Demszky bukott ember és magával rántja az SZDSZ-t is.
Ott is akárscak az MSZP-nél szükség lenne egy új, hiteles generációra.
De a jelenlegiekneket ehhez nyugdíjazni kellene.
Ezt meg ők nem akarják.
Demszky mániákusan ragaszkodik székéhez.
Semmi sem számít, még a Történeti Hivatali papírok sem.
Mindig Savonarola jut róla eszembe, az is megszállott volt, csak
foltmentes őrült.
Máglyán végezte.
Demszky pedig a történelem szemétdombján fogja.
Most vicceltél, ugye? Milyen rendes gyerek ez a Demszky! A valóság: nagyon nem mindegy, hogy 28 millió után kell-e majd fizetnie a 6 százalékos eljárási illetéket vagy csak két és fél millió után. Ő már tudja, hogy elbukta az ügyet.
"Már nem tartanak össze"
Hát, itt bizony tetten érhettük azt a pillanatot, amikor a régi barátok feláldoztattak (és besúgattak) a karrier érdekében. Van azonban egy érdekes kérdés: megemlítik, hogy ha DG az elbeszélgetés folyamán negatívan viselkedik, összeugrasztják egy bizonyos dr. Sándorral. Na most, össze lettek-e ugrasztva, vagy pizitívan viselkedett?
Pál Gábor
Szerző
Felküldve: 2000. október 26.
3 . oldal
Immár bizonyossá vált, hogy igazi és létezik az a dokumentum, amely azt tanúsítja: „Demszky Gábor 1976-ban
felkereste a III/I-es ügyosztály eligazítóját, hogy őszintén elmondja, amit Pór Györgyről és tevékenységéről tud,
valamint tisztázza saját szerepét.” A Fővárosi Bíróság ugyanis Demszky Gábor keresete alapján kikérte a Történeti
Hivataltól az eredeti iratok hiteles másolatát.
Tegnap folytatódott a Fővárosi Bíróságon az a kártérítési per, amelyet Demszky Gábor indított Csurka István ellen,
amiért a Magyar Fórum hasábjain a MIÉP elnöke azt írta még tavaly, hogy a főpolgármester 1976-ban önként
jelentkezett besúgónak. Demszky Gábor a bíróság előtt tagadta, hogy beszervezési nyilatkozatot írt volna alá,
valamint, hogy bárkiről is jelentést készített volna. A főpolgármester kezdeményezte, hogy hallgassák meg tanúként
az úgynevezett demokratikus ellenzék több tagját és Csurka Istvánt. Az alperes jogi képviselője viszont azt
szorgalmazta, hogy további iratanyagokat kérjenek a Történeti Hivataltól. A fenti dokumentumon kívül egyébként
még két, a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztály 4-b alosztálya által 1977-ben készített jelentést küldött meg a
hivatal a bíróság részére, amelyet a MIÉP elnökének jogi képviselője ismertetett. Az alosztály azt írja Pór György
mozgalmáról: „A csoport ultrabalos, anarchista politikai platformról támadta a párt kultúrpolitikáját, a létező
társadalmi ellentmondásokat felnagyítva, kiélezve azt hangoztatták, hogy a munkásosztály felhígult, emiatt nem
alkalmas a vezető szerep betöltésére.” A 4-b alosztály azt is papírra vetette: „Meghallgatjuk dr. Demszky Gábort,
kikérdezzük ismereteire vonatkozóan, felmérjük operatív célra történő felhasználásának lehetőségét, amelynek
módjára külön javaslatot teszünk.” A per februárban folytatódik.
Demszky Gábor a tegnapi tárgyaláson kifejtette: a hatóságok úgy vélték, hogy Pór György külföldről szervezi a
Magyar Népköztársaság megdöntését, és ő az egyik alvezére. Demszky beszámolója szerint amikor tudomást
szerzett arról, hogy e koholmány miatt nem jut munkához, útlevélhez, egzisztenciáját pedig tönkreteszik, felkereste
az állambiztonsági szerveket és közölte, hogy Pór Györggyel nem tart kapcsolatot és semmiféle összeesküvésben
nem vett részt. Ekkor valóban megpróbálják őt beszervezni, ám – mint Demszky Gábor hangsúlyozta – ez a kísérlet
nem járt sikerrel. Erről a megbeszélésről azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre iratok. A főpolgármester a 28
millió forintos kárigényét 2,5 millióra csökkentette.
Mivel több életrajzát mellékeltem a topic főszereplőjének, a most találtat is mellékelem, mert eltér az eddigiektől.
Strumpf István és szerzőtársai által 1998 tavaszán megjelentetett műből ered.
Idézet szkennelve.
“Demszky Gábor
1952. augusztus 4-én született Budapesten. Szülei: Demszky Rudolf és Király Irén (közgazdászok). Húga gyógypedagógus. Első házasságából két gyermeke született. Jelenlegi felesége Révai Vera, egy gyermekük van.
