Viszont a Szfinx mancsai előtti templom valószínűleg már a Közép-Birodalom idejére betemetődött. Amenhotep Horemahet téglatemplomának egyik sarka rányúlt 1,25 méternyire az óbirodalmi Szfinx templom tetejére. Mert nyilván nem tudták, hogy alatta van még egy templom!
Az, hogy az Újbirodalom kori vályogtemplom egyik sarka rányúlt a homok alatt rejtőző Szfinx-templom tetejére, nem bizonyítja, hogy a hely új keletű volt - csak azt, hogy a későbbi építők nem látták a teljes óbirodalmi struktúrát, miközben a hely szentségét továbbra is tiszteletben tartották.
Volt Ozirisz, csak egy déli nomosznak volt a fő istene.
Igen, Ozirisz kultusza déli eredetű, de Egyiptomban a királyi teológia mindig integrál, nem lokális marad.
Példa:
- Hórusz is lokális
- Ptah is memphiszi
- Ré is heliopoliszi.....
Mégis állami teológiai szintre emelkednek, mert funkciót hordoznak. Az, hogy Ozirisz neve nem jelenik meg a IV. dinasztia sírfelirataiban Gízában, nem a hiányát bizonyítja, hanem azt, hogy az alvilági funkciót akkor még Szokarisz és rokon istenségek nevei hordozták, amelyeket később Ozirisz egységesített. Ozirisz nem megsemmisítette Szokarisz és Khentimentiu kultuszokat, hanem „szinkretizálta” őket (pl. Ptah-Szokarisz-Ozirisz alakjában), így vált a helyi halotti védelmezőkből egyetemes alvilági királlyá. Ahogy az óegyiptomi vallás fejlődött, a különböző régiók isteneit gyakran azonosították a hasonló funkciók miatt. Ozirisz, mint a túlvilág főistene, magába olvasztotta Szokarisz funkcióit.
A Leltárkő későbbi nyelven nevez meg egy régebbi szent teret.
Hülyeségnek tartom. 650 méteres hengerek, meg 80 m- es kocka ugyanilyen mélyen (amihez nyilván nem lehetne köze ősegyiptomiaknak, de még emberi civilizációknak sem, csak földönkívülieknek! ugyanis ilyen magas technikai civilizáció nem létezhetett önmagában a földön korábban, mert nagyon sok nyoma kellett volna maradjon). Lawrence Conyers radarszakértőre hivatkozom, aki szerint a jelenlegi radar- és műholdas technológia egyszerűen képtelen ilyen mélységben (több száz méter) ennyire tűéles képet alkotni a mészkő alapkőzetben. Ha nem a gízai piramisok alatt lennének ezek a karszt barlangok, fel sem vetődne, hogy mesterségesek.
Én is hülyerségnek tartom. Korábban is úgy kommentáltam az olaszok mérését, hogy az újrafelfedezett, kb. 20 méter mély kútakna-trió. A mélyebb rétegekről szóló modellezéseiket figyelembe sem vettem! Vissza lehet nézni. Most is azt állítom, hogy a modern radaros és műholdas mérések kiterjedt, több szintű természetes karsztos üregeket jeleznek Gíza alatt, amelyek sekélyebb zónáiban emberi módosítás és rituális használat valószínű, míg a több száz méteres, geometrikusan szabályos formák jelenleg nem tekinthetők bizonyítottnak, inkább modellezési túlértelmezések.Ez a tipikus eset, amikor valakit meg nem történt dolgokkal vádolnak.
Nem tudom, mikor esel le a Leltárkőről, de egy 2000 évvel Kheopsz utáni elbeszélés egy sztélén, ami összemos akkori templomokat a 4. dinasztiabeliekkel, nem lehet erős bizonyíték a Szfinx korára.
A Leltárkő nem a Szfinx korára bizonyíték, mert azt Colin Reader bázis modellezésére alapozva Robert Schoch és Thomas Dobecki megfigyelései, mérései adják. ALeltárkő ahely szakrális identitását rögzíti.
