Szóval nem gondolom. Ha már új evangélium, akkor az utolsó helyek egyike lehetne nálam az SW sorozat. A jó és a rossza harca szinte MINDEN scifiben valahogy fellelhető. Ráadásul az SW soxor logikátlan és erőltetett (nem mintha a Biblia nem lenne az).
Még az Alapítvány-sagat sem tenném meg evangéliumnak, pedig abban aztán van társadalomtudománytól kezdve a futurológiáig szinte minden.
Sziasztok!
nem szeretnék nagyon offtopic lenni, mert az Alapítvány és az SW összehasonlításába érdemben még nem tudok beleszólni, de eszembe jutott valami érdekes, gondoltam megosztom veletek.
Nos: néhány évtized múlva ha mind a kilenc rész elkészült, így egészben - és tisztán erkölcsi/etikai alapon nem éreztek némi összefüggést a Biblia egyes részei és az SW között? (lásd jó és rossz, üzenet az embereknek az Erőtől/Istentől) hogy ne menjek túl messzire: Lucas és a későbbi részek rendezői mintegy "apostolok" működhetnek a XXI. sz-i összekuszálódott világban. Tehát a kérdésem: 9 részes SW lehet-e egyfajta legújabb evangelium? bocs, ha túl vad az idea, de szeretném ha válaszolnátok.
és elnézést mégegyszer az offtopicért.
csak nem süllyed el :)
szóval a napokban láttam a SW 1-et. Mintha némi hasonlóságot véltem volna felfedezni a Dűne és SW 1 között. Gondolok itt arra a részre, amikor a robothadsereg megindul a Naboon Jar-Jar-ek serege fele, es átmennek az energiahálón. Olyan ez, mint a Dűnében a testpajzs. A nagyerejű, gyors szúrások - és talán a lövések sem - nem mennek át rajta, de a lassú mozdulattal kivitelezett döfések igen, mint ahogy a SW 1-ben a lézerágyúk sem tudták áttörni a pajzsot, de a robotok -amik megfelelnének a lassú döfésnek - igen. Lehet hogy kicsit erőltetett, de nekem ez ugrott be erről a jelentről.
Most olvastam az Atom honlapon a Star Wars forgatokonyvenek 7-os valtozatat.
Habn Solo avval dicseri az urhajojat, hogy volt mar vele a Terminuson is. Na erre mit leptek?
Na mielott meghal a topic, szeretnem ha mondanatok ilyen koppintasgyanus dolgokat. Hogy elol jarjak a jo peldaval, aki ismeri a Star Trek vilagat, az tudja, hogy Data pozitronaggyal rendelkezik, vagy legalabbis valami hasonloval. Tudomasom szerint ez szandekos, Roddenberry igy akart tisztelegni Asimov elott.
Uff, gondoltam hozzaszolok az Alapitvany vs Dune vitahoz. Szerintem mind a ketto egyarant jo konyv, csak hat ugye Asimov meg Herbert mas stilusban ir, es kinek ez fekszik jobban, kinek az. Egyebkent, csak hogy pontositsak: En konkretan az elso reszere gondolok a Dunenek, a Feyd-Rautha-val tortent parbajig bezarolag, a tobbit meg nem olvastam, bat allitolag nem is olyan jok, mint az elso (retesteszta?)
A Sith:
1, Darth Maul, a duplakardos ordog, Zabrak nep
2, Darth Sidious, a csuklyas
VS
Pozitiv, normalis, atlagosak:
Koztarsasag (ebbol Palpatine szenator kilóg, o lesz a csaszar (???))
+
Pozitivok, az ero birtokosai:
Jedi szovetseg:
12 tanacstag:
1, Yoda, zold bolcs
2, Mace Windu ( Samuel L.J. ), Windu a kapcsolattartó a legfelsőbb kancellárral Valorum-mal
3, Yarael Poof: a Quermian faj tagja a két aggyal rendelkező Poof aki mestere a Jedi agytrükköknek
4, Sasee Tiin: a Iktotchon bolygóról, Sasee Tiin a telepátia mestere és nagyon jó pilóta
5, Ki-Adi-Mundi: a kúpfejü Ki-Adi-Mundi Cerea világáról való.Ő nemrég került a Tanácsba és még nem választotta ki a Padawan tanítványát
6, Even Piell: a parányi termetü Jedi mester terroristák elleni harcban szerzett sebhelyeket.
7, Eeth Koth: Darth Maul Zabrak nevü fajtájának egy másik tagja, ez a Jedi Iridonia bolygójáról származik és mentális és fizikai fegyelméről híres.
