Ezek a Tessedik Pálok tehát az oldalági rokonok lehetnek. A neves szarvasi lelkész, ifj. Tessedik Sámuel apja, id. Sámuel költözött le Trencsén megyéből Békésbe. Id. Sámuel 17101749 között élt. Ifj. Sámuel 1742-ben született már útközben Albertin, és 1820-ban halt meg, mint az idézet szerinti idősebb Pál. Ez utóbbi lehet, hogy az id. Sámuel testvére volt (de legalábbis unokatestvére), aki még Trencsénben született, és nem követte a költöző id. Sámuelt.
>> Die in Pesth herausgegebenen "Protestantischen Jahrbücher für Oesterreich" enthalten im Jahrgange 1856 im dritten Hefte, S. 204, seinen "Nekrolog". <<
P[aul] v[on] Tessedik úr 1785. február 19-én született Szúlyón, a néhai Paul v. Tessedik és Susanna Roth von Rothenfels másodszülött gyermekeként.
Tizedik évének betöltése után Kremnizbe, édesanyja szülőhelyére került, ahol rokonai apai felügyelete mellett az első gimnáziumi osztályokat látogatta. A hatodik osztályban Pozsonyba került, ahol tanulmányai végéig, azaz 1805-ig maradt. 1806 júniusában hívást kapott Johann Zubek, volt trencséni plébánostól, szenior káplánnak, amit el is fogadott, de néhány hónap múlva visszatért Szulyóba, hogy öreg apját támogassa hivatalában. Amikor idős édesapja 1820-ban 40 év áldásos szulyói munka után meghalt, a hálás gyülekezet egyhangúlag fiát választotta meg lelkésznek; aki teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak. Húsz kinevezést utasított vissza, gyakran sokkal jobban választott gyülekezetekből, hogy egész életét Szulyónak szentelhesse, amelyet haldokló apja sürgetően a szívébe helyezett. Az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az egykor igen szegényes egyházközségnek ma gyönyörű temploma van toronnyal és harangokkal, kényelmes plébániája és néhány ezer guldennyi pénze.
Ugyanaz a kérdés (Tessedik Sámuel fiának foglalkozása), másik irányból: találtam egy életrajzi lexicont, ami azt állítja, hogy lelkész volt:
Paul Tessedik, gleich seinem Vater dem Kirchenamte sich widwend, war zuletzt Senior und Pfarrer in Szulyó. Die in Pesth herausgegebenen "Protestantischen Jahrbücher für Oesterreich" enthalten im Jahrgange 1856 im dritten Hefte, S. 204, seinen "Nekrolog".
Ami magyarul nagyjából: Tessedik Pál, ugyanúgy, mint apja, az egyházi pályára lépett; legutóbb érsek és lelkész volt Szulyón. A Pesten kiadott "Osztrák protestáns évkönyvek" 1856-os évfolyamának harmadik kötetében, a 204. oldalon van a "Nekrológ"-ja.
A szulyói halotti bejegyzés meg is van, de nem ír semmit szülőkről vagy szülőhelyről. A halottnak a megadott kora kb. 1785-re teszi a születését, vagyis a szarvasi embernél kb. évtizeddel idősebb -- de az anyakönyvi életkorok gyakran eltérnek a valóságtól. It abban reménykedem, hogy a nekrológ ír valami hasznosat -- de az említett évkönyvnek csak az első, 1854-es évfolyamát találom.
A nekrológot nem találom sem a Hungaricanan, sem az Arcanumon. (Gyászjelentést is kerestem, sikertelenül, az FS-en is és az OSZK-ban is.) Van valakinek ötlete, tanácsa, jobb szerencséje?
Az elsőnél az ősöm a 1670-es években került Tirolból egy svábországi kisvárosba, uradalmi vadász volt, az egyik fia az én ősöm lett, egy másik maradt uradalmi vadász-erdész, az ő egyik férfiutóda a 1800-as években beházasodott egy arisztokrata családba és az utódai bekerültek Európa királyi családjaiba.
A másik ilyen ősöm a 1500-as években élt Svábországban egy protestáns kisvárosban, az egyik ágon én is leszármazottja vagyok, a 1600-as évek végén jött el onnan az ősanyám Magyarországra. Egy másik ág ott maradt és a 1820-as években vándorolt ki Lengyelország orosz részére az egyikük Lodz környékére, az ő fia már Volhiniába költözött, annak a fia meg Lettországba, ma is él ott egy lett rokonom.
Pontosan azt próbálom kideríteni, hogy rokon-e! :-)
Mondjuk kicsit túlzás volna "rokon"-nak mondani, még akkor is ha egyezik a szarvasi ember a Budán elhunyt jogász-féleséggel, mert apósom unokatestvérének dédanyjának sógoráról volna szó, de szerintem az ilyesfajta kapcsolódások a legjobbak.