"Ez biztosan nem igaz." Szerintem fogalmad sincs, mi igaz és mi nem itt Gízában. A Szfinxnek mindig is kinn volt a feje a homokból, ezt ne kavard ide, hiszen a domb felől a Szfinx templom irányában lejt a talaj. Erről nem is írtam!! Viszont a Szfinx mancsai előtti templom valószínűleg már a Közép-Birodalom idejére betemetődött. Amenhotep Horemahet téglatemplomának egyik sarka rányúlt 1,25 méternyire az óbirodalmi Szfinx templom tetejére. Mert nyilván nem tudták, hogy alatta van még egy templom!
A szaiszi korban, úgy i.e. 600 körül Amenhotep akkor 900 éves templomát és Ízisz 400 éves templomát állították be a helyii papok, hogy ott volt már Kheopsz idején.
Rendszeresen mellébeszélsz, mint aki szándékosan félreolvas, mint a szemellenzős ló, aki csak egy irányban akar látni: "A vályogtégla-templom nem a Szfinx kultuszának kezdete, hanem annak újramegerősítése." Ennek pld. mi köze a Leltárkőn lévő szöveghez, a lényeg, hogy ez az a Horemahet templom, amit ismertek a szaiszi korban, és amit említ a Leltárkő! A Szfinx előtti templom annyira "láthatatlan" volt, hogy a római korban egy monumentális lépcsősort emeltek fölé.
"Vallástörténetileg lehetetlen, hogy Hufu idején még „ne lett volna Ozirisz”, majd 100–150 évvel később teljes teológia álljon készen." Volt Ozirisz, csak egy déli nomosznak volt a fő istene. És nem mindegy, hogy kik alkották a 5. és 6. dinasztiát. Gizában a 4. dinasztia idején a sírokban csak Hathor, Ré, Szokarisz, Hór, Anubisz és hasonló istennevek bukkantak fel, de nem Oziriszé vagy Íziszé. Ozirisz neve először csak Unasz fáraó sírjának piramisszövegei közt bukkan fel vagy kétszáz évvel Hufu után. Később nagyrészt átveszi majd Szokarisz szerepét. De 200 év bőven elég egy divatnak, hisz Egyiptom korszakaiban is megvoltak a maguk "divatos" istenei, volt amikor Rét elmozdították, és Amun vagy Aton lett a fő isten, sőt volt olyan király akinél ez Széth volt, de olyan is akinél Hórusz...!
"Az olasz mérések áttörése (2024–2025) - Corrado Malanga, Filippo Biondi és Armando Mei..." a három olasz méréseit nem fogadom el! Hülyeségnek tartom. 650 méteres hengerek, meg 80 m- es kocka ugyanilyen mélyen (amihez nyilván nem lehetne köze ősegyiptomiaknak, de még emberi civilizációknak sem, csak földönkívülieknek! ugyanis ilyen magas technikai civilizáció nem létezhetett önmagában a földön korábban, mert nagyon sok nyoma kellett volna maradjon). Lawrence Conyers radarszakértőre hivatkozom, aki szerint a jelenlegi radar- és műholdas technológia egyszerűen képtelen ilyen mélységben (több száz méter) ennyire tűéles képet alkotni a mészkő alapkőzetben. Ha nem a gízai piramisok alatt lennének ezek a karszt barlangok, fel sem vetődne, hogy mesterségesek.
Nem tudom, mikor esel le a Leltárkőről, de egy 2000 évvel Kheopsz utáni elbeszélés egy sztélén, ami összemos akkori templomokat a 4. dinasztiabeliekkel, nem lehet erős bizonyíték a Szfinx korára. Nem hiszem, hogy nem találsz ettől jobb érvet? A Szfinx mögötti "Ozirisz templom" helyével mi van, hová képzeled??? Mutasd már meg egy légi felvételen, mert azon a részen szerintem soha nem volt templom!
A halott király Ozirisszel való azonosulása (Ozirisszé válása) nem a Középbirodalom újítása, hanem az Óbirodalomban már meglévő királyi teológia, amelyet később kiterjesztettek az egész társadalomra.
Vallástörténetileg Szokarisz és Ozirisz nagyon hamar szinkretizálódott (Ptah-Szocharisz-Ozirisz). A kritika, miszerint "Hufu idején Szokariszt tisztelték", nem zárja ki Oziriszt, sőt: a Szfinx mögötti mély építmények (a nyugati megalitikus falak) pont azt a "föld alatti birodalmat" (Ro-Szetau) jelképezik, amely mindkét istenség sajátja.
