Csak a pontosság kedvéért: Felső-Egyiptom van délen és Alsó-Egyiptom északon. Mindenestre szerintem ebben az időszakban nem olyan egyszerű megmondani, hogy ki hatott kire.
A történelmi Egyiptom nem az első dinasztiával jelent meg. A Kr. e. 4. évezredben már évszázadokon keresztül léteztek regionális hatalmi központok, királyi elit, adminisztráció és monumentális építkezés — csak a dokumentáció rendkívül töredékes.
Ha egy hosszú, több évszázados predinasztikus fejlődési szakaszt látunk, akkor sokkal kevésbé meggyőző az a kép, hogy valaki egyszer csak „átadta” Kemetnek a civilizációt. Hogyan tudott egy ilyen hosszú, elveszett vagy nagyon hiányosan dokumentált fejlődési szakasz végül a dinasztikus Egyiptomban ilyen elképesztően kiforrott formában megjelenni?
A predinasztikus kőedények is egy fejlődési ívet írnak le:
Kr. e. 5100–4700 - legkorábbi ismert egyiptomi kőedények - Már a késő neolitikumban jelen vannak kőből készült edények.
Kr. e. 4500–4000 - Badarian - Kőedények és fejlett kézművesség; a korszak már nem egyszerű „vadászó-gyűjtögető” világ. A kronológiai kereteket újabb radiokarbonos kutatások részben módosították.
Kr. e. 4000–3500 - Naqada I - Kőedények jelen vannak, de a későbbi dinasztikus tömegtermeléshez képest még korlátozottak.
Kr. e. 3500–3200 - Naqada II - Nagy változás: egyre több kőedény, kemény kőzetek, specializált kézművesség, fejlettebb technikák.
Kr. e. 3200–3000 - Naqada III / „0. dinasztia” - Az elit sírokban már nagy mennyiségű, kifinomult kőedény; a társadalmi differenciálódás is erőteljes.
Kr. e. 3000 után - I–II. dinasztia - robbanásszerű mennyiségi és szervezeti növekedés. A királyi/elit sírokba hatalmas mennyiség kerül; már teljes idejű specialisták dolgozhattak rajtuk.
Kr. e. 3000 körül tehát nem feltalált kőedény precíziós technológia létezett, hanem volt előzménye. Egy chicagói egyiptológiai katalógus szerint a kőedények a Kr. e. 3500–3200 időszakban váltak sokkal gyakoribbá, amit többek között jobb szerszámok fejlődésével hoznak összefüggésbe. A kőedénygyártás csúcspontját pedig Naqada III-tól az I–II. dinasztiáig teszik.
A 2025-ben publikált metrológiai vizsgálat például 19 predinasztikus kőedényt vizsgált 3D-mérésekkel, és koncentrikusságot, köralakúságot és gyártási minőséget elemzett. A szerzők szerint az adatok alapján precíziós szerszámok használatára utaló jelek azonosíthatók.
A Nílus mentén élő első emberek a Kemet, azaz a Fekete Föld népe, megkülönböztette magát a Núbiai és az anatóliai, közel keleti népektől. Míg alsó Egyiptomban az Afrikai hatás, úgy felső Egyiptomban a köze keleti hatás volt erősebb. Ezért is volt rivalizálás és két királyság a folyómentén. Az a kérdés is felmerül, hogy melyik civilizációt „kapta meg” Kemet népe? Az Atlantiszit, vagy a Sumért? A fekete Afrikában kialakult Kusita királyság bizonyára nem sokat nyomott a latba.
Az egyesítés előtt ez két külön királyság volt. A "0". dinasztia az gyakorlatilag felső-egyiptomi királyok. Az alsó-egyiptomi királyokból csak 7-nek a neve biztos. Az egy hipotetikus számítás az egykori kőlap alapján, hogy akár 120 király is lehetett. Valószínűnek néz ki, hogy vele párhuzamosan délen is volt egy királyság. Ugyanis mindkettőnek saját koronája volt. S ha Felső-Egyiptomban nem lett volna királyság úgy miért nem foglalta volna el az északi király? Miért nem történt volna meg az egyesítés sokkal korábban? Nyilván azért, mert ott is volt egy erős királyság. Az egyesítés idején, Felső-Egyiptom volt az erősebb, az első dinasztia királyai is onnan jönnek!
