hehe
szoval, amig az unokak tartjak el a nagyszuloket, addig szemelyes joguk, hogy etetik-e oket vagy se? Ebbe ne szoljon bele senki. Nekik is jobb , ha nem szenvednek sokat
Fred: Mint mondottam egyetértek veled a határhúzásban, csak filóztam. A 2 év lehet, hogy tényleg túlzás.
Az ember nem egyik pillanatról a másikra válik emberré, egy pohár amelybe csepeg a viz, amikor kicsordul kész az ember. Ez az idöpont sok mindentöl függ. De valószinünek tarom, hogy a megszületés után következik be.
Ettöl függetlenül _gyakorlatilag_ a te megközelítésed a helytállóbb és kizárólag a születés elötti határmeghúzás alkalmazható, vagyis _egyetértek veled_.
Legyen a pohár az idegrendszer a magzat abortálásának határát pedig tegyük az elsö csepp elé vagyis az idegrendszer kialakulására.
Fóka: Kérlek akkor határozd meg Te, hogy szerinted mikortól ember az ember. De vedd közben figyelembe azt az általad szellemi onániak nevezett írásomat, amiben felhívnám rá a figyelmedet, hogy ha a megtermékenyített petesejt ember, akkor azok a sejtek is embernek tekintendőek, amelyekből klónozással ember keletkezhet, hisz mind a kettőre igaz az a definíció, hogy a megfelelő körülmények között homo sapiens fejlődik ki belőlle.
(Bár úgy látom elég kevés közös alapunk van egy közös vitára, ha neked a logikus gondolkozás szellemi onániának minősül. :-( )
korx: Attól, hogy te csak 2-3 éves korodtól emlékszel a dolgokra még nem biztos, hogy az egyéniséged is csak ekkortól kezdett kifejlődni. Az egészen precízn azt jelenti, hogy az az előtti dolgokra nem emlékezel. De hogy személyiséged már volt 1-2 éves korodban, az biztos, kérdezd meg a játszótéren ekkora koru gyermekek mamáit. Rögtön elkezdik mondani, mi mindenben külömböznek egymástól. Az egyik igy, a másik tök másképpen reagál a dolgokra. Egy átlagos másfél éves gyermek már bonyolultabb mondatokat is megért, egy keveset beszél, aktívan kommunikál kézzel lábbal.Gyermekem aki 2 éves, minden betűt felismer, kérésre a betűkészletből hozza kigyüjti a cica betüket, de akár az X-et és az Y-t is.(Nem hajtottunk rá, magától kérdezgette ki. Lehet hogy közrejátszott benne az utánozási szokás, és hogy sokat látot benünket olvasni, de maga kérdezgette.)
Szóval biztos vagyok benne, hogy az egyéniség fél éves korra már csírájában felfedezhető,a két éves határ pedig abszurd, teljesen elhibázott.
Sőt, még mindíg fent tartom azt, hogy az egyéniség fejlődése még a születés előtt megkezdődhet.
Szinte biztos vagyok abban viszont, hogy idegrendszer nélkül nincs személyiség, addig nem is kezdhet kialakulni. Elvi akadályát nem látom viszont annak, hogy az idegrendszer megjelenésével miért ne kezdődhetne meg azonnal a személyiség kialakulása. Ezért tettem ide a határt.
Fred: Valószinüleg igazad van bizonyos szempontból. (A tehenek is jobban tejelnek Mozartra mégsem tekintjük öket ezért embernek)
Valójában egyetértek a te határmeghúzásoddal.
Elviekben azonban gondoljuk át egy kicsit a dolgot.
Tegyük fel, hogy elfelejtünk minden tanult dolgot nem olvastunk biosz tankönyveket,a törvénykönyvet, nem szörföztünk a törzsasztalon és föleg nem magoltuk be a Bibliát.
Feladatunk az idöpont meghatározása mikortól ember az ember. Önmagunkból indulhatunk csak ki. Én kb 3 éves koromtól emlékszem arra, hogy vagyok, tegyük hozzá, hogy felejtünk szükitsuk a dolgot 2 évre. Ha engem 2 éves korom elött agyoncsapnak nem hinném, hogy egyáltalán felfogtam volna, hogy mit tesznek velem, mivel még arra a felismerésre sem jutottam el, hogy vagyok.
Tehát én speciel kb 2 éves koromra teszem az emberréválásomat.
