sziasztok új házban lévő padlófűtésről lenne szó, kérdésem az lenne adott egy wilo yonos pico szivattyú, van rajta 3 uzemmod, ugye a radiátor a fix fordulat vagy a padlofutes.
1 szivattyú látja el a 2 szintet.
Akárhogy próbáltam beszabalyozni a köröket nem tudom elérni hogy minden körön az áramlásmérő legalább 1l/min legyen.
A fix fordulatszámos uzemmod milyen esetben alkalmazandó?
Most költöztünk új építésű házba, ahol a fűtést kizárólag padlófűtéssel működik. A rendszer nagyvonalakban úgy néz ki, hogy egy hőszivattyú fűt egy 200 literes puffert (külső hőmérséklettől függően 30 és 35 fok közötti hőmérsékleten próbálja tartani). Ebből a pufferből forgatja a vizet 2 keringető szivattyú (földszinti és emeleti kör), amikor az emeleti, vagy földszinti szobatermosztát jelzi, hogy fűtési igénye van. Azt vettem észre az utóbbi időben (kevesebb napsütés és pár fokkal alacsonyabb kinti hőmérséklet), hogy a földszinten az általam elvártak szerint működik: fűtési igény esetén óránként kb 0,5-1 fokot emelkedik a hőmérséklet. Ezzel szemben az emeleten kb 0,1 fokos csak az emelkedés óránként. Próbáltam a keringetőszivattyú sebességén és az osztógyűjtőn is állítani, de nem vezetett eredményre. (utóbbit 0 és 2,2 l/m között tudom állítani) Illetve próbáltam azt is, hogy a tartályt fixen 35 fokon tartsa a hőszipka, szintén eredménytelenül.
Jelenleg az a tippem, hogy a burkolat okozhatja a problémát. A földszinten 1 szobát kivéve járólap van. Ez a szoba hűvösebb is mint a többi helyiség. Emelet nagy része pedig szintén laminálttal van burkolva.
Okozhat ekkora eltérést a laminált padló (megtaláltam a dobozát és 0,1256 W/(m+K) lambda érték szerepel rajta)? A fent említett lambda érték mennyire számít jónak/rossznak?
Van olyan beállítás, ami mellett hatékonyabbá lehet tenni az emeleti fűtést? Ha van, akkor hogyan érdemes vele próbálkozni, mennyi ideig és milyen paramétereket érdemes figyelni? A burkolaton kívül mi lehet még, ami okozhat hasonlót?
Feltenném én is a nagy kérdést: szerintetek jó-e igy a padlófűtés bekötése? Idén tavasszal lett megcsinálva, a fűtésszerelőnk szerint ez igy jó ahogy van, működik. Bennem azért felmerült néhány kérdés is, észrevettem néhány dolgot, hivtam egy másik szerelőt, ő máshogyan csinálná meg. Személy szerint én laikus vagyok a fűtésrendszerhez, nem ez a szakmám, bár némi műszaki érzékkel meg vagyok áldva.
A lakás 100 m2, a levegő hőmérséklete bent megfelelő. A padlót néhol hűvösnek érzem, néhol kicsit melegebb. Pár fokkal lehetne melegebb a padló, ez a szubjektiv komfortérzetünket növelné. Hozzáteszem, hogy valószinűleg a csövek fölött a betonréteg nem egyenletes vastagságú. Sajnos nem láttam mennyi került rá, de aki látta (nem a kőműves), valahol 5-6 centi, de a legtöbb helyen min. 8-10 cm. A kőműves szerint ez igy jó, mindehol igy csinálják. A betonvastagságon sajnos utólag nemigen tudunk változtatni.
Tavaly vegyes kazánnal fűtöttünk, nyitott rendszer, radiátorok voltak mindenhol. Ezt a rendszert kicseréltük padlófűtésre, úgy hogy a vegyes kazán megmaradt (az átalakitás óta ebbe még nem gyújtottam be), nyitott rendszer, egy hőcserélőn adja át a padlónak a meleget. A gázkazán egy Baxi Luna Duo-Tec kombi 28kW. A rendszerben 1 db törölközőszáritó radiátor van. Puffertartály nincsen, szerettem volna, de az első árajánlat millió feletti volt, igy elvetettük.
