Pont múltkor beszéltünk róla, hogy milyen ritka manapság a négyszögletes szerkezet. A Lange meghallotta a panaszt és elszégyellte magát. Bár azt hiszem, hogy ez nem Farasute árú darab lett ;)
mondjuk nem tudom, hogy vennék e ilyen órát. Nagyon tetszenek, de van 2db kb karóra méretű asztali változatom (a méret miatt gondolom ugyanaz a werk, mint a karórában), és mindkettőnek viszonylag gyorsan megmakkant a szerkezete. Szerencsére repi ajándékba kaptam őket, így nem nagy érvágás, csak sajnálom, hogy nem mennek.
Ez nem teljesen ugyanaz a modell. Az Ebayos órán valóban az van a hátlapon, hogy csak a hátlap acél, a másikon viszont teljesen acél tokra utal a hátlap - és nem is teljesen úgy néz ki a tok, nem csak a felületkezelés, de a hátlap illeszkedése is más.
Valószínűleg az egyik tényleg acél, a másik meg krómozott réz.
Igazándiból ez is "kicsit összetettebb" kérdés, mert egyfelől a kézi húzás vitán felül némi (de tényleg nem óriási, nem kell túllihegni) plusz igénybevételt jelent - másfelől viszont még ez is csak a konkrét szerkezet ismeretében értelmezhető.
Több olyan konstrukció van (kapásból több régebbi, még saját Omega automata, de több orosz werk is), ahol a rugóházon dupla kilincskerék van, és ha ha kézzel húzzuk, az automatika áttétele teljesen lekapcsolódik, gyakorlatilag tisztán kézi húzós üzemmódban vagyunk. No itt például semmiféle többlet-igénybevételt sem jelent a kézi húzogatás. Vannak olyan alakzáró kilincses megoldások, ahol viszont elég rendesen "megtáncoltatjuk" kézi húzásnál a kilincsművet az automatikában - ám jellemzően problémát ez is csak akkor tud okozni, ha a szerkezet elhanyagolt, már kenetlenül, kicsit szorulósan jár a rendszer (persze sok ilyen elhanyagolt óra van, az is tény).
Nagy általánosságban és jól karban tartott óra esetében nem is kell a témával foglalkozni, használni kell az órát oszt jónapot, és, ha kézzel is ráhúzunk időnként - hát egészségünkre, nem lesz belőle semmi gond.
Én már olvastam sokfelé (külföldi fórumokon is) azt, amit alul írsz, hogy kerülni kell a kézi húzást, meg azt is, amit APT ír, hogy mindegy, túl van lihegve a dolog.
Én mondjuk igyekszem nem húzni kézzel, de az én automatáimnak nem is fáj ha a koronát nem piszkálom.
Amúgy azért vadul nem kell rázogatni, ha a szíjánál megfogom, és finoman körkörösen mozgatom úgy, mint ahogy egy talpas pohárban az italt kevered, akkor gyönyörűen felhúzza, nem kell hozzá 3kHz-en rázni az egészet :)
Én is ezt gondolkodom az automata órák "kézi" beindításáról. Jelzem korábban több szakmai forrás inkább azt javasolta, hogy tartós használat elmaradása esetén érdemesebb 20-30-vagy akár 40 húzást tenni a koronán keresztül, mint vadul rázogatni az órát. Chrono esetén, meg nem árt néha a kronográf funkciót elindítani a megfelelő kenés fenntartása érdekében.
Tényszerű, hogy kézi felhúzásnál a kilincsrendszert "meghajtjuk", de azért ez normál esetben semmiféle károsodást sem szabad, hogy okozzon. Fokozott az igénybevétel ugyan - de az a kilincs amúgy is a rotor minden egyes ide-oda lengésénél old és zár.
Nagyon eltérő megoldások vannak ugyanakkor, és van olyan, ahol a kilincsrendszer ilyen "túráztatása" tényleg hamarabb fellépő kopáshoz vezethet ("pillanatok alatt" persze akkor sem fog történni semmi), de vannak olyanok is, amik élettartamára ez nem lesz érdemi hatással. Például a golyós alakzáró kilincsek felhúzáskor teljesen simán nyitva maradnak és ellenállás, a kilincs-golyók/görgők fizikális érintése (tehát koptatása) nélkül elforognak.
Induljunk ki abból, hogy ha tényleg ennyire veszélyes lenne a kézi felhúzás alkalmazása az automata szerkezeteknél - akkor be sem építették volna a lehetőséget... Holott, ahol ez elmaradt, ott is kizárólag spórolásból maradt el.
Hozzátenném azt is, hogy sokszor még kényszer is a manuális beavatkozás - mert az alkalmazott automaták hatásfoka nagyon eltérő. A Seiko CAM-villás automatái például híresen jól húznak (ezért is merték megtenni, hogy az olcsóbb 5-ösökben nincs kézi felhúzás, de itt is csak spórolásból). De fürgén és jól húz a 7750 egy irányba működő nagy rotorja is, a Rolex megoldása közepes (általában teljesen rendben van, keveset mozgó embernél már előfordulhat, hogy nem húzódik fel jól), és például a nagyon elterjedt ETA 2892 és 2824 meglehetősen lusta felhúzású, még átlagos életmódú felhasználó mellett is előfordulhat (pláne, ha nem a domináns kezének csuklóján hordja), hogy este illik legalább kicsit ráhúzni kézzel, mielőtt leteszi - hogy reggel is még járjon...