Természetesen ez a megközelítés gyakorlatlag nem müködöképes, hiszen akkor egy 2 évnél fiatalabb emberkezdeménnyel bármit lehetne müvelni büntetlenül, ez pedig nem kivánatos.
Praktikusan ezt az idöhatárt le kell csökkenteni méghozzá drasztikusan. Ha minden visszaélési lehetöséget ki akarunk küszöbölni az határt a szülés elöttre kell tenni, hogy mikkorra, azon aztán folyhat a vita, de gyakorlatilag mindegy pl. Fredé igen jó.
korx: Bár nagyjából 1etértek, azt azért nem hiszem, hogy a gyermek egyéniségénk kifejlődése csak a születés után kezdődne meg. Hiszen a 8-9 hónapos magzat már érzhetően reagál a külső ingerekre, lehet kedvenc zenéje, ami megnyugtatja, és a hirtelen zajoktól megijjed (rugdalózni kezd).
Szóval nagyon erős véleményem, hogy a személyiség kifejlődése még a születés előtt megkezdődik. Hogy pontosan hol, azt nem tudom, de határokat itt is tudok mondani: tehát az udegrendszer kialakulása előtt még biztosan nincs személyiség, 8 hónapos magzatnál már elkezdődik a kifejlőése. Valahol a kettő között.
Egyébként Hal, azt hiszem én is megmondanám a gyermekemnek, hogy azért született, mert mind a ketten gyermeket akartunk, és nem csak azért, mert véletlenül összejött," pechünk volt" .
A probléma ott van, hogy van igazságtartalma annak amit írsz, de mint egész nem igaz. Ezért bántasz meg vele egy csomó embert, mert mindig az fáj a legjobban amiben van egy pici igazság is.
Ha jól olvasok a soraid között akkor te hímnemű vagy, nem?
Volt esetleg személyes tapasztalatod az ügyben ?
Milyen jogon ítélkezel más felett, hogy mi helyes az adott szituációban és mi nem ?
A véleményem : mindaddig míg a nők szülik a gyerekeket, legyen joguk döntést hozni arról hogy mit csinálnak a SAJÁT testükkel. Új élet nem élet ide oda akkor is a saját testük, és senkinek nem lehet beleszólása a döntésbe.
Hal: Én azért leírtam, hogy igen erőteljesen az a véleményem, hogy minden emberi lénynek van idegrendszere. Aminek nincs, az szerintem nem ember. (Még, vagy már, vagy soha nem is volt.)Ha ugyanis csak azt definiálnám embernek, aminek emberi DNS-e van, akkor amikor vért vesznek tőllem is tömeggyilkosságot követnék el, hiszen a sok kis emberi DNS-t tartalmazó lényt mindet halálra ítélném, csak azért, hogy rajtam valami piti vizsgálatot elvégezhessenek. Az sem jó definíció, hogy az az emberi lény, amiből emberi lény fejlődhet ki, mert akkor emberi lény a petesejt és a spermium halmaza az egyesülés előtt, sőt a emberi lény majdnem minden sejtem, mert bármelyikből lehetséges lassan klónozással embert létrehozni.
Ezért tehát azt állítom, hogy a megtermékenyített petesejt az még nem ember, csak később vállhat emberré, ha megfelelőek a körülmények, nem ember, mert még nincs idegrendszere. Ezért aztán nem is bűn, ha nem tartjuk fent számára a megfelelő környzetet ahhoz, hogy emberré vállhasson.
Az pedig, hogy bűntudatot csak az érez, aki bűnt követett el, egész egyszerűen nem igaz. Bűntudatot ugyanis az érez (illetve érezhet, mert a profi bérgyilkosok tuti nem éreznek), aki úgy hiszi hogy bűnt követett el. Tehát aki részeg kábulatából felébredve nem emlékszik semmire, de kezében van egy kés, és melette a leszúrt ivócimborája, az érezhet bűntudatot akkor is, ha ő csak az asztal alatt hevert az egész bunyó alatt, és csak az igazi gyilkos nyomta a kezébe a kést a gyanút elterelendő.
Márpedig ha elhitetetd azokkal, akik voltak abortuszon, hogy valójában gyilkosok, akkor igenis te kelted bennük a bűntudatot, és mivel IMHO a fent leírtak szerint nem gyilkosok, így ártatlanokban keltesz bűntudatot.