Az első képen az osztó-gyűjtő van: 1. Radiátor visszatérő 2. Radiátor előremenő 3. Kazán felé visszatérő 4. Kazánból előremenő 5. Osztó (ezekben van egy visszacsapó szelep, csak lefelé mehet a viz) 6. Gyűjtő 7. Szivattyú 8. Hőmérő 9. Kapilláris 10. Termosztát (érzékelő a gyűjtő jobb oldalán van) 11. Termofej
A második képen: 20. Gázkazán felől előremenő 21. Vegyes felől előremenő 22. Visszatérő 23. Vegyes felé visszatérő 24. Vegyes nyitott rendszer feltöltés VS2. Vegyes zárt rendszer szivattyú
Harmadik képen: 25. Vegyes visszatérő 26. Vegyes előremenő 27. Túlfolyó (A túlfolyó kb. a 26. ponthoz képest 2,5 méterrel magasabban van.)
Negyedik képen: 28. Csőtermosztát VS1. Vegyes nyitott rendszer szivattyú
A 7-es szivattyú két helyről kaphatja a vezérlést: gázkazántól, ill. a 10-es termosztáttól is. A vegyes rendszerbe nem gyújtottam még be. A 28-as termosztát kapcsolja be a VS1, VS2 szivattyút. A lakás tartja a meleget, 22 fokra van állitva a belső termosztát. Naponta kb. 4szer kapcsol be a kazán, és olyan 10 m3 gáz megy el.
Már kijetöttek a Giengertől is megnézni, hogy tényleg jól van-e bekötve, de szerintük igen. A gázkazánt 45 fokra állitom be, küldi a 4-be a 45 fokos vizet. Itt a 6-osban összekeveri a visszatérő vizzel, eljut a 8 hőmérőhöz, itt már 30-32 fokos, majd ez megy az 5-ösbe, onnan pedig a padlóba. A hőmérséklet a 8-as és 3-as között kb. minimális eltérés, 1-2 fokkal kevesebb a 3-asnál. Ez nekem kicsit fura igy, hogy hiába állitom a gázkazánt akármennyire, annyit nem tud beküldeni ez a rendszer a padlóba, mert előtte összekeveredik a visszatérő vizzel. A képen a szivattyú 3-as fokozaton működik.
Próbálkoztam a következőkkel: - Emeltem a gázkazánt, 50 fokra. A hőmérőnél kb. 33 fok lett, a padló melegebb lett. - Visszavettem a szivattyút 2-esre, a hőmérséklet emelkedett, kb. 35. - Visszavettem a szivattyút 1-esre, a hőmérséklet ismét emelkedett, kb. 38. - 60 fokkal is kipróbóltam, nem sok minden változott, talán +1 fok lett. - Leszereltem a termosztát fejet, ekkor viszont már kb. 42 fok lett a hőmérő. - A gázkazán 45-fokon megy, a szivattyút leveszem 1-esre. A kazán felfűti 50 fokig a benne lévő vizet, majd lekapcsol, és olyan 33 fok kürül visszakapcsol, ad neki egy löketet, felmegy ismét 50-re, majd lekapcsol. Ez kb. 3-4 perc alatt. Ezt inkább nem hagytam igy. - Többet nem kiserleteztem.
