nem értettél Te félre? Azt akartam sugallni, hogy semmi szükség arra, hogy megvessz egy kis ..........akármiért, gyere el inkább a talira.
Én is megyek.......
Na mit kapok a pofámra ezért Calliopétól :((((((((((((((((((
Az meg egyáltalán ne zavarjon, hogy új vagy! Mi is így kezdtük, és lásd hova jutottunk :(( hm...:))
Ha eljössz, meglátod mennyire másként írsz majd azoknak, akiket megismertél :)))))))
Tali rulez :)))))))))
Nem áll szándékomban... de most, hogy így kedvesen felhívtad a figyelmemet, pláne...
Egyébként elég új vagyok itt, még nem ismer itt senki, úgyhogy a "tali" eszembe sem jutott. Más kérdés, hogy csak ellógni tudnék itthonról, de adott esetben ez sem lenne akadály...
A legszorosabb baráti körünkben (tehát eléggé belelátunk az életükbe) van egy pár, gyerekkoruktól kezdve egymással voltak elfoglalva, mindkettőnek a másik volt az első, és össze is házasodtak.
A dolog sokáig jól is működött, de ma már....... Kölcsönös félredugások, tartós szeretők, pokol, idegroncs gyerekek, barátok menekülése előlük stb. stb.
Nem hiszek én ebben.......
Az ember már csak indivídum, olyan nincs, hogy 1szer ne jusson eszébe, hogy mit hagyott ki.....
Opiumpapa,
és te visszafogadod a lányt, ha már "gyűjtött egy kis tapasztalatot"? Gondolod, hogy fel tudod dolgozni? Lázad nincs, barátom?
Calliopemindentudásanyja, Te itt érintett vagy????????? Na gyere csak, majd én beszélek (is) a fejeddel :))))))
KisPocak,
ugyan ne vessz má' meg! Jössz a talira? :)))
Yv,
én is Misi vagyok ám! Ojjan nincs, hogy 1 értelmes lány ne tuggyon egy Misivel zöldágra vergődni :)))
Szóval bízni kell abban, hogy úgyis megtalálod majd a boldogságodat annak az oldalán, akivel kell?
Ezt a tanulsagot igy nem mernem levonni, meg akkor sem, ha eppen az en tortenetem latszik ezt bizonyitani. Miutan elso felesegem elhagyott, teljesen le voltam benulva, es ugy ereztem hogy soha egyetlen hosszutavu emberi kapcsolatot nem fogok tudni kiepiteni. Azzal "erveltem" magamnak, hogy nem leszek kepes bizni senkiben onnan, hogy "szervusz, Gabor vagyok" es felepiteni egy kapcsolatot, ha AZ a kapcsolat el tudott igy rohadni. Es nem is lettem volna kepes. Az, hogy belefutottam az egyetlen olyan emberbe a vilagon, aki nonemu volt, nagyon jol ismertem a multbol, tiszteltem es szerettem, es eppen akkor o is egy olyan stadiumban volt az eleteben hogy keszen allt egy uj kapcsolatra, a lotto otossel egyenlo mazli volt. Erre szamitani nem lehet.
---------------------------------------
Egyebkent van ennek az eremnek egy masik oldala is. Megkerdezted mar magad valaha, hogy hogy lehet az, hogy a legtobb ember a vilagon, tole 1-10 km-es tavolsagon belul talalja meg az IGAZI-t? Aki vagy ott el, vagy ott dolgozik, vagy ott tanul? Mi annak a valoszinusege, hogy az IGAZI ott van a kozelben? Valasz:majdnem a nullaval egyenlo. Tehat mi is tortenik itt? Az "igazi" koncepcioja egy nagy onamitas. A nemi erettseg elerese utan mindenki elkezd pasztazni, talal egyet, talal kettot, es hopp.....egyszercsak megjelenik az "igazi". Pedig az IGAZI igazi, minden valoszinuseggel a Fold masik oldalan el es kinaiul beszel. Eh...ne torodj ezzel, csak kotekszem (:-).
Újra együtt ebben a közös csónakban...:-))
Talán emlékszel, engem is gyötörtek nemrég ilyen gondolatok.
Egyébként a környezetemben volt egy ilyen pár (legalább 7 éve voltak együtt), aztán összeköltöztek, hogy egy év múlva esküvő, de fél év múlva szakítottak :-((
Egy másik ismerős pár pedig arra jutott, hogy mindketten hagyják a másikat egy kicsit szabadon kószálni...
Nálunk pedig a nagy tapasztalatlanság és kíváncsiság csak nekem okoz gondot, a párom a nyugisabb típus, ahogy valaki lentebb fogalmazta.
Én viszont megveszek már egy kis kalandért, szenvedélyért, flörtért, valami másért.