8, Oppo Rancisis: egykoron a Thisspias bolygó uralkodója, Rancisis, lemondott trónjáról hogy Jedi lehessen.
9, Depa Billaba:a Chalacta bolygójáról származik
10, Adi Gallia: helybéli, a Köztársaság fővárosából Coruscant-ról, Adi diplomatának született és nélkülözhetetlen Valorum kancellár számára.
11, Plo Koon: a cybor Jedinek híresztelt Kel Dor a Dorin világáról, oxygen maszkot használ a Coruscanton
12, Valrum, a fo jedi
es még
13, Qui-Gon Jinn, hirtelen termeszetu mester
14, Obi-Wan Kenobi, a bolcs tanitvany
((15,)) Anakin Skywalker, uj tanitvany, a kesobbi Vader
és meg
tobb ezer jedi lovag!!!
Azaz kb sokezer misztikus erovel rendelkezo harcos ketto sotet ero birtokos es egy hatalomvagyo szenator ellen, akirol meg mindig nem tudom, hogy hogyan lesz kepes a sotet ero birtokosava valni.
Valahogy nagyon meg kell rendezni es magyarazni, hogy a New Hope idejere ugy alakulnak az eroviszonyok, ahogy!!!! (Azaz a Koztarsasagiak periferiarol lazadozok csupan)
Nem kekeckedni akarok, csak nem ismerem az elotortnetet
meg annyit a Tigris! Tigris! temahoz, hogy megjelent a GBK sorozatban (asszem) Vilagnagy Strand cimmel egy stephen King novella-gyujtemeny es abban van egy novella, ami a Tigris! Tigris!-ben szereplo kozlekedesi modrol szol, Kiraly pistank ennek a regenynek a tiszteletere adta novellajanak a jaunt cimet (egyebkent elg jo kis novella, bar enyhen szolva is kiszamithato a vege)
nos, Arthur C. Clarke> A gyermekkor vege
de mielott elovasnad tegyel el minden eles targyat a kezed ugyebol, eleg letargikus a vege (egyeblent uu. jelent meg mint a Tigris! Tigris! a Sci-fi klasszikusai sorozatbol...persze az is elhalt, mint minden egyeb ilyen kezdemenyezes :(
Egy régebbi témára visszatérve a Dűne jó pár klasszissal gyengébb az alapítványnál mivel ott csak a
mese a lényeg, semmi elgondolkodtató vagy felkavaró fordulat nincs benne.
Azért ezt vitatnom kell. Szerintem ha gyengébb is, nem jópár klasszissal, csak max. egy kicsivel. Valóban a Dűne teljesen más. Már az első könyv sem (amit először a Galaktika, legutóbb a Szukits adott ki) csak a meséről szól, sőt! Egy teljes világkép, speciális problémák, szembenálló érdekek, cselek és azok mögött újabb cselek... Aztán a folytatások között az olyan könyvek, mint a Dűne Istencsászára vagy a befejező Káptalanház mind mind IGENIS elgondolkoztató. Ráadásul a Dűne is (mint az Alapítvány) társadalmi helyezeteket, problémákat vizsgál és boncolgat. Igaz, Herbertnek teljesen más a stílusa, és elég sok cselekmény is van benne, de ez egyáltalán nem válik a művek kárára.
A Solaria scifi listán már lassan kettő hete boncolgatjuk az első könyvet (aminek az első magyar kiadása kettő, a második kiadása három kötetben jelent meg), és mondhatom, sok érdekes dolog kiderül!
A film persze más képet ad... Én azt is nagyon szeretem, bár nem arról szól igazán, mint a könyv. De a rendezés, a zene, a szereplők nagyon jók benne. Dehát ízlések és...
Más. A Tigris! Tigris! nekem is nagyon tetszik, már többször olvastam. Kár, hogy erről a világról nem jelent meg több könyv...
Ha már a nagy olvasmány élményeknél tartunk, amellett hogy szívből egyetértek a Lem-Bester-Vonnegut-stb rajongókal, elmondanám, hogy még a Galaktika korszakban olvasott Philip K. Dick novellák hatottak rám elementális erővel. Úgy emlékszem, hogy egyszer egy egész számot szentelt neki Kuczka.
Érdekes de a regényei nem tetszettek annyira.
Egy régebbi témára visszatérve a Dűne jó pár klasszissal gyengébb az alapítványnál mivel ott csak a mese a lényeg, semmi elgondolkodtató vagy felkavaró fordulat nincs benne. Ákossal ellentétben szerintem a SW-ra sem volt semmi hatással, hiszen az Alapítványban Asimov már minden alapvető ötletet leírt.