Hufu idején Szokarisz-alvilági kultusz biztosan létezett. Ez funkcionálisan azonos azzal, amit később Ozirisz testesít meg. A Szfinx mögötti mélyépítmények Ro-Szetau topográfiájába illenek. A Leltárkő későbbi nyelven nevez meg egy régebbi szent teret.
"A Szfinx háta mögött valószínűleg sohasem volt semmilyen templom, nem hogy "Oziriszé". Azért tettem idézőjelbe a nevét mert Hufu/Kheopsz idejében Gizában gyakorlatilag nem különösebben ismerték/tisztelték Oziriszt vagy Íziszt."
Az, hogy Ozirisz kultusza később vált dominánssá, nem jelenti azt, hogy az Ozirisszé váló alvilági istenség és szent hely ne létezett volna már Hufu előtt. Ha Ozirisz a Piramisszövegekben kész, központi istenség, akkor nem születhetett meg hirtelen - léteznie kellett Hufu előtt is. Vallástörténetileg lehetetlen, hogy Hufu idején még „ne lett volna Ozirisz”, majd 100–150 évvel később teljes teológia álljon készen.
PT 532
„A király felkél Ozirisszel együtt, leül Rével együtt.”
"A szobortól északkeletre - közel húsz méterre - egy téglatemplomot találtak, ami Amenhotep idején (i.e. 1428 k.) épült. Itt találták az a sok felajánlási sztélét és füleket, amiket mutogatnak a Szfinxszel kapcsolatban. Most ez bizonyosan kései templom, vagyis ez sem Kheosz ideji! Pedig mindkettőt a Leltárkő Kheopsz idejébe helyezte."
a Szfinx közvetlen közelében (északkeletre) talált sártégla-templom valóban II. Amenhotep (Újbirodalom) idején épült. A kutatók (mint Selim Hassan) itt találták meg azokat a fogadalmi sztéléket és "füleket", amelyek a Szfinxet mint Horemahet (Harmakhisz - "Hórusz a horizonton") istenítik. Az Újbirodalom kori téglatemplom azonban nem azonos a Leltárkő „Harmakhisz templomával”, mert anyaga: vályog (nem időtálló, nem „ősi”), elhelyezkedése: nem a Szfinx közvetlen tengelyében, funkciója: zarándok–felajánló hely, mérete: kicsi, lokális. Ez nem az a típusú „istenháza”, amelyről egy királyi leltár beszél.
A Leltárkő nem építési jegyzőkönyv, hanem kultikus leltár. Nem mondja, hogy „felépítette”, „megalapította”, hanem azt, hogy megtalálta és felújította. Vagyis nem köti az említett helyeket konkrét, ma látható épületekhez. A téglatemplom ráépül egy meglévő szent térre. A vályogtégla-templom nem a Szfinx kultuszának kezdete, hanem annak újramegerősítése. (mint pl. IV. Thotmesz Álomsztéléje). A téglatemplom bizonyítja a kultusz folytonosságát, nem az eredetét. Az Újbirodalom kori téglatemplom nem cáfolja, hanem feltételezi a Szfinx korábbi szentségét - a Leltárkő pedig nem ezt az épületet, hanem a hely szakrális identitását rögzíti.
"A Leltárkő még említi Harmakhisz (Horemahet) templomát, ami nyilván nem a Szfinx előtti templom, ami az újbirodalom idejére be volt homokkal temetve. Nem is tudtak róla."
Ez biztosan nem igaz. Egyrészt a Szfinx feje és nyaka a gízai plató szintje fölé emelkedik (member III) - topográfiai tény. A testet és az előtte lévő templomot befújhatta a homok, de a fej nem kerülhetett teljesen fedés alá, még részben sem. Másrészt a kultusz fennmaradásához nem kell látható templom.
Még ha a Szfinx-templom teljesen homok alatt volt is, a Szfinx teste nagyrészt eltűnt is, akkor is a fej jelen volt, az ikonikus forma felismerhető, a hely kultikusan értelmezhető. Egyiptomban egyetlen istenséghez kötött objektum is elég a kultusz fennmaradásához. A kultusz túléli az épületet.