Értem, de ebből nem az következik, hogy Alsó-Egyiptom volt az ősibb a két királyság közül? Ezt elképzelhetőnek tartod? Újabb ásatások szerint egyébként a Delta nem volt fejletlenebb a Nakada kultúránál, a kettő vélhetően párhuzamosan fejlődött.
„Elkezdték bátran a szobrokat és építményeket felhasználni, mert már tudták, hogy az istenek nem térnek vissza, az utolsó már nem fiatalodott meg, sőt egyenesen elszáradt a piramis alatti gyógyító szarkofágban.”
Ez volt az értelmiség megvilágosodása, vagyis hogy az istenek halandósága nem tesz jót nekik.
„Hogy a nép ne rökönyödjön meg ennek látásán, gyorsan gézcsíkokba tekerték, jótékonyan elfedve a valóságot. Az övéihez kilőni nem sikerült, de egy hatalmas, virágzó iparág fejlődött ki. (Jó üzlet a halál ) „
Bizony jó üzlet a halál. Ráadásul ezt a szakmai, temetkezési vállalkozókon kívül, a gyógyszeripar és a hadiipar is kihasználja.
„Beindult a történelem újragondolása és a zárjegyhamisítás, azaz átütés - kegyetlenül.”
Akik még hisznek az élő Istenben, már várják nagy Babilon bukását, az utolsó csatát Armageddon mezején. Akik az idegenekben hisznek, azok meg a feltárás, leleplezés napját várják. [magam részéről a nyugdíjemelést];-)
Hogy is van ez? 600-1000 évig uralkodtak ménész előtt az istenek, félistenek, de nem építkeztek kőből csak sártéglából, ahogy a sumérek. Majd Dzsószer az, aki kőből építkezik, és 100 év után Kufu felépíti a nagy piramist 2,5 millió darab faragott kőből. Az nem lehet, hogy Dzsószer volt az, aki elkezdte másolni a kőből való építkezést, az Isteneket utánozva? Majd Sznofru kegyetlen „piramismásolását” látva, Kufu csak kisajátítja a minául szolgáló Gizai komplexumot a maga és utódai számára. Vagyis Dzsószeről Sznofruig tartott a kőből való építkezés, ami nem érte el azt a szintet, amit az istenek alkottak előttük.:-(
Jól érzékeled a disszonanciát!
Amíg istenek uralkodnak szent volt minden lépésük. Amikor letelt a gyászidőszak a papok látták, hogy balhé lesz, mert forronganak a népek, nincs törvény és nincs félelem, csak féktelen. Ekkor visszatértek az isteni projektekhez és jelentették a népnek, hogy üzentek az istenek, hogy egyszer visszatérnek, és akkor jaj nektek. A titkos zöldáblák körmenetben jó hatásfokkal nyugtatták a kedélyeket, és a villámok lecsalogatása szintén.
Elkezdték bátran a szobrokat és építményeket felhasználni, mert már tudták, hogy az istenek nem térnek vissza, az utolsó már nem fiatalodott meg, sőt egyenesen elszáradt a piramis alatti gyógyító szarkofágban. Hogy a nép ne rökönyödjön meg ennek látásán, gyorsan gézcsíkokba tekerték, jótékonyan elfedve a valóságot. Az övéihez kilőni nem sikerült, de egy hatalmas, virágzó iparág fejlődött ki. (Jó üzlet a halál )
Beindult a történelem újragondolása és a zárjegyhamisítás, azaz átütés - kegyetlenül. 🙂
Az nagy pillanat volt, amikor Hufu kisajátította a horizont piramist. Az ismert történelem legarcátlanabb tette. Bár bizonyos, hogy élőbb-utóbb valaki úgyis megreszkírozta volna, hogy bemenjen a cuccért.
Ezután fellendült a rituális helyszín népszerűsége, gondolom a papok jól megszedték magukat a temetkezési parcellák kiárusításán. Miután Hufu megtette, már nem volt megállás. Minden fáraónak produkálnia kellett volna valamit, hogy ne maradjon szégyenben. Az építkezés nem nagyon ment, szerintem nemes (népjóléti, szociális) intézkedésekkel is kitűntek volna. De akkor fejükre nő a plebs. Szóval finom egyensúlyra van szükség a politikában, a papok ügyeltek a mérleg nyelvére. Később ugye Torgyán-kisgazda vette át ezt a tisztséget, de meg kell hagyni igazi úriember volt ezekhez a mai tejfelesszájú, arrogáns kismalacokhoz képest.