Hal most olvastalak:
(Bár nem tölem kérded válaszolok)
"És ha van gyereked, meg mernéd-e mondani neki, hogy te csak azért élsz, mert éppen akkor elfogadhatók voltak a körülmények ? És az aki a testvéred lehetett volna meg pechje volt ? "
Nekem megmondták. Mint kiderült az alözö irásomból.
"Te minden további nélkül eltudnád vetetni a gyerekedet, a problémás körülményeidre hivatkozva? "
Bár én már eleve megelözném a dolgot, de ha nem sikerült akkor a válasz: Igen.
Kinek jó az abortusz tiltása???
Kinek az érdeke egy nem kívánt gyermek megszületése?
Arra a válaszra, hogy a kérdés értelmetlen (Hal 08-14-98 2:14 PM), nem tudok pontot adni.
Az, hogy feltámad az anyai ösztön, meg legféltetteb kincs lesz a nemkívánt gyermek kissé elhamarkodott állitás, a napokban történt kettös csecsmögyilkosság és a szinte havonta hallható hasonló esetek fényében.
Ha viszont egy mondjuk lányanyát jóakarói rábaszélnek arra, hogy szüljön gyermeket a bizonytalanságba inkább valószínübbnek tartom, hogy átkozni fogja magát a döntése miatt.
Én ismerek olyan lányt aki 18 évesen elvetette, 20on évesen már rendezett körülmények között szült gyermeket. Semmi Hal által felvetett gondolat nem fordult meg a fejében.
Nekem is lett volna egy 2. testvérem amikor kb 10 éves lehettem (igaz ott közrejátszott, hogy anyám valószínüleg nem bírta volna ki a szülést), mégsem gondoltam soha, hogy nekem van egy halott testvérem, és a szüleimnél sem tapasztaltam, hogy holmi halott gyermekük fölött siránkoznának.
Az olyan indokok, hogy "aranyhörcsög" trancsirozás vákomszivattyúval szivhezszólóak, és kétségkivül nem kellemes dolog, de itt az "aranyhörcsög" vádekezö mozdolatai stb. (én is láttam a filmet) ösztönösek és nélkülözik egy személy tudatosságát.
12 hét meg IMHO egyrészt eü szempontból 12 hét másrészt ezt még -úgy ahogy- a gyenge gyomrú többség még elfogadja.
Valójában szerintem az ember onnan számit embernek amikor elkezdödik a személyiségének, egojának fejlödése amely a megszületése utáni rövid idöszakban kezdödik.
Az én indokomnak már kikellet volma derülnie a hozzászólásaimból. Ha még sem, akkor íme : mivel nem tudok érvekkel alátámasztott időbeli határ vonalat húzni, az emberré válás pillanatára, akkor kézen fekvő hogy embernek tekintsem már akkor, amikor az élet megszületik. És ahogy Te is elismered nem tudsz pontos idő pontot adni. Indirekt bizonyítás ? Lehet. Az biztos, hogy azon a véleményen vagyok, hogyha egy ilyen fontos kérdésben (egy ember élete azért talán még fontosnak tekinthető) nem tudjuk egzaktul meghatározni a választ, akkor hogy úgy mondjam jobb biztosra menni.
És ha hiába koptatom a billentyüzetet és ezt nem tudod eltudod efogadni, azaz bár Magad számára sem tudod pontosan megmondani hogy miért, de nem tartod embernek a magzatot, még ebben az esetben is Te minden további nélkül eltudnád vetetni a gyerekedet, a problémás körülményeidre hivatkozva? És ha van gyereked, meg mernéd-e mondani neki, hogy te csak azért élsz, mert éppen akkor elfogadhatók voltak a körülmények ? És az aki a testvéred lehetett volna meg pechje volt ?
Írod :
Miért akarsz óriási bűntudatot kelteni nők ezreiben? Miért jó az neked, hogy
emberek ezreinek okozol igen súlyos lelki sérülést?
Egyrészt : ezek szerint talán mégis igazam van ? Hiszen a bűntudat akkor keletkezik, amikor az ember rádöbben, hogy valami rosszat, helytelen dolgot tett. Akkor most mégis csak bűn, gyilkosság az abortusz ?
Másrészt: ha az ember elkövetett egy ostobaságot, lehet ezzel nem szembe nézni de akkor az még ostobább dolog. Egyszerűen azért, mert akkor azt újból elfogja követni.