Kérdéseim: - Nem lehetne ezt optimálisabban megoldani? - Az osztó-gyűjtő végén szükség van-e a 7. szivattyúra? Van a gázkazánban is egy szivattyú, valamint a vegyes hőc serélő után is van egy (VS2), szóval elvileg tudja keringetni a vizet enélkül is. - A 7. szivattyú és a gázkazánban lévő szivattyú nem dolgozik-e egymás ellen? Hasonlóan a 7-es és VS2-es szivattyú? - A gázszerelő szerint nyugodtan emeljem a kazán hőfokát 60-65-70-re is akár, úgy biztosan több meleg megy be a padlóba. (Itt felvetődik bennem a kérdés, hogy hogyan, ha a termofej 50-re van kinyitva?) - A gázszerelő szerint a kondenzációs kazánnak is jobb, ha magasabb hőfokon üzemel, mert úgy nem salétromosodik, kevesebbet kell fizetni a karbantartásért (Cserébe több gáz megy el, ráadásul feleslegesen, mert úgysem tudja beküldeni azt a padlóba). Ez igaz? Ha pl. 45 fokon üzemeltetem a kazánt, akkor tényleg annyira lesalétromosodik hogy majd a gatyám is rámegy a karbantartásra, javitásra? - Másrészt 60 fokon tényleg nem fog salétromosodni? Mi az igaz? - Nem lenne úgy jobb, hogy a 4-es előremenő az 5-ösbe menne közvetlen, a 6-os visszatérő pedig a 3-asba? A 7-es szivattyú pedig kikerülne? A termofej is kikerülne (a gázkazánt lehet elég jól szabályozni hogy viszonylag állandó hőmérsékletet állitson elő; bár lehet ekkor is kellene valami védelem hogy ne menjen túl forró viz a padlóba ?) - Nem kell-e visszacsapó szelep az M1, M2-es helyekre? Ha a vegyes kazán felől kinyitom a csapokat, és ha csak a gázkazán megy, akkor átmelegiti a vizet egészen a vegyeskazánből kijövő előremenő cső csonkjáig (feleslegesen). - A VS2-es szivattyú jó helyen van itt? Ez itt most a hőcserélőtől szivja a vizet és pumpálja az előremenőbe. Nem lenne jobb helyen a hőcserélő alatt, az M3-as helyen? Nem fog fals levegőt beszivni a 21-es tetején lévő légtelenitőből? - A 11-es termofejet az M4 környékére tenni? Igy a vegyes sem engedne be a hőcserélőbe forró vizet. - A 27-es túlfolyó bekötése jó helyen történt meg? Nem a VS1 mellett jobbra kellett volna? - A 20-as cső nem túl szűk keresztmetszetű. Az egyik gázszerelő szerint elég ez, mert a gázkazánban kisebb átmérőjű csövek vannak, a másik szerint ez szűk. Bár a hőmérséklet mérések alapján eljut a 45-50 fok a 4-es előremenőbe (a gyűjtőig).
A kérdéseim a két gázszerelő meglátásaiból adódtak.
Hosszú lett, igyekeztem mindent leirni. Nagyon megköszönném, ha valaki, valakik tudnának ötleteket, tanácsokat adni ha mégsem jó ez a rendszer igy, valamit máshogy kellene átkötni, stb.
Köszönöm az infókat. Igen, valóban még kevés a tapasztalatom és nem igazán tudom azt sem, hogy hogyan kellene tökéletesen működjön, de arra gondoltam én is, hogyu kipróbálom esetleg állandó hőmérséklettel, tehát programozok be napi 2-3 programot, hanem beállítok egy fix 20 vagy 21 fokot.
Ha valakinek meg lenne ötlete/tippje akkor szívesen venném.
Szeretnék tanácsot kérni. Adott egy nagyon jól hőszigetelt /passzívház szint/ ház, egy szintes, 105m2 hasznos felületű, kizárólag vizes padlófűtés van a házban, amelyet egy 6kw-os Vaillant elektromos kazán működtet a sahját beépített gyári szivattyójával. 4db rádiós Computherm QRF8 termosztát van a házban, az egyikre több kör is rákötve /nappali, konyha, fürdő, folyosó/, a másik háromra a 3 szoba. A körök kb 2l/percre vannak állítva, a füdőben 3l/percre állították.
2 napja állították be és indították el a fűtést. A kérdésem az lenne, hogyan tudnám a legoptimálisabban üzemeltetni a rendszert, hogy a komfort és az energiatakarékosság is rendben legye. A termosztát leírása szerint megy most, vagyis többszöri kapcsolgatással. 1. éjféltől 18 fok. 2. reggel felébredés előtt 1 órával 20 fok, majd 8kor amikor már senki nincs otthon megint 18 fok és hazaérés előtt délután vissza 20 fokra. így nagyjából az elmúlt 24 órában 1000 forintot tekert el a kazán. 3. napja üzemel a fűtésünk.