A belőle készült film pedig kifejezetten gusztustalanra sikeredett, de hál' istenek jól meg is bukott, pedig nem sajnálták tőle a pénzt.(lehet, hogy egy második SW-ban reménykedtek ?)
Már azt hittem, hogy az én ízlésemmel van baj, de teljes mellszélességgel szeretnék QGIBG mellé állni Bester Tigris! Tigris! című műve kapcsán. Igazán mellbe vágó álmány egy sor egészen különleges írói újjítással. Szerintem nagyobb ismeretséget és elismertséget érdemelne. Ez a könyv is többszöri elolvasásra ingerli az embert. Megérne egy új kiadást, az én példányom már foszladozik! Egyébként más Bester novellákat is érdemes elolvasni, azok is nagyon jók. Sajnos nem tudom, alkot-e még egyáltalán? Tudja valaki?
Zabpehely
El sem hiszem, hogy rajtam kivul akad meg ember, aki ilyeneket olvas. En is odavagyok a Lem-Asimov-Clark triumviratushoz. Es megemlitenem egy konyvet, ami eletem egyik legnagyobb meglepetese volt: Alfred Bester-tol a Tigris!Tigris! Annak idejen elolvastam, azt modtam, de jo kis sci-fi. Aztan fel elvvel kesobb a konyvtarbol kivettem egy novellagyujtemenyt, Asimov valogatott az 1952-es ev termesebol. Ebben volt Alfred Bester-tol egy novella, es abban irtak, hogy legnagyobb sikeret a Tigris!Tigris!-sel aratta, 1954-ben. Itt dobtam el az alkapcsom. En addig teljesen azt hittem, hogy az egy mai regeny (ez mondjuk 90 korul volt.) Szoval az - sok minden mas mellett - szerintem az a lenyugozo ezekben az emberkekben, hogy van valami kortalansag az irasaikban. Meg nem mondanank, hogy sok novella es regeny szuletesekor az ember keze meg epp hogy csak kitette a labat az urbe. Egyebkent egy ugy tudom, hogy a 3001-et megcsinaltak filmbe.
Hali Mindenkinek!
Nem trópikus, de remélem nem baj...
Nagyon megörültem Vonnegut neve láttán. Ő is azok az írók közzé tartozik, akik felfelé emelik a sci-fi irodalom értékét. Igazán azt szerettem az írásaiban, ahogy Lem fantasztikus (ez itt nem műfaj megjelölés, hanem minősítés!) regényeiben is, hogy nem degradálódik le a téma holmi űrben vagy egy idegen bolygón játszódó csihi-puhi-kalandra, hanem olyan irodalmi értékeket felvonultató, ELGONDOLKOZTATÓ műveket kap az ember, amin érdemes később is elrágódni, (meg ne verjetek!) beszélgetni róla a barátokkal. (A csihi-puhin természetesen nem az SW-re vagy az Alapítványra gondoltam, távol álljon tőlem, nagyra tartom mindkét világot!) Szóval Vonnegut írt sci-fit, és én is így ismertem meg, de hála ezen regényeinek (pl. A titán szirénjei), mára már több nem sci-fi művét is elolvastam. Mondhatom, nem volt hiába. Tiszta szívből ajánlom Lem és Asimov ismeretterjesztő könyveit is. Azt hiszem, aki egy kicsit is szereti az SF irodalmat, az óhatatlanul is vonzódik a csillagászat rejtelmeihez is, és nincs is jobb ilyen (szakmabeli) mesterektől felszedegetni az első információidat olvasmányos, érdekes könyvekből.
Más.
Nagyon sajnálnám, ha Orson Scott Card neve és Végjáték című főmüve kimaradna a nagyra tartott regények méltatásából. Ez a könyv nekem ott áll az Alapítvány és a Dűne mellett, képzeletbeli trónjaikon. Persze nem összehasonlíthatóak, de mind olyan élményt szereztek nekem (sokadszorra is) amihez foghatót más műveknél csak ritkán kaptam. A Végjáték folytatását sajnos ismét elnyomorította a "nagyra tisztelt" magyar könyvkiadás. Két részre vágták és a második, szorosan összetartozó részt csak jóval később jelentették meg. Először csalódtam és nem értettem igazán a történetet, de a másik felével egészen más. Ezt is csak ajánlani tudom. (De az igazi akkor is a VÉGJÁTÉK!)
Zabpehely
Könyvek:
Vonnegut egyes könyvei sorolhatók SF közé? Mert ha igen, akkor itt megemlíteném, hogy pl. a Burleszk az annyira jó, hogy aki nem olvassa el, az magával tól ki.
