"Kedves Barátaink! Mint ahogy már hírt adtunk róla, néhány napja elindult a hivatalos YouTube csatornánk. A következő hetekben azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb minőségben érjétek majd el kedvenc dalaitokat, videóitokat. Ehhez azonban meg kell kérnünk Benneteket és mindenkit, aki valamilyen módon tett már fel bármilyen anyagot ami Tamást érinti, hogy legyen szíves letörölni és az értesítéseknek megfelelően együttműködni velünk. Megértéseteket előre is köszönjük és ígérjük, hogy a következő időkben sok-sok újdonságot, régi szeretett dalokat, koncertanyagokat teszünk majd közzé mindannyiotok örömére!"
Kemény Dániel vagyok a Civil Rádió műsorvezetője, nagyon érdekes véletlen folyamán kerültem ide. A CD zenetárunk éppen szortírozás alatt van, és rengeteg régi-régi Ghymes klub hanganyagát találtam meg. Kezdésként most a '98 áprilisit tartom a kezemben, ezeket a Civil mind-mind rögzítette lemezekre.
Gyanítom, hogy ezek a Klubok a Fonóban voltak, de lehet, hogy mégsem?
Tudna nekem valaki bővebb infót adni a klubokról?
Mert az interneten nem lelek semmit...
Természetesen műsor lesz belőle, és amint legyártom, ide is felrakom! :)
A Sopron Balett a nyári pápai és szarvasi, majd az októberi budapesti előadásokat követően az Álmos legendája című táncművet továbbra is műsoron tartja. Legközelebb 2017. március 26-án lesz látható Tatabányán. TATABÁNYAI TAVASZI FESZTIVÁL A Vértes Agorája - 2017. március 26. (vasárnap), 19:00
Ügyek és Emese kettőse, amelyben a turul mint a nemzet nemzője is megmutatkozik. „Minden egyes gyermek az ég és a föld találkozása. Minden gyermek egy csoda. Valami megtörténik, aminek szokványosán nem kellene megtörténnie: az anyag és a tudatosság találkozása, a látható és a láthatatlan találkozása...”Osho. Emese lírai szépségű szólójával kezdődik a varázslatos látomás, lüktető, lágyan hajladozó dallam, kristálytisztán csengő, szereteben ölelő leki vallomás az anyaságról. A hangszerelés zeneileg gyönyörűen festi az álomszerűség táncát, az álom repülést, megelevenedik a csoda, „...Nincs a föld felett/Nincs az ég alatt...”, „...Álom istenibb álom boldogabb...”. A jurta tüzében szikrára „tapadó”, Nap tüzéből pattanó szentséges lélek megtestesülése. Oltalmazó, védő, „Álombeli madár...”, „hunok szent madara”(Arany János), Attila király címermadara, a Szent Turul „...Szárnyaival áll az a madár valahol itt benn...”. Ügyek és Emese duettje, a lelki nyitottság és befogadás egységében fogadja az égi áldás küldöttét, megtestesítőjét. A vokál játékos dallamába belesimuló fokozott erősségű hajlítások olyan zenei hatást keltenek, mintha látnánk, ahogy a tűz lelkéből, a vibráló, egymásba olvadó lángnyelvekből formálódna, testesülne meg az újjászülető élet. „...Jő az új férfiú/...”. A hun király hatalma újjászületik Álmosban, s az apai örökség ősi törvényét tiszelve tovább él az utódokban, a Turul nemzetségben, mert az apa vére mindig erősebb...,”...Régi föld új tanú...”. „...Új a táj, új a hang.../a hang/ a hang/ a hang...”, az ősök szent akaratának táltossal közvetített hangja, a szent törvény hangja. Mindennek úgy kell történnie, ahogy a szent parancs rendeli. A vokál katartikus fokozásában, eget-földet betöltő fényben, világra jön Álmos. A puszta törvénye szerint szülő asszony soha nem fordulhat a jurta ajtaja felé, lábbal előre csak a halottat viszik ki. Az újszülött bár „... Véres és reszkető/Mindenünk lesz ma ő...”, mert Álmos az ég kiválasztottja, az ég küldötte. A magasztos pillanatban Ügyek, apai kötelességét teljesítve, magasba emeli a bebugyolált gyermeket, jelezve az uralkodói felsőbbséget, körülhordozza a szent tűz körül, bemutatja az ősi szellemeknek, majd az isteni erő, az égi hatalom kezébe adja. „...Álmos!/Álmos!/Álmos!/Álmos!...” Emese és a vokál szólója az égiekbe emeli az anyai ölből fakadó új életet, az anyai szívből dobbanó-dobogó-lobogó tűz előtt áldást kérve az ősi múlt jövőjére.