Teltek múltak az évszázadok, és bőségesen jutott minden fáraónak relikvia, szobor, templom, tányér. Már akkor is a régiségek nagy értéket képviseltek, szentimentalizmus ide vagy oda. Mert nagy részük az istenek uralkodása alatt készült. Azt meg kell hagyni, hogy a szorgalmas másolásnak és próbálkozásoknak, gyakorlásnak azért volt (és mindig is lesz) eredménye: pl. ékszerek, amulettek és a transzcendens szkarabeusz terén. A papok oktatták az írást és a gyógyítást. De minden aranykorban egyszer eljő a perc amikor rádöbbennek, hogy mit sem ér a kész sírhely, a sok arany, sör és thébai lúd aranybarnára sütve... ha nincs megfelelő hadsereg ami megvéd a külső harácsolóktól, és magas kerítés ami a helyi irigyektől. Az emberiség története e hullámzás.
Amikor belépünk a Nagy Piramisba, akkor azzal a tudattal lépjünk be, hogy ez az antik világ tudásának a szentélye, akár a Föld északi féltekéjének méretarányos matematikai modellje is lehet.
Ha ezzel a tudattal lépünk be, a piramis megszűnik csupán „Khufu sírja” vagy „mérnöki csoda” lenni. Átalakul valamivé, ami egyszerre mérnöki teljesítmény, matematikai állítás, és szakrális tér.
A szűk folyosók, a növekvő mennyezetek, a Nagy Galéria hirtelen kitágulása, a Királykamra gránit tömbjei – mindez más jelentést kap, ha tudjuk, hogy a szerkezet egésze a Föld északi féltekéjének 1:43 200 léptékű modelljeként is olvasható. A magasság a poláris sugarat, az alapkerület az egyenlítőt, a 30°-os elhelyezkedés pedig a félgömb egyharmadát hordozza.
Ez a tudat nem kell, hogy dogmává váljon. Nem kell bizonyítottnak tekinteni, hogy a tervezők pontosan így gondolták. Elég annyi, hogy a geometria ezt a lehetőséget megengedi, és hogy ezzel a szemmel nézve a tér megszólal.
A belépés így nem turistalátogatás, hanem egyfajta átlépés: a mindennapi méretarányból egy bolygóméretű arányrendszerbe. A piramis ekkor nem csak kő, hanem lépték.
Mi történik, ha a Nagy Piramis geometriai rendszerét egy Föld-modellként értelmezzük? ...... északi pólus → piramis csúcsa - egyenlítő → piramis alapja -30° É → Giza elhelyezkedése - 43 200 → közös lépték. A Nagy Piramis geometriája matematikailag értelmezhető egy 1:43 200 arányú, északi félgömböt megjelenítő modellként. A modellben a piramis csúcsa → Északi-sark... piramis alapjának síkja → egyenlítői sík... piramis magassága → poláris sugár... piramis alapkerülete → egyenlítői kerület
A rendszer létezése matematikailag demonstrálható.
A piramis pszichológiai, vagyis az emberi lélekre való hatása is figyelemre méltó. A szűk járatokon és mennyezeteken keresztül feljutunk a Nagy Galériába, az érzékelés magasabb dimenziójába. Ez pszichológiailag hatásos térszervezés, függetlenül attól, hogy pontosan milyen vallási jelentést tulajdonítottak neki.
Érdekes párhuzam húzható későbbi templomépítészettel: szűkület → várakozás → átmenet → kitágulás → monumentális tér... Ez az emberi érzékelésre hat.
A Nagy Piramis tervében volt egy szám, a 43200.... egy skála, amelyet a Nagy Piramis magasságának és alapkerületének mérésére használtak. Ha az eredeti magasságot megszorozzuk ezzel a számmal, megkapjuk a Föld poláris sugarát, Ha megmérjük az oldalakat, akkor ugyanazon a skálán 1-43200-ig kapjuk meg a Föld egyenlítői kerületét, azt amit a Föld az egyenlítőjén mér, a legnagyobb kerületét. Ismerték a Föld kerületét, és a tervezők választották ki a helyet a piramisnak - az Egyenlítő és az Északi-sark közötti távolság egyharmadánál. A piramis a bolygó méreteit adja. Meglepően közeli számokat kapunk. Ezek az arányok 99,3–99,6%-os egyezést, pontosságot adnak.
