Igazad van. Mindent lehet. Én nem azt írtam, hogy kell, hanem hogy illene. Már csak magad miatt is. Értem, hogy itt most a bsa-ra van kihegyezve az egész téma és hidd el, én is utálom az egész eljárásukat és a céget, de ha te elfogadtad a licenszerződésben, hogy ellenőrzéskor együttműködsz velük, akkor ez alól kibújni egyoldalú szerződésszegés.
Szerintem arra gyűjtsünk tippet, hogy hogyan lehet ezt a legkisebb fájdalommal megúszni az ellenőrzést. Azt leírják ide sokan, hogy szemét bsa, meg nincs joguk hozzá, de kíváncsi vagyok, hogy hányan válaszolják ezt vissza. És ha ezt teszik, mi a reakció. Én a magam részéről amellett vagyok, hogy egy nagyon egyszerű listát kaphatnak, licenc számok és egyéb kívánt infok nélkül. Megnevezés, licenc fajtája, darabszám, aztán ennyi.
Felmerült itt az is, hogy pl. a Media Player a windows része vagy sem. Illetve ráhúzhatjuk ezt akár a defenderre is, amit az xp frissítésként lehúz. Én a magam részéről nem tenném a listára ezt. Adobe readert nem használok, van helyette ingyenes, ami ráadásul fényévekkel gyorsabb. Már termékünk nekünk nincs, amihez a bsanak köze van.
"szvsz legalább a megnevezésben illene feltüntetni, hogy pl.számítógép windows xp home oprendszerrel."
nem tuntetem fel. azt se, hogy milyen fajta merevlemez van benne. a nyilvantartott "1 db ROMA tip. iratszekreny , barna, leltari szam 123/45" eseten se tuntetem fel hogy van neki egy kromozott fogantyuja, az neki az integrans resze, attol el nem valaszthato, ha minden eszkoz minden sallangjat fel kellene tuntetni, bele is orulnenek a konyvelok. viszont a szt-bol nem tudom kiolvasni, hogy mas reszletezettseggel kellene analitikusan nyilvantartanom a kompjutert, mint az iratszekrenyt, azt ki tudom olvasni az szt-bol, hogy azonosithatonak kell lennie az eszkoznek, meg eszkozonkent nyilvan kell tartani a bekerulesi erteket meg ecs-t, meg az ertekadatok egyezoseget a fokonyvvel biztositani kell, de azt nem, hogy ha az egyik eszkoznek van egy "szoftver" vagy egy "fogantyu" vagy egy "merevlemez" nevu resze, azt kulon nyilvan kellene tartanom. persze ha a cegnel lopjak a fogantyukat, nyilvan ezt megtehetem, es jol nyilvantarthatom a fogantyukat, ugyanigy az oem szoftvereket is, ha eppen ehhez van kedvem, ehhez fuzodik erdekem, vagy monnyuk a szoftver szerzoje nekem a szjt-vel tamogatva ezt irja elo, ez a fajta nyilvantartas azonban nem lehet a szt-ben eloirt eszkozanalitika (bar ahhoz technikailag kapcsolodhat), hiszen az szt az analitika-fokonyv ertekadatok egyezoseget irja elo.
Naigen, az oemeknél valóban van ilyen helyzet. De ha így teszel, akkor szvsz legalább a megnevezésben illene feltüntetni, hogy pl.számítógép windows xp home oprendszerrel.
Igazából én úgy látom, hogy mivel a bsanak joga van adatot kérnie, azokat el lehet küldeni. De nem úgy, ahogy ők kérik. Jól írta a topictárs: a bankkártya pin kódja nem érdekli őket? Engem is boszant, hogy csesztetik a jónépet, sőt fenyegetőznek, de ha muszáj, hát megkapják. Igazából úgy is érzem, hogy akinek van félnivalója (lopja a szoftvereit), annak nincs alapja leugatni a bsa-t. Esetleg a módszereit...
"A bsa a számviteli törvény szerinti nyilvántartást kéri"
aminek van egy olyan igenerdekes aspektusa, mely szerint siman levezetheto a szamviteli torvenybol az is, hogy oem szoftvert immat javkent nyilvantartani szigoruan tilos, hiszen az a szamitogep erteket noveli, annak bekerulesi ertekebe kerul be, a szamitogeptol el nem valaszthato, tehat a targyieszkoznyilvantartasban onallo poziciokent nem szerepelhet, pont. :-)
A bsa a számviteli törvény szerinti nyilvántartást kéri. Hisz más nyilvántartás készítésére nem kötelezhet. Ez viszont a sima állóeszköz nyilvántartás, amiben nem kell feltüntetni pl. a licenc számot. Az, hogy kitől vettem a szoftvert az én dolgom és lehet üzleti titok is. Semmi közük hozzá.