3.Tétel: Lakoma Vigadalom Álmos születése után:
Álmos születését a törzsi szálláson jókedvű mulatozzással ünnepelik. Végtelen pillanat szüli a múltbeli jövőt, de az emberi élet, időbeli határok között véges. „...Hát mért ne mulassunk hogyha egyszer minden percért kár...” Az északról, délkeletről, keletről egymást keresztező karaván utakon érkező kalmárok hangos perlekedéssel alkudoznak. Kapós a messziföldről érkező portéka a gyöngy, ezüst, ékszer, edény, selyem, prém, méhviasz, méz. „...Jó napot szép napot tejet-vajat adjatok...” Az árukat csereberélő, vásárolni, eladni akaró emberek forgatagában gyorsan terjed az örömhír, megszületett Álmos. Vidámkodás kerekedik, „Testből font jelbeszéd” /Weöres Sándor/, táncba sodró, erősödő hangerő, lendület, ősi ütemben lüktető élet, megújulás, születés, újjászületés, s a közösséghez tartozás fölemelő érzés tölti be a teret. Hejjegtetéssel hívó, zenére, ritmusra történő ütemes mozgás ősi eleme nyújt a közösségben táncolónak érzelmi egységet, föloldódást, s humoros nótázásssal folytatódik a vigadalom. A nők és férfiak, mint kettébomlott eredeti egység, androgün-hermafrodita két fele, együttesen az ellentétpárokat, a világ harmóniáját és az ellentétek egységét jelképezik. Nők-férfiak rigmusokban válaszolgatnak egymásnak, matriarchátus-patriarchátus jogra utalva, felelgetős játék közben röpködnek a kíméletlen, elevenbe vágó, pőre, nevetséges, tréfásan gunyoros, ősi időmértékben zengő jambusok, daktiluszok, spondeusok..., „...Nők: Hallja-e bárki a nő van előbb/Férfiak: Gyorsan elérje a jó legelőt...”, „...Nők: .Hej de nagy ész lett a fejedbe/Férfiak: Bajt is okozna a te fejedbe...”. A tánc forgatagában megszólalnak az ősi hangszerek, taps-dob-síp..., humorosan kérkednek egymással, válaszukban transzcendens kapcsolatot teremtenek az égi szférával. A természet hatalma, ereje, rendje, körforgása örök, az élet ebben épül, fejlődik, folyamatosan változik. „...Hideg van meleg van mindenféle dolog van/... Bizony aki egyet lépett lép az kettőt vagy hármat/Mégse higgyük hogy aztán el is repül.../... Hát mért ne mulassunk hogyha egyszer minden percért kár...”
és folytatódik tovább... Mindenkinek szeretetben ajánlom az előadást. RE.