Sitchin, Däniken, Hancock vagy Jochmans ügyesen megkerülik magának az Ízisz templomnak a vizsgálatát, általában csak annyit mondanak róla, hogy „a Nagy Piramis közelében található”.
Ízisz temploma egyáltalán nem régi, bár a Szaiszi időkben már 400-500 éves lehetett, mikor a Leltárkövet szövegezték. A Nagy Piramis mellett lévő 3 szatellit piramisból az egyik Henutszené, Hafré anyjáé volt. A kis piramisa előtt volt a halotti szentélye, amit a 18. dinasztia idején, kápolnává alakítottak. Majd a 21. dinasztia idején (i.e. 1000 körül) átépítették templomnak, kibővítették s Ízisz templomaként emlegették. A Leltárkő szerint a király itt találta „romokban” (m ws) a templomot. A kőlap baloldali szövegrésze szerint „Ő [Kheopsz] újból felépítette a templomot”. Ez nyilvánvalóan történelmi hazugság, s ilyet máshonnan is ismerünk, hogy átírják a múltat (lásd a románokat).
A Leltárkő még említi Harmakhisz (Horemahet) templomát, ami nyilván nem a Szfinx előtti templom, ami az újbirodalom idejére be volt homokkal temetve. Nem is tudtak róla. A szobortól északkeletre - közel húsz méterre - egy téglatemplomot találtak, ami Amenhotep idején (i.e. 1428 k.) épült. Itt találták az a sok felajánlási sztélét és füleket, amiket mutogatnak a Szfinxszel kapcsolatban. Most ez bizonyosan kései templom, vagyis ez sem Kheosz ideji! Pedig mindkettőt a Leltárkő Kheopsz idejébe helyezte.
Persze, ha a Leltárkő óbirodalmi lett volna, és a többi utalása is hiteles lett volna már akkor létező épületekre, úgy perdöntő lehetett volna a Szfinxszel kapcsolatban, de így egy régész nem fogja ezt elfogadni. Egyiptomban amúgy is divat volt az "új múlt" létrehozása, átszerkesztése.
A Szfinx háta mögött valószínűleg sohasem volt semmilyen templom, nem hogy "Oziriszé". Azért tettem idézőjelbe a nevét mert Hufu/Kheopsz idejében Gizában gyakorlatilag nem különösebben ismerték/tisztelték Oziriszt vagy Íziszt. Ezek déli isteneknek számítottak, és sokkal jelentéktelenebbek voltak a 3. és 4. dinasztia idején. Kheopsz idején ott Szokariszt tisztelték, s nem Oziriszt.
Ramy Romany (Zahy Hawass rokona) gyakorlati egyiptológus véleménye számomra mérvadó: "Gondolj csak bele, hogy mennyi felfedezetlen kincset rejthet még ez a homok magában. Mennyi, mennyi rejtett titokra bukkanhatunk ezek alatt a piramisok alatt!" - mondja Ramy Romany Giorgio A. Tsoukalosnak egy film végén.
A Szfinxtől nyugatra elhelyezkedő mélyszerkezetek, aknák előzménye Giovanni Caviglia, Henry Salt (brit főkonzul) és Selim Hassan (1930–34) megfigyelései, rajzai, részleges feltárásai, leírásai voltak. Az olasz mérések áttörése (2024–2025) - Corrado Malanga, Filippo Biondi és Armando Mei 2025 márciusában hozták nyilvánosságra azokat a méréseket, amelyeket speciális, 20–50 MHz közötti mélyfrekvenciás radarral (SAR Doppler tomográfia) végeztek. A torinói fejlesztésű mesterséges intelligencia összehangolta a radaradatokat, a gravitációs anomáliákat és a muon-tomográfiai mintázatokat, így egy koherens, 3D-s térképet kaptak a mélyben fekvő megalitikus struktúrákról.
A 2024–2025-ös publikációk legnagyobb jelentősége nem az, hogy „vannak üregek” — ezt már Hassan is tudta. Hanem az, hogy: az üregek nem elszigeteltek, hanem vertikálisan és horizontálisan kapcsolt rendszer részei.
