Jóvanna Try Man, tudomén asztat, hogy van lehetőség. Csakhogy egyelőre még vannak vágyaim (bőven), melyekről nem leszokni szeretnék, hanem kiélni, addig meg nincs leszállás.
Mindenesetre a két élet nem az az igazán nagy perspektíva. Szerintem is lényegesen több van nekem ennél (nektek is mind), úgyhogy lesz még mit gyűrődni, ameddig mindegyikkel kezdünk valamit.
A buddhizmus szerint van lehetoseg kiszallni a kerekbol, ez eppen az egyik celja, illetve egy allomas a celhoz vezeto uton e szerint a vallas szerint. Szoval hogy ha megnyugtatok vele barkit is: van lehetoseg kiszallni a korforgasbol, es nem mindig lekuzdeni az ujabb problemakat...
Egyebkent nem ugyanazokat a problemakkal kell szembeneznunk eleteink soran, hanem azokkal a dolgokkal, amelyek valamelyik elozo eletunk valamilyen cselekedete reven kerul az utunkba.
cska akkor kellene ket elet, ha masok lennenek a kiindulo feltetelek. ugyanazokkal a feltetelekkel nem kell masodik elet. mas feltetelekkel pedig aszerint elnem le.
Hát persze hogy ijesztő! Egy darabig ezért is nem hittem benne: nem volt szimpatikus a gondolat, hogy újra kell tanulni ülni, állni, járni, szomszéd néninek köszönni. Aztán rájöttem, hogy attól, hogy nem szimpatikus a dolog, attól még igaz (lehet). Legalábbis elég logikusnak tűnik és sokmindenre magyarázat.
Popper Péter írja valahol, hogy miközben nálunk a serdülőknél gyakorta bekövetkezik egy olyan korszak, amikor attól lesznek depressziósok, hogy rájönnek, ők is halandóak, addig keleten pont fordítva: gyakori az olyan depresszió, ami attól van, hogy rájönnek: az élet végtelen és nem sok esély van leszállni a kerékről, vagy elmenekülni bármilyen probléma elől.
Nekem nem kettő kellene, csak egy jó hosszú.
Mindent kipróbálnék ...
Beállnék a légióba, elmennék az északi tengerre olajbányásznak, szafarivezetőnek, révkalauznak, rendőrnek, és bejárnám a világot, hogy megkeressem a lelki társamat
...most abban a másikban lennék. (vigyázz, jövök! = nyavajogni AZT tudok!)
A reinkarnáció az érdekeS egy dolog. De...nem ijesztő, hogy folyton újra és újra le kő dógoznunk azokat a problémákat, amit az előző életünkben nem tudtunk megoldani? Én legalábbis eztet hallottam...
Az en hiszek a reinkarnacioban. Ennek ertelmeben nemhogy ket, hanem szamtalan eletet elek egymas utan. Vagyis zajlanak az eletek eppen...Az biztos, hogy jo dolog, hogy a tobb elet kozott direkt informaciocsere nem zajlik, az annyi ido alatt felhalmozott problemak elegge mekfekudnek az ember gyomrat. Bar azis igaz, hogy igy nehezebb tanulni az elozo elet hibaibol.
Banya,
Nagyon jól elkaptad ezt a szabadságra vágyódásos dolgot, gratula!
Szóval, ha nekem ketto életem lenne, akkor az a nagy kérdés, hogy a ketto tudna-e egymásról, vagy nem? Ha igen, akkor abból nagy bajok lehetnének. Pl. lehet hogy úgy akarna az egyik élni, ahogy a másik, ha az a másik éppen jobban érzi magát. Ha függnének egymástól, az is nagy gáz lenne. Lehet hogy állandóan összeverném magamat???
Ha meg nem tudnának egymásról, akkor ...hupsz..., akkor most honnan tudhatom biztosan hogy nincs legalább két életem már most???
Palánk
Melletted minden reggel, vidáman ébredek fel
S könnyűnek érzem mindenem
De néha egy hang a szivemben
Új útra szólit engem, talán nem érted meg sohasem
Hogy nem tudom, mit tegyek
Nem tudom, hogy legyen
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen
Ó, istenem, miért nincs két életem?
Mennyivel könnyebb volna, hogyha két életem volna
Egyet örökre odaadnék neked
A másik szabad lenne, minden nap szárnyra kelne
S mindenkit szeretne, akit lehet
Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben
Ó, istenem, miért nincs két életem?