Általános és középiskolába Budapesten járt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról I 972-ben politikai szervezkedésben való részvétel vádjával kizárták (egy diákkör baloldali tüntetésén volt jelen). Taxisofőrként, aztán a vendéglátóiparban dolgozott. 1976-ban szerzett jogi diplomát. Jogászként nem tudott elhelyezkedni, a Világosság munkatársaként dolgozott I 98 1 - ig. Közben elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológia szakát is.
1 977-től vett részt a demokratikus ellenzék tevékenységében, 1 979-ben ő is aláírta a Charta '77-tel szolidaritást vállaló nyilatkozatot. Dolgozott a Kemény István tanítványai által végzett szociológiai kutatásokban. 1979-ben a Szegényeket Támogató Alap egyik alapító tagja volt. Politikai tevékenysége miatt elveszítette állását, illetve utazási és publikációs tilalom alá helyezték. 1981-ben Rajk Lászlóval létrehozta és vezette az AB Független Kiadót, 1983-tól a Hírmondó szerkesztője, a Beszélő és a Máshonnan Beszélő munkatársa volt, de részt vett a Magyar Zsidó című szamizdat lap kiadásában is. Tevékenysége során személyes kapcsolatokat épített ki a lengyel ellenzékkel. Mindezek miatt házkutatásokat tartottak nála, pénzbüntetéseket kapott, majd 1984-ben hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték hatóság elleni erőszak vádjával, miközben a Kiadók Nemzetközi Egyesülete A kiadás szabadságáért díjjal tüntette ki. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagjai közé tartozott. 1 988 októberében a párt országos tanácsába került be, 1989 októberétől az ügyvivői testület tagja volt 1990-ig és 1994-től ismét. 1989 novemberétől 1990-ig az AB-Beszélő Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott.
Az első parlamenti ciklusban Budapest 9. számú választókerületében (a VII. kerületben) szerzett mandátumot. 1990 májusától a nemzetbiztonsági különbizottság elnöke, illetve a külügyi állandó bizottság tagja volt. Az 1990. őszi önkormányzati választásokon az SZDSZ fővárosi listavezetőjeként indulva a Fővárosi Közgyűlés Budapest főpolgármesterévé választotta, így lemondott parlamenti mandátumáról. 1994-ben is megőrizte főpolgármesteri tisztét. 1990 óta a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületének alelnöke, 1991 - től a Budapest Bank Budapestért Alapítvány elnöke, illetve a BSE társadalmi elnöke, 1992-től a Helyi és Regionális Közhatóságok Állandó Konferenciájának alelnöki tisztét is betölti. „
"mert a Magyar Fórum című hetilap tavaly szeptember 30-i számának címlapján azt írta róla: Demszky 1976-ban önként jelentkezett besúgónak - jelentette az MTI.
A tárgyaláson elhangzott: Demszky Gábor 1976-ban valóban felkereste a rendvédelmi szerveket azzal, hogy hagyjanak már végre fel az ő ellehetetlenítésével, megélhetésének nehezítésével. Az alperes ügyvédje szerint nem is állították, hogy a felperes ténylegesen
besúgó volt, vagy erre a feladatra jelentkezett a szerveknél."
Érdekes értelmezés...
Egy hír:
" Megkezdődött Demszky besúgási pere
Tanulmányozzák a Történeti Hivatal dokumentumait
A Fővárosi Bíróságon pénteken megkezdődött az a huszonnyolcmillió
forintos kártérítési per, amelyet Demszky Gábor főpolgármester
indított Csurka István MIÉP-elnök, országgyűlési képviselő ellen
azért, mert a Magyar Fórum című hetilap tavaly szeptember 30-i
számának címlapján azt írta róla: Demszky 1976-ban önként
jelentkezett besúgónak - jelentette az MTI.
A tárgyaláson elhangzott: Demszky Gábor 1976-ban valóban felkereste
a rendvédelmi szerveket azzal, hogy hagyjanak már végre fel aző
ellehetetlenítésével, megélhetésének nehezítésével. Az alperes
ügyvédje szerint nem is állították, hogy a felperes ténylegesen
besúgó volt, vagy erre a feladatra jelentkezett a szerveknél. A
birtokukba került korabeli dokumentumból arra lehet következtetni -
mondta -, hogy az illetékesek akkor ezt a szándékot feltételezték
Demszkyről. Ez annál is inkább elképzelhető, hiszen az
valószerűtlennek tűnik, hogy a hetvenes évek közepén valaki a
Belügyminisztérium hármas főcsoportfőnökségénél kívánta volna
szabadságjogait érvényesíteni - vélekedett az alperes ügyvédje.