Sracok, en frankon orulok nektek, mert itt nyujorkban nagyon egyedul vagyok a velemenyemmel(es talan ti alatamasztotok) hogy a Phnatom Menace (szerintem eleg hulye egy cim) kozonsegenek nagy resze at sem fogja erezni a saga erejet, mert a 80-asakbol valok, es emiatt valoszinuleg, ez is csak egy ujabb computer generated szornyekkel teletuzdelt film lesz. Holott nem az. Itt az emberek nem adnak annyira a mitoszra, amennyire en elvarnam. Ja es a kompjuteres szornyek sokkal sokkal rosszbbak mint a makettek a Return of the Jedi-ban. A nehany stop-motion makettszornytol tekintsunk el.
Én írtam.
Nem lehet egy lapon említeni a kettőt, de ettől függetlenül az X-akták egy nagyon szórakoztató kis sorozat. Nem több nem kevesebb, szórakoztató.
Asimov pedig zseniális.
Nem ugyanaz !
Most éppen ünneplek, mert ez az első olyan fórum amelyikkel kapcsolatban késztetést érzek a hozzászólásra.
Szerintem az Alapítvány semmiképpen előzménye a SW-nek. Csak egyszerűen Lucas meglátta benne a zseniális sztorit és az ötletek javát átmásolta a filmjébe.
Engem az Alpítványban legelösször az fogott meg, hogy az első oldalakon Asimov leírja a zsebszámológépet 1944-ben !
(Valaki írta, hogy tetszik neki az x-akták. éppen most adják az MTV 1-en. Hogy lehet ezt a baromságot az Alapítvánnyal egy szövegben említeni ?)
"A Kiberiáda az egy akkora írói bravúr, hogy csak..."
Én is csatlakozom nahat és Asimov :) kollégához Lem-méltatás ügyben. Hozzáteszem, a magyar fordítást is nyugodtan minősíthetjük bravúrnak.
Egyébként nekem tetszik az univerzumok összehozásának ötlete... már ifjabb koromban is mindig ilyen egységesített/kevert világban kalandozott a fantáziám...
Könyvek - majd folyamatosan adok ötleteket, most csak néhány, ami még kapható is :-)
A Szálka Isten szemében, és annak a második része, a Szálkák viszi nálam az idei könyvek közül a primet.
A Dűne első részei (amit legutóbb a Szukits adott ki) mindenképpen kötelező olvasmány.
Mindenkienk ajánlom az Alapítvány folytatásokat - Alapítvány félelme, Alapítvány és káosz - bár az első kicsit elvontabb.
Most ennyi, majd még írok!
---
Miért is van olyan kevés idegen Asimovnál? A válasz a kiadó körül keresendő. Asimov kiadója nem igazán szerette az idegeneket, azok csak úgy szerepelhettek, ha gonoszak voltak. Asimov - ha olvastuk, tudjuk - nem így gondolkodott. Tehát, jobb a békesség, idegenek nuku.
Sziasztok!
Lenne egy igen önző hozzászólásom:
vmelyik bpesti ember nem akarná esetleg kölcsön/eladni az A&B sorozat utsó 4
kötetét (A&B, 2. Alapítvány, A&F)
egy megbízható :) és lelkes embertársának? Válaszokat a metex@elender.hu ra kérném, amúgy meg elnézést, hogy ezt itt írom.
Ez a legjobb rovat a Törzsasztalon/ban.
egy kicsit eltávolodom a nettől néhány hétre és máris milyen lyó kis témák bukkannak fel ! (lehet, hogy van valami összefüggés ? :-D)
Szóval, hogy miért nincsenek idegenek ?
Valaki már utalt erre (meg rám is) korábban ebben a topicnak az elején.
A választ az Alapítvány és Föld utolsó oldalain kaphatjuk meg. (aki még mindig olvassa most scrollozzon !)
A Holdon, amikor R. Daneel beszélget a látogatóival (Golan Trevize, ugye jól emlékszem ?) elmondja történetét és ekkor röviden kitér arra is, hogy az általuk megalkotott Nulladik Törvénynek engedelmeskedve, a robotok kirajzottak az úrbe, hogy előkészítsék azt a terjeszkedő emberi civilizáció - a telepesek számára.
Ekkor mindent ami veszélyes volt, elpucoltak, gyakorlatilag csak az emberiséget hagyták meg az intelligens életformák közül (ezt az utolsó bekezdést már csak én tettem hozzá, minden bizonnyal van más értelmezés is, dehát Asimov apónak nem volt stílusa a szájbarágás...)
Tehát nem az Öszvér, nem az elhagyott solariai kisfiú/lány és nem is Gaia lakosai voltak az idegenek. Ők mind végsősoron földi leszármazottal voltak.