Szarka Gyula – Álmoslegenda – Magyarok őstörténete
Mikor tudomásomra jutott, hogy Szarka Gyula a Magyarok őstörténetéből Álmos életét fogja zenei alkotásban földolgozni, érdeklődve fordultam a történelmi esemény felé. Azért is érdekelt az adott téma, mivel így utólagosan visszaemlékezve..., tanulmányaimban igen hiányosan foglalkoztunk első főfejedelmünk érdemeivel. Így hát..., belevetettem magam az olvasás mélyébe, s jó néhány könyv után arra a következtetésre jutottam, hogy minél többet olvasok, annál több ellentmondásba keveredek. Taktikát változtatva, új szemlélettel összegeztem az imereteim, azt emeltem ki az olvasottakból, amiben hasonlóságot vagy közös vonást találtam, s így már sokkal érdekesebbé és élvezetesebbé vált a tényfeltáró olvasás. Izgalommal vártam a soproni Petőfi Színházban tartandó Ősbemutatót, s boldog voltam, mikor sikerült összeszervezni az utazást, a szállás lehetőséget és jegyvásárlást, innen az Alföld közepéről. Kíváncsi voltam az előadásra, érdekelt..., milyen megközelítésben foglalja össze a történelmi eseményeket, s néhány előzetes riport alapján örömmel nyugtáztam, hogy sem politikai megvilágításban sem bármilyen állásfoglalás tekintetében nem kíván a történtekkel foglalkozni, sugallni, esetlegesen befolyásolni. Pataki András, a soproni teátrum igazgatója hangsúlyozta, „...izgalmas, nagy vállalkozás a társulat életében, hogy egy őstörténetről szóló ősbemutatónak adhat otthont a színház. Külön öröm, hogy ebben a témában még nem készült táncmű magyar színpadra, így ezt először a soproni közönség tekintheti meg...” Demcsák Ottó rendező-koreográfus, Harangozó-díjas táncművész, a Sopron Balett vezetője elmondta: „...a legfőbb célja az volt, hogy bemutassa a magyar nép lelkét. Mindazt a szenvedélyt, szabadságvágyat, őszinteséget, természethez való ragaszkodást, a hitet, a közösséghez való tartozást, amely jellemző ránk...” Szarka Gyula úgy fogalmazott: „...Abszolút irodalmi szinten kezeltem a szöveget, amely Szálinger Balázs munkáját dicséri. Amikor megszületik egy nemzet, párhuzamosan létrejön vele az irodalma is. Innen táplálkoznak a jövő tehetségei is, Balassi Bálinttól kezdve, Petőfi Sándoron át, kortárs íróink és költőink is...” „...Demcsák Ottó ötlete, az általa felvázolt történet, a tánc mint formanyelv különlegesen inspirálta... Álmos, a róla fent maradt mítoszok, a magyarság eredetballadái mind példaként és tanulságként szolgálnak a hűségről, összefogásról, kitartásról. A zenemű dallamvilágát meghatározzák a régi nép hangszerek, a síp és a dob. Alapként a sámándob ősi rezgése, ritmusa adta meg a 12 dal hangulatát mai, modern megszólalásban, szólóénekesek és kórus közreműködésével...” A dalszöveg Szálinger Balázs József Attila-díjas költő alkotása, méltán gazdagítja kortárs irodalmunkat. Petővári Ágnes színikritikus méltatta, hogy Álmos legendáját a „...Sopron Balett és a Sopron Táncegyüttes tagjai igen magas művészi színvonalon prezentálják. A tökéletes összműveszti hatás eléréséhez szorosan hozzátartozik Szakál Attila a turulmadarat mindig mutató 3D animációja is, ami végigkíséri az egész produkciót, különösen a végén, amikor mintegy rövidítve összefoglalja a lényeget. Kovács Ferenc fénytervei nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a csodához, amit az est létrehoz. Németh Hajnal Auróra jelmezei felidézik őseink öltözeteit. A zene, a tánc, a szöveg, a sok-sok fényeffekt és a táncosok tudása lenyűgözi a publikum minden egyes tagját, megfogja lelküket és átjárja szívüket.” A produkció nyáron Pápán is vendégszerepelt, majd Szarvason az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon díjakban is mérhető sikert ért el. Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat kapott az új zenemű megalkotásért. Szívből gratulálok! A táncművet Budapesten a zsúfolásig megtelt Millenáris Teátrumban 2016 október 20-án mutatták be óriási sikerrel, ahol másodszor is megnézhettem, átélhettem, sőt..., az akkor frissen megjelent CD lemezt is meg tudtam venni. Engedjétek meg, hogy megosszam Veletek mindazt, amit akkor láttam, hallottam, éreztem..., bár azt az élményt és hatást megközelítőleg sem tudom leírni, amit az előadás közben kaptam. Köszönöm szépen!