"A levél tartalma azt sugallja, hogy a Szoftver Nyilvántartási Adatlap rovatait kell kitöltened. "
Erre írtam, hogy ők akarhatnak valamit, de az messze nem az, amit a törvény lehetővé tesz;)
A számviteli törvényhez semmi köze a BSA infókérésének, kizárólag a Szjt. alapján kérhet tőled bármit. A levél tartalma azt sugallja, hogy a Szoftver Nyilvántartási Adatlap rovatait kell kitöltened. Maga a rovatlista is erős gondokkal küzd: 1. A szoftver gyártóját neki kéne megadnia (nem kérhet be egy lapon több gyártóról információt, mert nem közös jogkezelő, még ha azt is állítja/sugallja magáról, de a Szjt. a szoftverek esetében erre nem biztosít lehetőséget). 2. A szoftver neve és verziószáma: szintén nekik kéne egy listát adniuk, mikről kérdeznek. Az IE7 a Windows XP része (automatikus frissítéssel érkezett), vagy külön fel kell tüntetnem? Az XP-vel asszem 9-es MP jön. Most 11-es van fent. Külön fel kell tüntetnem vagy sem? Az Adobe Design Collectiont egy dobozban árulták, azt tüntessem fel vagy a tételeket? 3. A szoftver sorozatszáma alatt valószínűleg a "serial-key"-t kell érteni. A hitelkártyám PIN-kódjára nincs szükségük? 4. A három "licenc" oszlopnak kb. 0 értelme van külön-külön. Mi a "frissítés" licenc? 5. Eredetiséget igazoló okirat. No, ez egy jó kérdés, ugyanis általában nem a szoftver gyártójától vásárolsz, így a számla csak a jószándékod igazolja, az eredetiséget nem (lásd hamisított CD-k). A neten rendelt (letöltött) cuccok még érdekesebbek, ugyanis arról többnyira csak egy e-mail-t kap a vásárló (Norton Antivirust pl. kb. 8 éve vettem utoljára dobozban). Igazolni csak a kártyaszámla-kivonattal tudod a vásárlást, de nehogy már egy havi kivonat másolatát bekérhessék. Milyen okirattal igazoljam pl. az Adobe Reader "eredetiségét"?
A számviteli törvényben nincs kitétel arra vonatkozóan, hogy felhasználónevet vagy emailcímet kell nyilvántartani. Ha elküldesz egy listát, hogy a cégnél van 5db Windows XP Professional és 3db MS Office Basic, azzal szvsz teljesítetted a kötelességedet. Az, hogy ők mit ajánlanak, az az ő gondjuk. Hogy a törvény mit ír elő, az meg egy másik történet;)
A levelükben azt írják, hogy bizalmasan kezelik a nyilvántartást. Azt is írják, hogy visszajezlést csak mi és az érintett bsa tagvállalatok kapnak. Hogy milyen visszajelzést, arról természetesen hallgatnak.
Az meg egyenesen botrányos, hogy az apeh lepaktált ezekkel. Nem értem, hogy hogyan lehetséges ez, mivel ők csak a szoftverpiac egy részét képviselik (talán nem is a jelentősebb részét, de ez totál mellékes).
Szerinted tudnák prezentálni? Ez a "cég" még csak nem is létezik Magyarországon, érvényes adatkezelési azonosítója sincs, márpedig a "szoftvernyilvántartó" lapon bekérik a felhasználó nevét és e-mail-címét, ez pedig személyes adat.
Az alapvető baj ezzel a dologgal, hogy pontosan azért amiért itt fenyegetőznek, meg félinfókat közölnek azt is hibásan nincsen meg a hitelük és nem veszik komolyan őket. De szerintem erre ők is ráéreztek ezért kezdik most ezt a kampány dolgot :)
Ezek jogosak, csak azt nem tudom, hogy mennyire érdemes velük kekeckedni. Mert ha prezentálják neked ezeket az adatokat, utána tutira bosszún törik majd a fejüket. Szóval lehet erősködni, csak nem tudom, hogy érdemes e.
Egy ügyfelem is kapott ilyen levelet, javasoltam, hogy egy válaszlevélben a következőket kérje be:
1) A BSA (Mo. vagy akármi) mely szoftverek szerzője? (Tudtommal egynek sem.)
2) A BSA mely cégek (jogutód esetén a korábbi cégek is!) szerzői jogi képviseletét látja el (természetesen a megbízási szerződések üzleti titkokat nem tartalmazó részeinek másolatával, ha idegennyelvű, akkor közhiteles magyar fordításban is, mert messziről jött ember azt mond amit akar...) (Ennyi erővel én is kopogtathatnék náluk, hogy én vagy a MS képviselője.)
3) A bekért adatokhoz tartozó Adatkezelés nyilvántartási azonosítót. (Az adatvédelmi nyilvántartásban még csak hasonló sem szerepel.)
4) Nyilatkozatot, mely szerint az átadott személyes és üzleti információkat kizárólag a megbízói felé - megbízónként szelektálva - továbbítja, de nem továbbítja az országon (EU-n) kívülre, és azt harmadik fél (még ha megbízó is) számára sem teszi lehetővé. (Na nehogy már a cég belső működését jelentős mértékben leíró információkat osztogassanak mindenfelé.)
És ha már ilyen-olyan jogi dolgokkal jönnek, legalább megadhatnák a cégek nevét hivatalos formájukban. Ugyanis nem ismerek cégeket a következő nevekkel: Adobe, Apple, Autodesk, Avid, Bentley Systems, Graphisoft, Microsoft, Symantec, UGS.
Ja, a gépeken egyébként Kubuntu fut, az érdeklődési körükbe legfeljebb az Adobe Reader tartozik :)
Információ nálam még nincs sajna, pedig vadászom. A tipikus "mi történik ha..." kezdetű mondatok jutnak eszembe, illetve ha nem történik semmi, akkor... :)) De tényleg, ha tud valaki valamit, akkor azt ossza meg velünk is plz...
A szoftverhasználat kb olyan mint az úrivezető, meg a hivatásos közötti különbség. Az előbbinek nem kell sokmindent tudnia, de ha lerobban a semmi közepén, akkor nem azon kell töprengenie, hogy miért nem oktatták azt az iskolában, hanem a problémát kell megoldani. A szoftveres problémák adottak, azért vannak a júzerek, hogy használat közben a szoftverproblémákat észrevegyék és szóljanak rendszergazdiknak, fejlesztőknek stb.
