A fejlődés, vagy evolúció is az ami. A csillagközi térben kialakuló "élet építőkockák", csak egy arra alkalmasra "fejlődött" bolygón állnak össze élőlénnyé. Aminek mi emberek vagyunk a szemtanúi.
Ha volna apukám, ő lenne a legerősebb. Kocsival járna, és a kocsiajtó hangosan becsapódna, mikor hazajön. Pipázna, és benzinszaga volna, és minden este hancúrozna velem. Aztán újságot olvasna, vagy kiabálna velem: Mi lesz így belőled, te kölyök? Volna egy hatalmas télikabátja, és abban elbújnék előle. Ha volna apukám.
A panteizmusból kiindulva, minden ami van, az isten részét képezi. A szelleme és az anyaga egyaránt. Amikor az anyag magában hordozza a róla szóló összes információt, az egyesítve van addig, amíg egy tapasztalója szét nem választja. Ebből a szétválasztásból születik a tudása. A teremtés egyszeri aktus volt, ami a tudással formattálható újra, ami "újrateremtésnek" számít az ember szempontjából. A gondolat teremtő ereje azt jelenti, hogy már meg van hozzá az összes „LEGO” kockád, amiből azt csinálhatsz, amire képes vagy. :)
"hogyan lehetett volna szellemi, ha az anyag "hozta létre" a szellemet?"
A szellemet és a tudatot lehet másként definiálni. Ha a tudatot élőlényekhez kötöttnek tekintjük, a szellemet, viszont elválasztjuk az anyagtól, kötelék nélkülinek vesszük, akkor lehetnek egyidejűleg is.