Harmadrészt: bűnösök közt cinkos aki néma.
Negyedrészt : nekem nem az a jó, ha valakinek lelki sérülést okozok. Itt a Tasztalon ehhez a témához mindenki hozzászólhat. Én leírtam a magam véleményét, és olvasva a többiekét, csak megerősítve érzem amit korábban is gondoltam : Az abortusz pártiak nem tudták értelemesen megmagyarázni azt a bizonyos alapkérdést. Nekem az a jó, annak örülök, hogyha valaki esetleg olvassa ezeket a hozzászólásokat, és éppen döntési helyzetben van, végre megérti, hogy tulajdonképpen miről is dönt, és esetleg megmenekül a haláltól egy kisgyermek.
Üdv: Hal
Hal: Ilyen alapon mindig, amikor meglatsz az utcan egy nőt, és elhessented magadtól a kéjes gondolatot, hogy esetleg fel kellene szedni valahogy, minden ilyen alkalommal egy potenciális kis lurkót gyilkolsz meg, akiért szintén izgulhatnál, szintén szeretnéd, szintén aggódnál ha beteg. Ha már ki akarod kényszeríteni az ember definíciónkat, akkor miért nem indoklod a sajátodat? Miért pont a fogantatás pillanata? Gyilkosság e az, ha valaki visszautasít egy szexuális partnert? Vagy ha esetleg csak nem kezdeményez viszonyt füvel, fával, vadvirággal?
Én biztosan nem tudom meghúzni a határt pontosan, hogy mikortól ember az ember, de határozott meggyőződésem, hogy a megtermékenyített petesejt még ugyanúgy nem ember, mint ahogy két másodpercel korábban még nem volt ember a spermium és a megtermékenyítetlen petesejt. Ugyanakkor a 4-5 hónapos magzat már biztosan ember, hiszen zenére reagál, állítólag ekkorra már elég nagy kifejlett idegrendszere van. Valahol a 2 között van a határ.
Azt hiszem embernek tekintem azt a lényt, akinek emberi DNS-e van ÉS saját idegrendszerrel rendelkezik.
Csak a DNS nem megfelelő, mert akkor a spermiumot is embernek kellene tekintenem.
Csak az idegrendszer sem, mert akkor a delfineket is embernek kellene tekintenem.
Márpedig ahogy én tudom, az abortusz határa pont akkorra esik, amikor az idegrendszer elkezd kifejlődni.
Más: Miért akarsz óriási bűntudatot kelteni nők ezreiben? Miért jó az neked, hogy emberek ezreinek okozol igen súlyos lelki sérülést?
Ne haragudjatok, de úgy érzem az érvek nem ütköznek, hanem inkább elmennek egymás mellet. Kedves Pocak és MaCs ! Nem érzitek azt, hogy teljesen másról beszélünk ? Igazatok van a gyermek nevelés felelősségét illetően, leginkább az anyára hárul a feladat, ő kerülhet hátrányos helyzetbe, az apa lelép sok esetben, stb. Ezek érvek ugyan, de mi mellett ? A gyilkosság mellett. Emlékeztek mit is akarok itt az X-edik hozzászólásomban kicsikarni Tőletek, vagy bárkitől ? Mikortól ember az ember ? Ez az alapkérdés.
Véleményem szerint az abortusz pártiak még a meggondolás esélyét is elveszik az ilyen helyzetben levő nőtől. Hiszen adják alájuk a lovat. Hát tényleg mi lesz veled, anyagialag, nem fogod bírni, meg aztán a karrier, meg a sok fáradság meg minden. Még igazuk is lehet, de azért miért nem teszik hozzá : az abortusz elvégzésével megoldódik minden problémád, de emellett itt egy ember életéről döntesz. A te kisbabádról. És miért nem vetítik le a Néma sikoly c. filmet? Nehéz lenne szembesülni a valósággal ?
Egy normális ember nem csak azért nem gyilkol, mert fél az életfogytiglantól.
Bár ez a veszély még messze nem fenyeget bennünket, már előre sajnáljuk a tilos szakszerűtlen ab-on átesetteket, hiszen itt van mellettünk, beszélhetünk vele, megértjük nehéz helyzetüket. Csak azt nem sajnáljuk, akinek esélye sincs a védekezésre.