Egy rövid ízelítő az első tételről.
I. Fölvonás: Egyszerű, „beszélő” színpadkép indítja a legendát. 3D megvilágításban turulmadár széttárt szárnyai fölött sugárzó Napkorong izzik a magasban. A Földön, mint tükörkép a „végtelenség” képébe átpörgő óriás karika. Misztikus hangja belerepít a ciklikus visszatérés, az örök kezdet és vég egységébe. 1 tétel: Törzsi ünnep – napáldozat. Keretet alkot az utolsó tétellel, mindkettő Napot, tüzet éltető áldozati szertartás. Tűztánc - Megszólal a szertartásra hívó sámándob, az erősödő dobszólóban megelevenedik az ember, az élet, a szív hangja. Egyre több ember érkezik, egyszerre dobban a több szív, egyszerre rezdül a lélek, megidézve az ősi szellemeket gyönyörű vokál kíséretben. „...De itt a törzs és itt vagyunk...” Az ősi hitvallás alapvető elemének középpontjában a Táltos jelenléte, hatalma, varázslatos ereje közvetít isten, a szellemvilág és az emberek között, megidézi a magyarság eredetében honos örökkévalóságot, középpontban a tűz „...Ez a láng megidézi amit meg lehet...” Áldozat a Napnak, mely sugárzó, teremtő, megtermékenyítő, életet adó, isteni erő, áldozat..., mely kiteljesedés az őserővel, istenivel való újraegyesülés. „...Tűzből nő nekünk egyszer beleveszünk...” Az Ősanya, őselem tisztelete, melynek szikráján az utazó lélek tűzben fogan, életre kel, lángol-parázslik-lüktet, mint az élet, s holtában hamvad. Melege otthonokat teremt. „...Tűzből nő a fa bölcső a parazsa...” A gondosan őrzött családi tűzhelyek alatt eleink ősi szellemvilága „Erdőknek földeknek gázlóknak réteknek lényei.../Éjjelről égboltnak nappalról napfénynek árja.../Éveknek óráknak északnak déltájnak íve.../Messze hagyott tanyák folyókra hajló fák lelke.../Minden meg nem lelt kincs a puszta a puszta is...” vigyázza, védi, oltalmazza a jurta, szállás, törzs lakóit. „Aki él most él ha a tűztől nem fél...”, „...Ez a tűz ez elűzi az éji vadat... A szertartásban megelevenedő Napimádat a matriarchátus, a termékeny anya, a nő központi jelentőségét hangsúlyozza, míg a táltos közvetítésében megszólaló ősi szellemvilág vokálban van jelen. Folyamatosan doboló szívhangban, egyre fokozódó zenei összjátékban a férfiúság sugárzó ereje teremt összhangot, harmóniát, egységet. „...Itt a törzs itt nyílik az út...” A pusztában élő asszonyok ősi feladata a házi tűz, házi oltár ápolása, melyet különleges tiszteletben tartanak, mert fényt, összetartó melegséget ad. Etetik, kumisszal itatják, alkalmanként illatos füvet vetnek bele, hogy kedveskedjenek a benne lakó szellemeknek. Tudják, a tűz a Napisten, a teremtő Ősanya földi képe, elemében gyógyírt találnak minden gondra, bajra, csodálják tisztító erejét. Emlékezet óta a tűz mellett hozzák világra gyermeket, hogy a családot segítő szellemek azonnal meglássák és pártfogásba vegyék. Az izzó Nap kútfője minden földi teremtménynek, „...Innen nő a fa izzik a parazsa...”.
Mozgalmas ez a december a Ghymesnél. Nekünk az idén csak a nádszegi karácsonyi koncertre volt érkezésünk elmenni. Zord időben fogadott minket a kívül és belül gyönyörű templom. Nagyon sokan vártak már előttünk a bejutásra, odabenn végül talpalatnyi hely alig maradt.
