Néha már el is merengek azon, hogy szólok a háttérben ülő elvtársnak, hogy koppintson rá a lelkes minuszolgatóimnak az orrára, hogy időnként hanyag munkát végeznek, mert van amire nem teszik rá reflexből a minuszt...
Visszatérve:
Továbbra sem gondolom, hogy a hullámzás akadály lenne.
A szárnyashajónak vízmélység kell. Elsősorban amikor úszik, ugyanis a szárnya jóval a hasa alá nyúlik. Alacsonyabb vízállásnál egy sekélyebb részen elveszi a gázt, hasra teszi, és már bele is ült az iszapba, ahonnan sehova tovább.
A nálunk ismert szovjet gyártmányú szárnyashajók Nápoly környékén a nyílt tengeri vizeken jártak évtizedekig, ahol nagyobb hullámok vannak mint a Balatonon.
más
Ahol szárnyashajót láttam közforgalomban (nyugaton) ott majdnem mindenhol, vagy talán minden hol, hivatásforgalomban járt nem turista hajóként.
Jellemzően ingázókat vitt, mert volt kettő vagy több olyan vízi pont (10-30 km-n belül) ahonnan tömegek, (40-500 fő) jártak naponta dolgozni, isoklába, ügyet intézni.
Balatonszentgyörgytől Györökig lehet hallani a Csörgők üvöltését. (érthetetlen, hogy fél évszázad ennek feloldásához miért volt kevés, bár a válasz több, mint kézenfekvő! MÁV).
Amennyire tudom, a szárnyashajók üzemanyag-fogyasztása kifejezetten magas, emellett szerintem a balatoni hajózás mindig is turisztikai prioritással bír, ahol maga az utazás, a szabad panoráma élvezete fontosabb, mint a menetidő. Még a leginkább közlekedés-súlypontú kompoknál is aki teheti, felmegy és élvezi a szabad levegőt és a kilátást.
Valóban pár idióta miatt hatalmas zajt csapni egy alapvetően pihenő övezetben otrombaság.
Szörnyű a siófoki vörös motorcsónak maszturbáltatása is. Hangját viszi a víz, betölti a keleti medencét. Senkinek nem hiányzik hangoskodása, de pár gátlástalan vállalkozó nincs tekintettel a nyaralókra. Nagyon jó h a Szent Miklós is csöndesebb gépeket kapott. A szárnyashajó esetében a nagy sebességkülönbség is generálhatja a katasztrófákat. Pár hajó gyorsabban megy a cammogásnál. Szerintem ez bőven elég.
Jó kérdés, nem tudom, csak azt tudom, nekem miért lenne ellenszenves!
A Balatont (Velencei-tavat) meg kéne hagyni a csend világának, ahol megnyugodhat a fáradt ember, kipihenheti(hetné) a mindennapok rohanását! Én helyeseltem mikor kitiltották a motorcsónakokat, azoknak van elég hely a folyókon!
Balatont végig vitorlázta valaki szárnyas deszkával, nem tudom minekhíjják :) méghozzá másfél óra alatt a 72 kilométert! De halkan! :)
Sosem értettem igazán, hogy pl. a Balatonon miért nem volt sosem (?) szárnyashajó. Ok, nyilván marhaság "sétahajónak", de azok mellett, közlekedési eszköznek sem jutott eszébe valahogy senkinek.
na ehez a forumhoz se egyszerü hozzájutni ugyanis a régi már nem jó de még idönként eszembe jut mikor a Tatabánya ki volt sojázva Baján és vártuk hogy ujra a vizbe kerüljön a vontató de én a végén ott hagytam mertt este tonnányi szunyog ette avéremet ki emlékszik még erre nagyon sok fényképem van erröl
Gyermek korom szomszéd nénije, Nyina néni a Leningrádi blokád kevés túlélőjének egyike volt.
Neki valamelyik rokona volt egy olyan szovjet folyami hajós aki új hajókat hajózott felfelé a Volgán.
Kb. 1 hétig ment.
Majd vissza utazott vonattal és vitte felfelé a következő hajót.
Valamikor a '60-as évek második felében (?) azt kapta jutalom útként, hogy elutaztatták Magyarországra ahol eltölthetett 4 vagy 6 napot Budapesten illetve a hajógyárban.
Azután ahelyett, hogy felszállt volna egy épp akkor átvett hajóra és azzal hazament volna, inkább hazareptették és Moszkvából ment le ismét vonattal.
Annyit mondott, hogy neki engedélye (jogosítása ??) csak a Volgára van.
Csak egy 50 M hosszú, medersoron 1.9 m merűlésű, 12 M széles hajót, ha "kockásítom" és mérnöki hasraütés szerinti AS szabvány (ahogy sikerül) szerint átlagosan 1 m mélynek veszem, akkor kapok 600m³-t, ami 600 tonna.
Nehezen hinném, hogy az átlagos mélysége 30 cm körül lenne.
BARNAUL: После берегона из Венгрии. Новосибирская РЭБ флота, 1959 год / Magyarországról történt körbehajózás után a noviszibirszki folyamhajózás flottájában 1959-ben/. Látható a bedeszkázott, tengerállóvá tett hajó.
A behajózott útvonal Duna- Fekete-tenger – Don - Volga-Don-csatorna – Volga – Volga-Balti-csatorna – majd Skandinávia körül és az orosz északi tengereken a szibériai folyókig. A Volga-Balti-csatornának van egy leágazása a Ladoga-tóból Belomorsk felé, az a Fehér-tenger-csatorna, ha ott elfért, akkor nem kellett Skandináviát kerülni, A tolók, vontatók elfértek, de ők is a tengeren mentek onnan tovább, mégpedig saját lábon, mert parthajózásra alkalmasak voltak. A személyhajók azonban szélesebbek voltak, mint 14,3 m, így amennyiben nem faragtak le a szélességükből valamilyen úton-módon 1 m-t, akkor kerülniük kellett Skandináviát, valamint azokat vontatták (a tengeren biztosan). Volt pár éve egy videó a youtube-on, amit most nem találok, be volt linkelve ide a topikra is. Egy szibériai folyami személyhajót hoztak át ezzel a módszerrel Szentpétervárra.