És nem kellene attól félni, hogy tízezreket adnának állami gondozásba. Ha megszületne a gyerek az esetek többségében biztos vagyok benne, hogy felébredne az anyai ösztön, és dacára annak, hogy eddig mindenki csak félrevezette, és a gyerekéről mint öntudatlan sejthalmazról beszélt minden konkrét érv nélkül, most a legféltettebb kincse lesz, és azok a nagy problémák, amelyek miatt állítólag érdemes még ölni is, már jelentősen eltörpülnek.
Kiváncsi vagyok mondjuk egy olyan nőnek a véleményére, aki már átesett abortuszon, és utána szült. Hogy néz arra a kisgyerekre. Vagy az aki már szült és utána ment ab-ra. Megfordult vajon a fejébe, hogy egy ugyanolyan aranyos kedves gyereket öletett meg, mint az a másik aki megvan és akiért most valószínűleg az életét adná ? Akiért halálra izgulja magát, ha beteg, vagy ha túl későn jön haza?
Üdv: Hal
Sziasztok.
Abortusz téma: Először is a nőknek kellene dönteniük az abortuszról és nem a férfiaknak, mivel ővelük történik, az ő testük és lelkük sínyli meg igazán ezt a beavatkozást. Másodszor: A tudatlanság sok helyen azt eredményezi, hogy az abortusz az egyetlen 'fogamzásgátlási' módszer. Volt anno a tvben egy dokumentumfilm a 'fejlett és emberközpontú szovjetjunionról' ahol az átlag nőnek minimum 3 abortusza volt, Nem semmi. Persze felmerül a kérdés, hogy mi a jobb, megszülni egy gyereket úgy hogy kilátástalan a jövője, vagy inkább hagyni meghalni, de ezzel esetleg tönkretenni az anyát. Szerintem legyen abortusz, de ne bizottság és főleg ne olyan bizottság döntsön róla, ahol nagyrészt férfiak vannak. Viszont fontos a felvilágosítás, mivel ebben a témában igen nagy a tudatlanság pl tőlünk keltre, de nálunk is.
bubu:
Nem akarom ismet leirni, olvasd el a 06-24-98 1:22 PM -es hozzaszolasomat, azt hiszem neked is szolhat. Az, hogy vannak helyek, ahol meg az illegalis abortuszt is tudjak steril korulmenyek kozott vegezni, (esetleg jobb muszerellatottsaggal mint nallunk a korhazban), az a lenyegen nem valtoztat, mert nallunk nem ez lenne a helyzet.
well, nehez ezt igy kerek perec kimondani...
irorszagban sufniban pusztulnak rakasra a nok? nem nagyon hiszem...
talan Gandalf ha itt jar, majd elmeseli.
meg, hat, ha egyszer allast foglalunk, hogy praktikus szempontok alapjan szabad csinalni, telleg nem sok elvi akadalya marad a nagymami feltrancsirozasanak se.
El lehet még képzelni néhány ezer kukába, pöcegödörbe dobott újszülöttet, javasasszonyok sufnijában elvérző, szétkaszabolt nőt vagy csak olyanokat, akiknek soha nem lesz gyerekük, vagy néhány hónap/év múlva halnak bele a szakszerűtlen beavatkozásba vagy annak következményeibe.
Mert az abortuszokat tilalommal nem lehet megszpüntetni, legfeljebb illegalitásba szorítani.
Ahhoz, hogy ne legyenek, a felvilágosítást, a nevelést kell 10000%-kal felpörgetni és hatékonyabbá tenni, ami persze nem megy két perc alatt.
Szegeny aranyos horcsog! - ugye ez a mondanivalo?! Csakhogy a horcsog egy kifejlett, eletkepes peldany, az embrio pedig nem az!
Az abortusz pedig NEM CSAK magat a mutetet jelenti.
Az abortusz problemat szet kell valasztani ket reszre: az egyik maga a "mutet", ahol a biologiai tenyek elojonnek, vajon gyilkossag-e az abortusz, ha nem, akkor meddig tortenhet meg.
A masik pedig a gyermekneveles felelossege - ugyanis errol mintha mindenki megfeledkezne. Ugyanis a megszuletett gyermeket fel is kell nevelni, es ennek felelosseget mindenki az anya nyakaba varrja. (Most ne jojjetek azzal, hogy persze, az apanak is reszt kell vallalnia, az abortuszok tobbsege pont az apa lelepese miatt van).