Nem vagyok olyan nagytudású a Ghymesből, mint ti, hát nézzétek el nekem, hogy nem tudom a műsorban elhangzott dalokat felsorolni. Az új lemezt sem ismerem még. De a zene tiszta élvezet volt, tiszta, meleg fényekkel, mosolyokkal. A kórusban minden korosztály képviselte magát, nagymama korú hölgyek és anyu kezét szorongató kisfiúk is énekeltek. A verseket a nagyon csinos Holocsy Katalin mondta.
Érzésem szerint az új lemezről hallottunk több dalt, a Mendikából alig párat. A nagy vastapsok közepette tisztelete jeléül a közönség állva folytatta az ünneplést.
A legfelemelőbb az volt, amikor a közönség az együttessel együtt énekelhette a Mennyből az Angyalt.
Évről-évre, máshonnan érkeznek a gyerekek az Országház Gyermekkarácsonyára. Ma, december 17.-én, ismét vendégségbe érkeztek az apróságok, s néhány órára megkapták az Országház kulcsát.
Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közös szervezésében több mint nyolcszáz hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő általános iskolás gyermek vesz részt. A programban népszerű művészek, előadók karácsonyi műsorral szórakoztatják a gyerekeket. Idegenvezetéssel megismerhetik az Országház nevezetességeit, csodájára járhatnak a Csodák Palotájának(ban), kézműves foglalkozásokon ügyeskedhetnek, neves sportolókkal, művészekkel és zenészekkel találkozhatnak.
Jaj, de jó, hogy eltűnt. Épp méltattam volna a nádszegi koncertet. Bizony a későn jövőknek már csak az oldalt állás jutott, de így is megértem. Szép volt.
Kezemben..., a legújabb, karácsonyra frissen megjelent, mendikáló Ghymes lemez, „Mennyből az angyal...”, lelkemben a kiskunmajsai lemezbemutató karácsonyi koncert élményében fénylő tisztaság, harmónia, szeretet, béke, boldogság...
Hosszan kígyózó sorban várunk bebocsájtásra a templom bejárata előtt a lemezbemutató turné első előadására, s szemünkkel ismerősöket kutatva, csöndes beszélgetéssel múlatjuk az időt. Ismeretlen ismerősként üdvözöljük az előttünk, mögöttünk állókat, szóbaelegyedünk vekük...
Helybéliek, izgalommal várakoznak, mert gyerekeik a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola énekkarában énekelnek majd a koncerten. Megtudjuk, hogy Kis Judit vezetésével nagyon lelkesen készülnek erre a jelentőségteljes napra, nevetve jegyzi meg az egyik anyuka, „...biztos nem kell Őket altatni az éjszaka!” Egy kedves néni is bekapcsolódik a beszélgetésbe, aki ha teheti..., mindennap eljön a templomba, örül a közelgő előadásnak, nagy rajongója a Ghymes együttesnek, megemlíti azt az emlékezetes bugaci koncertet, mosolygok..., „igen... hu’...”, az is fergeteges volt! Mosolyüdvözléssel és integetéssel köszönünk a kicsit távolabb sorban álló imerős hölgynek, akivel délelőtti látogatásunk alkalmával találkoztunk, a Szent István Otthonban megtekinthető “A látlak -e még egyszer szülőfalum tornya?" - Majsai katonák az I. Világháborúban című időszakos kiállításon. Ő vezette az interaktív tárlatot, s jó volt látni az iskolás korú gyerekek érdeklődő csoportját, akik történelem óra keretében a minden érzékszervre ható kiállításon mély ismetre tettek szert, s tisztelettel adóztak helytörténeti múltjuk hősei emlékének. Beszélgetésünk témája a templomra terelődött, s az előbb szóhoz jutott kedves néni mesélt a falfestmények megható történetéről. Megtudtuk, hogy a második világháború idején lengyel menekültek, Malcik Károly és felesége, Pavlik Milada festette a bibliai jeleneteket ábrázoló freskókat, s a Szentháromságot. Kiemelkedő értéke, hogy az emberi