Tessedik Sámuel önéletírását megtaláltam, de abban bosszantóan nem ír a gyerekeiről. ("Ezen húsz gyermeket itt jellemeznem kellene .... Ezt azonban az utódokra és halálom után pártatlanul ítélendő embertársaimra bízom.") Nem tudom, pontosan mikor írta, de valószinű, hogy túl korán: úgyse mondaná meg, amit keresek, mármint Pál nevű fia foglalkozását. Viszont találtam arra utalást, hogy öt gyereke, köztük Pál, megtámadta a végrendeletét halála után egy hónappal (https://library.hungaricana.hu/en/view/BekesiElet_1970/?query=%22Tessedik%20P%C3%A1l%22&pg=403&layout=s). Akárhogy és akárhol is próbálkozok, nem találom se a végrendeletet, se a protestációt, pedig reménykedem, hogy valamelyik azonosítja a leszármazottak foglalkozását vagy legalábbis akkori lakhelyét. Van valakinek ötlete, tanácsa, hogy hol és hogyan kéne keressek? (Személyesen nem tudok: a repülőjegy ára nincs jelenleg a költségvetésben.) Vagy, ami még jobb lenne, van valaki, akinek nagyobb a kereső-szerencséje?
Az eddig összegyűjtött anyagokból arra következtetek, hogy a törvényes feleség meddő lehetett, mert 30 évet éltek együtt, de egyetlen közös gyereket nem találok. Az anya pár évvel a kisfiú születése után meghalt, valószínűleg a feleséggel együtt nevelték fel.
Budapesti fovarosi leveltarbol kernek ki egy iratot amihez azt a megjegyzest irtak, hogy Csatolva: felbontatlan boríték. Esetleg van valakinek tapasztalata hogy ezzel mi a teendo? Kulon kell engedelyt kerni a felnyitasahoz vagy kinyithatom magam?
Viszont kézbe véve azt az anyakönyvet elképzelhető, hogy van erről utólagos bejegyzés hátul. Az én ükanyámról és öt testvéréről is negyven éves korukban jegyezték be utólag az anyakönyv végére egy bírósági ítélet alapján, hogy polgárilag törvényesnek kell őket tekinteni.
Gondolom az öröklés miatt nem volt mindegy a dolog, sok föld volt a szépanyám és szépapám tulajdonában.
Bármi előfordulhatott. Nekem ükapám keresztelési bejegyzésénél ott van mindkét szülő neve, és csak a szépanyám halottiján van egy megjegyzés, hogy valójában nem feleség, csak ágyas volt. Hogy ez később derült csak ki, és törvényesre keresztelték a gyereket, vagy kezdettől törvénytelen volt, az nem derül ki, mert az 1850 körüli években nem volt az itteni katolikus keresztelési anyakönyvben erre rubrika.
Ahogyan rferi is írta: pl. az egyik dédapám sírján is 1887-es születési év látható, de az anyakönyvek szerint az a János 1888-ban meghalt, és 1891-ben született öccse is a János nevet kapta.
Vagy: keresni kell még egy születési bejegyzést a valódi, sokáig élt Sándorról, akit ugyanarra a keresztnévre kereszteltek, mint az elhalt bátyja. És valahogy összekeveredtek a dátumok valamikor Szokás volt ilyesmi...
Furcsa (és izgalmas) problémába futottam bele a családom kutatása közben. Az egyik oldalágon volt egy nagyapa, nevezzük Sándornak, aki 1908-tól 1992-ig élt. Vannak leszármazottai, és volt 9 idősebb testvére, mind lány.
A FamilySearch.org egy kincsesbánya, megtaláltam egy csomó anyakönyvet digitalizálva. A probléma az, hogy megtaláltam a halotti anyakönyvi bejegyzést is: a kis Sanyika meghalt 6 hónapos korában tüdőgyulladásban. Tévedés kizárva, fel vannak tüntetve (az eléggé egyedi nevű) szülők lakcímmel, és a kisfiú életkorával együtt.
A kérdés: volt olyan gyakorlat a 19. század végén, hogy a szülők örökbe fogadtak egy kisgyereket, és (legálisan) a halott gyerekük adataival nevelték tovább? Páran biztos megtették ezt, úgy, hogy a halált eltitkolták, nem jegyezték be az anyakönyvbe, de megtehették akkor is, ha a bejegyzés megtörtént? Vagy találtam a családban egy imposztort? Sajnos a korosztályból már senki sem él, az egyetlen, ma már 80 éves gyereke pedig egyértelműen nem tudott a személycseréről, nem akarom felzaklatni egy ilyen hírrel.
