NAOS és Bertalan Csaba kapcsán szólnék hozzá. Belgrádi építészhallgatóként voltam résztvevő a sarajevoi művészeti biennálén 2001-ben, ő ott tartott előadást a mai társadalmi és kulturális változások adta építészeti lehetőségekről, a digitális építészet gyakorlati hasznáról. Mai is aktuális téma, csatolom a linket. Angolul és németül olvasható erről valami.
Vegyes véleménnyel vagyok az említett kiállítással kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy minőségibb felületeken kellett volna bemutatni a közelmúlt hazai építészetét.Ezzel egyidőben érdemes volt megnézni Fejtisztítás kiállítást is az Octogon galériában.
A fiatalokat érdeklődéssel vártam, különösen a YoHa team és Megyesi Zsolt munkája tetszett,megkapóan letisztult terveket mutattak be.
Az elmúlt hetekben jutottam információhoz az építészfórum-on keresztül Bertalan Csaba NAOS nevű irodájáról, csak néhány munkájukat ismerhettem meg tőlük.Róluk igen keveset tudok, de érzésem szerint ők is "fiatalok";friss gondolatú, finom eleganciával átszőtt ízig-vérig mai építészet az övék.
egy érdekes beszélgetésre kaptam meghivót az elmúlt hétvégére Gyürüfüre, az ország első ökofalujába, annak kapcsán, hogy az egyik ott felépült házat én terveztem (a másodikat most tervezem éppen). Mivel csak vendégként voltam jelen és bár hozzászóltam a beszélgetésekhez, mégsem számolok be róla és az ott megjelentekről, mert ezt talán nem az én tisztem.
Helyette az ott készitett fotókat mutatnám meg, márcsak azért is, mert Gyürüfü honlapja erősen átalakult és a korábbi elég informativ-képes bemutatkozás helyett inkább csak hirek találhatóak a lapon. Feltételezem kevesen jártatok arrafelé. Ez inkább csak izelítő :
a fotók
Köszi a választ, nagyon érdkes (mint maga a házikó). Ezek szerint akkor tároltak benne vizet. De hol? Jó lenne egy metszet... Ami nekem van, az nagyon picike, nem tudom értelmezni. Azt már tudom, hogy a felső rész üres belül, erről van képem.
az Orfüi forrás vizét összegyüjtötték egy átmeneti tárolóba (ez maga az épület, tervezője Csete György volt), onnan szivattyúval felnyomták a hegygerincre (4-5 km km). Ott bevezették egy természet által kialakitott viznyelőbe és onnan természetes úton, a sziklák között, a föld belsejében lefolyt a "Kö-lyuk"-i barlanghoz. Ott öszegyüjtötték és csővezetéken átvezették a vizet Komlóra, ezzel segitve a városka vizellátását. 1989 óta már nem használják.
Haller-kapu építészeti kialakítása - Budapest IX., Millenniumi Városközpont
A tervpályázat eredménye http://www.epiteszforum.hu/muhely_terv.php?mtid=369
---------------
azt gondolom, hogy egyre sürgetöbb lenne, hogy Bp-en és úgy általában mielőbb bevonják a nemzetközi építészszakmát a hazai pályázatokba, mert ha a hazai szakma mindössze annyira alkalmas csak, mint a mellékelt pályázat nyertesei, akkor lassan ott tartunk, hogy az átgondolatlan városépítészeti koncepciótlanság és annak ötlettelen megvalósítása nagyobb építészeti környezetszennyezést fog eredményezni, mint bármi más.
Ha egy szakmai krém max. erre képes, akkor ott sürgős vérfrissitésre volna szükség.
Akármennyire is úgy tünik, ezzel saját szakmám ellen beszélek, de azt hiszem sokkal fontosabb egy város hosszútávú sorsa és egy városrész 50-150 évre meghatározó beépítése, mintsem egy rosszul értelmezett szakmai piacvédelem.
Centurios megszólalására reagálva/válaszolva - kissé megkésve, de törve nem! - írok most.
A mai képzés, állítólagos oktatás nagy csődben van. Szeretném azt látni, amikor olyan szakembereket képeznek Magyarországon, akikről elneveznek majd egy építészeti díjat, vagy MARADANDÓT alkotnak.
A baj az, hogy ezeket az építészeket ma nem nagyon lehet látni.... és nem lehet megismerni őket.