Érdemes esetleg a termosztátokat a padlóhoz közelebb elhelyezni, 30-40 cm-re ? Illetve jobb lenne esetleg ha állandó hőmréskéletet tartanék fel, a padlófűtés lassú felfűtése miatt? Nagyon szeretném jól optimalizálni a rendszert és ebben kérnék szakmai tanácsot. Köszönöm előre is. Üdv. Gergő
Ezzel a témával kapcsolatosan tudnál nekem segíteni?
Egy 24Kw-os Baxi gázkazánunk van,ami 8 radiátort fűt! Szeretnénk a meglévő padlófűtést rákötni!
Ez a rajzod alapján! Radiátorok vég radiátorok,egy fő ágról ágaznak le külön-külön.
A kérdésem a következő:
Padlófűtést mint egy külön radiátort kötném be,mint ahogy a rajzodon is,ez stimmel!
Van egy osztó-gyűjtő egységem amin van keringtető motor is! Ami így néz ki,de nincs rajta By-pass cső! 3 kört szabályoz! Hogyan tudom ezt rákötni! Válaszod előre is köszönöm!
Azzal kezdem, nem szeretem, ha felnőttek bácsiznak. A tegezés nálam nem a tiszteletlenség jele...
A másik: Mem vagyok szakember, pusztán bő 40 éves tapasztalattal rendelkezem padlófűtés terén saját és még négy közvetlen ismerősöm szintén saját építésű rendszereit illetően.
Harmadik: Szakmai kérdést itt érdemes megtárgyalni, más is tanuljon belőle, vagy kiegészítse saját ötletével, tapasztalataival, noha nem zárkózom el a privát beszélgetéstől sem...
Ezzel még a padlófűtés vìzhőfok szabályozását is megoldhatod totál egyszerűen. Pluszban, ha nagyobb rendszerről van szó, külön lehet választani hőcserélővel fizikailag is..
Kitadimanta bácsi! Magával fel lehetne venni a kapcsolatot privát úton? Ha igen megtenne hogy jelentkezik az f.david.t@citromail.hu e mail cimen? Lenne egy par szakmai jellegu kerdesem. Előre is köszönöm!
"Pár éve mi is berakattunk egy termosztatikus szelepet (25-45°C), mivel az építésnél ezt kihagyták és az 55-60 fokos víz ment a padlóba is, valamint a fsz.-i fali termosztát előbb lekapcsolt, mint sem az emeleten is meleg lett volna."
A padló- és radiátoros fűtés merőben különbözik egymástól ezért nehéz azokat jól összehangolni.
A padlófűtés lassabban melegszik föl, és lassabban is hűl le, szemben a jóval gyorsabb radiátorosnál. Magyarul, a padlófűtéshez hosszabb idejű fűtési ciklusok tartoznak, mint a radiátorok esetében: A radiátorral fűtött helyiség rég kihűlt, mikor a padlófűtésesben még jó meleg van.
Írod, hogy a keverőszelep betétele után nem fűt a padló. Valószínűsítem, hogy olyan rendszerű szelepet vásároltál, ami alapesetben átengedi a hideg vizet, és majd - ha szükséges - kever hozzá meleget. Az ilyen szelepeknél a By-pass ágba (ahonnan a hideget kapja) fojtószelepet ajánlanak, hogy azzal mérsékeld a hideg víz mennyiségét. De ezzel az a baj, hogy túl meleg előremenő víz esetén nem tud elegendő hideget hozzákeverni, mert le van fojtva az ág, ahonnan venné a hideget.
Én úgy oldottam meg, hogy egy kazánvédő szeleppel cseréltem ki amely csak akkor nyitja ki a hideg víz útját, amikor a víz eléri a kellő hőmérsékletet. Ez ragyogóan bevált. (nem kell hozzá fojtó szelep) Hátránya, hogy nem szabályozható, de valójában nem is kell, mert a fix érték tartása a cél. Én egy ESBE VTC312 -es , 45 C fokos szelepet tettem be, a korábbi helyére.
