Pedig nagyon is ment neki. Csak csodálkozni tudok, hogy eddig más még nem világította rá az elmédet a verbális stílusod (lévén a többi lehetséges, hogy kitűnő) hiányosságaira...
tuzson:
Sok mindenben igazad van, de nem ahelyett, amit én írtam, hanem amellett.
A kioktató hangot nem szeretem, érdekes személyiségek pedig ma is vannak. Ha te nem találkoztál még ilyenekkel, akkor rossz neked.
A győri Patio tényleg király, magam is tanusíthatom.
A berendezés egy kicsit csicsás, mindenfelé Szász Endrék lógnak (na nem ettől csicsás).
Olyan déli mediterrán jellegű a hangulata.
Ha választani kellene inkább a cuki a jobb, utána az étterem.
Úgy tűnik, kissé főváros centrikus lett a téma! Pedig, vidéken is nagyon sok kellemes cukrászda található, ahol remek sütemények és finom fagylaltok élvezhetők! :)
Jó-jó, persze! Tudom, hogy a barátnővel való cukizáshoz nem bumlizunk kilómétereket, de hátha "vidékiek" is olvassák a topicot, meg jön a tavasz is. A vidéki kiruccanások, kirándulások idején érdemes felkeresni egy-egy kellemes cukrászdát.
Akkor most a személyes tapasztalataim alapján néhány nagyon jó cukrászda:
1. Patio cukrászda (Győr): a belvárosban, a sétálóutcán található, nagyon kellemes hangulatú, rendkívül széles választékot felvonultató, vendéglátóipari komplexum. Az emeleten étterem, a földszinten cukrászda. Még megfizethető árakon a modern és a klasszikus izléssel rendelkezők is hatalmas édességorgiára számíthatnak. Igaz, már lassan fél éve jártam ott utoljára, de remélem, hogy nem változott azóta sem! (Ha túl jól sikerül az orgia, a magas számlát bankkártyával is ki lehet egyenlíteni ;-))
2. Tóth cukrászda (Dunaföldvár): a 6-os főút mellett a fővárosból jövet a Shell kút után a harmadik lámpánál jobbra található a kis családi cukrászda. Évek óta járunk hozzájuk fagylaltért. Imádnivaló sajátkészítésű, tehát nem műanyag fagylaltjaik vannak. Nem jellemző, hogy 25 féléből választhatsz, de az a 8-10, amit kínálnak mindig nagyon finom. Fagylaltkelyheket is készítenek! Nyáron a fagylalt a fő attrakció, de télen a sütemények aratnak. Ezeknél szintén a viszonylag szük típus választék a jellemző, de mindig akad egy-egy különlegesség. És a klasszikusokért is érdemes felkeresni őket. Nyáron van terasz, de télen is le lehet ülni bent. Most azt hiszem éppen egy bővítés van folyamatban, ami valószínüleg növelni fogja a leülési lehetőségeket! :)
3. Pataki cukrászda (Érd): Ezt lejjebb már kitárgyaltátok, eddigi egyetlen vidéki ajánlatként, de én is csak megerősíteni tudom, hogy Érden járva érdemes kipróbálni! :)
Platina:
Anno a Centrál fénykorában a kávéházak tulajdonosai megélni szerettek volna az üzletből, egyszerű mesteremberek voltak ők is, mint vendégeik, csak éppen a vendéglátás volt a szakterületük. Ott nem volt kiírva, hogy hitel=alma, és sokszor cserélődtek a tulajok.
Nem befektetés volt a kávéház, nem turistalátványosságnak építették őket, hanem mindennapi használatra.
Nem vagyok smucig pali, de ilyen árak mellett, mint amiről beszámolsz hiába lenne bennem igény és kedv hogy a reggeli kávémat és briósomat itt költsem el, vagy hogy munka után összejárjunk itt a haverokkal, nem hiszem hogy megengedhetném magamnak.
A régi kávéházakhoz hasonló vagy echte ugyanolyan miliőt lehet teremteni, de azt az életformát már nem lehet újra megteremteni. Ahhoz kellenének igazi személyiségek, bohém emberek, vérbeli vendéglátósok.
A nagy műveket a számítógépek klaviatúráin (rosszabb esetben Optima, Remington és Erika írógépeken) kopogják le a mai írók, költők.
Persze lesz közöttük 2-3 aki úgy tesz majd mind a nagy elődök, de lehet hogy csak úgy tűnik majd mintha a kis márványasztalon kapná el őket az ihlet. Pedig lehet hogy csak másolják a reggel kinyomtatott verseiket.