Ha lehetseges volna, hogy a gyermekneveles ne az anyat "sujtsa", hanem annak terhet megbelyegzes nelkul atadhassa a tarsadalomnak - akkor az abortusz valoban leszukulne biologiai problemava, es akkor valoban lehet moralizalni a kerdesen, hogy gyilkossag-e vagy sem.
De ilyen nincs, nem azert mert nincs megszervezve, hanem az emberek ezt egyszeruen nem fogadnak el. Ekkortol kezdve az abortuszrol hozott torvenyek nem kizarolag a magzat eleterol szolnak, hanem rendkivuli mertekben befolyasoljak az anya eletet. Es nem a Ti eleteteket, kedves fiuk (ugyanis Ti soha nem kerulhettek ilyen helyzetbe)!
(Es nehogy valaki beirja, hogy be lehet adni a zaciba, meg orokbe lehet adni a gyereket - a jelenlegi rendszer nem nyujt megoldast!)
Látott már valaki 26 hetes fetuszt.
Meg olyant amit darabokba vettek ki.
Legálisan.
Nahát!
Ha veletek történik biztos elgondolkodnátok.
Tudom nehéz, de kefélés elött meg kell állni egy pillanatra.
A magzati élet védelméről szóló törvény bizonyos esetekben -- e.ü. esetektől eltekintve -- a 18. hétig engedi meg az abortuszt.
A következő sem állasfoglalás, csak tájékoztatás akar lenni: angol jutatók az idén hozták nyilvánosságra legfrissebb eredményeiket, melyek szerint a tudat és az emlékezet jeleinek első csírái valamikor a 20. és a 22. hét között jelentkeznek először.
Hal, ismetelnem a 12. het onkenyes.
hagyomanyosan a nogyogyaszok a terhesseget harom harmadra (trimeszter) osztjak. Onkenyesen. Az elso harmad vegeig az a gyermek meg igen kicsiny [de mar van azer keze feje laba]. Ezert az eltavolitasa kis beavatkozast jelent.
Annyit hozza lehet tenni hgy ez elott a hatar elott van egy sereg spontan ab is, mert valmikor ilyentajt (kicsit koraban) van egy fiziologiai valtozas, ami nem mindnekinel jon be pontosan, es akkor a magzat elvesz.
de, ez egy praktikus hatar, ami elvileg nem alatamaszthato, elvileg nem vedheto.
de vannak praktikus hatarok mashol is az eletben.
egyebkent, tudomasom szerint, a jelenlegi szabalyozas elegge liberalis. Ha kicsit szigoritjak, meg nem lesz nagyon kemeny (ir vagy lengyel szint messze lesz akkor is).
Biológiai szempontok nincsenek, csak orvosi, az is csak abból a szempontból, hogy meddig jár még aránylag kis veszéllyel az anyára nézve, az ab elvégzése, ezt már korábban írtam. Az életképtelenség illetve képesség vízválasztó vonala pedig mai orvostudomány szerint, a megfelelő eszközök segítségével a 28. hét. Volt már rá példa, hogy ennél egy-két héttel fiatalabb kisbabát életben tudtak tartani, de ezek ritka, kivételes esetek.
Az önrendelkezési jog. Hát igen. Ez egy olyan szent, és kikezdhetetlen dolognak tünik. De megint ott vagyunk a kezdő kérdésnél, mikortól ember az ember. Mert az önrendelkezési jog csak addig terjed, amíg nem veszélyezteti egy másik ember életét.
a törvény a 12. hetet biológiai szempontok és az anyának a saját teste feletti önrendelkezési joga alapján állapítja meg a védettség kezdeteként.
Egyrészt a 12. hetes magzat fejlettségi fokát vették figyelembe, másrészt az egyébként érvényes szabályokat arról, hogy ki, milyen körülmények között és hogyan rendelkezik a saját testéről.
Persze én is látom, hogy ez egy ideológiai "aknamező", de át lehet rajta evickélni.
Bár sem bilógus, se jogász nem vagyok, úgy emlékszem, hogy a 12. hét mind a két szempont alapján vízválasztó: a magzat ekkorra akár inkubárorban is eséllyel életben tartható, önálló lény, és épp ezáltal létrejöhet az a "megállapodás", amelynek értelmében az anya a saját testét a magzat számára a kedvező fejlődéshez, tudatos döntés alapján "rendelkezésre bocsátja". Ennek a megállapodásnak a megszegése (azaz a 12. hét utáni abortusz) már valóban törvénytelen.