"Ma próbálkoztam mindenfélével, pl. lezártam a többi kört, hogy csak a pf. menjen, de erre a kondikazán átkapcsolt felfűtésben és onnan sehova tovább. Az osztógyűjtőnél megnyitva nyomja ki a vízet, tehát sztem keringetett. Akkor a három padlókört is próbáltam egyessével, de abszolút hideg a visszatérő. Légtelenítettem is, nagyon minimálisan volt levegős, amúgy automata van rajtam.
Ti mire tippeltek? Lehet a termosztatikus szelep szállt el?"
Nem, nem szállt el a szeleped, ez ilyen és kész... A hideg vizet keringeti a rendszered szivattyúja, ennyi. Mmert a meleget nem igazán engedi a szelep áramolni a sajátosságából fakadóan, ezért a kazán nagyon hamar túlmelegszik és lekapcsol, hiszen a termelt hőt nem szállítja el a szivattyú, azaz lelassul a körben a meleg víz áramlása a szelep miatt.
Ezt hivatott kiküszöbölni a kazánvédő szelep, amely a meleg víznek akadálytalan áramlást biztosít amíg az el nem éri a hideg víz nyitásához szükséges hőmérsékletet, s akkor, de csakis akkor kever hozzá hideget.
Ne zavarjon, hogy ez kazánvédő néven szerepel, ő (a szelep) nem tudja, hova, és miért lett bekötve, teszi a dolgát...
Ha nem fűt föl a rendszered a radiátoros helyiségekben kellőképp, akkor emeld meg a kazán előremenő víz hőmérsékletét, a padlóban továbbra sem kerül melegebb víz, viszont a radiátorok felé igen.
Sziasztok! Nekem is hasonló problémám van, mint Vadkeletinek. Saját építésű 10 éves 2x 60nm-es padlófűtéssel és radiátorokkal ellátott házról beszélünk. Pár éve mi is berakattunk egy termosztatikus szelepet (25-45°C), mivel az építésnél ezt kihagyták és az 55-60 fokos víz ment a padlóba is, valamint a fsz.-i fali termosztát előbb lekapcsolt, mint sem az emeleten is meleg lett volna. Emiatt rakattuk be és a legmelegebb (45° C) fokra van állítva. Ellenben a padlón nem érezni, hogy meleg lenne, nem teljesen hideg, de nem is meleg, s talán még langyosnak sem mondanám. Eddig azt hittük ennyire leszabályoz a szelep, ám minap voltunk egy olyan lakásban ahol csak padlófűtés volt, 43 fokos vízzel és nagyon kellemesen meleg volt a kő. Ekkor gondolkodtam el, h nálunk valami gebasz lehet.
Ma próbálkoztam mindenfélével, pl. lezártam a többi kört, hogy csak a pf. menjen, de erre a kondikazán átkapcsolt felfűtésben és onnan sehova tovább. Az osztógyűjtőnél megnyitva nyomja ki a vízet, tehát sztem keringetett. Akkor a három padlókört is próbáltam egyessével, de abszolút hideg a visszatérő. Légtelenítettem is, nagyon minimálisan volt levegős, amúgy automata van rajtam.
Ti mire tippeltek? Lehet a termosztatikus szelep szállt el? (de már a kezdeteknél, vagy sz*rt tettek be?!)
Egy alapos tisztítás mindenképp kell a rendszeren addig nem is érdemes bekötni. Volt rá példa, hogy az acél csövek miatt kialakult vasiszap megfogta az új kazán szivattyúját.
A 60°-os víz még nem fog kárt tenni a csövekben, de ahol ilyen hőfokú vizet küldenek a padlóba az nem padlófűtés....