S akkor tényleg olyanok lesznek mint József Attila egykoron.
Planney, szintén nem cukrászda, de jó hely. A Balassi utcában van egy új könyvesbolt, kávéházi, éttermi résszel. Nagyon klassz a design! El kell vinned a választottadat.
Végre egy normális hely.
Planney, mindenképpen el kell vinned oda választottadat.
A design, a belső egy olyan kávéházat és éttermet mutat, amiről az jut az ember eszébe, hogy ilyenből ötnél több egész Európában nincs.
Na jó, ez túlzás, dehát mondottam szerelmes vagyok. És a hagyomány is él bennem, mert a legnívósabb irodalmi lapok mind itt alakultak a században. Tíz éve erre vártam, és most újranyitották, egy csoda.
Kiszolgálás jó. Két kávéféleség, két süti ezer. És ez máshol is annyi, nívótlanabb helyeken is.
Az sem szegte kedvemet, hogy az először rendelt sajtos-sonkás tortácska már elfogyott. A másodjára rendelt gesztenyés-csokoládés alagút már elfogyott. Harmadjára csak egy túrótortát mertem rendelni, azt kihozták. Fagylaltkehely jelenleg nincs.
Vacsorázni is érdemes betérni, első osztályú étterem meglepően szolid árakkal.
Általában az ember barátainak is tetszik.
Biztos, hogy mindig sok sznobba is bele lehet majd botlani, dehát hol nem.
Nagyon érdekes megfigyelés, hogy fagylalt témában sok "névtelen" cuki és fagyizó beúszik a képbe, míg hagyományos sütikben a "nagy neveket" említjük
(vagy sem: pl. Gerbeaud).
Ha egy jó évtizeddel vagy még régebben lett volna ez a topic (na meg internet) akkor a Gourmand is bejött volna a körbe, de amióta megszállták az arabok meg a taxisok csak akkor érdemes beszélni róla, ha nem ott ülsz le, hanem elviszed a sütit, úgy még élvezhető.
Még egy letűnt helyről szólok, mert örülök, hogy nincs, legalább nem ijednek meg a szerencsétlen turisták: ez a volt Perity azelőtt Párizsi cukrászda, aminbek egyetlen értéke volt a csillár.
Na és még egy, hamár az Andrássy úton járunk:
a volt Különlegességi mostanság újra Lukács cuki.
Mielőtt nem volt a CIB a házban nagyon szerettem
azóta a tájára sem megyek, amióta hírét vettem, hogy az árakat a bankárok bukszájához igazították.
De mint egy ott dolgozó haverom meséli, ők sem járnak oda.
Újra Andrássy út: az Opera oldalán nyílott egy fagylaltozó, valami olasz hely, párszor nyáron ettem fagyit, na ott van (volt) fagylaltkehely doszt, figyelsz Planney, még lehet aktuális!
Végül krédezném, hogy jártatok-e a Centrálban?
Árak, minőség, kiszolgálás?
nem tudom, milyen felszolgálókkal találkoztál, akikkel én szoktam, azok nagyon udvariasak, mosolygósak és kedvesek is. Amikor a hatodik sütit már nem bírtam teljesen megenni, megkérdezték, becsomagolják-e és igenlő válaszom után egy perccel már a kezem ügyében is volt a csomag. Hozzánk kb. 10-15 percenként jött a kiszolgáló kislány de csak úgy a közelünkbe, hogy megmutassa magát - értsd, ha szeretnénk valamit rendelni, ő ott van!
Nagyon furcsa, hogy Neked ennyire rossz tapasztalataid vannak.
Persze, zárásig még soha nem maradtam.
Valaki lejjebb kérdezett a régi jó Angelikáról. Régen jó volt, az elmúlt 2-3 évben kb. évente eljutottam különféle társaságokkal.
Tapasztalataim: NAGYON-NAGYON ROSSZ!!!
Évről évre rosszabb. Sok minden számít, de a vendég abszolút nem. Az árak eléggé magasak, ugyanakkor a minőség közepes, a kiszolgálás csapnivaló. Akkor mondtam le teljesen a helyről, amikor egyszer 23 (azaz huszonhárom!) percet ültem egy ismerősömmel arra várva, hogy egy felszolgáló arra járjon. De nem. Semmi. A bejáratnál köszöntek, majd folytatták az elmélyült beszélgetést. Kifelé már nem is köszöntek. Előtte már egyszer volt hasonló dolog: rég volt, már pontosan nem emlékszem... mondjuk fél 11-ig volt nyitva. 3/4 10-kor lezárják a mennyezeti világítást, 10 előtt 5 perccel hozzák a számlát, majd erős pofavágás, amikor ezek után nincs borravaló, még nagyobb pofavágás, nem köszönés, amikor - horribile dictu - még 5 percig beszélgettünk, öltöztünk stb.