Elnézést kérek, közben a korábban kapott információ alapján a Rimaszombati Lakatos Péter leszármazottai után szlovákiai, Besztercebánya, Rimaszombat irattárakkal leveleztem. Az egyik helyről olyan tájékoztatást kaptam, az 1700-as évek végétől van anyakönyvi adatbázisok. Küldtek egy szép árlistát, ebben óra, napidíjat jelölnek euróban, ha egyéb levéltári keresésre vetemednék.
Az ajánlott, karcagi helytörténészt még nem volt bátorságom felkeresni, de a héten már próbálkozom. Az Ön és Zkiss társa hatalmas, következetes kutatómunkáját csodálom. Amit most, az utóbbi két bejegyzésben olvastam, az jó eséllyel a felmenők korábbi, eredeti nevére utalhat. Keresek elérhetőséget a Rinaszombati református egyházközség felé, és hátha onnan kapok valami információt.
vgera: Apró korrekció, Kiss Sándor harmadik gyereke, akire utalnak az 1870-es születésű Borbála volt, csak az oldal, amelyiken van a keresztelési bejegyzése nem lett lefilmezve. (A születési év a házassági bejegyzéséből derült csak ki.)
Zoltán 1971: Nem tudom olvastad-e a 25624-es hozzászólásomat. Ha feltételezük, hogy a rimaszombati Lakatos Péter volt a karcagi Sámuel és János fia, akkor érdemes lenne átnézni a rimaszombati református házassági és halotti anyakönyvet, mert ha Péter fiai még gyermekkorukban meghaltak, vagy Rimaszombaton alapítottak családot, akkor a feltételezésünk téves.
vgera: Az 1884-ben született Ferenc keresztapja Veller János. Feleségével, Kurdi Máriával (K. János és Magyar Erzsébet lánya) 1867-ben házasodott össze. 1800 és 1880 között a Familysearch indexe szerint négy Kurdi Zsuzsannát kereszteltek Szabadszálláson. 1805-ben Kurdi András és Horváth Mária lányaként, 1835-ben és 1839-ben Kurdi Zsuzsanna törvénytelen lányaiként születtek. A negyedik, 1853-ban félreindexelés, valójában Magyar Zsuzsanna, Kurdiné Magyar Erzsébet lánya. Az 1805-ös születésű lehetett a két másik Zsuzsanna anyja. Valószínűleg azonos az 1894-ben meghalt Szűcs Istvánné Kurdi Zsuzsannával. Az 1839-es születésű Zsuzsanna első még törvénytelen gyermeke, Sándor 1858-ben, a 'Jegyzet' alatt írják is. Később Kiss Sándor feleségeként szült két gyermeket. 1872-ben meghalt a férje, és a 'Jegyzet' szerint három gyermeke volt, tehát elismerte az 1858-as Sándort sajátjának. Zsuzsannák 1873-tól 1879-ig további törvénytelen gyerekei születtek. 1899-ben házasságot kötött Német Istvánnal. A Vörös-Kurdi házaspár feleségét nem sikerült beazonosítanom, a hogy az 1852-ben meghalt Koroknai Mihály édesanyját, Koroknai Mihályné Kurdi Zsuzsannát sem. Dunavecsén is születtek Kurdi Zsuzsannák, talán onnan települtek át. (Csak az 1858-1895 közötti halotti anyakönyvet néztem át, lehet, hogy néhány esetben rosszul feltételeztem a rokoni kapcsolatokat.)
Vörös István, Hitre Zsuzsanna férje 1882-ben hunyt el. Én nem hiszem, hogy ő volt Kurdi Zsuzsanna Ferenc fiának az apja.
Dunavecsét elvetettem, mert mindenhol máshol Soltot jelölik származási helyül. A halottiban is Solt van megjelölve, születési évként pedig "állítólag 1815".
Dunavecsén 1810 és 1820 között biztosan nem született Vörös (Veres) István, apaként ez név kétszer amúgy feltűnik (1816, Éva Móra Annától és 1820, Juliánna Sütő Annától).
Solton azonban született három Veres István is 1811-ben, 1812-ben, és 1817-ben. De ez nem is érdekes, hisz abban sem vagyok biztos hogy ez a V. István az ősöm-e.
A fő kérdés, hogy elképzelhető-e törvénytelen gyermek esetén az egyébként mással házas apa megnevezése a születési anyakönyvben kiváltképp úgy, hogy ezen anya összes többi gyermekénél nincs apa feltűntetve?
Az elképzelhető, hogy törvénytelen gyermek esetén az egyébként mással házas apa is be van vezetve a születési anyakönyvbe?
