Volt olyan összehasonlítás is, mint pl. a 2001 Űrodüsszeia versus Solaris (A.C.Clarke vs. S.Lem), mikor is megállapítást nyert, hogy a scifi amerikai vagy nyugati vonala inkább technikai, a keleti pedig inkább filozófiai hangvételű.
Múltkoriban valaki Dredd bíróhoz hasonlított, amikor leírtam a véleményemet pár sci-fi szerzőről. Most már tudom, ki az. Így utólag is köszi.
Most lehet, hogy nagy baromságot írok, de:
Azért pl. a Kék sziget-ben meg egy csomó másik keleti blokkból származó sci-fiben legalább volt jövő. Voltak értelmes dolgok. Amik most eszembe jutnak ilyen amerikai jövőképek, eléggé elkeserítőek. Persze a Dredd bíró egy szar, de ennél jobb könyvekre is valamennyire igaz ez.
Emlékeztek, egyik galaktikában volt egy páros novella, az első találkozásról. A keletit Jefremov írta, a nyugatit nem tudom. A keletinek volt egy olyan momentuma, hogy az idegen világból jövők légköre elég sok fluort tartalmazott, így nem lehetett közvetlen kapcsolat. A nyugatiban rögtön szét akarták egymás agyát lőni. Persze nem ez lett, de a félelem, bizonytalanság járta át az egészet.
Bár hosszan kerestem, de nincs meg már nekem a Kék sziget. Így most érdemben
nem tudok neked válaszolni, de ha újra megszerzem, visszatérek az ügyre.
Lehet, hogy kicsit elsiettem a véleményt, mivel legalább 20 évvel ezelőtt olvastam a könyvet.
Megkértelek, hogy bizonyítsad be a "Kék szigetről" azt az állításodat, hogy sztálinista. Erre kijelented, hogy: "egy teljesen elzárkózó, idegengyűlölő társadalmat mutat be" Ezek szerint ez a sztálinizmus kvintesszenciája? Ebben azért kételkedem. De ha el is fogadnánk ezt, ez a második állításod éppoly légből kapottnak tűnik, mint az első. Jó lenne, ha érveket hoznál fel, s nem próbálnál kibújni ez alól a rossz emlékezetedre hivatkozva!
Amúgy elég eredeti LeGuin műve hiszen a kapitalista országok írói általában nem tudnak
más működő társadalmi modellt elképzelni mint a sajátjukat, esetleg a történelmi múltból
merítenek. Pedig eléggé nagy fantáziátlanságra utal, ha 30.000 év eltelte után is csak
egy antidemokratikus császári világkapitalizmust tudunk elképzelni, mint pl. Asimov
Alapítványában. Nem véletlen, hogy soha nem jutott el a II. Birodalom megalósulásáig.
A volt szocialista országok írói annak idején csak a megvalósult kommunizusról
és esetleg a halódó kapitalizmusról írtak. De még ezzel a megvalósult kommunizmussal
is csínján bántak, hiszen a marxista elmélet az eljövendő kommunizus gyakorlatáról szinte
semmit sem mond, s nem akartak ideológiai elhajlásba esni.
Sajnos elég régen olvastam, de egy teljesen elzárkózó, idegengyűlölő társadalmat mutat be.
A modern utópia műfajában Ursula K. Leguin: Dispossessed (Kisemmizettek) című művét
olvastam nemrég, ez egy nagyon realisztikus anarchista utópia, ami a szegény anarchista
társadalmat veti össze a gazdag kapitalistával. Ja az államszocialista modell is megjelenik
benne, de az nem lényeges.
Ilyen szempontból a scifivel rokon számos kalandregény, ahol a hősök megváltozott
körülmények közé kerülve helytállnak vagy nem. Verne Rejtelmes szigete vagy a Legyek ura
is ebbe a kategóriába tartozik.
Más: többen nosztalgiával emlegetik a 70-es, 80-as évek Kozmosz könyveit és a régi Galaktikát. Természetesen a nyugaton megjelenő scifi 99 %-a akkor is szemét volt,
csak szerkesztő a hatalmas anyagból válogatva a legjobb anyagot találta meg. Bár
a szocialista cenzúra természetesen érvényesült. Az állati farmot vagy az 1984-et
csak becsempészni lehetett Magyarországra.
Sajnos tudomásul kell venni, hogy a scifi nem magas irodalom, hanem a lektür (popirodalom)
egy formája, s ritkák az irodalmilag értékes művek.
Biztos, hogy nem a teljes tudományos megalapozottság a fontos. A jövő technikáját
különben is nehéz előre látni, hiszen még a hetvenes évek elején sem gondolta senki,
hogy a személyi számítógép így megváltoztatja a világunkat.
Az emberek a saját koruk tudományos-technikai vívmányait teljesen természetesnek
veszik, használják őket, s nem foglalkoznak a működési elvvel. Nekem szimpatikus pl.
Asimov hozzáállása, aki fantasztikus, a tudomány mai állása szerint lehetetlen
technikai találmányokat vezet be (pl. csillagközi ugrás - fénysebességet meghaladó
sebességgel, időutazás, pozitronagyú robot), de utána az így kialakuló világot realista
eszközökkel írja le. Az irodalomnak nem tudományos felfedezések, ismeretek bemutatása
a célja.