Szóval: Angelika minden szempontból ellenjavallt. Akit tudok, lebeszélek róla.
A napokban olvastam valahol, hogy a Gerbaud-nak új tulajdonosa lesz a közeljövőben. Teljesen új!!!
Azt nyilatkozta a vállalkozó, hogy megtartja a nevet, a stílust, de javít a minőségen és szélesíti a termékskálát. Ezek a tulajdonosváltások általában nem szoktak túl jót tenni a patináns helyeknek.
Persze lehet reménykedni, hogy nem lesz belőle videotéka, vagy éjjel-nappali salátabár-gyros-fényképelőhívós-zöldséges-lottózó.
Hú, én most nagyon dühös lettem!
Délelőtt vettem a Gerbaud elvivős részében sajttal töltött képviselőfánkocskákat , amit ebédre szántam, az egyik felét benyomtam 11-kor, mert nagyon éhes voltam, de valahogy furcsa íze volt- most nézem a maradékot- hát mindegyiknek penészes a teteje egy kicsit :-((((((((((((((((((
Szóval nekem ez volt az utolsó utam a Gerbaud-ba...
Planney kedves, az alábbi idézet a 14. bejegyzésből való:
"Előbb azonban elfelejtettem az Angelikát a Batthyánynál (templom mellett le a lépcsőn baloldalt), ami hangulatos is, nagyon finom is és a különböző sütiken, teákon kívül akár még szendvicseket is kérhetsz. Ez egy igazi beülős, beszélgetős hely."
Na, nem volt valaki azóta valami jó kis cukrászdában?
Amúgy tegnap a barátnőmnek elmeséltem, hogy lehordtam itt a Cafe Mozartot, ő meg alaposan elcsodálkozott, miért. Szóval lehet, hogy csak az én elvárásaim voltak eltúlzottak. Szerintem azért egyszer érdemes kipróbálni. Kíváncsi lennék a Ti véleményetekre / beszámolótokra is, hogy mennyire esnek egybe az én tapasztalataimmal.
Khmm, bocsánat!!
Rossz mondat-helyen vontam össze a mondanivalómat, azt hiszem. A Verdinél és a Mozartnál amit közösnek gondolok, az a "köret", azaz a környezet giccsessége. A kiszolgálásról pedig leginkább Planney véleményét akartam volt megtámogatni, ezek szerint rossz "ütemben".
Éljenek a jó süteményezők!!
üdv,
Ghanima
a Verdit nem hagyom!!!! Én nagyon kényes ízlésű vagyok kiszolgálódásilag is, és azt kell mondanom, hogy a sütik soha, de a kiszolgálás színvonala az általam imádott Bécsi Kávézóé fölött van, pedig ott is remek volt. Persze, nekik is lehet néha rossz napjuk... :)
Egészségetekre!
Mindazonáltal nem állom meg, hogy költői kérdést tegyek föl, bele a nagy büdös semmibe :-), de hátha olvassa valamilyen édesipari, cukraszdológiai beleszóló ember is eztet itten, azaz minket (vagy hogy is?). Na, szóval az a kérdés, hogy mi a jó bánatos lópatkónak kellett a Pálmából Mozartot csinálni? Azért, hogy ezek az unatkozó libák műdirndliben slattyogjanak oda a szerencsés kiválasztottakhoz??? A Pálmára ráfért egy jó kis tatarozás, felújítás, főleg ideje lehetett a bútorzat kicserélésének, de minek kellett ez a mű-gemütlich csicsa? Azért, hogy jól fölvihessék az árakat? Vagy egyszerűen csak eladták a helyiséget Herrn Mozartnak és ő azt gondolta, hogy az osztrák turisták majd egy kis hazaiért becsábulnak?
Ugyanezt gondolom a Verdiről... Az végül is nem baj, ha van olasz, ill. más tájak cukrászatával nekünk kedveskedni akaró cukrászda, de a körítés!!! Giccses! És ráadásul még a személyzet is, ahogy olvassuk.
üdv, további jó cukrászdázást mindenkinek,
Ghanima
