogy ez egy lélektani hadviselés része?
Ez emberi probléma! Ilyen piti dolgok nem számítanak! Oldja meg, a maga baja! Mi népben és nemzetben gondolkodunk! Inkább kérdezd meg az ismerősödet, hogy félretéve az egyéni problémácskáit, nincs-e kedve befizetni a költségvetésbe (a sportminisztérium bankszámlájára) egy kis pénzt, a BS felépítésére!
Az egyik ismerösőmmel pénteken közölték a munkahelyén, hogy vége.
Leépítés, elnézést nagyon szerettünk Veled dolgozni csakhogy...
Ott a hétvége, jár az agyad, meg vagy döbbenve, kit hívj fel a szakmádból,
mindenki hétvégézik...
Az az ismerős feladta már szombaton.Örökre! (mondhatjuk: nem volt elég erős)
Ma megint megtörtént, hogy valakinek hétvége előtt mondtak fel.
Nincs törvény, hogy a munkáltatók
nem hozhatnak ilyen helyzetbe egy embert? Hogy nem rúghatom ki pénteken
az alkalmazottat, mert két napig nem tud keresni, csak szédül?
Ez a kapitalizmus?
