Nem vagyok róla meggyőződve, hogy byte-bájt különbségtétel feltétlenül szükséges, azonban, minthogy nyelvünben jelenleg még mind a két alak él, -- lehetséges. És ha lehetséges, akkor miéert ne?
Kis Ádám
Ez a dolog tulajdonképpen nem is azért marhaság, ami miatt az első pillanatban vélhető. Ugyanis a rövidített mértékegységekben valóban a kurrens b a "bit" (kilobit - kb, megabit - Mb), a verzál B a byte (kilobyte kB, megabyte - MB). Tehát az újságíró hallott valamit harangozni, de összekeverte a Lombár nagyharangját a debreceni öregtemploméval. Azt nem bírálom, hogy bájt formát ír, mert lehet, hogy csak a magánpasszióm, hogy mértékegység szerepben a byte alakot használom, szemben az egységnyi kódolt alakot jelentő bájttal. (Példák az értelmezéshez: a párhuzamos átvitel során az információ bájtonként továbbítódik; az egység kapacitása 200 megabájt, azaz 200 MB).
Kis Ádám
A Pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve... a GYIK=FAQ még hagyján, de most a GPL helyett ÁNYJ-ről olvastam... nem kéne a Linux-ot is lefordítani például Lacus -ra ?!
A mappa kontra könyvtár témához szeretnék hozzászólni. Tudom, már két hónapos csont ez, de csak nemrég kukkantottam ebbe a témába.
Igyekszem rövid lenni (netikettileg), de az idtávlat miatt talán kell egy kis összefoglalás. Október elején NevemTeve megjegyezte: a directory szerinte könyvtár; ha nem, akkor katalógus, de semmi esetre sem mappa. Válaszában Kis Ádám a könyvtárnál jobbnak tartotta a katalógust. NevemTeve aztán viccnek vélte, hogy a szóban forgó fogalmat a Win foldernek hívja, de a directory-library-folder hármas lefordításában már a 2. szónál ellentmondásba ütközött. Kis Ádám helyesen rámutatott, hogy a folder az Apple elnevezése. Azt is mondta, hogy a folder nem azonos a könyvtárral. (Közbevetésem: ha könyvtáron directory-t és nem library-t értünk, akkor miért nem azonos? Merthogy szerintem az.) Innentl kezdve a vitátok kezdett elbonyolódni: UNIX, BS2000, struktúra, kategória, VTOC és még sok minden eljött, pedig szvsz a helyzet sokkal egyszer?bb. És tanulságosabb.
Köztudomású, hogy a PC-ken a vizuális világot az Apple valósította meg elször a Macintosh gépeken. E gondolkodásmódhoz szorosan hozzátartozik az, hogy az egyes fogalmakat nem a számítástechnikus, hanem a felhasználó szemszögébl igyekszünk megközelíteni. Vagyis ez az egyik mozzanata annak az általános törekvésnek, melyet "a számítógép van értem, nem pedig én érte" szlogen fejez ki.
A DOS directory elnevezése - ha jól tévedek - még abból az idbl származik, amikor még nem lehetett hierarchikusan egymásba ágyazni ket, s így e megnevezend bigyó tartalma egy lineáris jegyzék volt. Ezért, ha a fogalom jelentésének változását, nevezetesen kibvülését tekintjük, akkor nem kell sírnunk a directory-ért. Viszont a nyelv és a nyelvszokás makacsabb dolgok (gondoljunk pl. arra, hogy a talpfa már évtizedek óta nem fából van), úgyhogy ettl akár még maradhatott is volna az angol (és vele a magyar) elnevezés.
Hogy nem maradt, hogy az Apple nem használta, annak más oka van. Nevezetesen, hogy a **lényegét** nem fejezi ki a dolognak, s nem is képi fogantatású az elnevezés. A hierarchikus szervezés lényege, az elz változattal való összehasonlításban többlete ugyanis az, hogy egy ilyen izébe tehetünk konkrét anyagokat (állományokat), de pontosan ugyanúgy és velük mellérendelt viszonyban álló módon rakhatunk **további izéket** is, melyekre aztán rekurzív módon ugyanez a szöveg elmondható. Világos, hogy erre nagyon rossz a linearitásra utaló directory szó. Ezután lehetett volna "hierarchically nested directory structure" vagy valami hasonló, de ehelyett folder (=mappa, dosszié) lett, így egy kicsit egyszer?bb. Hogy miért folder? Mert a titkárn (és nem a szoftveres!) megtapasztalta valóságban a qtya közönséges mappa vagy - idegen eredetét jobban magán visel elnevezéssel - dosszié az, amelyet pontosan ilyen célra és módon használunk. Ki nem cipelt még az aktatáskájában (ez a fmappa, magyarul vinyó) néhány cetli mellett egy vagy több degeszre tömött papírdossziét, mely(ek)ben ilyen-olyan iratok és **további dossziék** voltak (többnyire nejlonból, hogy vékonyak legyenek, és így több is elférjen bellük)? Mely vékonyka dossziék némelyikében esetleg további al-dossziék lapultak stb., az egész anyag logikai szervezdését fizikailag is megvalósítandó. Azaz: vigyáztunk, hogy ne keveredjenek össze a papírok.
A folder tehát rövid, szemléletes, a mindennapok világából jöv, nem pedig technokrata szemlélettel megalkotott hasonlat. A Mac-en (s aztán a Win-ben is) az ikonja egy mappa, a fels részén az ábécés regiszterrel (ha valaki nem ismerné föl e kis fület). A Word, Excel stb. ikonsorában a megnyitást szimbolizáló ikonka egy félig nyitott mappa: szíves továbbfeldolgozás céljából éppen kiveszünk belle egy aktát.