ábrázolás test, arc, mozgás..., élethű, színesen megelevenedik. A plafon középső részén látható Hegyibeszéd jelenet érdekessége, hogy benne, a festők saját arcmásukat is megörökítették. A freskók tojás alapanyagú festékkel készültek, s közadakozás keretében a falu és a környező tanyák lakossága hozta be hozzá a szükséges mennyiséget, a segítőkészség „tojás halmokat” hordott össze. Hasonló hozzáállással gyűlt az arany, ha a szükség kívánta, az itt élő emberek segítőszándéka példaértékű. Közben örömmel üdvözöltük az időközben érkező „Ghymeses” társakat, volt aki Esztergomból, Kecskemétről, Mi Szolnokról jöttünk, jó érzés így együtt... A templom teltházzal várta a koncert kezdetét, s a folyamatosan megújuló vastaps jelezte az élmény erejét, a közönség tetszését. A lemezen Pápai Erikától közreműködésével hallható verseket maga a költő, Szarka Tamás adta elő, ami számomra mindíg megható, különleges hangulatot teremt. A dalok gyönyörűek, kedvesek, dallamosak, szívhez-lélekhez szólóak, refrénben gazdagok, így mendikálásra kiválóan alkalmasak. A fölcsendülő muzsika kezdő dallammotívumai azonnal elárulja melyiknek, ki a zeneszerzője, mert olyan egyedi „Gyulás”, vagy „Tamásos”.
Lélekmelengetők az egyházi dalok földolgozása, de számomra különösen kedves a Kis karácsony éjszakája. Gyerekkorom karácsony estéi elevenednek meg, az otthoni közös ének, édesapám..., aki
„... okok miatt” úgy tanította Nekem, ennek a dalnak a második versszakát:
Nincs a Jézusnak subája, Sem sarkantyús kiscsizmája, Hogy is volna ruhácskája, Ha elveszett báránykája. Csodálatos, fölemelő válasz, s vigaszt nyújt az új lemezen hallható vers a Mindenki által jól ismert dalra.
Külön kiemelem és megköszönöm a gyermekkórus lelkes kíséretét, nagyon szépen, összhangban énekeltek. A kórusvezetőjük egyéni szólója ékes bizonyíték, hogy nagyon jó kezek ápolják a jövő zenei nevelését.
ÁDVENT... Magammal viszem szeretteim körébe a kiskunmajsai Római Katolikus Templomban átélt meghitt pillanatokat, az advent kezdetében fölcsendült gyönyörű dalokat, az együtt éneklés, a lelki megtisztulásának örömét. Köszönöm a kiskunmajsai Konecsni György Kulturális Központnak, a kiskunmajsai Római Katolikus Templomnak a lehetőséget, s köszönöm Ghymes...!
AZ ELSŐ GYERTYA
Meggyújtottuk az első gyertyát – Ragyog a szeretet-titok. Az életeden úgy dereng át Van még egy teljes hónapod.
A tetteidben ami jó van, Gyűjtsél össze gondolatot. Szíved a gyertyafénybe lobban – Van még egy teljes hónapod.
És árnya nincs ennek a fénynek Lángol a szeretet-titok. Mit viszel a karácsony-éjbe? Van még egy teljes hónapod.
Bizakodtam a videókamerát illetően, de személy szerint én nem láttam csak egyet, és ők is mintha távoztak volna 1-2 szám után... de lehetséges, hogy más szem mást (is) látott...? Fotósok sokan voltak... próbáltak megbújni a színpad előtt, vagy oldalt...
Ezzel a felvétellel már biztos te is találkoztál, mert Tamás fb. oldalára is felkerült... itt van egy részlet a koncert legelejéről.
„Nagy és hangos közönségsikert ért el az Álmos legendája című táncmű stábja a budapesti Millenárison. A Sopron Balett előadása zúgó vastapsot kapott, a nézők hosszan ünnepelték a produkciót. A Nemzeti Táncszínház meghívására érkezett a Soproni Petőfi Színház darabja a fővárosba. Szarka Gyulának, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítójának, Szálinger Balázs József Attila-díjas költőnek és Demcsák Ottó Harangozó-díjas táncművésznek az alkotása az őstörténetről országos érdeklődést váltott ki.