Ez a 1-43200-as skála nem véletlen szám, hanem az egész ókori világban, az egész ókori mitológiában jelen van (pl.a hindu kozmológiában, északi (skandináv) mítoszokban) megtalálható, és a Föld mozgásából, a Föld tengelyének precessziójából származik. A 43 200-as szám tényleg kapcsolatba hozható a precesszióval. A Föld tengelye körülbelül 25 772 év alatt ír le egy teljes kúpfelületet (a precessziós ciklus). A régi érték gyakran 25 920 év („Platóni év” vagy Nagy Év), ami osztható: 360° × 72 év/fok = 25 920. A 72, 432, 4320, 43 200 stb. számok felbukkannak indiai (yuga-ciklusok), babiloni, skandináv és más hagyományokban – ezek gyakran kozmikus ciklusokkal, időméréssel kapcsolatosak.
Tehát "Jelentős szélességi fokon helyezkedem el, az északi fokhoz igazodom, és a bolygótok méreteit a bolygótokból szátrmazó skálán használom." Ezt üzeni számunkra a piramis (Graham Hancock)
Ez a tudás egy sokkal régebbi, esetleg a jégkorszak végéről származó tudáshagyomány öröksége lehetett.
Hogy is van ez? 600-1000 évig uralkodtak ménész előtt az istenek, félistenek, de nem építkeztek kőből csak sártéglából, ahogy a sumérek. Majd Dzsószer az, aki kőből építkezik, és 100 év után Kufu felépíti a nagy piramist 2,5 millió darab faragott kőből. Az nem lehet, hogy Dzsószer volt az, aki elkezdte másolni a kőből való építkezést, az Isteneket utánozva? Majd Sznofru kegyetlen „piramismásolását” látva, Kufu csak kisajátítja a minául szolgáló Gizai komplexumot a maga és utódai számára. Vagyis Dzsószeről Sznofruig tartott a kőből való építkezés, ami nem érte el azt a szintet, amit az istenek alkottak előttük.:-(
Jól érzékeled a disszonanciát!
Amíg istenek uralkodnak szent volt minden lépésük. Amikor letelt a gyászidőszak a papok látták, hogy balhé lesz, mert forronganak a népek, nincs törvény és nincs félelem, csak féktelen. Ekkor visszatértek az isteni projektekhez és jelentették a népnek, hogy üzentek az istenek, hogy egyszer visszatérnek, és akkor jaj nektek. A titkos zöldáblák körmenetben jó hatásfokkal nyugtatták a kedélyeket, és a villámok lecsalogatása szintén.
Elkezdték bátran a szobrokat és építményeket felhasználni, mert már tudták, hogy az istenek nem térnek vissza, az utolsó már nem fiatalodott meg, sőt egyenesen elszáradt a piramis alatti gyógyító szarkofágban. Hogy a nép ne rökönyödjön meg ennek látásán, gyorsan gézcsíkokba tekerték, jótékonyan elfedve a valóságot. Az övéihez kilőni nem sikerült, de egy hatalmas, virágzó iparág fejlődött ki. (Jó üzlet a halál )
Beindult a történelem újragondolása és a zárjegyhamisítás, azaz átütés - kegyetlenül. 🙂
A Nagy Piramis nem a piramisépítés csúcsa, hanem a kezdeti etalonja (a fénylő modell), amit évezredeken át próbáltak utánozni, de soha nem tudtak újra megszólaltatni úgy, ahogy eredetileg szólt.
A piramisnál nem pusztán a méret lenyűgöző - négyzetes alaprajz, 51,8° dőlésszög, rendkívül pontos égtáji tájolás, oldallapjaiból kiinduló szélességi és hosszúsági vonalak a legtöbb szárazföldi területen mennek át, hatalmas tömeg, rendkívül pontos kőmegmunkálás, belső terek szokatlan geometriai kialakítása, Nagy Galéria, több kamra és tehermentesítő szerkezet, eredetileg teljesen más vizuális megjelenés a mészkőburkolat miatt, 8 oldallap hajlítottsága (konkávsága), burkolókövei felvették a belső magkövek hajlását, asszuáni gránit: 50–80 tonnás monolitok 60-65 m magasan, csillagirányított járatok (Orion-öv, Thuban), komplex geometriai és arányrendszer (π, √2, aranyarány, 1/10 arány) - matematika szimfónia, ahol minden egyes kő egy akkord, belső kamráinak akusztikai tulajdonságai, régi világegyetem-modell,az egyetemes növekedés modellje (a szerkezet az őskezdetből a Földet felölelő dimenziókig).