Más: a library jó könyvtárnak, ott az egyes elemek mellérendelt viszonyban állnak egymással.
Köszönöm figyelmeteket, s mindenkinek boldog ünnepeket kívánok.
"Eddig úgy tudtam, hogy a hibás (?) kilo szorzószám ellenére a kilobájt azért mégis 2^10 bájt... :)"
Ezzel mindenki egyetert, kiveve a floppy es winchester gyartokat, ok decimalisan hasznaljak ezeket a prefixeket, hogy nagyobb szamot irhassanak a termekukre. Peldaul az 1440 KB-s floppy lemez az nincs am 1,44 MB csak 1.40625 MB.
Most olvastam az uj elnevezesrol, a kibibyte-rol, amelyik a kilobyte binaris formaja (2^10). Van meg mebi-, gibi- es tebibyte is. Bovebben itt: http://physics.nist.gov/cuu/Units/binary.html.
Szerintem ez mar a kovi ubi szintjet is eleri, a kitalalojat tiszteletbeli magyarra nyilvanitom :-)
Most olvastam az uj elnevezesrol, a kibibyte-rol, amelyik a kilobyte binaris formaja (2^10). Van meg mebi-, gibi- es tebibyte is. Bovebben itt: http://physics.nist.gov/cuu/Units/binary.html.
Szerintem ez mar a kovi ubi szintjet is eleri, a kitalalojat tiszteletbeli magyarra nyilvanitom :-)
Hat a kocsivissza es a sormeles az eredeti angol kifejezes (carriage return es line feed) tukorforditasai, ugyhogy sok kifogas nem lehet ellenuk.
Az egernel lehet valogatni a kattintas, kattyintas, kettyintes kozul :-)
Szerintem egyáltalán nem szörnyű, tény viszont, hogy furcsa, szokatlan. Ez önmagában azonban nem baj vagy hiba. A kocsivissza billentyűvel az a baj, hogy PC-n az Enter billentyű egy kocsivissza és egy újsor karaktert küld el a fájlba, illetőleg állományba. Nekem az ilyen magyarítási kísérletek határozottan szimpatikusak, noha nem tartom magam puristának. A nyelv majd eldönti, hogy szüksége van-e rá, vagy sem.
Nem böngésztem ugyan szóról-szóra végig a topic-ot (jaj, bocs, témát akartam mondani), de alig hiszem, hogy az alant következoket lehetne überelni:
E szószülemények - a Dunaújvárosi Foiskolán még mindig aktív állományban lévo - Fercsik János tanár úr tollából származnak.
Nos, a tanárúr szerint a képernyon villogó vonalka (hahh, DOS-os idok) neve: KOCSIJEL. (Megjegyzése: a magyartalan körzör kifejezést lehetoleg kerüljük...)
Ennek megfeleloen az Enter: KOCSIVISSZA, esetleg RETURN (ejtsd: ritörn)
Az egérrel történo klikkelés: TÜZELÉS.
Ha pedig meguntuk a kocsikra való tüzelést, és ki szeretnénk lépni, akkor megnyomjuk a ...
Frászt az Esc-et, a MENEKÜLOBILLENTYUT!
Na, ugyanazon főiskola a shell scripteket tanítja: "Az egyszerűbb scripteket forgatókönyvnek, a bonyolultabbakat programnak fogjuk nevezni". Szegény diák esetleg a való életben is elkezd forgatókönyvről beszélni azután a kollégái haláláig ezzel fogják heccelni.
Sajnos az USB-hez nem értek, belenéztem egy másik forrásba (CWI Számítástechinka 1998/49; Mindentudó USB), ott (valószínűleg) ugyanezt host-vezérlőnek nevezik. Nem tudom, csak valószínűsítem, hogy itt a hostban(=számítógépben) lévő USB vezérlő áramkörről van szó.
Most kaptam egy új gépet, ebben már univerzális gazdavezérlő is van ! Mostmár kezdem azt hinni, hogy a Parlamentben is a Kisgazdapárt az valamiféle számítógépes frakció...
Szerintem a fordítás kulcskérdése, hogy a fordító tudja miről van szó. Ha én abban a hitben élek, hogy ami Win 3.1 -ben 'Create new directory' volt az nem ugyanaz mint ami a a Win95 -ben a 'Create new folder', akkor természetesen az általam fordított könyv olvasói is átveszik ezt a félreértést.
Katalógusnak azért ne nevezzük a könyvtárat, mert van olyan fogalom hogy catalog és a z mást jelent. Menjünk vissza az IBM OS -hez: Minden lemeznek van tartalomjegyzéke (VTOC) amely tartalmazza a lemezen lévő file-ok nevét, elhelyezkedését, attribútumait. Ezért ha te tudod a file nevét, és azt hogy melyik lemezen van, akkor hozzáférsz a file-hoz. Igen, de a mi a teendő akkor, ha nem tudod a lemez nevét, például azért, mert az üzemeltetés időről időre átszervezi a file-okat ? Ilyenkor segít a katalógus: az ebben szereplő, tehát katalógizált file-okat a lemez megadása nélkül is elérhetjük. Ebben a rendszerben nem minden file-nak kell katalogizáltnak lennie, máshol (pl Siemens BS2000 igen). Naszóval a katalógus más mint a könyvtár :-)
Más: egy UNIX-os könyvben azért fordították a directory-t jegyzéknek, mert "a könyvtár fogalmát már sokan ismerik"...na erre varjál gombot