Sziasztok! Tervezünk megvenni egy 2003-as építésű, padlófűtéses házat. A mostani tulaj nem használ gázt, a gázcső le is van vágva, gázóra leszerelve. Vegyes tüzeléssel használja pár éve, az ő elmondásával 60 fokos vízzel. Milyen távon használva lehet káros a csövekre, ha egyáltalán káros? Alkudtam jócskán a ház árából, én fogom visszaépíttetni a gázrendszert az új kazánnal, kéménybéleléssel együtt. Az új kondenzációs kazánra lehet hatással az, hogy vegyessel volt használva és esetlegesen koszos a rendszer?
Ha nagy a bemenő/elmenő közti hőmérséklet különbség, az azt jelenti, hogy nem kering elég gyorsan a víz. Nem ismerem a rendszered, de valószínűleg egy hőfokszabályzó van a padló körében, hogy ne legyen kb.40-50 foknál melegebb a bemenő víz hőmérséklete. Lehetséges, hogy az hibásodott meg . De az is lehet, soha nem volt jó, mert kevés vizet enged át. (kicsi az áteresztő képessége)
"A padló sok időt vesz igénybe a felfűtésnél 2-3 nap, ha a termosztát a beállított hőfokot eléri 24 fok kikapcsol. A baj az, hogy a nagytömegű beton utána ontja a hőt és túlfűt a lakást 26-27 fokra"
Jézus, Mária! Hány vagon beton lett oda beépítve?! A beton max 10 cm lehet, de az már bőven több, mint elég. A padló felfűtési ideje alig néhány óra.
Egy mechanikus (nem digitális) termosztáttal is már 1-1,5 fok körül tartható a hőmérséklet ingadozása.
Adott egy padlófűtés+radiátoros fűtés kombó. Az előremenő a vízszűrő mögött jön be a radiátorok osztójába, és onnan megy tovább az esbe szelepen keresztül a padlófűtés osztójába. Én kérdeztem, hogy a padlófűtésnek nem kell e külön szivattyú, de azt mondta a szerelőm hogy a kazán szivattyúja bőven el fogja bírni. Nos ez igaz is, csak az a probléma hogy ha a kazánban beállítom a tervezett 50C° előre menőt és a padlóba menő vizet az esbe szeleppel beállítom ~30-40C° környékére akkor amikor a szelep zár a padló nem is fűt - gondolom mert nem kering benne a víz. Jelenleg a kazánba alacsonyabb előre menőt állítok, viszont így szobákba meg hideg van, mert a padlófűtéses helységben lévő termosztát lekapcsolja a fűtést. Mi lehet a megoldás, hogy a szobákba is kellemes idő legyen, és a nappali se legyen túlfűtve? Egyáltalán jó így ez a kivitelezés? Nem tudom mennyire számít, de azért leírom hogy a kazán egy Ariston Alteas Net 24kw a termosztát pedig az ehhez tartozó Cube S. A külső hőmérséklet érzékelő egyenlőre nem lett bekötve, de gondolom ez a probléma szempontjából nem is számít. Nekem laikusként az az ötletem, hogy a szobák valamelyikébe is kéne egy termosztát, ami a kazánt kapcsolja, valamint a padlófűtés körére egy szivattyú, amit a padlófűtéses helység termoszátája vezérelne. Ez így mennyire lehet életképes? Esetleg milyen más megoldás jöhet szóba? Lehet hogy az áramlási sebességek megfelelő beállításával is el lehetne érni a kívánt eredményt? Az ötketeket válaszokat előre is köszönöm!
Sziasztok! Én egy kicsit tanácstalan vagyok a padlófűtésünkkel kapcsolatban és sajnos a fűtős szakemberünk is. Ha bárkinek van ötlete szívesen fogadom. Adott egy régebbi ház padlófűtéssel és radiátorokkal. Észrevettük hogy a padlófűtés egyszerűen nem fűt rendesen. Több szintes ház, több körrel. A bemenő ágak forrók viszont a kijövő ágak hidegek. Cseréltünk légtelenítőt, körönként egyesével lett átmosva a rendszer (nincs dugulás), szereltünk be sokkal erősebb szivattyút. De nem sikerült megoldani a problémát. A bemenő ág és a visszatérő ág között még mindig közel 20 fok különbség van. Ötlet hogy mit lehet még próbálni?
Saját