"Aki nagyon tudományoskodva akar sci-fit írni, ott úgyis benne maradnak hibák, amik bosszantóak lesznek. Erre volt példa az a Sagan, vagy ki, aki engem határozottan zavart. "
Ezzel jól melléfogtál. Carl Sagan lehet, hogy szar sci-fi író, én nem olvastam egy sci-fijét se, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy tudományos téren marhaságokat írna. Az egyik legtekintélyesebb amerikai csillagász, NASA projektek vezetője, a SETI-hez is van valami köze és nem utolsósorban jó tudományos ismeretterjesztő. Gyermekkorom soha el nem felejthető élménye a Kozmosz címen sugárzott ismeretterjesztő sorozata.
Emberek!
Értem ezt minden sci-fi rajongóra!
Nem valami nagy html dobás, de azért létezik.
Megnyílt a saját weblapom rajta magyarország első univerzális sci-fi fórumával.
Lehet olvasgatni, a www.nexus.hu/turdav címen.
Üzenetet felírni a parnasz@elnder.hu címen lehet, a tárgyhoz kéretik Sci-fit írni. (Csak ennyit.)
Aki küld szintén erre a címre egy mailt subscribe tárgyal, annak (ha van mit) naponta kiküldöm az anyagot.
Idôközben végigolvastam a 3001-et. Nekem nagyon tetszett, valami ilyesmire vágytam. (Az a vírusos izé talán kimaradhatott volna, de mindegy.)
A könyv végén beharangoznak egy új kötetet magyar írók novelláiból, aminek a végén egy, a magyar SF mai helyzetérôl szóló tanulmány van (lesz). Látta már valaki?
Na, hogy sikerült?? Trethon meglehetősen régi róka, gondolom, ő pl. tudna/ott volna mesélni Kuczkáról... <-- ezt csak azé' írom ide, mert korábban - elhunyta örvén - szó volt róla és a magyar SF-ben betöltött szerepéről.
üdv,
Ghanima
Ma (azaz 11-én) este 6-kor és egy hét múlva is a Parallaxis online sci-fi rádióban (http://www.c3.hu/para/parallaxis/) a sci-fi irodalom lesz a téma. Vendég Trethon Judit + jómagam.
Sokan, akik a sci-fit nem tartják irodalomnak, általában csak az olyan "csodálatos" alkotásokat ismerik, (vagy ezekkel azonosítják) melyben nyáladzó szörnyek (esetleg több végtaggal is rendelkeznek) felfalják, legyőzik, rabszolgaságra vetik a földlakókat, (a sorrend változhat) de jön a hős, és...a többi tudjuk.
Ilyen művek alapján könnyedén lehet ponyvának, vacaknak, stb. nevezni a sci-fit, de az értékes alkotások (és íróik) pl.Lem, Clarke, Asimov, stb. a világ legtöbb részén nem csak közönségsikernek - ami ugye nem jelent automatikusan színvonalat is - hanem szakmai elismeréseknek is örvendenek.
Az előbb említett urak (és társaik) több tucat jelentős irodalmi díj, kitüntetés, stb. birtokosai.
Hát, szerintem meg rosszabb... A 3001 sztorija lapos, rövid, alig érdekes. A könyv vége el van kapkodva, nincs rendesen befejezve. Még a Clarkera mostanában jellemző technokratizmus sem jön át rendesen... Szóval, csalódás volt, na! Pedig egyébként imádom Clarkot.
Nagyon is örülök, hogy elragadtattad magad, mivel a leírtakról nem tudtam. Ezek alapján viszont sajnálatos tévhit, illetve a valóban mögötte állókkal szemben erôs igazságtalanság lenne a magyarországi scifi aranykorát kizárólag Kuczkának tulajdonítani.
Azt viszont mindenképpen nagyon sajnálom, hogy ez a virágkornak nevezhetô ciklus elsôsorban a múltat jelzi.
Mostan akkor mondjak mégis rosszakat??? :-))
Aránylag közeli ösmereteim szerint csak azért nyergelt át az SF-re, mert azzal a hatvanas évek elején, közepén senki nem foglalkozott érdemben, és neki "dicsőséges" 50-es évekbeli irodalmi munkássága után nem maradt máshol helye. Ld. az idevonatkozó előzetes sírverset, amelyet akkoriban sokakra megírtak, az ő esetében így hangzott: "Itt nyugszik a Kuczka Péter/sírja hossza három méter/ tisztessége milliméter." Hasonlóképp dolgozott, "hozott anyagból", szerkesztőként is, a volt Mórásokat és Galaktikásokat kell kérdezni. Ügyesen helyezkedett. Gyönyörűséges vörös farkakat tudott írni a könyvek végére, amiről persze azt is lehet mondani, hogy csak annak érdekében írta, hogy ki lehessen adni őket... Ha bárki azt látja, hogy: angolból fordította K.P., akkor nyugodtan ne higyje el: egy azóta elnevesült irodalmár fordított neki, még egyetemistaként. Heinleinről azt állította, hogy "héja", azért amíg él (mármint H.), addig nem jelentet meg tőle semmit.
Egyébként az ős-SF Klubban csak az a mondás járta K-ról, hogy: A Kuczka el van vetve...
Elnézést, hogy mégis elragadtattam magamat, azt hiszem az sem lenne érdektelen, hogy mikor (és mely érdemekért...) is kapta azt a Kossuth díjat, amit most olyan szépen beleírtak a nekrológjába.
Pirx kedves, a Galaktika tényleg jó volt, amiket itt felsoroltam, talán inkább arra alkalmasak, hogy több oldalról nézhessük egyik létrehozóját.
üdv,
Ghanima
Az az igazság, hogy sok mindent lehetne mondani szegény Kuczkáról, de biztos szemű, jó ízlésű szerkesztő volt, a Galaktika és a Kozmosz Fantasztikus Könyvek és még a régebbi válogatásai is toronymagasan a mai átlag felett állnak.