A modellek azt mutatják, hogy több mély kútakna, egymás alatti szintek, nagyméretű üregterek vannak. A Szfinx–Völgytemplom–Hafré-feljáró alatti zóna különösen komplex.
Ez összhangban van a Leltárkő (Inventory Stela) „Ozirisz háza” szövegi utalással, Hassan által „nem tovább kutatható” mélységekkel és a felszíni építmények aránytalan túlméretezésével. A 2024–2025-ös kutatások nemcsak megerősítették a korai beszámolókat, hanem kvantitatív, 3D-s bizonyítékrendszert adtak egy korszakokon át használt, mélyépítmény-hálózatra Gízában.
Ez döntő bizonyíték a leltárkőn. A Leltárkőben említett „Ozirisz háza” nagy valószínűséggel a Szfinx mögötti (nyugati) mélyépítményekre (megalitikus falmaradványokra) vagy az Ozirisz-aknára utal. A Szfinx mögött közvetlenül kezdődik az a terület, amely a Hafré-piramishoz vezető feljáróhoz kapcsolódik. Itt találtak olyan mélyen fekvő, sziklába vájt struktúrákat, amelyek megelőzhetik a klasszikus dinasztikus építkezéseket.
Ez a szövegrész újabb bizonyíték arra, hogy Hufu egy romos, de rendkívül ősi „istenek városát” (egy korábbi civilizáció infrastruktúráját) próbálta megművelni és helyreállítani.
Miért írja a szöveg, hogy „megrongálódott”?
- Ha Hufu idején (Kr. e. 2500 körül) ez a ház már „megrongálódott” volt, az azt jelenti, hogy:
- Az épület már akkor is nagyon öreg volt.Túlélhetett egy nagyobb katasztrófát vagy hosszú eróziós időszakot (pl. a fiatalabb Dryas-kori áradásokat).
A Szfinx (a Napkelte, a Kelet ura) és Ozirisz (a Napnyugta, a Halál, a Nyugat ura) egyfajta kozmikus egyensúlyt alkot a platón. A Leltárkő „Ozirisz házára” vonatkozó része arra utal, hogy Hufu idején a Szfinx nyugati oldalán már létezett egy ősi, sérült, föld alatti szent struktúra, amelyet a király nem épített, hanem helyreállított.
„Hauron háza” (vagy Haurun háza) azonos azzal az épülettel, amelyet mi ma Harmakhisz-templomként vagy Szfinx-templomként ismerünk. Hauron = Harmakhisz = Szfinx.....
A Leltárkő tehát a Szfinxet Hauron néven nevezi meg, és az ő „háza” (temploma) az az építmény, amely közvetlenül a szobor előtt áll.
Igen, a Leltárkő említi ezt a két templomot, az Ízisz templomot és a Harmachis (Szfinx) templomot. De hol is van pontosan ez a második templom, mert ez a kulcsa az egésznek???
A Szfinx-templom. A Harmakhisz név az egyiptomi Hor-em-akhet görögösített formája, amelynek jelentése: „Hórusz a horizonton” - vagyis a Szfinx.
Egyébként a Szfinx-árok objektumai mellett van még egy materiális bizonyíték a leltárkő igazára: Az Ízisz-szentély és a G1-c legdélebbi szatellit piramis "beékelődése" - Ha megvizsgáljuk a G1-c piramis és a mellette lévő szentély elhelyezkedését:
A szentély alapjai mélyebben fekszenek és más típusú kőzetmegmunkálást mutatnak, mint a 21. dinasztiabeli felső falak.A G1-c szatellit piramis (Hanutszen piramisa) szinte „hozzásimul” ezekhez az alapokhoz. Ha a templom alapjai későbbi építmények lennének, nem lenne logikus, hogy a piramis építésekor ilyen szűkös, kényelmetlen helyet hagyjanak nekik. Ez arra utal, hogy a templomhely (az alapok) határozta meg a piramis helyét, nem fordítva.
"Az ún. Leltárkő egy mítoszt mesél el. "a későbbi templomok (mint az Ízisz-szentély) gyakran sokkal ősibb alapokra épültek" Milyen ősibb alapokra épültek?"