Hogyha két életem volna, az egyik gyengéd volna
Magadhoz láncolhatnád
De a másik örök volna, s ha a világ elpusztulna
Akkor is tovább lobogna
Hogyha volna két életem, nem fájna semmi sem
Bár volna két életem, nevetnék mindenen
Ó, istenem, miért nincs két életem?
banya kedves,
Jol osszefoglaltad. Bar en a kissebbseghez tartozom, kivaloan elegedett vagyok ezzel az eggyel, mert nem lesz masik, s mert itt es most kell helyt allni, elni. Mint irtam lentebb valami ilyesmit...
lehet ám, hogy fordítva is igaz, de akkor nem bírnék (akarnék) hátammal a zsákommal Törzsasztalozni itten, ha én az lennék, aki nem... izé, ezt már én sem értem.
Szóval lehet, hogy az általunk álmodott, "szabad" oldalon vándorlók meg azt írnák ide, hogy "de jó is lenne egy otthon, ahonnan este webzenék egy kicsit, meg hát a havi fix, egy iroda, család, gyerekek..."
Kedveseim!
Lehet, hogy csak nekem szúrt szemet (aúúú!), hogy a legtöbbünk az egyik életében jól megfelelne a társadalmi elvárásoknak (amit már annyira megszokott és úgy is él), a másikban meg +valósítaná önmagát. Tehát a vágyainak engedelmeskedne, itt a _szabadságon_ van a hangsúly.
S miután tudjuk, hogy ez az egy van (?), hát ebben próbálunk egyensúlyozni. Néha lázadva a kötelezettségek ellen, néha beletörödve, de álmodozva, hogy mi lenne, ha...
És talán ettől szép az egész...
Én azt hiszem kevésbé akarnék megfelelni az elvárásoknak. Megtennék olyan dolgokat, amelyeket most nem teszek.
Például bebarangolnám a földet egy hátizsákkal. Kipróbálnám a SZABAD életet.
Haj ezek csak álmok, mert sajnos csak egy életem van. Az is tele kötelezettségekkel.
Szóval lényegesen lazábban venném az életemet, ha tudnám, hogy több is van belőle.
Hali!
Úgy lehet ez mán a kettedik nékem. Vót eccer 1 marha sok t-ás vas rohatt közel és gyorsan ..., de én kellően lusta már akkor is.
Csak 1-2 dógot csinálnék kicsit másként. Tényleg megtanulnék jól zenélni és kitartóbb, rámenősebb lennék. Nem szabadna 1-2 füles (pofon, főbeverés..) miatt feladni dolgokat!
Dehát csak 1 van, na!
Nem tudom, hogy mi a címe, de olvastam egy talan Stephen king, vagy hasonlo konyvet. Egy ffiről szólt aki egyszercsak a szívéhez kepott és meghalt, de felébredt régi önmagában és régi időpontban. Például először a főiskolás régi önmagában eszmélt fel. Onnan folytatta életét. Először nem értette. A már 50 éves tapasztalatával kellet újra az iskolába járnia.
Ezt az újra-újra élőst eljátszotta vagy két tucatszor. Mindannyiszor egyre kevesebb ideje maradt. Mindig másképpen élt, még talált egy magához hasonló utazót: egy nőt, akit minden visszatérése után felkeresett és szeretett.
Részemről hiszem, hogy van folytatás, de nemhiszem reinkarnációnak hívják.
Sokmindenben változtatnék ha újrakezdhetném. Tudom, hogy tevékeny és sok más embernél okosabb vagyok, de a kitartásommal baj van. Link vagyok. Ezen nem tudom, hogy lehet e változtatni!?
Most nem változtatok, mert nem tudom mit fog eme változtatás eredményezni. Vagy másképp: mindig változtatok, de a végeredmény kétséges.
Mc H 10-17-98 7:14 AM
ezzel megleptel... Tenyleg csak egy van? S miert nem olvasol? Mas is "rajott" mar erre.
Bar ahogy olvasom a dolgokat, nemelyiknek ez az egy is eleg komoly operetion/maintenance nehezsegeket okoz.
Hm, nagyon erdekes hozzaszolasokat latok itten... de sajnos fejbe kell hogy kolintsalak titeket az igazsaggal.
Mindekinek csak egy élete van.
Az emberi intelligencia (!?) nem tudja elfogadni a halalt ezert valami megoldast probal ra keresni, mint peldaul isten vagy reinkarnacio. De sajnos (sajnos?) ezek a dolgok nem leteznek.
Amugy csodalkozom, hogy en vagyok az elso aki ezt igy kimondja itten.
banya,csókolom
tudnál segíteni?
Tudod: Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, hiphop, jön.... igen-igen, úgy szeretnék én lenni a csóóókkkkirály, meg Vuk. Így együtt.
Vah úr
