Ez ugyan nem viccrovat, de most az alkotói folyamatot is szeretném megosztani.
'Az öreg cowboy egy napon belovagol a városba. A helyi seriff a kocsma előtt a székében ülve nézi, ahogy az öreg leszáll a lóról és kiköti az erre rendszeresített gerendához. - Jó napot, idegen! - Jó napot, seriff! Az öreg ezután a ló farához lép, felemeli a ló farkát, és egy hatalmas csókot nyom oda, ahova sose süt a nap. Utána leengedi a ló farkát, és elindul a kocsma ajtaja felé. - Elnézést, uram... - szól a seriff. - Igen? - Hihetek a szememnek, valóban jól láttam? - Bizony, jól... ugyanis rémesen ki van száradva a szám! - És ez segít? - Sajnos nem, de legalább nem nyalogatom állandóan.'
Így kaptam az ihletet az alábbi találmányhoz: lószar-aromájú ajakápoló. Hogy ne csak a lótulajdonosok részesülhessenek benne.
Az alább következő találmány az egyedül élő férfiak életébe próbál színt varázsolni; legalább néhány vonatkozásban pótolja a hiányzó hitvest.
Összetett, magas technikai színvonalú berendezésről van szó. Első eleme egy automata kamera a lakás bejáratára irányítva. A képet arcfelismerő rendszer dolgozza fel, hogy csakis a házigazda élvezze a nyújtott szolgáltatásokat; az alkalmilag érkező postás, drogdíler, vagy adósságbehajtó verőlegény esetében nem lép működésbe a rendszer.
A házigazda hazaérkezésekor működésbe lép az alkoholdetektor. Pozitív vizsgálati eredmény esetén egy elektromechanikus szerkezet kiváló minőségű, szálkamentes sodrófával kezdi ütlegelni az alanyt. Negatív esetben jutalom illeti a hazaérkezőt: felülről egy kinyitott Playboy ereszkedik gondosan mért látótávolságba.
Külön igényre extra funkció: negatív érzékelés esetén nem jön azonnal jutalom, hanem tálcán egy pohárka konyak lendül az érkező elé. Ha felhajtja, az alkoholdetektor máris megszimatolja...