A 12. hét előtt - a magzat önálló életképtelensége miatt - ilyen megállapodás nem jöhet létre, mert az anya kénytelen a magzat számára biztosítani a testét. Ebből a jogi szempontból "kényszerű" helyzetből viszont nem tilos az anyának kilépni.
Az abortuszhoz való viszony a hétköznapi ember számára tisztán világnézeti
kérdés.
De hogy miért, azt nem tudom megválaszolni. Szerintem jogi kérdés. A probléma az, hogy a jog abból a feltételezésből indul ki, hogy az ember, a magzati kor 12. hetétől ember. Ha ez így van akkor a joggal nincs semmi baj. De mondja már meg valaki, hogy ez minek alapján van kijelentve ? Vagy talán pont ez van világnézeti alapon kijelentve ? De akkor meg amit Te is mondtál az a gond, hogy a jog egy világnézeti elgondolás alapján törvénykezik !
Hal
Hal, ha így gondolod, a lelkiismereted által diktált feladatodat nem a törvényhozásban, hanem az iskolában kell elvégezned.
Komolyan mondom, hogy nem fogom eltiltani a lányomat a tanításaid és a véleményed elől. De nem teheted kötelezővé senki számára a saját világnézeted követését. És egy szigorúbb törvény pedig bizony ezt tenné.
Az abortusztörvény szigorítása NEM az abortuszról szól. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy az abortusz rettenetes, a mai szabályozás mellett is kitarthat ezen álláspontja mellett, és megtarthatja akár nem tervezett gyermekeit is.
Az abortuszhoz való viszony a hétköznapi ember számára tisztán világnézeti kérdés.
A jelenlegi törvény aztért jó, mert nem világnézeti alapokon nyugszik, és megnyugtatóan rendez minden, a témát érintő jogi problémát. Egy törvény ugyanis jogi megfontolás eredménye kell legyen, és nem világnézeti vitáké.
Egy szigorúbb abortusztörvény azt jelentené, hogy a kormány és a parlament világnézeti alapon diszkriminálná az ország lakosságának jelentős részét, bár ezt egyébként egyetlen emberrel sem tehetné meg.
Korx kérdezed: Kinek jó az abortusz tiltása???
Kinek az érdeke egy nem kívánt gyermek megszületése?
Ne haragudj, értelmetlen a kérdés. Ahogy korábban leírtam, én az embert a fogantatástól kezdve gondolom embernek, egyszerűen azért, mert nem találtam ellenérvet, hogy ne így lenne. Ha én elfogadom azt a bibliai parancsot,miszerint ne ölj, és itt nem a bibliai parancson van a hangsúly, hanem a mai civilizált társadalom által elfogadott alap tételen, akkor egyszerűen nem gyilkolok meg egy embert. Ezért nem jó, hogy ha érdekről beszélünk az ab. kapcsán, hiszen ez egy erkölcsi norma amihez tartja magát az ember. Ha olyan társadalomban élnénk, ahol egy gyilkosság nem számít különösebben említésre méltó dolognak, akkor az abortusz megítélése is más lenne, de még akkor is fogantatástól lenne ember az ember, mert mint már nagyon sokadszor mondom nincs érv ez ellen.
Az nyilvánvaló, hogy van nem kívánt terhesség. De ettől ezt még vállalni kell a fentiekből következően. Sajnálatos az, hogy az ab-re menők 99 százaléka szerintem soha nem gondolta át ilyen szempontból a dolgot. Azt mondták neki, jogi lehetősége van rá, hát akkor nosza rajta. Hogy valójában a saját gyerekét gyilkoltatja meg az meg sem fordul a fejukben. Egy biztos, ez valóban a lehető legkényelmesebb megoldás. Csak valakinek van lelkiismerete, van akinek nincs, vagy már nincs és ezeknek a jogi lehetőségeknek pont ez a hibájuk : elaltatják az esetleg felmerülő kérdéseket.
Üdv: Hal
Félreértések eloszlatása végett: Nincs szó tajgetoszról. Semmi öregek, bénák irtása stb..
Pusztán célszerü lenne, ha mind kevesebb ilyen szerencsétlen születne meg. És ez elsösorban az ö érdekük, nem az egészségeseké?