Az oktatás csak arról szól, hogy megalázzák a diákot, a pénzt kifizessék, és minél több helyre kitegyék a pipát: ez is tanult nálunk, ez is, ez is....
Felmentem Szent Gellért mellé, hogy az ő szemével nézzek szét világvárosunk eltűnő szépségein.
Nem volt véletlen, hogy városalkotó őseink épp ide emelték a püspök szobrát — helyezhették volna magasabbra, ahonnan már kevesebbet lát, vagy tehették volna egy laposra, mögé tán egy kordét, hogy alkalomadtán útját adják.
Épp innen nézve számlálhatta végig a várost vigyázó és a hiteket égbe segítő tornyokat.
A háztetők egységes — mert emberi léptékű — magasából az Országház és a Bazilika kupolája bukkant elő, és a várost alkotók többféle hitű és korú templomának tornya.
Szépen számba vehető volt a hívők serege, látható volt, hol a kálvinisták tere, Teréz-, József-, Erzsébetváros plébániája, a görögkeletiek és a görög katolikusok, a szerbek hol emelkedhetnek a hétköznapoknál magasabb régiókba.
Nem tudom, az évszázadok alatt épült templomok süllyedtek-e lassan egyre mélyebbre, vagy egy új kor áradatának hordaléka emelkedik egyre magasabbra, de ez már nem az a városkép, amihez illett ide szobrot állítani. Át kéne tán helyezni Szent Gellértet?
A templomtornyokat már úgy sem látná –óráikra már senki sem figyel– , haranghangjuk belevész a forgalom zajába, csúcsukon lévő jeleik már nem soknak jeleznek, az utazók se toronyiránt mennek. Más szerint tájékozódunk.
A leendő utazó csak azt nem érti majd, miért emelték oda azt a szobrot, ahonnan (már) csak reklámokra lát.
Van-e értelme a világörökségnek, ha a világ megváltozott, az örökséget már csak néhány megszállott értékeli. A telkek értékesebbek.
A szenny áradása nem most kezdődött. Évtizedekkel ezelőtt már megjelent a tetőantennák, tetőtér-beépítések, liftgépházak, szellőzők serege. Nem valamiféle koncepció, csak a technikai korszerűsítés és a m2 igény szülte, a nemtörődöm, hozzá nem értő, figyelmetlen hatóság meg tán észre sem vette a lassú kórt, “nagy harmincad volt a város ebek számára”.
Az a homogén együttes (életmód-építési technika-adópolitika-szabályozás), amely annakidején megadta az emeletszám-tetőmagasság egységes és Budapesten széppé váló képet, minden elemében megváltozott és új nem “jött” helyébe.
Úgy érzem, a Látványörökség olyan, mint negyvennyolcas honvédnek a trafik. A rendszerváltás korlátozatlan privatizálása óta egyre tudatosabb, hogy a megszerzett telekre több m2 kerüljön ill. átlássak a másik feje fölött. Pesten (!) értéknövelőnek tüntetik fel a szép kilátást és a szakma részéről egy sikoly se hallik . Hogy a másik "lejjebb" kerül, hát istenem, az is lehet cél. Lehetséges lenne, hogy a tervezők egy részéből és a szabályzókat alkotó hatóságból hiányzik az, ami az építész legfontosabb kelléke: a totális empátia?
A beépítési magasság néha lehet látványos harc tárgya, de az ilyen ütközetek általában eleve eldöntöttek. Kultúráltsággal meg ritkán nyernek háborút.
Hallottam, egyik vidéki templomunkat megvette és Hollandiába szállítja egy vállalkozó. Az ottani műemlékeiket hithű téglákkal restaurálják.
Itt lenne az ideje áruba bocsátani toronyóráinkat (ha valaki már el nem adta láncainkkal együtt), a harangokat, (ha jól emlékszem, Nándorfehérvár után idegen kézre került az ország), a toronysisakokat, amíg föld-föld távközlésre el nem veszik ingyé'.