A tárgyaláson az alperes jogi képviselője a kereset elutasítását
kérte azért is, mert az inkriminált írásban szereplő állítás alapját
képező dokumentum valódiságát a felperes sem kérdőjelezte meg. Az
ismertetett kereset szerint ugyanakkor a hetilapban szereplő
valótlan tényállítás sérti a személyhez fűződő jogokat, a jó hírnév,
illetve a becsület csorbítására alkalmas, és ez nem fér össze a
szabad véleménynyilvánítással. Az alperes ügyvédje szerint
ugyanakkor alkotmánybírósági döntés is elfogadhatónak tartja a
szabad véleménynyilvánítás sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő
formáit, különösen ha közszereplőkről van szó.
A bíróság a tárgyalást október 25-ére elnapolta azzal, hogy akkor
személyesen kívánja meghallgatni a két peres felet, továbbá beszerzi
az inkriminált írás alapját képező belügyi dokumentumot.
Ezen kívül Demszky Gábornak május 30-ig kell nyilatkoznia arról:
hozzájárul-e ahhoz, hogy kikérjék azokat a vele kapcsolatos
dokumentumokat, amelyeket a Történeti Hivatalban őriznek. A
főpolgármester jogi képviselője utalt arra, hogy a kártérítés
összege megegyezik azzal az összeggel, amit Csurka István 1992-ben
vett fel a privatizációt, illetve a kárpótlást bemutató népszerű
ismeretterjesztő televíziós sorozat forgatókönyvéért, de a sorozat
nem készült el. Ebben az ügyben a pénz visszaszerzéséért polgári per
indult, amelyet első fokon ez év februárjában nyert meg a felperes
ÁPV Rt. Ha a jelen pert megnyerik, a kártérítés teljes egészében
közérdekű célokra fordítják majd - közölte a főpolgármester
ügyvédje.
Van benne egy csipetnyi igazság. Viszont a tapasztalatom az, ha egy lista valakiknek kedvező, akkor az maga a tökély. Ha nem, akkor „hajlanak”
A lényeg mindig az, a lista készítői milyen körből „merítenek.” Erről a témáról, azt hiszem akinek ez a szakterülete, az sokat tudna mondani.
Elnézést, lehet, hogy én tudok rosszul valamit, de hogy is hívták azt a politikust, aki egyedüliként nyilvános könyvtárba helyezte el a belbiztonsági szervekkel való kapcsolatának dokumentumait?
Hogy Demszky besúgó lett volna? Nem, Ő a rendszer ellenzékéhez tartozott. Szemben sok olyan emberrel, akik most nagy ellenzékinek állítják be magukat. Holott ellenzékiségük legfeljebb abban nyilvánult meg, hogy már a 70-es években, gondolatban lehúgyozták a Lenin-szobrot.
Ez a sok most felbukkant ellenzéki engem a hajdanvolt Partizánszövetségre emlékeztet, ahol már tengernyi partizán volt bejegyezve. Mindig azon tűnődtem, hogy ha ennyi partizánunk volt, akkor miért tartott majdnem egy évig a német megszállás, meg a II. világháború?
Ha Demszky véletlenül Fideszes lenne, senki nem állítana róla ilyesmit. Miért vezeti a népszerűségi listát hosszú idő óta?
Azt hiszem jobb nem bolygatni Demszky hősi múltját, ezért a nagy csend.
Együtt rakták a vörös szegfűt a tanácsköztársaság emlékműre Majtényi Lászlóval és Kőbányai Jánossal.
Szépek voltak Demszky és társai vörös kokárdái is.
Múltját Demszky nem hozta nyilvánosságra, nyilván a sajtószabadság hiánya miatt. Ő akarta volna, de ezek a cenzúrázott lapok kihúzták.
Ezért küzd most Demszky annyira a sajtószabadságért, hogy az ő élete is nyitott könyv legyen, akárcsak Horné.
En olyat nem allitottam rolad, hogy Demszky rajongo vagy. (nem is tennek ilyet megalapozatlanul, mert szerintem sertes. :)
Csak a Demszky-vedo csapatok jo szokasa, ha kapnak egy megvalaszolhatatlan kerdest, visszavonulnak, s kis ido mulva kezdik ugyanazt a szoveget nyomni elolrol, DG hosi multjarol, mintha mi sem tortent volna.
Tehat a kerdes : Miert nem perli DG a Forumot ??
Az en valaszom, hogy azert, mert attol tart(hat), hogy ezt a pert elvesztene.
Akarmennyire utalod "Csurkat es bandajat", attol meg ebben a kerdesben igaza lehet. ( ne hagyd, hogy a CsI iranti eloiteleid elhomalyositsak a latasodat)
Először is kikérem magamnak én nem vagyok Demszky imádó bocs rajongó, csak nagyon utálom a Csurka által képviselt eszméket és azt a stílust ahogyan ezt Csurka és bandája előadja!
Másodszor meg nem tudom, hogy mi van az ujságjával, de ha gondolod utánnanézek.
Olyan nagy a csend ezzel az ügynökmúlttal kapcsolatban mostanában. Tudja valaki, hogy pereli-e a Demszky Csurkát, vagy a lapját, esetleg mindkettőt rágalmazásért?