Ez még nem zárja azt ki, hogy lesz egy jó házasságunk, de azt hiszem később meg fogom bánni, ha mindent csak Vele...
Legyek hazug és önző (= a tudta nélkül legyek kíváncsi), és így egyszer boldog (bár ez elég rosszul hangzott így), vagy kössek nagy kompromisszumot, azaz legyek megalkuvó ? Egyik sem jó megoldás, de ha otthagyom az sem jó.
Szóval lehet, hogy van ilyen, de szerintem a fehér holló esete...
Üdvözöl: az Együttérző Kispocak
Ui: Ha már most kíváncsi vagy, ez tuti nem fog elmúlni, ez tapasztalat. Amíg nem kötöd le magad, és nem költöztök össze, ezt ki tudod használni, bár tudom, hogy ezt (még) nem akarod.
Én egy némileg hasonló felmérésről hallottam, amelynek a keretében azt vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja a házasság élettartamát az, ha előtte régóta ismerte egymást a vőlegény és a menyasszony. Az a - számomra legalábbis - meglepő és kicsit elszomorító eredmény jött ki, hogy az egymást régebben (évek óta) ismerő párok házassága szignifikánsan rövidebb ideig tart, mint a többieké. Ez persze olyan értelemben logikus, hogy hamarabb megunják egymást.
Egyébként én is ismerek egy ilyen párt, már a gimnáziumban is együtt jártak, ennek tíz éve, azóta összeházasodtak, két gyerek, és ránézésre minden rendben. Szerintem könnyen lehet, hogy mindkettőjük életében a másik volt az első. Egyébként hasonló történet a nagyszüleimé is, bár akkoriban nemigen volt válás, és nem tudom megítélni, mennyire volt jó a kb. 40 évig tartó házasságuk.
Én most készülök férjhez menni. A párommal már majdnem 3 éve vagyunk együtt. Nekem ő az első igazi és nagyon szeretem. Annyira, hogy nem vágyok arra, hogy mást is kipróbáljak. Különben meg ha az ember igazán szeret valakit, akkor neki ő az igazi. Azt csak akkor tudja meg, hogy nem ő volt az, ha már nem szeretik egymást. Ez pedig sokszor a házasságban derül ki.
Szerintem a válások száma nem több azoknál a pároknál, akik tapasztalatlanabbul házasodtak, mint azoknál akik tapasztaltan.
Tud erről valaki valamilyen statisztikát?
En ismerek egy ilyen parot! 9evig voltak egyutt aztan osszehazasodtak es most lett gyerek.
Szerintem egy-egy hagyomanyorzobb kisebb faluban ez igen gyakori (neprajzos leirasok szerint), sot van akit szuletese pillanataban kineznek valakinek (Nagy Olga irta Szekrol es kornyekerol), napersze ez tavol all a szerelemtol, de kapcsolat es hazassag...
Az egyik barátom a középiskolában jött össze azzal a hölggyel, aki a felesége lett. Most 31 évesek, van 2 gyerekük, és tudtommal jól megvannak. Eszük ágában sincs elválni. Legalábbis azt hiszem, és remélem, ezután sem jut az eszükbe.
Dulifuli
Nekem van egy ismerősöm, aki már gyerekkora óta sülve-főve együtt volt a mostani férjével. Így tehát ő is volt az első kapcsolata. A házasság előtt egy évvel szerelmes lett másba, de az a szerelem nem vezetett sehová, így férjez ment a jelenlegihez. Azután rá egy évre szerelmes lett egy nála fiatalabb fiúba, és tudja, hogy nem szabad vele huzamos kapcsolatot folytatni, mert az mindenkinek fájna. Marad tehát, és a férj nem tud semmiről, mert nem akarja megbántani, ragaszkodik hozzá. Szerintem mindenképpen meg kell ismerni másokat a házasság előtt.
A gimnaziumi osztalyom statisztikaja:
40 ember, 28-12-es megoszlas a fiuk javara.
Ma 3 1/2 hazassag (kb husz ev utan).
Megjegyzesek:
1./ Az 1/2 az azert van ,mert a lany nem a C, hanem a B osztalyba jart.
2./ a 3-bol egy kapcsolat az egyetemi evek alatt kezdodott csak el.
schgy
Kérdésem, ismertek olyan házaspárokat, akik nagyon fiatalon szerettek egymásba, aztán idővel összeházasodtak, és boldogan élnek hosszú ideje?
Hmmmm.....nem egeszen ahogy kerdezed, de talan idetartozik az en tortenetem. Masodik hazassagomat taposom, de mindketto erdekes korulmenyek kozott szuletett.
