Ez egy szimpla falú, de vastag szendvicstalpas, keverő nélküli kukta. Amit én tanultam főzést (öregapám „bográncsos”) abban a szűrt szilvabort főzte. Szilva nélkül. Úgy biztosan nem ég le. Ezenkívül gondolom működne a dupla rácsos kínai megoldás is a leégés ellen.
Nagyon leegyszerűsítve mint egy elektromos ellenállásmérő, csak a sóionok töltésáramlását méri. Vagyis az oldatban található különböző sók mennyiségét.
A cukorból alkohol lesz. Azaz egy ízetlen, vodka-jellegű ital. Ha abgyümölcs mellé cukrot teszel az olyan, mint ha egy pálinkát vodkával hígitanál. Az eredmény nem pálinka lesz, hanem hígított pálinka.
Ha a cél aznolcsó alkohol, akkor ennyi erővel száraz kenyérhéjból is lehet cefre.
Nyilván vannak kivételek, pl. a kipréselt szőlőre lehet (nem szabad) cukros vizet önteni, ebből lesz egyfajta csíger, ami lepárolható. Itt cukor és víz nélkül értelmezhető cefre nem tud létrejönni, hiszen nincs nedvességtartalma. De ez sem pálinka lesz.
Látom hogy sokan elégedetten használjátok a refluxos tornyokat. De valahogy sehol sem látom a fórumon, hogy valaki egyszerűen berakott egy reflux oszlopot és egy deflegmátort a meglévő kisüsti főzőbe.
Én arra gondoltam, hogy a 17 literes üstöt így egészíteném ki. Az üst fölé egy 22mm-rézcsőves toldás, hogy függőlegesbe hozza az oszlopot. Utána egy 5 tányéros (kínaí egyben) 2” oszlop. deflegmátor, hőmérő, majd az eredeti üst felé lejtő 50cm-re kinyúló (90cm hosszú) lepárlócső. Visszafelé kb.60 cm réz, vagy szilikon toldás, a 22 literes tűszelepes hűtőig. Igaz, hogy így külön vízkörön lenne a deflegmátor, vagy ládányi magasítás kell a hűtőnek- Viszont szerintem még így is stabilabb, mintha a mostanában szokásos teljes felépítményt használnám a könnyű kuktán.
Szerintetek van hiba az elméletemben? Előre is köszönet a segítségért!
azért ezt így ne hidd el,amire Te akarod használni,arra ez a cucc nem alkalmas,de két méréssel,UTÓLAG megállapíthatod,mennyi volt az eredeti cukortartalom
Az Up-től változékony is lesz a párlat, ezért jellemzően ezeket sokáig érlelik, a Balkánon, Szerbiában sem nyúlnak 1éven belül hozzá, a konyak sem véletlenül tölt annyi időt hordóban. Az az iskola, amit itt Magyarországon a hivatalos szemlélet és a fórum is többnyire elfogad, precíz cefrézéssel, pontos elválasztással olyan eredményt ad, ami pár hónapon belül fogyasztásra kész. Aztán, ha ez valakinek nem tetszik, az persze kereshet más utat is magának.
3kg cukor annak felel meg, mintha 20l 15 Brix értékű cukoroldatot (ha jól számoltam) öntöttél volna bele az almába!
Nem, ha összeöntesz 20 liter 14-es almalevet 20 liter 15-ös cukoroldattal, akkor 40 liter 14,5-ös leved lesz. Ha beleteszel 3 kg cukrot, akkor kb. 22 liter 28-as oldat lesz, ami már túl tömény.
Kisüsti főzővel alapvetően ugye a fűtés mértékével tudjuk szabályozi a folyamatot. Végül is ez az alap tudás egy kisüsti használatához: cefre főzésnél erősen melegítve amilyen gyorsan lehet át kell küldeni a gőzöket, nehogy visszadeflegmáljon valamit is. Egyedül a felhabzás és a cefre odaégés veszélye miatt van csökkentve a fűtés ideiglenesen a kezdeti szakaszban. A fűtés szabályozásán kívül vannak akik letakarják a sisakot, szigetelik a páracsövet azért, hogy tovább csökkentsék a deflegmációt. Ezt már talán csak úgy lehetne fokozni, hogy a páracsövet fordítva, a hűtő felé lejtve szerelik be.
Azután tisztázó főzésnél pont ellentétes módon lassan felfűtve megy ugye a főzés, hogy jól el lehessen választani a párlatrészeket egymástól. Egyedül a „biztos KP”, a főzés közepén van újra megemelve a fűtés a deflegmáció csökkentése miatt, többen ezerrel tolják neki ekkor, néhányan gondolom takarják a sisakot, páracsövet is. Azután az UP közeledtével ismét visszavesznek a fűtésből mert újra kell a sisak deflegmáló hatása, hogy az UP-t élesebben el lehessen választani.
Azt látom, hogy nem az az elfogadott szemlélet, hogy visszarakosgatunk az UP-ból (bár ugye senki sem tiltja), inkább arra törekednek, hogy EP-KP és KP-UP határnál ne szaladjon el a hő. Nem csak az élesebb elválasztás érdekében, hanem amiatt is, mert – ahogy írtad - pont az EP után, később meg az KP-UP határán vannak az igazán jó dolgok, aminek kiszedéséhez idő kell. A legtöbben - gondolom -egyszerűen a fűtés szabályozásával meg tudják oldani ezt, mások hűtik (vizet spiccelnek a sisakra, vagy a páracsőre rakott vizes rongyra), vagy éppen takargatják a sisakot (ahogy itt olvastam a régebbi bejegyzésekben). Az egylépcsősöknél ugye a deflegmátor vízhőmérséklet szabályozásával oldják meg azt, hogy mi mehet tovább. Ott is azt látom, hogy amíg lehet (amíg csepeg), EP elvételnél alacsony hőmérsékleten tartják a deflegmátor vizét, az UP határnál meg amíg tudják, a deflegmátor hűtéssel próbálják kitolni a KP határát.
Régebben itt leszólták a Pistoriusom, hogy álpista, most már értem, hogy miért. Ha nics szabályozva a hűtése, akkor csak töményít (amitől persze élesebbek lesznek az elválasztás határai), de nem segít abban, hogy időt nyerjek, amíg megkapom az EP és UP „ajándékát”. Amíg nem csinálom meg szabályozható hűtésűre (vagy nem építek egy csöves deflegmátort, vagy veszek az olasztól), kipróbálom úgy, hogy a tisztázó főzés elején nem rakok bele vizet (vagy csak keveset), EP elvételnél xy hőfok alatt tartom a vizét, majd EP elvétel után feltöltöm vízzel, meglátom hány fokra áll be magától, és azt a hőfokot próbálom tartani amíg lehet. Ez csak egy ötlet.
A csatolt képen German Jakab 3 Pistoriusos rendszere a Kukolla facebook oldaláról
Azt írtad, hogy csak a levét erjeszted az almának, így mustfokolóval (MM, magyar mustfok) mért értékből ki tudod számolni a Brix értéket. A Brix refraktométernek az az előnye, hogy elég a cefréből egy-két csepp és mérni tudsz, mustfok számoláshoz meg az erjeszteni kívánt cefréből ki kell préselned valamennyi levet (neked az van, így most nem probléma, de sűrűbb cefrénél mókolni kell) , hogy a mustfokolót bele tudd rakni.