A Leltárkő szövege (amelyet a Kairói Múzeumban őriznek) meglehetősen direkt:
„Életet adni a Felső- és Alsó-Egyiptom királyának, Hufunak... Ő találta meg az Ízisz, a Piramis Úrnője házát a Szfinx mellett...”
Az a templom, amelyet ma Ízisz-szentélyként azonosítanak Gízában (a Nagy Piramis mellett álló három „mellékpiramis” mellett), a régészeti adatok szerint kb. Kr. e. 1000 körül épült vagy bővült jelentősen. Ez azt jelenti, hogy az épület, amit a turisták ma látnak, 1500–1600 évvel Hufu halála után épült. A tudós konszenzus szerint a Leltárkő azért hamisítvány, mert Hufu nem találhatott meg egy olyan épületet, ami csak másfél évezreddel később készült el.
Ha a Leltárkő igazat mond, (tehát nem hülyeség) akkor:
- Vagy egy korábbi, ugyanott álló épületről beszél, amit a régészet eddig nem tudott elkülöníteni a későbbi rétegektől.
- Vagy az egyiptológusok tévednek a templom korának meghatározásakor.
Hetepheresz kincsei bizonyítják, hogy Hufu korában az egyiptomi elit elképesztő pompában élt és magas szintű kézművességgel rendelkezett. HUFU a kozmikus rend (Maat) fenntartását a saját pompájával is demonstrálta, még akkor is, ha a gazdagságnál fontosabb volt számára a kozmikus rend földi megvalósítása.
Az ún. Leltárkő egy mítoszt mesél el. "a későbbi templomok (mint az Ízisz-szentély) gyakran sokkal ősibb alapokra épültek" Milyen ősibb alapokra épültek? A Leltárkő kifejezetten az Ízisz templomról beszél (és nem amire épült, de miért nem akkor azt mondja) és a Harmachis templomról, hogy ezeket is ott találta Hufu. Egyáltalán tudod melyek ezek a templomok? Hogy mikor épültek és hol?
De ha a templomok esetében nem mondott igazat, miért mondott volna a szobor esetében? (a szobor hátán lévő sérülést is említi a sztélé, ami viszont igaznak bizonyult).
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az egyiptomiak szervezettsége volt az, ami 2-3 nemzedék alatt a csúcsra futott (ezt bizonyítja a Merer-napló a logisztikáról). Ez a szervezettség tette lehetővé, hogy a "múlt hagyatékát" (a megalitikus alapokat és az ősi tudást) ilyen gigantikus léptékben, burkolással és kiegészítéssel a saját képükre formálják. Ez magyarázná, miért volt a csúcspont a korszak elején: nem ők fejlesztették ki a technológiát, hanem ők voltak az utolsók, akik még tudták, hogyan kell használni és mozgósítani az országot egy ilyen örökség befejezéséhez. Ősi magas szintű manuális-észlelési képességek és a kozmikus elvek (Máat) alapján felépített egyetemes, amtik világrend - igen!
Gíza nem egyetlen pillanat szülötte, hanem egy több ezer éves szent tér, korszakokon átívelő építkezések színtere, ahol a legkorábbi megalitikus munkák megelőzték a fáraói államot. A Szfinx szobor testének teljes kiszabadítását a kőzetből, a megalitikus templomok felépítését és a piramis magtestet minimum a 4800-5500 évekkel ezelőtti stádiumban, egy korai napkultusz vallás keretei között valósíthatták meg, ahol a nőstény Mehit oroszlán ereje és hatalma összhangban állt a napistenek fenségével és teremtő erejével. Vagy kb.12000 éve valósították meg az építkezések kezdeti szakaszát, esősebb klíma idején. A későbbi korokban folytatták - korszakokon át mindig hozzáadtak.
Másrészt lehetséges, hogy a sztélé írója nem "hülyeséget" beszélt, hanem pontatlanul fogalmazott: a későbbi templomok (mint az Ízisz-szentély) gyakran sokkal ősibb alapokra épültek. Ha a Gízai-fennsík már Hufu előtt is szakrális központ volt (amit a dinasztiák előtti sírok jelenléte is sejtet), akkor Hufu nem egy üres sivatagban kezdett építkezni, hanem egy már létező, "szent romokkal" teli területen. Ebben az értelemben a "találta" kifejezés az alapokra vagy a helyszín szakrális jellegére vonatkozhatott.