Dédapám apja Vörös (Veres) Ferencz a házassági anyakönyvek szerint 1884. január 4-én született Szabadszálláson Veres Ferencz és Varga Éva gyermekeként. A születési anyakönyvben meg is találtam, keresztszülei Veres Lajos és Kurdi Mária.
Veres Ferencz Varga Gergely lányával Évával 1883. március 28-án kötött házasságot szintén Szabadszálláson. Veres Ferencz születési éve itt 1853-ban van megadva. NB: Veres Ferencz halotti anyakönyvében 1926-ban szülei mint ismeretlenek szerepelnek, de a házastársa alapján (Varga Éva) beazonosítható, mondjuk életkora hibásan 78 év. Ez a hiba Varga Éva halottijában is felmerül, születési dátumként 1854. szeptember 12. (Kunszentmiklós) van megadva, holott házassági anyakönyvében 1858 szerepel, és meg is találtam a születési anyakönyvét 1858. augusztus 21. dátummal (a szülők egyeznek a halottival: Varga Gergely és Magyar Erzsébet), illetve 1854. szeptember 12-én nem született Kunszentmiklóson Varga Éva. A bonyodalmak már itt kezdődtek, de ez betudtam téves információknak mert minden egyéb adat stimmelt és hasonló pontatlanságokat más ősöknél is tapasztaltam.
Tovább menve az őskutatásban meg is találtam Veres Ferencz születési anyakönyvét Szabszálláson 1853. augusztus 13-án Veres István kertész és Kurdi Zsuszánna fiaként (keresztszülők Kovács Péter és Balogh Zsusánna). Lakhely: Szabaszállás tanya.
Következő logikus lépés Veres István kertész és Kurdi Zsuszánna házassági anyakönyvének felkeresése lenne, de ezt nem találtam. Viszont Vörös István kertésznek (D.Vecsei Szabaszállás 6.dik sz. tanya) született egy Juliánna nevű lánya Hitre Zsuzsánnától szintén 1853-ban április 18-án. NB: nekik 1843 és 1859 között nyolc gyermekük született.
Kurdi Zsuzsánnának (egyhelyütt szolgáló) viszont "törvénytelen ágyból" született legalább 4 gyermeke Szabaszálláson: Mária (1842; Ő lenne szépapám keresztanyja?), István (1845; keresztapja Kovács Péter ahogy Vörös Ferencznek), Lídia (1849) és Sándor (1858).
Kérdés, hogy már Veres Ferenc - Varga Évánál tévútra tévedtem?
Kérdés 2.: kijelenthető-e, hogy a két Szabadszállás tanyai Veres Istán kertész ugyanaz a személy? Hogy valamiért az egyébként Nyitre Zsuzsannával házas Veres (Vörös) István be lett vezetve az anyakönyvbe mint vér szerinti apa kinek Ferenc fia "törvénytelen ágyból született"?
Kérdés 3.: Az ebben az időszakban ötször felbukkanó Kurdi Zsuzsánna egy személy?
Az évszám teljesen stimmel a házassági szerint is. A hely kiolvasásában itt is gondban vagyok.
Azonban még az zavar meg, hogy ugyanezen évben (1821) egy ugyanolyan nevű apától (Cserkesz József) született egy Éva nevű lány is. Esetleg két Cserkesz József is volt ugyanakkor és majdnem ugyanott? Ennek a Cserkesz Évának az anyja (Keserű Mária) még szerepel néhány születésnél anyaként, de Horváth József férjeként.
Szép találat! (Az FS katalógusa szerint a nagyatádi házassági bejegyzések 1827-1851 között nincsenek fent a neten) Egyébként meg igaza van JPmiaounak: a link megadásával mindig előbbre vagyunk. Pl. látni az évszámot is.
Most már csak azt kell megtalálnod, hogyan került a(z eddigi feltételezések szerint) Kéthelyen 1823-ban született Meszes Katalin Kisatádra. Vagy ő egy másik Meszes Katalin? Hogy érdekesebb legyen a helyzet, Kisatádon élt egy Meszes család (Meszes János - Vidák Katalin), ahol 1807 és 1829 között több gyerek is született. A kereső nem dob ki Katalint, lehet, hogy át kell nyálazni a születési bejegyzéseket.
Még az elmosódott, felbontás-hiányos mellékleten is látszik, hogy "Kiss Atád" van odaírva. Az Arcanum Térképeken a Harmadik Katonai Felmérés átlátszóságát nullára állítva lehet látni, hogy Kis Atád mára Nagyatád része.
(Ha az anyakönyv linkjét megadod, akkor nem kell az index-fórum képmegjelenítésével küszködjünk.)