dokuman: Örülök, hogy ez a véleményed. Gondolom, hogy ennek Te is örülsz, mert akkor valószínuleg Te nem az Ybl-re jártál suliba. Szóval tényleg örülök, hogy van még olyan építészettel foglalkozó tanintézmény, amit nem kell azzal vádolni hogy színvonaltalan. Én két évet jártam a fent említett suliba. Abba is hagytam, mert színvonaltalan az oktatása. Egy kezemen meg tudnám számolni azokat az eloadókat és gyakvezetoket, akik tényleg átlátják azt aminek a tudását tovább akarják adni. Szóval volt ilyen is. Oket nagyon szerettem is. De a többiekkel nem voltam igazán megbarátkozva szakmailag. Aztán teltek múltak az évek, és úgy döntöttem, hogy ez nekem nem kell, mert csak lebútít az iskola. Komolyan. Aztán emiatt abba is hagytam. Most jelenleg az építésztechnikusi végzettségemmel dolgozok a szakmában, s mióta abbahagytam ezt a siralmas Ybl-nek becézett valamit, azóta ismét tanulok újabb és újabb dolgokat azzal kapcsolatban ami érdekel. Azaz az építészettel.
Hát ennyit szerettem volna írni arról, hogy sajnos tényleg léteznek még rossz iskolák, és rossz tanárok. Remélem, hogy Ti jobban jártok majd a sulis dolgokkal.
Üdv.
az íveket pedig télleg száműzni kéne.
attól nem lesz színvonalasabb az oktatás, ha benn maradnak. különben sem az oktatásnak kell színvonalasabbnak lenni, hanem a hallgatóknak kell saját magukat adni.
Miről van szó?Vizsgabizottságban?
Talán inkább vizsgaidőszakban! /halasztott vizsga,miegymás/
:-)))
Tévedés,én nem a szivatás híve vagyok,hanem inkább a
színvonalas,becsületes oktatásnak.Mer' kétlem hogy
színvonalas,/pláne nem becsületes/ hozzáállás az,amikor
egy tancibácsi az említett kijelentést teszi.
Egyébiránt kedves withe nemtom miért ez a cinikus vélemény,
amit leírtam már elöttem is említették páran,én csupán
rábólintottam.Amúgy szerintem nem kell nagyon otthon lenni a
szakmában ahhoz,hogy lásd a bajokat.De ha te nem így látod
akkor ki vele!
ui.:
nincs kisebbségi komplexusom,de : Centurios nem centurios.
A tévedések elkerülése végett a bauhaus utáni építésztbe nem tartozik bele a bauhaus, amivel még semmi bajom, sőt. De hát kit érdekel? - mint az egyszeri gyerek mondta.
Viszont a posztmodernt már a világvége erőltetésének tartom. Ne erőltessük.
ja, szerintem ez a centurios benne van a vizsgabizottsagban. ő az aki azt mondja, hogy kimegyek elszívni egy cigit, a vizsgázó fellélegzik, hogy az legalább 5 perc. persze ő egyszívásra elszívja és már bent is van a legszivatósabb kérdéssel, amit valaha hallott a nagyelőadó.
Hi!
Hogy miért szar? /talán tényleg kissé erős megfogalmazás/
Egy tanárom elmondása szerint,az 50-60-as évek tájékán a
TECHNIKUSI felvételi egy része a következőképp nézett ki:
-Akkor mondjuk...tippelje meg a kisméretű tégla méreteit!
-...ööh....20 x 5 x
-Viszlát....kérem a következőt!
Mindezzel csak annyit akartam mondani,hogy akkoriban még
komolyan vették az oktatást,és nem hinném hogy azidőtájt
előfordulhatott volna az ami ma,hogy egy Ybl-díjas DLA azt
mondja:
"Akinek egyetlen ív is lesz a diplomatervébe,az jobb ha le
se adja a tervét"
...
:képzetlenség
:tisztátalan politikai és pénzügyi kapcsolatok
:értelmetlen szabályzatok
:gátlástalan,könyöklő "kortársak"
nagyából ennyi.....
azt nem spenótháznak, hanem zöld takonynak hívják az emberek.
hoffernek pedig 100000 pontot adok a miskolci tv toronyért.
szerintem az nagyon cuki. a legjobb.
A spenót házat egyébként Hoffer Miklós tervezte,
nem tudom, én unom már, hogy az emberek itthon nem igazán tudják elfogadni a modern épületeket.
Talán a silány "vizuális" alapképzésnek tudható?
Iszonyatosan ronda házakat igényelnek az emberek. Elvétve van, aki nem. Persze a felsorolt épületek alább, tényleg gyatrák, de vannak jó példák, és szerintem egyébként nem egy stílus degenerált, hanem minden stílusban vannak jók és rosszak...
:-)