Ez nem véletlenül állt össze. A kérdés: Hogyan tudtak ennyi különböző geometriai, szerkezeti, csillagászati és építési követelményt egyszerre kielégíteni egyetlen monumentális épületben? És mindössze 100 év kísérletezés után? A fenti jellemzők szimultán (egyszerre történő) tervezése még a modern mérnökök számára is óriási kihívás lenne. A 100 éves evolúció logikailag és technikailag tarthatatlan.
Mondhattad volna Dzsószert is, hisz ő már rögtön piramissal indított. Ettől korábbról valóban nem tudunk nagyobb méretű kőépítményről (legalábbis ami hiteles, és végeztek rajta szakszerű kormeghatározásokat). A masztabák, templomok is mind vályogtéglából épültek (Mezopotámiában a piramisok is, kettő kivételével) addig.
„Manethón is istenek, majd félistenek uralmáról beszél Ménész előtt, de ez nem jelent valamiféle technikai kánaánt, hiszen maga is azt írja, hogy a kőből való építkezés csak Dzsószer alatt jelent meg.”
Hogy is van ez? 600-1000 évig uralkodtak ménész előtt az istenek, félistenek, de nem építkeztek kőből csak sártéglából, ahogy a sumérek. Majd Dzsószer az, aki kőből építkezik, és 100 év után Kufu felépíti a nagy piramist 2,5 millió darab faragott kőből. Az nem lehet, hogy Dzsószer volt az, aki elkezdte másolni a kőből való építkezést, az Isteneket utánozva? Majd Sznofru kegyetlen „piramismásolását” látva, Kufu csak kisajátítja a minául szolgáló Gizai komplexumot a maga és utódai számára. Vagyis Dzsószeről Sznofruig tartott a kőből való építkezés, ami nem érte el azt a szintet, amit az istenek alkottak előttük.:-(
Nem, mert könnyű kiszámolni, meg lehet állapítani az eredeti tábla méretét. A korona is az alsó-egyiptomi királyságé. Emery és Breasted logikusan következtettek 120 alsó-egyiptomi királyra. Ezek elvileg vagy 600-1000 évet uralkodhattak (i.e. 4100-és 3600 közt kezdődhetett az uralmuk). A papiruszos királylista jó ezer évvel későbbi, erre az időszakra már hipotetikus királyokkal számol. Manethón is istenek, majd félistenek uralmáról beszél Ménész előtt, de ez nem jelent valamiféle technikai kánaánt, hiszen maga is azt írja, hogy a kőből való építkezés csak Dzsószer alatt jelent meg.
Nem lehet, hogy a Breasted-féle 120 becsült fejedelem időben párhuzamos fejedelmekre utal, vagy ezek néhány generációjára? Az általad linkelt tanulmány sorba rakja őket, így 10420 év jön ki (levon belőle egy 3000 éves időszakot, a Badari- és Nakada-kultúra idejét).
Mivel ez az 5. dinasztia idején keletkezett, a benne lévő adatok sokkal értékesebbek, mint az újbirodalmi királylisták: mivel i.e. 2500 körüli idők sokkal közelebb álltak a Ménész előtti időkhöz. Sajnos darabokban került elő, és a nagyobb része hiányzik is. A dinasztikus idők királyaihoz általában valamit említenek az uralkodási idejéről. Az alsó-egyiptomi predinasztikus királyokról 9-nek van neve maradt meg, de ebből csak 7 olvasható rendesen. Viszont ezeknél már csupán maga név maradt fenn, az uralkodásaiból semmi említésre méltó nem volt feljegyezve. Óriási veszteség a kőtábla roncsolódása, mert Breasted számítása szerint eredetileg 120 predinasztikus alsó-egyiptomi fejedelmet sorolhatott fel név szerint. Ezekre pedig sehol máshol nem találtunk utalásokat.