Szeretném kikérni véleményed az alábbi információval kapcsolatban. A szöveget magyarországi órásmester társadalom egyik kiemelkedő alakja tette. Számomra jelen kijelentése ambivalens, mert közel 30 éves hobbista órabarát múltul e gondolatok szerint rossz technikát alkalmaztam az automata órák "üzembehelyezésére".
Válaszod előre is köszönöm.
"sose húzzuk koronáról az automata órákat! Olyankor sokkal gyorsabban forognak a kuplungkerekek az automatikaban, mint normal mozgas során. Plusz a más irányú erők miatt a egyes szerkezetek esetében még a csapagylemez is rommá kopik. Raadasul baromi gyorsan.Szoval a legjobb picit razogatni, vagy par percig csuklora tenni, majd utana beallitani az idot.Es igen, nagyon jot tesz a "pihenes", nem járás az órának. Ne hosszu honapokig, de hetekre tokeletes a nyugalom neki."
The S. Epson caliber YN55A is essentially an unbranded version of the Orient caliber F6722. It is a self-winding automatic movement with 22 jewels, also featuring hacking and hand-winding functionality.
Sosem próbálgattam ezeket egymásba, de simán lehetséges, hiszen egy közös cégcsoporthoz tartoznak, és elég sok olyan speciális alakú költségesebb felszerszámozású alkatrészt használnak ezekben a konstrukciókban (automatika villája például - de akkor az már adja a hozzá tartozó kilincskereket is), ahol teljesen ésszerű lehet egységesíteni. És több Orient és Seiko werk, ha nyilvánvalóan nem is azonosak, feltűnően hasonlók, teljesen azonos felépítésűek, stb...
Már a régi svájci szerkezetgyártás is gyakran élt azzal, hogy voltaképpen teljesen ugyanazt a szerkezetet egészen más elrendezésű-kialakítású hidakkal is gyártották. A Doxa jellegzetes hídelrendezése alatt is rendre ugyanaz az FHF szerkezet lapult - ami amúgy még háromnegyedes híddal "System Glashüttének" is el lett sütve, ahol sem a hidak, sem az alaplemez nem volt csereszabatos - de a járat összes kereke igen.
Automatában? Mert quartznál olvastam, hogy az Orient használ Seiko eredetű cuccot, de mechanikus óráknál mindig ki szokták emelni, hogy nem nagyon csereberélhetőek az alkatrészek.
Én csak NH szerkezetet láttam bennük, de akkor ezek szerint van Orient is. Az Orient (a Seikoval ellentétben) sokáig kitartott amellett, hogy csak saját maga használta a szerkezeteit, most találtam egy 2020-as posztot, ahol azt írják, hogy ez a közelmúltban megváltozott, szóval úgy tűnik ez egy viszonylag friss dolog náluk https://orientplace.blogspot.com/2020/02/use-of-orient-movements-by-other-brands.html?m=1
Amúgy, ahogy APT mondja, a Seiko es az Orient azonos tulajdonban van, de nem lettek összevonva, az Orient nagyon széleskörű autonómiát élvez, saját szerkezetek, gyártás, fejlesztés.
Alapjában véve sok apróságot veszek én is, inkább a használt meg a drága holmiktól dolgoktól ódzkodom.
es igen, a vevő védelem tényleg egyre jobb. Bár azt mondják, hogy pont ezért sokszor az eladó oldalt húzzák le (nem tudom mennyire megy még az “empty box” csalás pl.)
Az ár amúgy tényleg egyértemű indikátor tud lenni. Nagy csodák nincsenek. És nem csak nevetséges 40-50k-100k-ért Omegát, Rolexet aárra gondolok, de ezejez többszörös áron sem fogja eredetiben megkapni, hiába gondolja, hogy 1000€ már sok pénz.. (ahogy nézem, a nem túl keresett női Rolexek között találni olyat amik mondjuk 1 millió alatt kaphatóak, mégis van mindig olyan, aki azt hiszi, hogy mivel 1 millió már sok pénz, így azért már kap valami értéket, mondjuk egy pár éves OP-t ilyen áron, hiszen csak a doboza hiányzik, de úgysem azt akarja hordani).
Az Orient 2009-ben került 100%-ban a Seiko Epson Corporation tulajdonába - ami viszont nem azonos a Seiko Watch Corporationnal, bár mind a Seiko Grouphoz tartoznak.
Van közük egymáshoz, nem is kevés - de ugyanakkor még annyi sincs, mint mondjuk a Swatch Group márkáinak. Vagy, ha mégis, akkor kb: mint a Swatch Groupon belül a Blancpainnak meg a Breguetnek - valamiféle kooperáció biztosan van azok között is a háttérben, ha más nem, csoporton belül szervezik meg a beszállítókat, bizonyos alapdolgok gyártását-beszerzését - de azért alapvetően ezek tényleg egymástól független és saját termékeket gyártó cégek, amelyek voltaképpen egymásnak is piaci versenytársai.
A vintage vonalon nyilván összetettebb a kérdés - ugyanakkor egészen jók most már ezeknek a portáloknak a vevővédelmi-fizetési konstrukcióik. Én szerszámokkal, apróságokkal kis túlzással napi szintű vevő vagyok most már a netes portálokon (Ali, Bangood, Ebay, de még Temu is), és hébe-hóba, de elő is fordul, hogy nem azt kapom, amit rendeltem, vagy nem jót. A legtöbb esetben némi reklamáció után vissza szokták fizetni a pénzt. Lám, neked is visszafizették.
Nem kell olyan nagyon félni ezektől - pláne, hogy egyre inkább ezekre a platformokra terelődik minden, és máshol-máshogy nem is tudsz már sokszor hozzájutni bizonyos dolgokhoz.