Harmadszor: érdekes módon a Merer-napló – miközben megerősíti a piramis burkolóköveinek szállítását – mélyen hallgat a Szfinxről.
Ha a Szfinxet Hufu fia, Hafré faragtatta volna ki a sziklából (ahogy a tankönyvek írják), az a korszak legnagyobb földmunkája lett volna.Hogy lehet, hogy egy ilyen precíz logisztikai napló, amely még a munkások fejadagját is rögzíti, egy szót sem ejt a fennsík leglátványosabb szobrának készítéséről?
Ez a "dokumentált csend" 2026-ban ismét a vízeróziós elmélet (Robert Schoch és mások) malmára hajtja a vizet. Eszerint a Szfinx és a hozzá tartozó Völgytemplom (amely szintén óriási, burkolat nélküli megalitokból áll) már évezredek óta ott állt, az esőzésektől megkopva, amikor az egyiptomiak megérkeztek. Mert a napló csak a kövek mozgatásáról szól (ami lehetett felújítás, burkolás is), és nem beszél a belső kamrák technológiájáról vagy a Szfinx kifaragásáról.
Az alternatív munkahipotézis tehát kőkeményen megállja a helyét.
A Frigyláda valóban nagyon emlékeztet valamiféle elektromos készülékre, ha úgy olvassuk a régi szövegeket, ahogy mi szeretnénk. De szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a "mi" elektromosságunkról van szó (hanem valami másfajta technikai dologról). A régi mítoszok, legendák amúgy tele vannak szent tárgyakkal, ereklyékkel, melyek "veszélyesek". Könnyező, rázkódó, remegő képek, szobrok, ládák. Néha ezek szikrákat, villámokat is szórtak, fellegeket gyűjtöttek, esőt idéztek elő, és így tovább...
A munkások épületeinek alapjait megtalálták a helyszínen, hogy a többi miként jött ki, nem tudom, de több rajz is van a rekonstruált épületekről. 35 méter hosszú épületek, amelyekben alvópadkákat találtak. Mintha régebben itt be lett volna rakva ezek, de nem találtam, mikor kerestem. Egyébként, ha valaki elhiszi, hogy a Nagy Piramis 230 méter hosszú alapját a milliméter tizedével tudták kimérni, annak máris jobban hihető, hogy a munkások nem szalmakunyhókban laktak.
Az Inventory Sztélé valóban azt mondja, Hufu/Kheopsz már itt találta a Szfinxet. Viszont a szöveget vagy 2000 évvel Kheopsz után írták. És már a Közép Birodalom idején volt egy elképzelés, hogy a Szfinx régibb a három piramistól. De a sztélé tényszerűen hülyeségeket közölt a szobor körüli épületekről. Az Ízisz templomról, hogy azt is ott találta Kheopsz, akár a Harmakhisz templomot, és azok bizonyosan sokkal későbbiek! (Bár ettől még valóban lehetne Kheopsz előtti, hiszen Merer papirusza például újra feldobta a vitát a Szfinxről).
Általában a kőfejtő csapatok nevei voltak rajtuk, néha más jelzések is. Talán így számolták a csoportok teljesítményét, esetleg a beépítés helyét. Viszont a kövek döntő többségén nem volt ilyen.
"...mainál jóval magasabb, generációról generációra csiszolódó manuális-észlelési képességek, a holisztikus nevelés együtt adták meg a kemény fizikai munkához..."
Ettől is nagyobb a "rejtély", hiszen Dzsószer és Hufu közti időszak nem több 2-3 nemzedéknél. Dzsószernél épült az első piramis Egyiptomban, sőt ekkor kezdtek egyáltalán épületeket emelni kőből. Aztán vagy 20-90 évvel később Hufu alatt (és Hafré+Menkauré alatt) a piramisépítő társadalom elérte a csúcspontját, ahogy a gótika idején is volt ilyen, és az sem a korszakának vége felé.