Katival 15 eves koromban ismerkedtem meg, de csak nagyon jo, tenyleg nagyon jo baratok lettunk. Kesobb o probalkozott egy kicsit, de en kozben beleszerettem Eva-ba (akkor 16 volt), aki viszont 3 evvel kesobb kivandorolt csaladjaval Ausztraliaba. Megigertuk egymasnak, hogy "megvarjuk" egymast, es amelyikunk tud, megprobalja a masikat megtalalni. 4 evvel kesobb, orvosegyetem befelyezese utan, en probaltam ot megtalalni. Eljottem Magyarorszagrol (csak azert), es Eva eljott Ausztraliabol, mindketten USA-ba. Ott osszehazasodtunk, 15 evet eltunk, enszerintem boldogan, es nem azert ment tonkre a dolog mert fiatalon kezdtuk, de tonkrement, ket gyerekkel. Eva hagyott ott engem, hosszu es komplikalt tortenet, meg ma is egyedul van. En banatomban hazalatogattam MO-ra es osszefutottam Katival, akit valami 20 evig nem lattam. Fellobbant a dolog, Kati otthagyott csapot, papot, elozo ferjet, ugyvedi allast, sok penzt es kijott hozzam USA-ba. Tizedik eve elunk egyutt, boldogan.
Én azért valahol nem értem azokat az embereket, akiknek első kapcsolatból lett házasság és boldogan élnek. Honnan tudják, hogy a lehető legjobbat fogták ki, ha nem is próbáltak ki mást?
Akiket itt boldog házasként leírtatok, annak mind a korán megismert majd elvett párja volt az első kapcsolata?
Mert nemcsak a fiatalságon, hanem a "tapasztalatlanságon" is van hangsúly a kérdésemben.
Callipe kedves, egy régi osztálytársam szülei alig 18 éves korukban házasodtak össze, és a 18 évvel később is boldogok és nagyon szerelmesek voltak egymásba... :)
Én is erre gondoltam, hogy a két fél egyszerűen túl sokat változik, ha nagyon fiatalon kerültek össze, és egy nap arra ébrednek, hogy szinte semmi közük egymáshoz.
Viszont ezt nézhetjük úgy is, hogyha nagyon fiatalon elkötelezték magukat a másik mellett, akkor az elkövetkező években már jól összecsiszolódtak, így nagyon is harmonikus házasságban élhetnek.
A gyakorlat melyikre mutat több példát?!
Tobb ilyen part ismerek, elsosorban tisztelt oseimet, akik (asszem) 31 eve elnek egyutt, es harom gyerekuk van, engem is beleertve. Oseim szeles barati tarsasaggal rendelkeznek, amelyben 3-4 ilyen par is van, ezek kozt egyik anyai nagybatyam es neje, akik szinten 31 eve elnek egyutt, ket gyerekuk es nemregota 1 unokajuk van (egyutt eskudtek szuleimmel).
Egyszoval: lehetseges fiatalkori szerelembol sikeres hazassag!!!
Noveremek 11 eve (17 eves koruktol) vannak egyutt. Tavaly hazasodtak, de nem azert, mert nem volt mit mondaniuk egymasnak, hanem mert szeretik egymast es egymassal akarjak leelni az eletuket. Most varjak a babat!
Én is ismerek ilyen párt, gimi 3. osztályától kezdve együtt vannak, és nagyon boldogok, most született gyerekük és nagyon örülnekl neki.
Nekem is volt hasonló (nem azonos) élményem, gimi első osztályától együtt voltam a lánnyal és most vége lett a dolognak. Ma érettségizik. Én egy kicsit idősebb vagyok. Szerintem jobb igy, mert nekem Őelőtte voltak már tapasztalataim más hölgyekkel, most meg Ő tud szerezni tapasztalatokat más pasikkal és kicsit szélesebb látókörrel tudunk belemenni egy esetleg házassághoz vezető kapcsolatba. De ha együtt maradunk, nem hiszem, hogy egy hivatalossá tett kapcsolat hosszú életű lett volna.
Ismerek:) Illetwe.. Szówal éwfolyamtársaim woltak általánosban. És a lány Keresztanyámékkal szemben lakik. Wagyis már egy éwe a fiú is. Akkor wolt az esküwő. Szówal tudom, hog Ők egy pár, már hosszú ideje, de annyira nem ismerem Őket, hogy meg tudjam ítélni, hogy hogyan élnek.
Én sajnáltam wolna az első fiúhoz kötni az életem. Neki azóta már felesége, gyereke wan, és a hawerok néha húznak, hogy én lehetnék a lány helyében. De ha néha beszélégetünk, észreweszem, hogy Misi is és én is annyira nagyot wáltoztunk, hogy alig értjük meg egymást.