A Sopron Táncegyüttes tagjaival kiegészült produkció budapesti vendégszereplése két érdekességet is hordozott magában. A főszerepet a Miskolcra távozó Bolla Dániel helyett Csere Zoltán vette át, aki tapasztalt, nagy tudású, képzett táncos. A táncművészeti főiskola mellett a világhírű lausannei Rudra Béjart balettműhelyben is tanult. Dolgozott több társulattal, többek között a Győri Balettel is. Jelenleg a Tellabor nevű formáció előadásaiban látható. Az ő bemutatkozása is sikert aratott, csakúgy, mint az előadás zenei anyagából készült cédé, melyet a Millenárison mutattak be először a közönségnek.
Szarka Gyula zeneszerző reményét fejezte ki: a táncmű útja tovább folytatódik az országban és bízik abban, hogy határon túlra is eljut majd Álmos legendája.” SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ - HÍREK
IN MEMORIAM – ÖRÖK EMLÉKEZETÜL... – 1956 OKtóber 23. (Édesapámnak és Édesanyámnak)
„... Ők azok, akik csak magukban laknak, tüzet a víznek is hiába adnak, vizet a tűznek is hiába adnak, csókokat lassacskán fogakkal marnak, gyűlölni örökké éhen maradnak.
Repülni szárny nélkül igen akarnak, s mikor már közel az éghez, ha tartnak, száz perbe fogják azt, s szerelmét annak.
Félnek ők egyedül, s ha sokan vannak, bátran csak oktalan fájdalmat adnak, aki, ha gyenge, csak annak, csak annak, aki, ha szelíd, csak annak, csak annak...”
Szarka Tamás – ÉDEN FÖLDÖN
„...Kiabált, tombolt az ár, amikor rám hajlottál. Kitalált sírba vontál – aki lát, elhallgatná...”
Szarka Tamás – HOVA SZÁLL?
„...Ők jöttek hozzám, s téptek el, Amikor a víz-méhében háltam. Ahol a világ énekel.
Mit tud tenni S mit tud elviselni hittel: íme, az ember. S mert a lelküket kerested, kivérezve húztak a magasba, s maguknak tükröt emeltek... Mit tud tenni s mit tud elviselni hittel: íme, az ember.”
Szarka Tamás – ÉDEN FÖLDÖN
*
„...Száz évünk összeég s hűtené magát!
Úgy átalhatnánk már ezt az éjszakát!
Akárhogy fájt, jó éjszakát! Akárhogy fájt, jó éjszakát!...”
Szarka Tamás – JÓ ÉJSZAKÁT!
„...„Nem alhatok egész éjjel, nagy a baj, nagy a baj, ez a világ bevérez a tegnappal, ez a világ bevérez a tegnappal!...”
Szarka Tamás - MADONNA
„...Száz évünk vérré forrt, s ittuk, mint a bort. Pár percünk alhatni Sohasem is volt.
Száz évünk gyilkos láng, S hűtené magát!
Úgy átalhatnánk már ezt az éjszakát!
Akárhogy fájt, jó éjszakát! Akárhogy fájt, jó éjszakát!”
Szarka Tamás – JÓ ÉJSZAKÁT!
„...Az álmomért hideg éjbe gondoltam, gondoltam, s a tejszagú karjaidba szállottam, s a tejszagú karjaidba szállottam...”
”Vacsorára jóllakhatsz a bánattal, bánattal, s a reggeli csókot dob a szájával, s a reggeli csókot dob a szájával.”
Köszönöm a képeket!
KIskunmajsa - Római Katolikus Templom
Advent - Karácsony
Interaktív időszakos kiállítás
Tempom freskók
Gyerekkórus - koncertpillanat
KÖSZÖNÖM A SZÁLLÁSADÓMNAK... :-)))