Szintén nagy veszteség a Torinói Királypapirusz töredezettsége, ráadásul még aránylag épen találtuk meg! Ezen főleg a dinasztikus uralkodók évszámai lettek volna értékesek, mert néhány adatta meglepően pontosnak bizonyult. A Palermói-kő úgy látszik mit sem tud a dinasztiák előtti istenkirályok uralkodási idejéről. Ezek a fiktív számítgatások csak jó ezer évvel később, az Újbirodalom idején kezdtek divatba jönni (Ptah – 9000 év; Ré – 1000 év; Hórusz – 300 év, stb.). A Torinói Királypapirusz már részletes listát adhatott ezekről, ahogy ezer évvel később Manethón is.
Ami óta megfejtették a hieroglifák jelentését, nagyon sokan nekiláttak a fordításnak. Az a kérdés, hogy melyik fordítás a helyes? A minap nézve egy videót, azt mondja a narrátor, hogy egy Szakkarai artefaktumon az olvasható, hogy az évek számlálása előtt. Tulajdonképpen már a predinasztikus korban volt tudomásuk egy más jellegű időszámításról. Ez meg azt jelenti számomra, hogy a mítoszoknak van annyi valóságalapja, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni őket. Honnan vették volna az írástudók azt az információt, hogy az isteneik más időben számolták az éveket, és hogy a Földnek Napkörüli útja az egy év?
A 19-20. században voltak a teozófusok, antropozófusok, hörbigeriánusok, tradicionalisták, mágikus realisták, és nem is említettem mindet (pld. az Urantia-könyv olvasóit). Mindnek volt mondanivalója az őstörténelemről, de egymással sem egyeztek, sőt egymásnak a szöges ellentétét is képesek voltak terjeszteni. Nagy részük szellemileg kattant figura, ami hülyeség az hülyeség, hiába cicomázzák fel különböző "bizonyítékokkal". Egyébként mindnek voltak érdekes észrevételei, csak éppen az alap-elképzelésük sántított.
Off: Egy régi irodalmi pályázat jutott erről eszembe. Az egyik zsűritag Závada (írt egy béna regényt) Pál volt a másik kettő neve legyen a feledésé. Ugyanez a hangulat. Mert csöpp országunkban még a nyugdíjas vasutas is verseket merészel írni.
A Pharosz nem önmagában áll. A hellenisztikus Alexandria ugyanebben a korszakban gigantikus kikötői infrastruktúrát is létrehozott, a Heptastadiont - kb. 1,2–1,3 km hosszú, mesterséges töltés/gát, egy tengerfenékre épített töltés, közlekedési szempontból híd, amely összekötötte Alexandriát Pharos szigetével. Ez hozta létre a két nagy kikötőmedencét. A neve Heptastadion = „hét stadion hosszúságú”, ami nagyjából 1,3 km. A szélessége kb. 200 méter volt.
A Pharos világítótorony és a Heptastadion együtt egy megaprojekt volt, egy egész tengeri infrastruktúra, amelyben a világítótorony, a kikötőgátak, a mólók és a szárazföld–Pharos összeköttetés egymással összefüggő rendszerként működtek.
A töltés megváltoztatta a hidrodinamikát - A gát két oldalán megváltozott a víz áramlása, és a kikötőkben a finom üledék könnyebben lerakódhatott. Az évszázadok alatt a természet lényegében folytatta a Heptastadion építését: hordalék és iszap rakódott le mellette és rajta. A „híd” végül szárazfölddé, földnyelvé alakult - Mansheya- földszoros. A modern város erre is épült.
"amolyan korabeli Däniken-féle" - nem igazán. Hiszen a jégkozmológiájában ő keveset foglalkozott az emberiség őskorával, a régészeti rejtélyekkel. Adalbert Prey nem is ezért bírálta. Viszont az ő katasztrófa elméletére fűzték fel az emberiség történelmét az olyan szerzők, mint Várkonyi, H.S. Bellamy, Edmund Kiss, Hinzpeter vagy Denis Saurat.
Áh, értem akkor amolyan korabeli Däniken-féle, akit valamiért megkedvel a közönség. Közben találtam egy hírt arról, hogy tavaly kiemelték a Pharosz több, nagy darabját a tengerből, ezek közé tartozott egy hatalmas, kb. 80 tonnás bejárat vagy kapualj. A kiemelések célja egyébként az elemek bescannelése és ezek alapján az épület digitális rekonstrukciója. A második képen a kapualj egy darabja látható:
Akárhány képet és rekonstrukciót láttam, ezek a méretek továbbra is elképesztőek, valamiért mégis sokan természetesnek veszik mindezt a hellenisztikus korban, pedig ez egyáltalán nem volt "normális" projekt.
